Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

CISIAILKIDHCITITIH m N------------------------------------1 Újra az iskolapadban A z élményekkel teli nyári vakáció után ismét el­érkezett a szeptember, az Iskolakezdés ideje. Az át­állás nem mindig zökkenő­mentes. A gyermek az önfe­ledt játékkal töltött szünidő után nehezen illeszkedik be a tanulással kapcsolatos napi­rendbe, és még nehezebb az az idő, amit az iskolapadban fegyelmezetten ülve kell el- töltenie. Sokszor valóságos mozgáskényszer lesz úrrá a gyermeken, izeg-mozog, za­varja a tanítást. A tanév kezdetén a gyer­mek viselkedése több megér­tést igényel. Nagyon egysze­rű példával lehet rámutatni az okokra. A felnőtt is, ha kétheti szabadság után visz- szatér munkahelyére, nehe­zebben lendül a napi munká­ba. Mennyivel nehezebb a gyermeknek alkalmazkodni az iskolai figyelemhez, a moz­gásteli hosszú vakáció után... A szülő megértése segíthet, hogy az átállás könnyebb legyen. Engedje meg a gyermeknek, hogy ta­nítás után idejének egy ré­szét szabadban tölthesse, és fokozott mozgásigényét kielé­gíthesse. Ez természetesen ne menjen a tanulás rovására. El kell várni, hogy játék vagy sportolás után fokozott fi­gyelmet szenteljen iskolai fel­adatainak elvégzésére. Nehezebb a helyzet a „kul­csos gyermeknél”, aki már önálló, és a dolgozó szülő nem ellenőrizheti, mivel tölti el szabadidejét. Ebben az esetben legjobb nevelési mód­szer a családi beszélgetés. A gyermek egyéniségétől függ, hogyan közelítse meg a szülő a tanulás iránti felelősség té­máját, de 'mindig szeretettel, türelemmel nyúljon a kérdés­hez. Legjobb a gyermek ön­érzetére építeni, érezze, hogy szülei bíznak benne. Így lel­kiismerete ösztönzi majd a tanulásra. Az iskolakezdés másik gondja: adjon-e a szülő a gyermekének ösztönző zseb­pénzt a jó jegyekért? A jól kereső szülőnek nem kerül különösebb anyagi megterhe­lésbe, ha gyermekét a jó je­V__________ _______________ gyekért rendszeresen „díjaz­za”. Ogy ítéli, hogy ez ösz­tönzően hat, s ezzel eleget tett szülői kötelességének. Morális szemszögből nézve ez a kérdés nem is olyan egy­szerű dolog. A rendszeres — díj ázás-jellegű — pénzössze­gek a gyermeket anyagiassá nevelik, és ez a szemlélet egyéniségévé rögződhet. Ez már a családban is megmu­tatkozik, mert a gyermeket mind nagyobb pénzösszeggel tudják csak ösztönözni a szü­lők. Érzelemvilágában így alakul ki, hogy az ötös fele­letnek nem annyira a siker­élményért, hanem az érte já­ró forintokért örül. Ne jutalmazzuk tehát a jól tanuló gyermeket? De igen. Azonban a jutalmazás ne min­dig pénzben és ne rendszeres összegben nyilvánuljon meg. Ne legyen a gyakorlat az, ha valami eredményt elér a gyer­mek a tanulásban, azonnal tartsa a markát a forintokért. Legyen értéke á gyermek előtt a szülői dicséretnek, a simogatásnak is, ne csak a pénzzel kifejezett elismerést értékelje, örüljön annak is, ha édesanyja a jó jegyekért kedvenc ételéit, süteményét tálalja az asztalra. De örömet szerezhetünk a gyermeknek egy kisebb ajándékkal, mozl- vagy színházjeggyel, könyv­vel vagy közös kirándulással is. Ezek az örömök sokáig megmaradó élményekké