Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 10. Kommentár Vendég az ivegpalotábél Javier Pérez de Cuellar, a New York-i üvegpalota lakója, az ENSZ élén álló főtitkár azzal hívta fel magára ismételten a sajtó figyelmét, hogy kíméletlenül fogalmaz, ha a világszervezetről van szó. A megválasztása óta eltelt csaknem háromnegyed évben többször is leszögezte, hogy mértéktelenül felduzzasztottnak ítéli az ENSZ apparátusát, amely ráadásul nem is túl hatékony, s tevékenységében felesleges párhuzamosságok tapasztalhatók. A főtitkár nem elégszik meg a szóbeli bírálattal, álláspontjának máris gyakorlati lépésekkel szerzett érvényt. Maga alatt vágja a fát a perui születésű politikus — mondhatnánk —, hisz az ENSZ munkájáról amúgy is sokan lekicsinylőén, szinte legyintve beszélnek. Pérez de Cuellar azonban nagyon is tisztában van azzal, hogy a világszervezet tekintélyének helyreállításához először a saját portáján kell söpörnie. Mint mondotta, az ENSZ-től nem is várható el, hogy „mindenható gyógyírt nyújtson”. Az ENSZ fő célja a konfliktusok kialakulásának megakadályozása. A főtitkárnak, aki ezekben a napokban Moszkvában tárgyal, aligha kell meggyőznie erről vendéglátóit. Hiszen szovjet vélemény szerint az ENSZ-nek egyre nagyobb szerepet kellene kapnia a nukleáris háború veszélyének elhárításában. Máshol is hallhat efféle értékeléseket Perez de Cuellar, nemcsak Moszkvában. Az viszont bizonyára különös megelégedésére szolgál, hogy a szovjet külpolitikában a szavak és a tettek egységet képeznek. A nemzetközi válságok megoldásában Moszkva — ha lehet — az ENSZ-nek biztosít elsőbbséget, s számtalan konkrét javaslattal igyekszik előmozdítani a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. Pérez de Cuellar most örömmel nyugtázhatja, hogy vendéglátóival a legtöbb kérdésben egy nyelven beszél. Különösen érdekes, hogy a főtitkár az eddigi tevékenységéről készített jelentésében megfontolásra érdemesnek minősítette „a Biztonsági Tanács ülésének összehívását a lehető legmagasabb szinten”. Ilyen jellegű tanácskozásra pedig éppen a Szovjetunió tett korábban javaslatot. K. G. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön Moszkvában találkozott Javier Péres de Cuellarral, az ENSZ főtikárával, aki a szovjet kormány meghívására szerdán este érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Megbeszélésükön a legnagyobb figyelmet a világszervezet szerepének és feladatainak szentelték, de áttekintettek több más időszerű nemzetközi kérdést is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvában fogadta Javier Bérez de Cuellart, az ENSZ főtitkárát. A meleg, baráti légkörű Csütörtökön délelőtt, háromnegyed tizenegykor a svájci rendőrök kiszabadították a berni lengyel nagykövetségről a túszokat, akiket hétfő óta tartottak fogva a terroristák — jelentette a varsói rádió. A túszmentő akciót, amely mindössze hét percig tartott, a következőképpen készítették elő: a svájci rendőrség a nagykövetségen lévőknek olyan élelmiszercsomagokat küldött, amely rövid ideig tartó bénultságot okozó vegyszert tartalmazott. A vegyszer már a csomag kinyitásának pillanatában hatni kezdett, s ekkor láttak munkához a különlegesen kiképzett rendőrök. Mint a varsói rádió délután nyugati hírügynökségekre hivatkozva közölte, a terroristaellenes egység tagJavier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára (középen) és felesége