Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

1982. szeptember 8. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Bejárni? öt asszony kereste meg személyesen szerkesztő­ségünket az Újpesti Gyap­júszövőgyár újfehértói gyárának kótaji kivarró­üzeméből. Maguk, s még két társuk nevében mond­ták el sérelmüket, a nem éppen jónak mondható kö­zösségi szellemről, a kez­deti nehézségekről. Július­ban kezdte meg működé­sét a megye talán legki­sebb és legrövidebb életű üzeme, ahol mindössze tíz asszony vállalt munkát. A község és a gyár ve­zetőit az a gondolat ve­zérelte, amikor a kisüze­met megalakították, hogy egyrészt helyben meg­oldják néhány családanya foglalkoztatását, másrészt úgy tűnt, az újfehértói gyár és a község lakossá­ga között szorosabb kap­csolat létesül, és többen vállalnak majd munkát a gyárban. Az együttmű­ködés azonban egyelőre nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Kótajból mindössze csak néhányan járnak át Cjfehértóra dolgozni, s a helybeli kivarróüzemet is augusztus végével fel kel­lett számolni. Oka: a meg­változott világpiaci hely­zet. A gyár termékei kö­zül—, s a jelek szerint a közeljövőben is —, inkább a fonalak iránt lesz na­gyobb a kereslet a szövött anyagokkal szemben. Hogy mi köze van ehhez az apró kótaji üzemnek? Nagyon is sok. A kivarróüzem munkája a gyári terme­léssel szorosan összefügg. Itt végzik a szövés közben keletkezett hibák javítá­sát. Amolyan műstoppo- Iásféle ez. Kézügyessé­get, jó szemet, szépérzé­ket, türelmet kíván, egy­szóval igényes munka. A kótaji üzem indulá­sakor is voltak már ne­hézségek. Időnként csak úgy tudtak munkát bizto­sítani, ha az újfehértói üzem dolgozóit más re­szortba osztották, s a gyár vidéki kivarróüzemeit így tudta munkával el­látni. Ez azonban nem gazdaságos, kiváltképp hosszú távon. Míg gyá­ron, belül több éves ta­pasztalattal rendelkező munkások vannak, (a kó­taji betanulókkal szem­ben) termelékenyebbek, jobb minőségű munkára képesek. A szövetek szál­lítása is költséges. Gaz­daságossági okok diktálták, hogy a kótaji asszonyok foglalkoztatását máskép­pen kell megoldani. A gyár igazgatója, Hah- ner Lajos nem sajnálta idejét, az asszonyokkal való beszélgetésre, az őszinte tényfeltárásra. A kisüzemben munkaközi szünetet tartottak, s az asszonyok arról is tájéko­zódtak, milyen körülmé­nyek között folytathatják e munkát, ha vállalják Űjfehértóra a bejárást. Ehhez autóbuszt biztosít a gyár. Az asszonyok gondol­kodási időt kaptak. Soltész Ágnes A GYEREKEK BIZTONSAGÁÉRT — Mi megoldjuk. (Kiss Ernő rajza) Bizonyára az illetékesek fi­gyelmét elkerülte, hogy Nyíregyházán, a Garibaldi Utcának az Ószőlő és a Korá­nyi Frigyes utca közötti sza­kaszán milyen veszélyes az úttesten való áthaladás. Ugyanis itt nincs kijelölt gya­logátkelőhely. Nem a felnőt­tek, hanem elsősorban a gyermekek érdekében kérjük, hogy mielőbb fessék fel a gyalogátkelőhelyet jelölő út­burkolati jelet. Azt hiszem, nem kell különösebben bizo­nyítanom, milyen sok gyer­mek érdekében kérem ennek mielőbbi elkészítését. Elég, ha annyit mondok, hogy a 19-es számú iskola növendékeinek zöme is itt közlekedik. Ádám Istvánná, Nyíregyháza KELLEMETLEN Az épületbe tévedő idege­nek, ittas emberek lépcsőhá­zunkat olykor „összetévesz­tik” a nyilvános illemhellyel. Áthatja