vál­nak, erősítik a szülő és gyer­mek lelki kapcsolatát. Job­ban, mint a formálissá váló pénzbeli elismerés. A djunk viszont a tanuló­nak korához illően havi zsebpénzt, amelyből gaz­dálkodhat, a tanulással kap­csolatos kisebb kiadásokat fe­dezhet. Erről a zsebpénzről ne számoltassuk el, gazdál­kodjon vele önállóan. Tanul­ja meg a pénzt értékelni, gaz­daságosan beosztani, hogy hónap végén is legyen egy- pár forintja. A helyes pénz­beosztást is fiatal korban kell megtanulni, kezdetben segít­sen a szülő tanáccsal, jó szó­val. F. K. ____________J Hímzett kötöttkabát (mb: 92 cm) Hozzávalók: 30 dkg levendula- kék FÜRED-fonal — j fonal! — bolyhozott felületű, 100 százalék műszál, 4-es kötőtű, néhány mé­ter középvastag gyapjú hímzőfo­nal (rózsaszín, mályvarózsaszín, vllágoszöld, világoskék), nagy­lyukú merkelőtű, 8 db gomb. Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Bogyósminta: 1. sor: fordított, 2. sor: (a munka baloldalán) 1 szemet 3-szor lekötünk (1 sima, 1 ráhajtás, 1 sima), 3 szemet for­dítottan összekötünk, 3. sor: for­dított, 4. sor: 3 szemet fordítot­tan összekötünk, 1 szemet 3-szor lekötünk (1 sima, 1 ráhajtás, 1 sima). Az 1—4. sor ismétlődik. Szempróba: 21 szemX30 sor = 10 cm. Munkamenet: az alsó eleje-há- ta-eleje szélen, 211 szemre kezd­jük, patentmintával kötjük. A kezdéstől számított 7. sorban gomblyukat készítünk: a 4—6. szemet, az alapszemnek megfe­lelően lefogyasztjuk, majd e sze­mek felett, a következő sorban, 3 db új szemet készítünk. A kö­vetkező gomblyukak között 20 sort kötünk. A kezdő, patent­mintás szélrész 4 cm = 12 sor Ezután a kezdő, és a befejező szélen, folyamatosan 19 szemmel patentmintát, a középrészen 173 szemmel, bogyós alapmintát kö­tünk. 23 cm = 70 sor elérése után, a karkivágás részére, a munka­darabot 1/2 elején 57, háta = 97, 1/2 eleje = 57 szemre elosztjuk. Háta: 97 szem, mindkét oldalszé­len, minden 2. sorban lefogyasz­tunk 4, 3, 2, 1 szemet. A középen megmaradó 77 szemmel, 18 cm = 54 sort kötünk. A nyakkivágás részére a középrészen lefogyasz­tunk 17, majd ennek mindkét ol­dalszélén a következő sorban 10 szemet. A vállszélen megmaradó 20—20 szemet a karelválasztástól számított 20 cm = 60 sor elérése után egyenként lefogyasztjuk. Eleje: 57 szem. A hátrész oldal- karfogyasztásával azonos fo­gyasztást készítünk (47). 14 cm — 42 sor elérése után, a belső kö­zépszélen, a nyakkerekítés ré­szére, lefogyasztás nélkül, tarta­léktőre veszünk 19 szemet, majd minden 2. sorban 2, 6X1, szemet. A vállfogyasztás áfconos a hát- résszel. Ujja: 47 szemre kezdjük, pa­tentmintával 6 cm = 18 sort kö­tünk, bogyós alapmintával dol­gozunk. Mindkét oldalszélen, minden 8. sorban szaporítunk 10X1, minden 6. sorban 3X1 sze­met (73), 35 cm = 106 sor elérése után az ujjfogyasztás részére, .mindkét oldalszélen lefogyasz­tunk 4, 3, 2, 1 szemet. A megma­radó 53 szemmel egyenesen ha­ladó oldalszélekkel folytatjuk az alapmintát, 19 cm = 56 sor eléré­se után a szemeket 2—2 szem összefogásával szorosan lefo­gyasztjuk. