Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. október 1. O©OO0Q Múzeumok — kiállítások Avatás előtt a kállósemjénl ház a Sóstói Múzeumfaluban Színháznaptár Az új évad második bemutatóján gördül fel a függöny holnap, október másodikén este a Móricz Zsigmond Színházban. A nyíregyházi társulat a közelmúltban elhunyt fődra- maturgja emlékének adózva Maróti Lajos: Hőhullám című darabját állította színpadra. A 19 órakor kezdődő előadásra a Móra-bér- let érvényes. A bemutatót követően a „Hőhullám” október 5-én 19 órától a József Attila- és a Déryné-bérlettel, 7-én 19,30-tól a Vasvári-bérlettel tekinthető meg. A Kvantum Fantum csapdája című mesejáték legközelebb október 5-én, kedden .15 órától látható. A Ma éjjel megnősülök című zenés komédiát ifjúsági előadásban október 7-én 15,30 órától játsszák. Elkészült a színház tájelőadásainak „menetrendje”. Az évad végéig a megye településein nyolcvan alkalommal lépnek majd fel a nyíregyházi művészek az új és a repertoár darabokkal. A vidéki városok és a járási székhelyek művelődési házaiban, otthonaiban részben bérletes, részben bérletszünetes előadásokat tekinthet meg a közönség. Az októberi táj előadások között megyén kívülit is találunk. Október 9-én a Kvantum Fantum csapdájával Gödöllőn vendégszerepeinek a Móricz Zsigmond Színház tagjai. Október 15-én 15 és 19 órai kezdettel a vásárosnaményi művelődési központban a Hőhullám című színművet adják elő. Ugyanezzel a darabbal látogatnak el a színészek október 21-én Fehérgyarmatra és 22-én Nagykállóba. Októberben szélesre tárt kapukkal fogadják a látogatókat megyénk múzeumai. A múzeumi és műemléki hónap rendezvényei színesítik a hét végi kulturális kínálatot. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban a héten nyílt forradalmi-katona- történeti bemutatón kívül felkereshető a Benczúr Gyula-, Krúdy Gyula-, Jósa And- rás-emlékkiállítás, a várostörténeti kiállítás, valamint Rátonyi József szoborkiállítása. A Sóstói Múzeumfalu szombaton 9 és 12 óra között, vasárnap 9-től 16 óráig látogatható. Tiszavasváriban ma, október 1-én avatják fel a múzeum új épületét, melyben a település múltját bemutató kiállításon kívül megtekinthetők Bánó Attila grafikusművész alkotásai is. Szintén ma nyílik és a hét végén már áll a vásárosnaményi Beregi Múzeumban a Kávéhasználat a XIX. században című kiállítás. Az utóbbi múzeum szombaton 8 és 14 óra között, vasárnap tíztől 14 óráig tart nyitva. A mátészalkai Szatmári Múzeumot és a tisza- vasvári Vasvári Pál Múzeumot 10 és 16 óra között kereshetik fel a látogatók, a Jósa András Múzeum, a kis- várdai Vármúzeum, a nyírbátori Báthori István Múzeum és a vajai Vay Ádám Múzeum pedig 10 és 18 óra között látogatható. A KODÁLY-ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Á zenei világnap hangversenye Nyíregyházán MESEFILMKOKTEL — JÁTSSZUNK EGYÜTT! Hét végi programajánlat Szabadidős programként a megyei és városi művelődési központ kínálata: Október 2-án délután három órakor a művelődési központ szabadidős termébe gyermekjáték-tanulás. Eredeti és jellegzetes szabolcs-szatmári népi játékokat elevenítenek lel a szakértők. Vasárnap délelőtt tíz órától Ismét a legfiatalabbakat és szüleiket várják a kamaraterembe. Az egyórás filmösszeállítás segítségével a gyerekek Meseországban