az egész házat a bűz. Sajnos, hogy a házmesterünk mitsem tesz a kosz eltakarí­tásáért, és egyáltalán e kö­rülmény megszüntetéséért. A nyíregyházi Bethlen G. utca 2. sz. alatti ház lakói. KIRÁNDULÁS A nyíregyházi nyugdíjasok házának- lakói, s az épületben lévő 3. számú öregek napkö­zi otthonának tagjai augusz­tus 25-én közös kiránduláson vettek részt. A Zempléni he­gyekbe látogattak el, s a táj szépsége, a közös élmények maradandó élményt nyújtot­tak, valamennyiünknek. Ez­úton is köszönjük a Nyíregy­házi Konzervgyár vezetőinek, hogy az utazásunkhoz autó­buszt adtak, s a megyei Vö­röskereszt vezetőségének, va­lamint a Nyírségi Nyomda Kállai Éva szocialista brigád­jának, hogy a kirándulás szervezésében, bonyolításá­ban a segítségünkre voltak, támogattak bennünket. Kiss Sándorné, Nyíregyháza, Csallóköz 13. KAPCSOLATKERESÉS A sóstói szociális otthon la­kói vagyunk, immár évek óta. Mindketten mozgásképtele­nek, így a külvilágról nem sokat tudunk. Szeretnénk né­ha kimozdulni, a városba lá­togatni. Kapcsolatot keresünk egy olyan közösséggel, mely­nek tagjai néha meglátogat­nának bennünket, netán árra is vállalkoznának, hogy ko­csival elvinnének bennünket valahova. Lehet, valaki túl­zott igénynek véli kérésün­ket, de aki együttérez velünk, megérti, miért van szüksé­günk — az otthon gondosko­dása mellett — emberi kap­csolatokra. Nádudvari László és felesége a sóstógyógyfürdői szociális otthon E-pavilon 6. szobája SÖTÉT ALULJÁRÓ Nyíregyházán, a Guszev- aluljáró nincs kellőképpen kivilágítva. Tudom, ennek egyik oka, hogy ismeretlen személyek mindent el is kö­vetnek virtusból vagy go­noszságból, hogy az éppen frissen cserélt égők ne vilá­gítsanak. Noha ezek védőrács mögött vannak, egyébként sem nyújtanak valami fé­nyességet. Gondolkodni kelle­ne tehát valamiféle jobb megoldáson, hogy az aluljá­róban világosabb legyen, s ne három-négy fényforrás pislákoljon. Ormay László, Nyíregyháza, Szamuely tér 5. sz. FIGYELMESSÉG Ritka figyelmességgel talál­koztam szombaton a nyíregy­házi Színház utcai kis MÉH- átvevőhelyen. Elmentünk ugyanis megnézni, vajon le- vihetjük-e még a délelőtt összegyűjtött újságpapírokat. Éppen zárt az ott dolgozó hölgy, de felajánlotta, ha negyedórán belül a gyerek beviszi, még szívesen átveszi. Hozzátette, tudja ő, hogy a kisdobosmunka gyümölcse ér­ne be, kedden (amikor újra nyit) már nem ugyanaz len­ne az öröm. Az „üzlet” lét­rejött, s nagyon jó, hogy a gyerekek (sajnos ritkán) ilyet is láthatnak, tapasztalhatnak. Mogyorós Sándor Vasgyár utcai lakos EGY IDŐS ASSZONYÉRT Egyedül élő 83 éves édes­anyám Nyírbátorban, egy kö­zel 100 éves nádfedeles ház­ban lakik, melynek teteje már igen rossz állapotban volt. Ott helyben nem volt mester, aki vállalta volna a javítását, de tudomásomra jutott, hogy Nyírgyulajban, a Sóhordó utcában van két sze­mély, akik egyébként a nö­vényolajipari vállalatnál dol­goznak, de értenek a nád­fedéshez is. Megkerestem őket, s nemsokára megszerez­ték a javításhoz szükséges nádat, s az egyik július eleji szabad szombatjukon és va­sárnapjukon, rekkenő meleg­ben nekiláttak a munkának. Amikor elkészültek, akkor tudtam meg, hogy szocialista brigádban dolgoznak mind­ketten, s e munkát társadal­mi munkában végezték aján­dékképpen egy idős asszony­nak. Ügy vélem, hogy a két