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint, alap­színű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. Az ujjavállszéleket berárfcolva, próba után varrjuk a végleges helyére. A nyakszé­len, az eleje háta tartalékszeme­ket az oldalszélen kiegészítve, 109 szemmel, patentmintával folytatjuk, 9 sort kötünk. A 3. sorban az elejeközépszélhez ha­sonlóan 1 gomblyukat készítünk. Végül a nyakszél szemeit, az alapszemnek megfelelően, egyen­ként lefogyasztjuk. Az elejeközép 8 db apró csontgombbal záródik. Az elejeközép patentmintás szé­lére, alapmintás kezdőrészére, színes fonallal hímzett rózsabim­bókat, leveleket hímezzünk. PV. A szezon varázsigéje KEVERNI, KOMBINÁLNI A Magyar Divat Intézet 1982—83. őszi-téli modelljeiből Első képünk: egyszerű, rusztikus anyagok és for­mák a jellemzői az úgy­nevezett „pionír” stílus­nak, amely a telepesek életkörülményeihez alkal­mazkodott. Nagykockás szövetruha és kis mellény, csipkedíszítéssel finomít­va. Tervezője Vörös Irén. Második képünk: férfia­sán egyszerű, szigorú „pi­lóta” stílusú öltözék: koc­kás szövet térdnadrág és kordbársony dzseki kiegé­szítője és férfias ing és nyakkendő. Vörös Irén tervezte. Harmadik ké­pünk: „pionír” stílusú fi­ataloknak tervezett öltö­zék. A virágos romantikus ruhát vállfodros, kockás szövetkötény teszi jelleg­zetessé. Erhardt Magda a tervezője. Szilvával készül SZILVAS KARAJ. Hozzávalók (4 személynek): 4 szelet karaj, 1 kávéskanál só, bors, 12 dkg aszalt szilva, 10 dkg ementáli sajt, 2 evőkanál olaj, fél csésze víz, 3 evőkanál tejszín, 2 kávés­kanál vörösáfonya (lehet dzsem ÁS). A karajszeleteket bevagdaljuk (ahová a tölteléket tesszük), és kívül-belül besózzuk és borsoz- zuk. A szilvát feldaraboljuk, a sajtot kockára vágjuk és a szil­vával összekeverjük. A karaj- szeletek nyílásába töltjük. A nyí­lást fémtűvel összefogjuk. Forro olajban mindkét oldalát 8—10 percig szép barnára sütjük. Ki­vesszük a serpenyőből, és meleg helyre tesszük. A zsiradékba ke­vés vizet öntünk, beletesszük az áfonyát és a tejszínt, sózzuk, borsozzuk. Az így készült már­tást a karajszeletekre öntjük. SERTÉSVESE SZILVÁVAL. Hozzávalók (4 személynek): 75 dkg sertésvese, 1,5 dl fehér bor, bors, só, kakukkfű, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, 1/4 kg szilva, 2 evőkanál tejfel, 1 evőkanál citromlé, ételízesítő. A vesét megmossuk, megtisz­títjuk és csíkokra vágjuk. A fe­hér bort, borsot, kakukkfüvet, összenyomott foghagymát és ola­jat elkeverjük, és a vesedarabo­kat ebben a keverékben fél óra hosszat állni hagyjuk. Ezután le- csöpögtetjük, és serpenyőben ki­sütjük. A szilvát kimagozzuk, és a marináddal együtt a sült vesé­hez adjuk. Együtt még pároljuk. Tejfellel, citromlével, ételízesítő­vel, sóval fűszerezzük. SZILVAS SÜLTHÜS. Hozzáva­lók (4 személyre): 10 db kimago­zott szárított szilva (aszalt), 2,5 dl víz, 60 dkg marhahús, 2 evőkanál olaj, 2 fej hagyma, 2,5 dl para­dicsomlé, 1,5 dl szilva áztatólé, só, bors, 1 kávéskanál gyömbér, kevés fahéjpor, 17 dkg rizs, 5 dkg mazsola, 1 kávéskanál paprika, 3 kávéskanál citromlé, 4 dkg mandulareszelék, 2 dkg vaj. A szilvát néhány órára vízbe áztatjuk. Leszűrjük és az áztató­vizet félretesszük. A húst koc­kákra vágjuk és forró olajban ki­sütjük. A hagymadarabokat