Moszkvában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter társaságában. (Kelet- Magyarország telefotó) megbeszélésen Leonyid Brezsnyev kifejtette a Szovjetunió legfontosabb külpolitikai kezdeményezéseit, megállapítva, hogy ezek korunk legégetőbb problémáinak megoldására, a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelés megvalósítására irányulnak. Javier Pérez de Cuellar nagyra értékelte a Szovjetunió külpolitikáját, amelynek célja változatlanul a béke és az államok közötti kölcsönös megértés erősítése. jai géppisztolyokkal, kábító- és könnygázgránátokkal felszerelve hatoltak be az épületbe. Az akcióban 35-en vettek részt. Kurt Furgler svájci igazságügyi és rendőrminiszter közölte, hogy a terroristákat Svájcban vonják majd felelősségre. Elmondta: a terroristák vezetőjét, aki eddig „Wysocki ezredesnek” nevezte magát, valójában Florian Kruszyknak hívják. Büntetett előéletű: fegyveres rablótámadásért kilenc évet töltött egy osztrák börtönben, majd szabadulása után, 1978-ban politikai menedékjogot kért a svájci hatóságoktól. Kérését elutasították, mire egy időre Hollandiába ment, ahol valószínűleg további bűncselekményeket követett el. 42 éves. Rendőrrohammal és sértetlenül Kiszabadították a berni túszokat 33. A Léda és közte sűrűsödő feszültség némiképp enyhült, amikor váratlan és kellemes társaságuk akadt. Ugyanekkor időzött Rómában a kedves szerkesztő barát, Ignotus s Elek Artur, a nagy tudású és az érzékeny látású műtörténész. A velük való találkozás őszintén megörvendeztette a depresszió felé közelítő költőt. Rossz hangulatát híven adja visz- sza az alábbi tudósítása. „Róma, 1911. június 11. Édes Lajoskám és Annusom, ma még Rómában vagyok. Holnap már nem tudom, merre s hova? Csak nem döglök, de fáradt, s ingerült beteg vagyok. Majd talán csinálok egy próbát még. Holott ez a Róma olyan egyetlen, olyan boldog hely.” Az ő számára a legkevésbé sem bizonyult annak. Levelének postára adása után hirtelen türelmetlenség lett úrrá rajta, megint utaznia kellett, a nyughatatlan- ságban próbált nyugalmat találni. Léda hiába marasztalta, szándékától el nem tántoríthatták. Sem Rómában nem akart maradni, sem Párizsba nem akart visszatérni. Léda viszont nem volt hajlandó Magyarországra utazni. Így június 22-én elköszöntek egymástól. Ugyanezen a napon Ady a budapesti, Léda a párizsi vonatra szállt fel. SZAKÍTÁS LÉDÁVAL Rövid pesti tartózkodás után Érmindszentre sietett, hogy rokonaival együtt nyaraljon. Udvariasságból érdeklődött apja gazdasága iránt, ki-ki látogatott a lakóháztól félórára lévő pici majorságba, de tartózkodott mindenfajta álfalusi romantikától. Izig-vérig városi ember volt, otthon is ekként élt és viselkedett. Rendbe akarta szedni az egészségét, ezért parancsolta magára a vidéki elvonultságot, amelyet sohasem tűrt szívesen. Ezúttal is, ha csak tehette, lovas kocsin indult barangolásra, s ha ezek a környékbeli kóborlások sem elégítették ki, utazott a távolabbi Nagyváradra és Kolozsvárra. Lédához való viszonya változatlan maradt: ha mesz- sze voltak egymástól, feledte a civakodásokat, vágyódott az asszony után. Ezért nem sokat töprengett, hallgasson-e a hívó szóra. Diósiné levélbeli megállapodás alapján a bajorországi Prienbe várta, a Shimsee szanatóriumba, hogy a gyógyító gondoskodás és a ragaszkodó szeretet helyreállítsa a költő ismét megrokkant egészségét. Úgy látszott, valóra válik a nemes