személy — Balogh Mihály és Perényi János — példája az öregek nemzetközi évében követésre méltó. Nagy Sándor, Debrecen, Jerikó u. 22. IV. 35. Szerkesztői üzenetek Szabó Sándorné tiszalö- ki, Szondi Zoltánná nyír- meggyesi lakosoknak le­vélben válaszoltunk. Oláh Gyula tákosi, Illés István varsánygyürei, ifj. Iván Sándorné nyírbogdá- nyi, ifj. Kiss Ferencné ma­gosligeti, Tóth Zoltánné aranyosapáti, Czine József jármi, Hegedűs Sándor kétérközi, Kovács Istvánné kisvárdai, Gyureskó And- rásné nyíregyházi, Len­gyel József né nyírlövői, Puki Jánosné nyírteleki, Kiss Zoltánné tiszadadai, Mák Istvánné kisvárdai, Bartha Imre tiszavidi, Ud­vari János vásárosnamé- nyi, Tóth Gáspárné fehér- gyarmati, Fritkó Istvánné nyíregyházi, Banu Andor nyíregyházi, Tóth Józsefné tiszadadai, Mihalkó József kemecsei, Vanicskó Gyula máriapócsi és id. Burkódi András nagyhalászi olva­sóink ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. özv. Banga Józsefné kisvárdai olvasónkat a nyugdíjfolyósító igazgató­ság levélben részletesen tájékoztatta. Molnár Dániel nagy- ecsedi lakos kérését a Nagyecsedi ÁFÉSZ nem teljesítheti, ugyanis aGel- ka-szerviz cserére jogosító igazolást nem adott ki. Le­vélírónk permetezőgépét — a vásárlást követően — mindössze két alkalommal javították. Nemes József demecseri lakos méltányossági kére­lemmel fordulhat a közsé­gi tanácshoz. Erről levél­ben értesítettük. Lipták Béla mándoki levélírónk által megren­delt munkát a víz- és csa­tornamű vállalat a beje­lentéstől számított három napon belül elvégzi, ha a szükséges szolgalmi jogot biztosító bejegyzést szom­szédjától vagy a községi tanácstól megszerzi, és a tervnek megfelelő helyre építi a vízmérő aknáját. Az illetékes válaszol RENDSZERES ELLENŐRZÉS „Pontatlan óra” címmel megjelent észrevételre közöl­jük, hogy a nyíregyházi MÁV- állomásfőnökség órájának meghibásodását a körzeti üzemfőnökség július 25-én (vasárnap) 22,10 órakor je­lentette. A hibát a műsze­rész másnap munkakezdéskor elhárította. Utasunknak oko­zott kellemetlenségért ezúton is elnézését kérjük. Intézked­tünk az állomási órák rend­szeres ellenőrzése érdekében. MÁV Igazgatósága Debrecen KEDVEZŐBB NYITVATARTÁS A közelmúltban észrevétel jelent meg az Ungvár sétá­nyon megnyílt barkácsbol- tunk nyitvatartási rendjével kapcsolatosan. A cikk megje­lenését követően a bolt nyit­vatartási idejének megváltoz­tatása érdekében intézked­tünk, erre a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályától engedélyt kértünk. Elekterfém Szövetkezet Nyíregyháza I termeliszövetkezeti tagak jogai HÁZTÁJI JÁRANDÓSÁG, TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSEKOR N. J. levélírónk írja, hogy az egyik termelőszövetke­zetben vezetői beosztásban dolgozott nyugdíjazásáig. Mun­kakörének átadására csak a nyugdíjazását követően ke­rült sor. Kérdezi, hogy jár-e ezért munkadíj? A 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet 8. § (1) bekez­dése szerint a vezetők — megbízásuk megszűnése esetén — kötelesek munkakörüket utódjuknak jegyzőkönyv sze­rint átadni. A rendelkezés a munkakör átadását a vezetők munkaköri kötelezettségévé teszi. Ebből következik, hogy a vezető — hasonlóan a többi, munkaköréből adódó köte­lezettségéhez — e feladatának is köteles eleget tenni. A munkaköri feladatok nem