szin­tén megpároljuk a hús mellett. Hozzáöntjük a szilva áztatólevet, paradicsomlét, sózzuk, borsoz­zuk, gyömbérrel és fahéjjal íze­sítjük. Ezután másfél órát párol­tjuk. A rizst vízben tíz percig főz­zük, majd leszűrjük. A félig főtt rizst, szilvát, mazsolát papriká­val és citromlével ízesítjük és összekeverjük. Sütőben fél órát sütjük. Közben a mandularesze­léket vajon megpirítjuk szép barnára. Tálalás előtt rászórjuk. TÜRÖ DES SZERT-SZILVÁVAL. Hozzávalók (4 személynek): fél kg szilva, 2 dkg vaj vagy margarin, 2 evőkanál cukor, 6 dkg vaj, 12 dkg cukor, 3 tojás- sárgája, 1 dl narancslé, 1 citrom héja, fél kg sovány túró, 6 dkg gríz, 2 kávéskanál sütőpor, 3 ‘to­jásfehérje. A szilvát megmossuk és kima­gozzuk. Egy tűzálló edényt ki­vajazunk, vagy margarinnal ki­kenjük. Beletesszük a szilvát és megszórjuk cukorral. A vajat, cukrot és tojássárgáját habosra keverjük és beleöntjük a na­rancslét. Belekeverjük a reszelt citromhéjat, túrót, grízt. A tojás- fehérjét kemény habbá verjük és szintén belekeverjük. Az egész masszát óvatosan a szilvá­ra öntjük. Előmelegített sütőben 50 percig sütjük. Falradírozás számos olyan lakás van, ahol még nem időszerű a teljes újra­festés, tapétázás, de a fal a ké­ménylyukak, a képek, a fűtő­EGÉSZSÉGÜNK Szerszámoskötény Műanyag fog A fogorvosi gyakorlatban egyes műfogakat ma is készítenek kü­lönféle anyagokból: aranyból, porcelánból. A bostoni egyete­men majomkísérletek során a frissen húzott fogak helyére olyan műanyag fogakat ültettek be, amelyek mindenféle támasz­ték nélkül, maradandóan rögzül­hetnek az eredeti fogágyban. A foghúzás után közvetlenül az eredeti fog helyére ültették be a műanyagból készített fogakat, és kezdetben rögzítették a szomszéd fogakhoz. Az átültetést követően a majmokat hónapokon át pépes étrenden tartották. Azt tapasztal­ták, hogy fél év múlva a szövet­barát műanyag fogak a régiek helyén az állkapocsban — az íny és. a kötőszövet segítségével — szilárdan rögzülték. A kísérletek arra utalnak, hogy idővel embereken is sikerül majd ezzel a speciális műanyag fog­gal elérni, hogy helyén marad­jon. testek környékén poros, foltos, feketedik. Az ilyen esetekben jó megoldás a falak tisztítására a falradírozás. Ezt magunk is el­végezhetjük, mivel nem kell hoz­zá sem különösebb anyag, sem szakképzettség. Falradírozó anyagot többféle­képpen készíthetünk. A legegy­szerűbb, ha friss rozskenyérből teniszlabda nagyságú gömböket formálunk. Rozskenyér híján pe­dig az alábbi recept szerint ké­szíthetünk radírozó masszát: egy liter meleg vízben oldjunk fel 4 dkg rézgálicot és egy dkg tim- sót, majd az oldatba keverjünk egy kg rozslisztet. A tésztaszerű anyagot jól átgyúrjuk, és a masz- szából kisebb labdányi gömböket formálunk. Más recept szerint: 1000 rész vízben feloldunk 40 rész - rézgálicot, 5 rész alumíniumszul­fátot és 5 rész vasgálicot, majd 1000 rész rozsliszt hozzáadása után az egészet jól átgyúrjuk. Radírozás előtt a falat töröljük le puha flanellal vagy poroljuk le tollseprővel. Fogjunk kezünk­be egy radírozó golyót, és kör­körös mozdulatokkal dörzsöljük vele a falat. A porral, szennye­ződéssel telített