szándék. Ady ezt írta Prienlből 1911. szeptember 21-én: „Fölséges, megnyugtató hely, bár régen jöttem volna ide. Naponként agyonmasszíroznak, félfürdő, lemosás, meleg és hideg tus, géptorna, egészséges koszt, LEHGYELORSZÁG ' ' * * ' „A gazdasági és politikai válság, a szükségállapot, a külföldi szankciók körülményei között szinte lehetetlen a gazdásági reform végrehajtása — mondta egy közgazdász beszélgetésünk során Varsóban. — Ennél már csak egy dolog lehetetlenebb: az, hogy ne csináljuk meg a reformot.” Valóban: világossá vált, hogy a 70-es évek bátortalan és hamar elhamvadt reformkísérletei helyett most már elkerülhetetlen az átfogó és érdemi változtatás. Emellett a politikai konszolidáció, a párt és a kormányzat iránti bizalom visszaszerzése is elképzelhetetlen a régvárt reform nélkül. A szükségállapot bevezetésekor a közgazdászok elbizonytalanodtak, ám a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa még decemberben döntött: szó sem lehet a reform elhalasztásáról. A három „6“ Az alapelveket „három S- nek” (magyarul „három ö- nek”) nevezik: önállóság, önfinanszírozás, önkormányzat. Az első azt jelenti, hogy a vállalatok maguk döntenek gazdálkodásuk lényeges káraiig iszom, napi két óra evezés, két óra séta stb.” Pénze azonban most sincs elegendő. Szokása szerint öccsét használta mindenes titkárnak, neki küldözgette sűrű egymásutánban anyagi természetű utasításait. Pontosan felsorolta, honnan, mikorra és mennyi honorárium esedékes a javára. Megerősödve tért vissza Prienből, de a budapesti bohém életmód és a közéleti izgalmak miatt hamarosan visszaesett ingerlékeny, rossz alvó, gyengélkedő állapotába. Ettől féltette Léda, teljesen helyénvaló aggodalommal. Ennek a pesti ősznek az a legfontosabb irodalom- történeti ténye, hogy ekkor ismerkedett meg személyesen is Babits Mihállyal, Hatvány Lajoséknál. A jó ügy iránt oly fogékony mecénás báró szerette volna, ha mélyebb barátságot köt a két kivéted les képességű költő, de ezt a találkozást nem követte olyan szerencsés folytatás, mint a Móricz Zsigmonddal való megismerkedést. Állítólag Ady fölényesen viselkedett, Babits pedig nehezen tudta legyőzni féltékenységét. Néhány hétig Pesten időzött, ahol szívesen maradt volnla, de megélhetési gondjai miatt ismét haza kényszerült a kiadásait erősen mérséklő Érmindszentre. Az déseiről, eredményességüket elsősorban a nyereség mutatja, az irányítószervek csak különféle szabályozókkal (árelvek, hitelpolitika, adó stb.) befolyásolják a vállalatokat. Ez a szándék az adott feltételek között csak részben valósulhatott meg. A minisztériumok egy részét összevonták, az irányító hatáskörű egyesülések zömét feloszlatták«—, de bizonyos fontos programok érdekében néhol megmaradt a közvetlen felsőbb utasítási jog. (Mezőgazdasági termelőeszköz-ellátás, gyógyszerellátás stb.). Az anyaghiány — főleg nyugati behozatali nehézségek miatt — és a teljesen megzavarodott, összekuszálódott piac egyelőre valóban elég illuzórikussá teszi az önálló gazdálkodást. A demokratizmus szélesítése Az önfinanszírozás már jobban érvényesülhet. A bankok beszüntették az automaév hátralévő részében került ■nyomdába újabb verskötete, A menekülő élet. Ezúttal kevés, úgyszólván semmi gondja sem volt a szerkesztéssel, mert a jó sors példátlanul rátermett segítővel ajándékozta meg Földessy Gyula személyében. Ez a rendkívül önzetlen irodalombarát nagyon jól ismerte