választhatók el egymástól, ami­ből levonható az a következtetés, hogy a munkadíj is csak az összes feladat ellátása után illeti meg a vezetőt. Nem állapítható meg külön díjazás olyan feladata tel­jesítéséért, amely egyébként a dolgozó munkakörébe tar­tozik, s amelynek ellenértékét a dolgozó (vezető) már ko­rábban havidíj formájában megkapta. Ezeken az alapel­veken nem változtat az a körülmény, hogy a vezető csak később jutott abba a helyzetbe, hogy a munkakör átadá­sára irányuló munkaköri kötelezettségének eleget tegyen. E tekintetben amúgy is a tsz szervezeti és működési sza­bályzatának a rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ismertetett okok következtében a tsz volt vezetője a nyugdíjazás (tagsági viszony megszűnése) időpontját kö­vető munkaköri átadás címén, a munkadíj kifizetésére nem tarthat igényt. Utólag — e tevékenység díjazásának legalizálására — nyugdíjas tsz-tag korlátozott óraszámú foglalkoztatására irányuló munkamegállapodás sem köt­hető. Ifj. Nagy Sándorné tunyogmatolcsi lakos a termelőszö­vetkezeti tagsági viszonyát 1982. szeptember 1-én „kilépés­sel” megszüntette. Levélírónk szeretné tudni, hogy a ház­táji földön lévő termést betakaríthatja-e? Háztáji földhasználatra csak a termelőszövetkezeti tag jogosult. Ezért a tagsági viszony megszűnésével a tag ré­szére kijelölt, illetve kiadott háztáji földre való jogosult­ság is megszűnik. Kivételes esetben, például az idő előre­haladására tekintettel, a vezetőség engedélyezheti a föl­dön lévő termés betakarításáig a háztáji földhasználat jogát. Levélírónk tehát csak abban az esetben jogosult a ház­táji földön lévő termés betakarítására, ha azt a vezetőség engedélyezi, ennek hiányában a termelőszövetkezet köte­les a háztáji földön végzett munka ellenértékét megtéríte­ni, illetve kifizetni. Kovács István mátészalkai lakos gépszerelőként dol­gozik az egyik termelőszövetkezetben. Az ötnapos munka­hét bevezetésével munkabére csökkent. Kérdése, hogy van-e törvényes lehetősége arra, hogy a keresetcsökkenés megtérítését követelje? A termelőszövetkezetekben a munkaidőt és annak be­osztását a vezetőség határozza meg. A munkaügyi szabály­zat ide vonatkozó rendelkezései a szövetkezet minden dol­gozójára nézve kötelezőek. Az órabéres dolgozók munka­díját az órabér mértéke és a teljesített órák száma hatá­rozza meg. Rövidebb munkaidő esetén a munkadíj csök­ken, hosszabb munkaidő esetén nő. Tekintettel arra, hogy a munkaidő meghatározása — a jogszabályban rögzített alsó és felső határ között — a termelőszövetkezet kizáróla­gos hatáskörébe tartozik, a korábbi munkaidő mértékének megváltoztatása, az órabéres dolgozók munkadíjának ösz- szegét befolyásolhatja. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatos rendelkezések ugyan előírják, hogy a dolgozó bérét a mun­kaidő-csökkentés arányában emelni kell, azonban ezek ha­tálya a termelőszövetkezetekre nem terjed ki. Természe­tesen nincs akadálya annak, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók munkadíját — a kiesett munkaidővel arányos mértékben — megnöveljék, annak érdekében, hogy a dol­gozókat a munkaidő módosításából adódóan ne érje kere­setcsökkenés. Ennek eldöntése és elhatározása a termelő- szövetkezetre tartozik. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents