Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 11. Szeptember második felétől Kihelyezés előtt ellenőrzik az új parkolóórákat, (jávor) Először a Kiskörúton Parkolóórákat szerelnek fel Nyíregyháza belvárosában szeptember . második felében. Az elsőket az előzetes terveknek megfelelőI en, különösen nagy forgalmú és jelenleg az egész napos parkolások miatt állandóan zsúfolt két szakaszra í i-.ssIf;5ráhelyezik ki: a Rákóczi utca elejére (az OTP-nél) és a Nyírfa Áruház előtti osztott pályás Kiskörút részre. (Itt egyúttal rendezik a forgalmat, megszűnik a megállási lehetőség a középső sávokban, mivel a technika háza előtti újabb szakasz átadásával a körútrészt bekapcsolják a forgalomba.) A parkolásért negyedóránként egy forintot kell majd fizetni, az automata 1 és 5 foritosokat „fogad el”, összesen nyolc forint értékben, tehát a maximális parkolási idő két óra. Az érme vagy érmék bedobása után egyszeri felhúzással beáll az előre kifizetett parkolási idő, ezt lejárásig folyamatosan piros és fehér mező mutatja az óra számlapján. A közterületfenntartó vállat (amely a parkolóórákat kezeli) a Budapesten és néhány más városban, így például Debrecenben bevált NSZK-gyármányú, Ki- enzle típust vásárolta meg. Az első száz már megérkezett, tart az ellenőrzésük. Az említett két útszakaszra kilencvenet helyeznek ki, a többi tartalék, hiba esetén azonnal cserélik. A műszaki szakemberek elmondták, hogy a korábbi tapasztalatok alapján (főként rongálások miatt) ezen a típuson már sok célszerű változtatást hajtottak végre. Kioldószerkezete révén nem lehet erőszakosan túlhúzni, tehát mérésre alkalmatlanná tenni. Tízperces tartalék időt is mutat az ún. „türelmi skála”, ezzel sok vitának veszik elejét, ami korábban gyakori volt az „éppen lejáró” óráknál. A parkolóórák ütésbiztosak, kialakításuk révén eleve védettek. A készülékeket naponta ürítik, így 40—50 forintnál általában nem tartalmaznak majd többet. Az órával felszerelt parkolóhelyeket napközben rendszeresen ellenőrzik, aki nem fizet, attól az egy c^jai díjtétel tízszeresét kérik. (m) Aranyeső szeptemberben Hízókúra a vadasparkban Hosszú ősz ígérkezik, mondják az idősebbek, mert újból virágzik az aranyeső. Jobb azonban idejében várni a telet — vélik a sóstói vadasparkban — és már a napokban hozzáláttak az állatok „felhizlalásához”. A tél mindig komoly erőpróbát jelent állatnak is, embernek is, hiszen itt az állatok a szabadban elhelyezett ketreceikben, karámaikban vészelik át a hideg napokat. Most már töményebh, kaló- riadúsabb fogásokat adnak az állatoknak. Az őzeket viseli meg a leginkább a rossz idő, a dámszarvasok szervezete viszont a legtökéletesebben tud alkalmazkodni az időjárás viszontagságaihoz. A Kárpátokból származó Zsuzsi és Magdi medvék itt csak felületes téli álmot alusznak, minden nap kinéznek a mézes kenyéradagjukért. Az őzek, szarvasok, muflonok, vaddisznók igazán nem panaszkodhatnak, vitamindús tengeri, árpa és zab keveréket fogyaszthatnak, mint nyáron. A Kemecsei Állami Gazdaság hulló almát küldött, ebben igen sok az állatok számára értékes anyag. Sárgarépából is többet kapnak, mint általában megszokták. A négy vadmacska naponta elpusztít egy tengerimalacot, a friss vér javítja életműködésüket. VISSZHANG Ml AZ A „GAMESZ“? Szervezet—a szervezettségért Várfürdő A Kelet-Magyarország 1982. szeptember 1-i számának 2. oldalán megjelent „Mi lesz veled, várfürdő?” című