Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
4 Ketekltogyaroraság 1982. szeptember 11: Kommentár Hz áltzredes E gy hétpróbás lengyel gengszter „karriert” futott be! Kíváncsi lennék bizonyos nyugati kollégáimra, akik a berni lengyel nagykövetséget három napig megszálló terroristák főnökéről már-már a szabadság, a demokrácia és a bátorság bajnokaként írtak — most ■milyen arcot vágnak? Most, amikor „hősükről” kiderült, hogy közönséges bűnöző ... Lengyelországban sikkasztás, rablás, valamint okirathamisítás miatt körözött 42 éves Florian Kruszyk személye körül már-már legendákat szőttek, a valóság pedig az, hogy 1967-ben Ausztriába disszidált, alig néhány hónappal később már meggyűlt a baja az osztrák hatóságokkal: vízumot hamisított, amit valamennyi jogállamban büntetnek. Tízhónapos börtön- büntetését épphogy leültén nyomban újabb érvényesülési ambíciója támadt. A földalatti lengyel „Nemzeti Fel- szabadítási Tanács” tagjának mondva magát, fölajánlotta szolgálatait a nyugatnémet titkosszolgálatnak. ötlete alkalmasint, nem járt sikerrel, mint ahogy a következő is csődöt mondott. 1969-ben kirabolt egy osztrák ékszerészt, de elfogták és kilenc évre becsukták. Kruszy- kot azonban nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen bedobná a törülközőt. Hollandiában már úgy tűnt föl, mint az 1830. januári varsói felkelés egyik hősének, Wy- socki zászlósnak a leszármazottja. A patinás múlt, a legendás név sikerrel egyengette útját a tulipánok hazájában. Az „ezredes” befolyásos ismeretségekre és — ki tudja honnan ? — némi tőkére tett szert, olyannyira, hogy Hágában megnyitotta a Chopin éttermet, amely hasonszőrű, cimboráinak kedvelt törzsvendéglőjévé vált. Tavaly a hágai lengyel nagykövetség ellen tervezett terrortámadást. Kitudódott. Kalandor ötleteire alighanem több' energiát fordított, mint a vendéglőjére, amely csődbe ment. Talán akadnak egyesek Nyugaton, akik pontosan tudják: hová szökött az álezredes hitelezői elől, mígnem Bernben most lefülelték. így teljes lehetne a kalandor históriája. Gy. D. Az arab csúcs határozata: Nem vonják ki a szíriai erüket Libanonból A libanoni kormány elégedetlen az arab csúcs határozatával, amely támogatásáról biztosította ugyan Libanont az izraeli megszállás »felszámolásában, de másfelől nyitva hagyta a szíriai és a palesztin jelenlét kérdését. Az arab államfők tudomásul vették azt a libanoni kérést, hogy vessenek véget a szíriai arab békefenntartó erők libanoni (megbízatásának, de az izraeli csapatok kivonásától, a kétoldalú szíriai—libanoni tárgyalások eredményétől tették függővé az ügy rendezését. Szíria közölte, hogy csupán az összes külföldi erő — s köztük természetesen az izraeli hadsereg — kivonásáról kötött átfogó egyezmény keretében hajlandó hazarendelni Libanonban állomásozó egységeit. Pénteken eltávozott Bei- rutból a nemzetközi haderő 800 tengerészgyalogosból álló amerikai egysége, amely 16 napos kikötői szolgálata alatt felügyelt a libanoni fővárosban bekerített palesztin gerillák kivonását. Lengyelország Ismét lehetséges Lengyelországban péntektől fokozatosan ismét üzembe helyezik a városok közötti távhívásos telefonhálózatot. a telefontávhívás A Crossbar-központokat mint emlékezetes, az augusztus utolsó napján lezajlott utcai zavargások nyomán kapcsolták ki ideiglenesen. A Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusán bejelentették, hogy az eddigi elnöki poszt eltörlésével a jövőben főtitkár irányítja a pártot, s egyidejűleg megszűnik az alelnöki funkció is. Képünkön (balról jobbra): Teng Hsziao-ping, Je