barangolhatnak. A jövő hét eleji kulturális események közül megemlítjük, hogy október 5-én a megyei művelődési központban vendégszerepei az Állami Bábszínház. Három előadáson a János vitéz-t adják elő. A Nyírségi Ősz egyik legérdekesebbnek ígérkező komolyzenei hangversenye pedig október 6-án, szerdán 19 órakor kezdődik, melyen az alig több mint 16 éves, nemzetközi hírű Tadeja Perkavec zongoraművésznő lép fel. Október elseje évek óta a zene világnapja. Ebből az alkalomból ma este hazánk 'több városában rendeznek hangversenyeket, melyeken a nemzetközi fórumokon sikerrel szerepelt művészeti együttesek, valamint népzenei együttesek lépnek fel. Megyénkben a zenei világnap rendezvényére ma október 1-én este hat órától a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban kerül sor. Az öt kórus műsorát a Nyíregyházi 4-es számú Általános Iskola énekkara nyitja. Vezényel Szabó Dénes, zongorán közreműködik Szántó Sándorné. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium Homoró- diné Engi Zsuzsa vezényletével többek között Mendelssohn-, Kodály- és Pergo- lesi-műveket szólaltat meg. Az est harmadik szereplője a Debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály leánykara. A hangverseny második részében a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának leánykara lép fel. Műsorukkal Bartók Bélára és Kodály Zoltánra emlékeznek. A nyíregyházi Ifjú zenebarátok kórusa zárja a pénteki komolyzenei rendezvényt, Gebri József vezényletével. A TOT elnöksége napirendjén A TÓT elnöksége megtárgyalta a szövetkezeti mozgalom üdülőhálózat kialakításának elveit. Egyebek között megállapították: a mezőgazdasági szövetkezeti tagokat az üdültetés terén is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a népgazdaság más területén dolgozókat. Gyakorlatilag azonban jelenleg a népgazdaság — s benne a mezőgazda- sági szövetkezetek — gazdasági helyzetének figyelembevételével a VI. ötéves terv időszakában csak olyan szerény célok tűzhetők ki, amelyek a lemaradás fokozatos megoldását irányozzák elő. Odültetésfejlesztési alap Az üdülőfejlesztés módját a következő elv alapján határozták meg. A mezőgazdasági szövetkezeti üdülőhálózat megteremtése széles körű mozgalmi összefogáson alapuljon, amelyben önkéntesen részt vehet minden mező- gazdasági termelőszövetkezet, halászati szövetkezet, társulás és megyei szövetség, ha vállalja a ráháruló anyagi költségeket. A szövetkezeti tagság üdültetési lehetőségének növelése érdekében a megyei szövetségek üdültetésfejlesztési alapot hoznak létre. Az üdülőhálózatot fokozatosan több ötéves terv alatt hozzák létre. Párhuzamosan épülnek országos, és helyi kezdeményezésen alapuló regionális jelentőségű üdülők. A rendelkezésre álló pénzügyi keretet koncentráltan szükséges felhasználni. Badacsonyban és Nyíregyházán Országos jelentőségű létesítmény a Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza, amely Budapesten épül. Össz-szövetke- zeti üdülő létesül ebben az ötéves tervben a Balaton melletti Zamárdiban és Gyulán. Zamárdiban mintegy kettő- százv Gyulán pedig százötven személyes lesz az üdülő. Az utóbbi években az egész országban megnövekedett a szövetkezeti üdülőházak építésére az igény. Ezek egy időben történő megvalósítására nincs mód. A tervidőszakban