újságcikkre a következőket válaszoljuk: Megbízást adtunk a Vízkutató és Fúró Vállalatnak egy új termálkút tervezésére és fúrására a fürdő vízgondjainak megszüntetése érdekében. A közel 1000 méter mély kút árajánlatuk szerint 6—7 millió forintba kerül és a jövő évi szezonnyitásra rendelkezésre fog állni. Az új termálkút létesítésével véglegesen megoldódik Például Csengerben Köztudott, hogy a helyi tanácsok eddig is meglehetősen szerteágazó intézmény- hálózattal rendelkeztek, még a kisebb községekben is. Hiszen ma már szinte a legkisebb településen is van iskola, óvoda, bölcsőde, esetleg öregek napközi otthona, orvosi rendelő. Ezeknek az intézményeknek a vezetőit — szakmai munkájuk rovására — indokolatlan arányban gazdasági teendők is terhelték. E munka ésszerűsítésére alakítják egyre-másra a gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezeteket, (vagy ahogyan az ott dolgozók már átkeresztelték, a ,,gamesz”-t). Csertger az elsők között hozta létre a szervezetet, s míg sok helyen a megyében az indulás gondjaival küszködnek, nekik már van némi tapasztalatuk arról, hogyan vizsgázott az ésszerűsítés a gyakorlatban. Czehki Péter, a csengeri intézmény vezetője nem szé- gyelli bevallani, hogy nekik is tanulniuk kell az új feladatot. A szolgáltató szervezetet július 1-én alakították 76 dolgozóval, akik a helyi tanácsi intézmények, vagyis az iskola, a napközi otthon, az öregek otthona, a bölcsőde és az orvosi rendelő dolgozói közül kerültek ki. Az ügyviteli létszám az iskolai és az egészségügyi gondnokság munkatársaiból áll, így ők intézik valamennyi tanácsi intézmény gazdasági teendőit. Lehet gyorsabban Emellett — egyesítve a korábban szétszórt karbantartói létszámot — valamennyi intézményük karbantartási és kisebb javítási munkáit elvégzik. Hiszen — a korábbiakkal ellentétben — valamennyi dolgozójuk dolgozhat bármely, a szervezet hatáskörébe tartozó munkán. Közös vízvezeték-szerelője, lakatosa, kőművese, központifűtés-szerelője azonnal nekilát az intézményekben felmerülő munkának, a költség- vetési üzemnél jóval gyorsabban, s ami legalább olyan fontos, olcsóbban is. Hiszen egyazon intézményen belül a számlázás fölösleges. Ráadásul a költségvetési üzemek is mentesülnek a nekik kevéssé gazdaságos, így csak kénytelen-kelletlen végzett aprómunkák elvégzése alól. Hét település gondjai Persze két hónap alatt még korántsem sikerült minden nehézséggel megbirkóznia a hét társult település tanácsi intézményeinek gondját felvállaló szervezetnek. Ahhoz, hogy munkájukat még szélesebb körben végezhessék, a várfürdő meleg víz hiányából adódó üzemviteli problémája és a fürdeni, gyógyulni kívánó vendégek elégedetten távozhatnak egy-egy ott töltött nap után. Jeszenszki István igazgató A TÁRGYALÓTEREMBŐL Meglopta az idős asszonyt Még 25 éves sincs Csiki Zsigmond nyírbátori lakos, máris ötször állították bíróság elé különböző bűncselekmények miatt, és a városijárási rendőrkapitányság tizenegyszer bünette meg különböző időtartamú elzárásra a rendőri felügyelet szabályainak megszegése miatt. Lehet, hogy Csiki nevelhetet- len, de az is előfordulhat, hogy jobban szeret börtönben ülni, mint szabadon lenni, mert augusztus 25-én újabb bűn- cselekményt követett el, amelybe ráadásul két gyermeket is beavatott. Csiki a két gyerekkel hazafelé tartott Nyírbátorban a Szegfű utcai lakására, amikor a Béke utcán észrevette, hogy egy 87 éves idős asszonynak