Csien-jing, Csao Ce-jang és Hua Kuo-feng is a távozó alelnökök között van. A Sztahanovec Vermolenko szovjet teherhajó fedélzetén a skót John Brown Engineerin Co. gyártotta turbinákkal Glasgowból Leningrádba indul. Turbinákat szállít a szibériai gázvezeték építéséhez. (Kelet-Magyarország telefotó) A szeptember 19-re kitűzött svéd választás szinte „lefutottnak” látszik: a közvéleménykutatás szerint a kormányzó polgári pártökat támogatók tábora folyamatosan csökken, míg a hat éve — több mint négy évtizedes kormányzás után — ellenzékbe szorult szociáldemokraták ázsiója egy ideje felülmúlja a három nagy polgári pártét, amelyek a legutóbbi választáson egyetlen mandátummal győztek. Olof Palme szociáldemokrata pártja, úgy látszik számíthat arra, hogy ismét kezébe veszi a stockholmi kormányrudat. Van azonban jó néhány óvatosságra intő tényező. Elsősorban az, hogy az egykor hárompárti kormánykoalícióból még időben kivált konzervatív párt szilárdan tartja magát — az idei felmérések szerint — a 25 százalékos szinten. A liberálisokkal és a centristákkal 1976-ban, majd 1979-ben ismét szövetkezett párt, a jobboldal legnagyobb csoportja tehát még ereje teljében van. A szociáldemokrata vezetés aggodalmait fokozhatja, hogy Svédországban is feltűntek a „zöldek”, a környezetvédelem jelszavával fellépő politikai erő. Ezek, miként azt már az NSZK esetében láthattuk, nem kínálnak átfogó, vadonatúj politikai programot, hanem balról és jobbról átvett elvekkel és tervekkel „egyetlen alternatívának” hirdetik magukat az elmúlt évek növekvő gondjai miatt sokak által megelégelt hagyományos pártokkal szemben. A svéd alternatívok Miljö Párt néven „futnak”, s a jelek szerint nem rosszul, hiszen a választás előtt 6 százalékra becsülik esélyüket. Ennyivel bekerülnének a parlamentbe, s könnyen lehet, hogy én^en a szociáldemokrata párt abszolút többségének rovására. _ Ilyen fordulat esetén Pálmának bonyolult feladatot jelentene koalíciót fabrikálnia a zöldekkel, s még nehezebb lenne aztán gazdasági-politikai terveit végrehajtani. Pedig az ország manapság rászorulna valamilyen nagyszabású terápiára. A jólét min\ ___________________________ Az eddigi koalíciós kormány feje, Thorbjörn Fälldin és a szociáldemokraták vezetője, Olof Palme. Ki oldja meg O a dilemmát ■ taállamát mind nagyobb bajok gyötrik. Az egész világon érezhető gazdasági krízis Svédországot sem kerülte el, s az évtizedek alatt kiépített jóléti rendszer most különös gondot jelent. A kivételesen magas bér, a hatalmas arányú adózás, a folyton növekvő közkiadás válság idején nehezen tartható fenn. A magas bérek miatt az egyébként kitűnő minőségű svéd áru versenyképessége csökkent. A nagy adózás visszafogja az amúgy is kicsi vállalkozási kedvet. A szociális biztonság megkövetelte állami kiadások a tűrési határ fölé emelik a deficitet. Takarékosság, áremelkedés, a bérek fékentartása — ez a mindenkori kormány kézenfekvő gyógymódja, aminek persze nem örül a lakosság. A polgári kabinet pártjai várhatóan e lépések levét isszák meg most a választáson. De ha győz a Palme-kormány, mit tehetne? A szociáldemokraták az utóbbi időben feltűnően hallgatnak régóta dédelgetett tervükről, amely új tulajdonosi viszonyokat kíván teremteni Svédországban. Eszerint egy bizonyos határon túl minden vállalat profitjára 20 százalékos adót vetnének ki. A tekintélyes pénzből létrehoznák a bérből és fizetésből élők beruházási alapját. Ebből fokozatosan felvásárolnák a magánvállalatok részvényeit: végül ilyen módon az alkalmazottak lassan beleszólhatnának a vállalat gazdálkodásába, tehát