indokoltnak, illetőleg realizál- hatónak látszik Badacsonyban és Nyíregyházán egy-egy regionális üdülő megépítése. Nyíregyházán a sóstói strandfürdő szomszédságában lévő telek felhasználásával, mintegy nyolcvanszemélyes kettős hasznosítású épület létesülne Szabolcs, illetve Borsod megye szövetségeinek ösz- szefogásával. A közös üdülő Nyíregyházán való megépítését az indokolja, hogy a két megye nagyszámú kedvezőtlen adottságú szövetkezetétől a már működő, illetve tervezett üdülő távol esik. A közlekedési nehézségek, a távolság elsősorban a városoktól távoli, a pihenésre leginkább rászoruló idősebb korosztályt tartják vissza a tervezett gyógyüdülőstül. Két évtizedes remény Reméljük, a TOT-határo- zat után meggyorsul a két évtizedes szándék valóra váltása, hogy Sóstón termelőszövetkezeti üdülő létesüljön. A két megye nehéz körülmények között gazdálkodó szövetkezeteinek idős tagjai nagyon megérdemelnék, hogy ők is rendelkezzenek olyan lehetőséggel, mint az ország más tájain élők. Cs. B. Panasz a pult mogul Panaszkodnak a kereskedők. — A húsipar úgy szállít, ahogy akar. Rendelünk húszfélét, kapunk ötöt. — Alig győzzük a reklamációt a tejipar miatt. Nézze: itt a sok savanyú tej. Kit szid a vevő? Minket. — Három hete nem jött rizs. Mindig rendeljük. Nemhogy A, de még B minőségű sincs... — Egyre rosszabbak a töltelékáruk. A parizerben annyi a víz, hogy ha áll egy pár órát, azonnal su- sinkásodni kezd. Gusztustalan. Nekünk vetik a szemünkre a vevők. Pedig nem tehetünk róla. — Kiderült, hogy a baromfiipar éppen az áztató- nál lassítja le. a szalagot, így a csirkéből szinte folyik a víz. Mondják a vevők: ha felteszik csak zsírra, annyi a víz alatta, hogy fő benne. Hallgatunk a csirke miatt is... Panaszkodnak a kereskedők. Azok, akik a frontvonalban mindennap szembe találkoznak a vevővel. Magyarázzák: rendelnek, de nem jön. Megpróbálják menteni a mundér becsületét. Néha szégyellik eladni azt, ami van. A ráncos bőrű felvágottat, a vizes csirkét, a gyorshízlalással felfújt húst, a rosszul csomagolt tejterméket. Akkor, amikor az árak nem alacsonyak, joggal vár, mi több: követel a vevő jó árut, kiváló minőséget, mégpedig akkor, amikor szüksége van rá. Nem akkor, amikor az ipar szállít. A termelőnek láthatóan még ma sem kell keresni a bolt kegyét. Monopolhelyzete biztosítja számára a piacot. Panaszkodik a kereskedő, s hozzáteszi: nem mer hangoskodni, nem mer reklamálni, nem meri visszaküldeni az árut. A következmény kiszámíthatatlan. Nem vigasztalja az sem, hogy tudatában van hibátlansá- gának. Panaszkodik a kereskedő, mohog a vevő. S csak lassan reagál a felügyelet, az ellenőrzés, a tár. sadalmi ellenőrzés. Pedig megérdemelné a vevő, a kereskedő egyaránt a figye- met. Az ellátás nem kegy. (bürget) A tárgyalóteremből A gátlástalan „hetek" A társaság hattagú volt, két — egyébként büntetett előéletű — felnőtt és négy fiatalkorú. Leginkább a Nyíregyháza környéki hétvégi házakat „látogatták” . előszeretettel, főként akkor, ha a tulajdonos a közelben sem tartózkodott, de nem vetették meg a rendszeres áruházi lopást sem. Hogy miket emeltek el a hétvégi házakból? Felsorolni sem egyszerű: loptak a tizenkilenc (!) feltört hétvégi házból hargászbotoit és szeget, idomcsöveket és denaturált szeszt, gyorsfűzőt és ágfűrészt, campingnadrágot