a postás az udvaron pénzt ad át. Csiki megfigyelte, hogy az idős asszony melyik zsebébe rakta a pénzt, s elhatározta, hogy ha a postás elment, megszerzi azt. Kis idő múlva elköszönt a postás, Csiki pedig olyan ürüggyel ment be az udvarra, hogy dinnyét kínál eladásra. Az idős asszony megmondta, hogy nincs szüksége dinnyére, Csikiit pedig felszólította, hogy távozzon az udvarról, ő azonban mielőtt elment volna, benyúlt az idős asszony zsebébe, s csak azután távozott, hogy kivette a postás által kézbesített 2300 forint nyugdíjat. A két gyermeknek 500 forint körüli ösz- szeget adott, a többit magánál tartotta meg. Az eset után a meglopott asszony feljelentést tett a tolvaj ellen, de a nyomozáskor már csak a két gyermeknek adott pénzt sikerült visz- szaszerezni, a Csikinél maradt 1800 forintnak nyoma veszett. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Csiki Zsigmondot, mint többszörös visszaesőt egy évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. _____Vendéglátás — falun_____ Legenda a birkapaprikásról Első a közétkeztetés A megyénkbe látogató idegen — ha útközben éri a dél, s nem akar hideget enni — falusi bisztrókban, éttermekben csillapíthatja éhét. Egyikmásik vendéglőnk specialitásairól legendák keringenek. Méltán híres a nyírbogáti birkapaprikás, Tivadarba, Ti- szakanyárra a halételek, Tu- nyogmatolcsra a belsőségből készült fogások csalogatják a vendégeket. Miért bírálják a konyhát? Sajnos a falusi vendéglátó- helyek többsége szűkös és szokványos választékot kínál. Mint a Napsugár vendéglő Mándokon, ahol sokan bírálják a konyhát: — A menü alig változik. A hét minden napjára előre meg tudom mondani, hogy mi kerül az asztalunkra — fogalmazatt többek nevében Boros Balázs kézbesítő, aki előfizetéses ebédet fogyaszt. — Nem lehet minden vendég szája íze szerint főzni — hárítja el a kritikát Békési Jánosné üzletvezető. Az étlapok — úgy tűnik — mégis a bírálóknak adnak igazat: túl sok a pörkölt, a tarhonya, a tészta köret a kínálatban. Délelőtt fél 11. A Napsugár kihalt, csak két kapatos vendég szürcsöl sört tömény kísérővel egy sarokban. A helyiséget függöny osztja ketté. Egyik oldalán szépen terített asztalok sorakoznak, a másikon — szemben a söntéssel — pucér asztallapokon han- cúroznak a szemtelen őszi legyek. Mint megtudtuk, drága a mosatás, ezért spórolnak az abroszokkal. — Ez a vendéglő 1956-ban nyílt — folytatja Békésiné. — Azóta is a régi épületben, a régi felszereléssel dolgozunk. Egyetlen újítás, hogy a tűzhelyet — í/mely eszmei értéke nem több száz forintnál — olajtüzelésűre szerelték át. Szükség lenne egy villanysütőre, de a ház elektromos hálózata gyenge ahhoz, hogy rákapcsoljuk. Hamarosan megürül az étterem melletti irodasor. Akkor várható, hogy bővíteni, korszerűsíteni fogja az áfész a Napsugárt. Vezet az ital A fogyasztási szövetkezetek kezelésében 660 italbolt, büfé, falatozó, étterem működik Szabolcsban. Mintegy 85 százalékuk falun. Nagy többségük negyedosztályú italbolt. Elsősorban ez a magyarázat arra, hogy az áfész vendéglátóhelyek évi másfél milliárdos árbevétele túlnyomórészt az italforgalomból származik. A 60 megyei melegkonyhás áfész-étterem, vendéglő fő feladata az előfizetéses étkeztetés, melyet 10—11 ezren vesznek igénybe naponta. Valóságos felüdülés belépni a mándoki vendéglő után a demecseri Sztár étterembe, melyet tavaly januárban adtak át. Ebédidő van, mégis alig lézeng