Ady költeményeit, önként, ügyszeretetből vállalkozott az új kötet gondozására. Szerkesztői alapossága, versek iránti érzéke azzal az eredménnyel járt, hogy tipográfiailag A menekülő élet sikerült a legjobban a költő életében megjelent kötetek közül. Ady számára sohasem jött rosszkor a segítség, mostan azonban egyenesen nélkülözhetetlenné vált. A költő ugyanis épp a kötet készülése közben az elesettségig rossz fizikai állapotba jutott. Erősen meghűlt, háta és melle gyötrően fájt, a gyomra sem volt rendben, ráadásul krónikusan szenvedett a rossz fogad miatt Ez a valóságos poéta fizikai állapotában erősen különbözött attól a diadalmas költőfejedelemtől, amilyennek egy tizenhat éves hajadon elképzelhette Svájcban, Lutry városka exkluzív lánynevelő intézetében. (Folytatjuk) A stargardi (gdanski vajdaság) POLFA gyár Lengyelország harmadik legnagyobb gyógyszergyára. A képen: a csomagolórészlegben. tikus hitelezést, a vállalatoknak el kell tartaniuk önmagukat. Kidolgozzák a csődeljárási törvényt, és fel kívánják számolni a veszteséges cégeket. Erről persze nagy viták dúlnak, de a várt nagy munkaerőmozgásból, az esetleges munkanélküliségből egyelőre semmi sem lett. Sőt, helyenként továbbra is óriási a munkaerőhiány. Ám az is igaz, hogy nagyon kevés idő telt még el, s még mindenütt vannak tartalékok. Az önkormányzatot korlátozta leginkább a szükségállapot, ám kezdik fokozatosan engedélyezni mind több vállalatnál a dolgozói önkormányzat működésének felújítását, egyelőre az igazgatóval kapcsolatos káderhatáskört kivéve. Az önkormányzatról kevés még a tapasztalat. Sokan félnek attól, hogy a kollektívák, rövidtávú érdekeket nézve, esetleg épp a szükséges újításokat gátolják. A LEMP és a kormány vezetői mégis élesen bírálják az önkormányzat felélesztését késleltető vállalatvezetőket: a demokratizmus szélesítése a reform lényeges eleme, a politikai konszolidáció elképzelhetetlen nélküle. Terv — változatokkal E változások, forrongások közben jelent meg vitaanyagként az 1983—85-ös hároméves tervjavaslat. Ez nem ígér sokat: a nemzeti jövedelem még 1985-re sem éri el a válság előtti mértéket, az ipari termelés is csak jó esetben. A fizetési mérleg még akkor is erősen passzív marad, ha sikerül az adósság- és kamattörlesztések átütemezése. Viszont a belső piac, a hús és néhány iparcikk kivételével, egyensúlyba kerülhet, ha a jövedelem a termelésnek, a teljesítménynek megfelelően fog nőni. Hatékonyabb, takarékosabb, exportorientáltabb termelést tűznek ki célul. A terv több változatot tartalmaz, nyíltan hozzátéve azt is, hogy milyen hatásokkal jár egyik vagy másik változat. Például: a szabad szombatokról való lemondás árán egy évvel előbb lehetne elérni a válság előtti fogyasztási színvonalat. Most társadalmi vita kezdődik, amelynek végén dönti el a parlament, melyik tervváltozatot választja Varsóban úgy fogalmaznak: ha nem romlanak tovább a külgazdasági feltételek, s ha a romló életszínvonal (az idei első fél évben nőtt az infláció és 25 százalékkal csökkent az egy főre jutó reáljövedelem!) az ellenséges szankciók, törekvések ellenére tovább folytatódik a társadalmi-politikai megnyugvás, akkor a lengyel gazdaság már jövőre elindulhat a válságból kivezető úton. D. A. Szállítómunkások rakodnak a gdyniai kikötőben Brezsnyev fogadta az ENSZ-főtitkárt Válság ás reform Gerencsér A I I Mik,ós! I holnap j r j Ady Endre Ci€ élettörténete