növelni lehetne a beruházást, csökkenteni a munkanélküliséget, amely immár több mint háromszázalékos, s ez ebben az országban nyomasztó rekord. Az elmélet érdekes, a kérdés csak az, hogy ha az amúgy is kedvetlen vállalkozóktól még több profitot vonnak el, növekszik-e majd a tőke beruházási kedve? A polgári pártok szerint már a jelenlegi adózás is fojtogatja az ipart, amely viszont a svéd jóléti állam alapja. A jólét svédországi szociális hálójába belenyírni azonban senki nem mer, másfelől a fenntartásához nélkülözhetetlen gazdasági fellendítésre senki nem tud csodaszert ajánlani. A dilemma* megoldása a feltehetően előretörő szociáldemokraták gondja lesz. A. K. __________________________/ Gerencsér i L ^ mk,6s! A holnap 1/-I Ady Endre elene élettörténete 34. Ez az eltökélt, nagy ábrándokat szövő, majdnem gyermeklány Boncza Berta volt. Ekkor még fogalma sem lehetett Adynak, mekkora fontosságú a levél, amelyet a magát távoli rokonnak bemutató lánykától kapott. Ady megszokta a női hódolók leveleit, hiszen ilyeneket tucatszámra kézbesített neki a posta. Nem sietett válaszolni. Ebbéli mulasztásait formális udvariasságból mégis rendre jóvá tette. Hetek múltán, szilveszter előtt írt néhány sort Boncza Bertának, aki viszont nyomban elküldte Érmindszentre második levélét. A költőt ekkor még teljesen lekötötte Léda — érzéseiben szüntelenül viaskodott vele. Erős emberi kötődés váltakozott benne a testi szakítás szándékával. Felemás helyzetét érzékelteti a Nyugat 1912. január 16-i szá-, mában megjelent verse, amelyben tépelődve kérdezi: „Akarsz-e szerelem után is szeretni?” Ezután hosszú ideig nem is írt verset. Legközelebbi költeményét csak 1912 áprilisában közölte a Nyugat, közben azonban január végén napvilágot látott a Földessy Gyula szerkesztette kötet. Az új könyv a híres költő életében is nagy esemény, érthető hát, ha Ady a fővárosban akarta tudomásul venni a fogadtatást. Megviselt egészségi állapota egyre kevésbé bírta a gyors égéssel járó életmódot. Februárban hirtelen összeroppant, egyik pillanatról a másikra orvosi kezelésre / szorult. Brüll Berta, Léda húga és Ady Lajos vitték be a Városmajor szanatóriumba. Itt azonnal erős kúrára fogták, elsősorban azért, hogy idegileg minél hamarabb talpra álljon. Négy héten át speciális fürdőkkel, pakolással gyógyították, kevés cigarettát és még kevesebb bort engedélyeztek neki. De Ady soha nem tartozott a fegyelmezett betegek közé. összebarátkozott az egyik gazdag pácienssel, ennek bőven volt pezsgője, kedvére ihatott hát a suba alatt. Pezsgőzései ellenére meglepően gyorsan javult. Tavaszra úgy rendbe jött, mintha soha semmi baja nem lett volna. Meglehetősen nagy szabadságot engedélyezett betegeinek a Városmajor szanatórium. Az előírásos kezelés mellett önállóan rendelkeztek idejükkel a gyengélkedők. Ady sokat járt a városban, szorgalmasan udvarolt, már- már telhetetlenül, és ezt el is mondta a verseiben. Léda joggal nyugtalankodott emiatt Párizsban. Érthető asszonyi indulatai Budapestre kergették, felelősségre vonta Adyt, aki elérkezettnek látta az időt a szakításra. Hosszú töprengéssel, nagy műgonddal írta meg az Elbocsátó szép üzenetet. Május 16-án közölte a Nyugat a kegyetlen, szenzációs verset. Szerzője még gyakrabban mutatkozott a városban, felkészülve arra, hogy szembetalálkozik az elbocsátott asszonyai, de Léda már Párizsban volt, ott olvasta a megrendítő sorokat. De a költőt is megviselte a szakítás. Legénykedő kalandozásaira ráunva, visszavonult szülőfalujába. Itt kapta kézhez Diósi Ödön levelét. Kibontva a vastag borítékot, a