benn egy-két ember. — A konyhában napi 400 adag étel fő. Elsősorban előfizetéses menü, melyet a De- mecserben dolgozók fogyasztanak el — tudtuk meg Vajkó András üzletvezetőtől. — Mióta átköltöztünk az új épületbe, visszaesett az italforgalom. Zárt söntésünk van, ezért egy doboz cigarettáért is le kell ülnie a vendégnek. Aki egy pohár sörre, vagy fröccsre szomjas, a presszóba, vagy a kocsmába tér be. Az ilyen rendszerű étterem inkább városba, mint faluba való. Túl nagy is a községnek. A konyhánk alapterülete nagyobb, mint a Hotel Szabolcsé. A helyi igényekhez igazodva szeretnénk kihozni az étterembe a söntést. Dombrádi vendégcsalogató — Jó ételek, udvarias kiszolgálás — foglalja össze a vendégcsalogatás alapelveit Róka Géza, a dombrádi étterem vezetője. Ez nemcsak szólam. A felszolgált étel finom és friss, Szvák Imre pincér pedig olyan udvariasan és gyorsan dolgozik, ami — sajnos — ritkaságnak számít. Ebben az étteremben is az előfizetéses étkeztetés a meghatározó. Csakhogy itt iskolásoknak, s óvodásoknak is főznek. <— A legtöbb községben tárgyalások kezdődtek arról, hogy az áfészek vegyék át az iskolai konyhákat — tájékoztat Görömbei György a MÉSZÖV főelőadója. — Ez egyelőre Nagyecseden és Dombrádon valósult meg. Előnye, hogy a fogyasztási szövetkezetek konyháiban több a szakember. Házi Zsuzsa SZEZON SZEPTEMBER VÉGÉIG Nyitva a melegstrand TÖBB MINT FÉLMILLIÓ NYÄRI VENDÉG SÓSTÓN A szokatlan szeptemberi kánikula kedvezett a stran- dolóknak. A Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a szokásostól eltérően be sem zárta a sóstói melegstrandot, csak a tavi- strand nem fogadott augusztus 31-étől vendégeket. Az őszelői napok némelyikén több fürdőző fordult meg Sóstón, mint máskor egy- egy nyári hétköznapon. Szeptember 5-én például 1145-en fizettek be strandolásra. De 10-éig sem volt egyetlen olyan nap, amikor legalább ötszázan ne vették volna igénybe egyszerre a fürdő szolgáltatásait. Ha a csütörtök esti rendkívüli idő után is meleg marad az idő, szeptember végéig nyitva tartják a melegstrandot. Már e hónap 8-áig 50 ezer forintos pluszbevételt jelent a vállalatnak a meghosszabbodott nyár, szerény becslések szerint hónap végéig összesen százezer forintos forgalomra számít a SZAVICSAV. Érdekes összevetni ezt a számot az előző szeptemberek forgalmával: 1979-ben 10 ezer, 80-ban 60 ezer, tavaly 45 ezer forint volt a hasonló időszak bevétele. Még véget sem ért a nyár, máris készülnek a téliesítésre. Megkezdték a téli öltözők festését, karbantartási, felújítási munkálatokat végeznek a gépeknél, berendezéseknél. Ha véglegesen elbúcsúzik a nyár, három nap alatt felhúzzák a sátorponyvát és máris ezalatt lubickolhatnak a fürdőzők. Előzetes számítások szerint az idei nyáron 560 ezer vendég látogatta a strandot és a vállalat 5,3 millió forintos bevételt ért el. (tk) Az intézmények, melyek a tanácsok bábáskodása mellett egyre-másra születnek, közös nevet — méghozzá nem is akármilyet! — viselnek: gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezet. Mi indokolta az új intézményhálózat létrehozását? Ennek eredtünk nyomába. bővíteni szükséges például szakmunkáslétszámukat. Jelen pillanatban még nem tudják, erre mikor nyílik lehetőség. Az idei fél esztendőt tanulóidőnek szánják. Hogy jövőre a gyakorlat igazolja az elképzelést: el lehet végezni ésszerűbben, gazdaságosabban a társult intézményekben adódó munkát. Csendes Csaba