és díszhőmérőt, otthonikát és fa- kancsót, függönyt és fokhagymát, metszőollót és petróleumlámpát, rádiót és szifonpatront, szalonnát és légpus- kát (ez utóbbit két helyről is), hangszórót és szőrmebéléses bekecset, meg még más egyebeket is... Kedvelték az áruházi lopásokat is, főként Nyíregyházán a Kossuth téri Csemege Áruház bánta látogatásaikat, aztán a Nyírfa, a Kelet, s vittek mindent, ami a kezük ügyébe került, szerették a wiskyt, a rumot, az aszút és olykor egy tál túrós rétest... Egyikük, P. Csaba mindezek tetejébe áramot is lopott. Tény, hogy az édesanyja töhhszöri felszólításra sem fizette meg az áramszolgáltatási díjat, ezért a TITÁSZ leszerelte a lakásukhoz tartozó árammérő órát, kikapcsolta az áramot és ólomzárral lekötötte a vezetékeket. P. Csaba másnap megunta az áramtalanságot, az édesanyja tudta nélkül felbontotta az ólomzárat, és a cséngő- zsinórral a lakásukhoz vezette az áramot. Időnként ugyan kikapcsolta, de egyébként zavartalanul használták. A TITÁSZ öt hónap múltán ellenőrizte, s a számítások szerint addig 2 és 5 ezer forint között lévő árú áramot használtak el P.-ék, amit persze nem fizettek meg. Akadt olyan eset is, amikor egyáltalán nem készültek lopásra sem, (ritka volt azért az ilyen), nemhogy betörésre, csupán egy ABC-áruház előtt haladtak el, s az egyikük megjegyezte: éhes. Erre beverték a kirakatüveget a Nyíregyházi ÁFÉSZ Vöröshadsereg utcai ABC-áruhá- zán, bementek, összecsomagoltak 5230 forint értékű árut négy szatyorba és távoztak. (Az ablak 1659 forintba került.) A hattagú társaság előbb a fiatalkorúak bírósága elé került, s ott K. György büntetése jogerős lett: húsz hónapot kell eltöltenie a fiatalkorúak fogházában, s két évre eltiltotta a közügyektől is a bíróság, ugyanakkor Sz. Józsefet próbára bocsátotta. A többiek fellebbeztek, s ügyükben a Nyíregyházi Megyei Bí. róság tett pontot a büntető- eljárásra. A bíróság Csatári Béla 31 éves büntetett előéletű nyíregyházi lakost — mint különös visszaesőt — egy év, Vékony György 22 éves nyíregyházi lakost — ugyancsak büntetett előéletű és többszörös visszaeső —, tíz hónap börtönre^ büntette és mindkettőjükét egy évre tiltotta el a közügyektől. P. Andrást a bíróság egy év és hat hónap, P. Csabát pedig egy év és két hónap fiatalkorúak fogházára ítélte, az előbbit két, az utóbbit egy évre tiltva el a közügyektől. A bíróság ítéletében több mint két gépelt oldalt tesz ki, hogy ki kinek tartozik kártérítési felelősséggel az elkövetett lopások miatt. Ennek összege 19 ezer forint. Az ítélet így minden részében jogerős. i (k) Tsz-üdülő Sóstón? □ magyar verbunkoszene a XVIII. század végén kezdett ismertté válni az országhatáron túl is. A nemzeti művészet divatjaként különösen a XIX. században vált népszerűvé. Főleg a Bécs vonzáskörében élő zeneszerzők művei között találunk sok magyaros darabot. Brahms-ot már fiatal korában megragadták a nyugat-európai fül számára egzotikus dallamok. A Hun- garoton-hanglemezhetek egyik újdonságaként jelent meg a zeneszerző . Magyar táncok című darabja. Ezek az egyszerű, ám nem igénytelen művek a legmagasabb rendű szórakoztató zenének Bécs- ben mindmáig élő hagyományát folytatják. Hidas Frigyes hangszerelésében a szerzeményeket az immár világhírű Liszt Ferenc kamarazenekar szólaltatja meg.