köteteiből való dedikált lapok hullottak elébe. A kísérő szöveg csupán ennyi volt: „Vissza Adynak, a hűtlen kígyónak !” Ezzel egyszer s mindenkorra megszakadt az a kapcsolat, amelynek jegyében Ady Endre költői zsenije kibontakozott és a csúcsra érkezett. SOK NÖ MELLETT EGYEDÜL Szilágysági tartózkodása alkalmat kínált arra, hogy szerepeljen Zilahon a Wesselényi kollégium hangversenyén. Űj költeményéből olvasott fel a közönségnek, köztük a tanároknak és a növendékeknek, akik büszkén és meg- hatottan ünnepelték az alma mater híressé lett egykori tanulóját. Adynak is szép élmény maradt a zilahi szereplés. Jókedvűen, felfrissülve érkezett vissza a fővárosba. Minden külső jel arra vallott, hogy javára vált a szakítás, személyi függetlensége sokat használt egészségének, közérzetének. Rengeteget dolgozott, ezzel párhuzamosan kiadósakat szórakozott és egy ideig a barátaival is többet törődött. A Városmajor szanatóriumban lévő szállásáról rendszeresen végigportyázta a pesti kávéházakat, a budai kiskocsmákat. Jövedelmének fő része változatlanul abból származott, hogy a Nyugat folyóirat főmunkatársa volt. Ebben az időben, 1912 tava- szán-nyarán gyakrabban időzött együtt olyan kiváló kortársaival, mint Móricz Zsdg- mond, Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Nagy Endre, Schöp- flin Aladár. Istenitőjének, az Ady-versek új sáfárjának, Földessy Gyulának is ekkor volt módja sűrűn együtt tartózkodni a költővel. , E megszokott, mindennapos baráti együttlétekből kiemelkedik egy fontos esemény: a Városmajor szanatóriumban rendezett vacsorán — először és utoljára — találkozott Ady a román nemzeti párt egyik vezéralakjával, Octavian Gogával. Az erdélyi román költő-politikus — egyébként a magyar parlament tagja — eljött megköszönni azt a harcos támogatást, amelyben a magyar liberális gondolkodók — elsősorban Ady Endre — részesítették a nyilvánosság előtt bebörtönöztetése idején. A találkozón részt vettt még Móricz Zsigmond és Jászi Oszkár, Ady benső barátja, a nemzetiségi, ügyek tudós szakértője. Jó hangulatban zajlott le a vacsora, de Octavian Goga kerülte a politizálást. Ügyesen, okosan tért ki az állásfoglalások elől, amikor — különösen Móricz Zsigmond — a jövőre vonatkozó elképzeléseiről próbáltak tájékozódni. Hiába titkolta Ady, Léda miatt nőttön nőtt benne a hiányérzet. Nem sokáig bírta a kiegyensúlyozott önuralmat. Mivel a Városmajor szanatóriumban mégis csak illet ügyelni bizonyos formaságokra, itt nem hódolhatott korlátlanul a gyengébb nemtől remélt örömöknek. Kiköltözött hát a szanatóriumból, át a pesti belvárosba, a Vigadó utca és a Dorottya utca sarkán lévő Magyar Király Szállodába. Ettől kezdve életének sokszor visszatérő színhelyévé vált a centrumhoz tartozó, mégis viszonylag olcsó hotel. A hotel kávéházában rendezte be műhelyét, itt dolgozott a szorgalom egyáltalán nem ritka óráiban. Mindig szüksége volt valakira a „fuss ide—szaladj oda” teendők elvégzésére. Ezúttal a kávéház bérlőjének fia, Steinfeld Nándor ifjú bank- tisztviselő titkárkodott körülötte megható önzetlenséggel. De a munka józan órái mellett egyre merészebben tette próbára egészségének teherbírását a szórakozásban is. Pedig egy lépést sem tett a nők után. önként jöttek, fölös számmal. A költőt különösen egy tizenhét éves, matrózblúzos diáklány vette le a lábáról. Akkor is ez a fekete szépség volt nála, amikor szívrohamot kapott szállodai szobájában. Bezzeg az önfeláldozó szerelmes fruska siránkozva, hírnevét féltve elmenekült, átengedve az orvoslás gondját Ady doktor barátjának, Kozmutza Bélának. (Folytattak)