részek a labdá­Minden gyermekben él az alko­tás vágya, s szinte a környezet megismerésével azonos időben elkezdi a környezeti tárgyak, a falfelületek megváltoztatását, vagyis a keze ügyébe kerülő ce­ruzával, filctollal, krétával rajzol, színez! A legtöbb felnőtt szerint tönkreteszi az elérhető felülete­ket. Az alkotókészség kifejlődé­se, sőt a későbbi felnőtt munka­készsége is ekkor alakul ki a gyermekben. Ne gátoljuk, ne tiltsuk, hanem okos szóval segít­sük, irányítsuk az értelem, a munkahajlandóság kialakulását. A képen látható kötényke alsó szélén végighúzódó zsebrendszer kézközeiben tartja a szerszámo­kat, ceruzákat vagy egyéb apró tárgyakat. A kötényfelület védi a ruhát, kevesebb zseblevarrás- sal mindennapi ruhavédő kö­ténykét is készíthetünk. Munkamenet: a szabásmintán 1 kocka = 2X2 cm. Alapanyagnak legmegfelelőbb, a jól mosható pamutvászon. Szabásnál (szagga­tott vonal) a szabadon maradó szélrészekre 3 cm-t ráhagyunk, összeállításnál aláhajtjuk, eldol­gozzuk. Az egyszínű vászonkö­tényt azonos színű, 3 cm széles ról lemorzsolódnak, miközben a fal szinte teljesen visszanyeri eredeti színét. Amikor a massza már teljesen elmorzsolódott, a munkát új labdával folytassuk. Ha a foltos falrészeket végig le­radíroztuk, a falat puha flanellal ismét töröljük le. A festett falhoz hasonlóan egy idő után a tapéta is bepiszkoló­dik. A lerakódott port, füstöt, kormot és egyéb szennyeződést a papírtapétáról radírozással, a műanyagról lemosással eltávolít­hatjuk. A radírozás ugyanúgy, ugyanazzal a masszával történik, mint a festett falnál. A műanyag tapétáról a zsírt, olajat és egyéb piszkot lemosás­sal tüntetjük el. Ehhez a műve­lethez ultrás vizet használhatunk. Arra ügyeljünk, hogy csak a szükséges mértékben nedvesít­sünk, mert a bő víz leáztathatja! a ragasztást. Tisztítás után a tapéta felületét azonnal töröljük száraz­ra. Ha oldószerre van szükség, abból csak éppen annyit hasz­náljunk, amennyi okvetlenül szükséges a makacs folt eltávo­lításához. nyakba akasztható és a derékhoz simuló, hátulkötős pánttal dí­szítjük. PV. Kötés és oldás Talán a viharos óceánokat járó tengerészek és a hegycsúcsokat ostromló alpinisták tudják leg­jobban, milyen hallatlanul fontos szerepe van egy biztonságosan megkötött kötélnek. Hiszen az ilyen csomót nemcsak szorosan kell meghúzni, hogy stabilan tartson, az is fontos, hogy szük­ség esetén ismét könnyen kiold­ható legyen. Alkalmas csomót kötni kevesen tudnak. Pedig a mindennapi életben is gyakran szükség lehet e tudás gyakorlati alkalmazására. Például csomagoláskor, barká­csolásnál, háztartási munkáknál (szárítókötél kifeszítésénél), füg­gőágy elhelyezésénél, kirándulá­sok, túrák alkalmával, sátorve­résnél, stb. Ehhez mutatunk be négyféle csomózási módot a leg- (fontosabbakból: l. Vadászcsomó, a leggyakrabban használt megkötési mód, 2. Zsák­hurok, a mászósportokban legré­gebben alkalmazott csomó, 3. Kettős merevítőcsomó, két kö­téllel kialakítva. 4. Úgynevezett mentőcsomó, amely könnyen el­tolható az alapkötélen, és ter­heléskor kifeszülve, szorosan B. K. KM Hétvégi melléklet 1982. szeptember 11.

Next

/
Thumbnails
Contents