Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
1982. szeptember 7. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Negyedmázsa kantáron Új állategészségügyi jogszabály Kártalanítás a kényszerből levágott állatokért Kistermelők fóruma a népfrontnál Szerződéses termelés — biztonság Országos kertbarát-kiállítás Debrecenben Törvényerejű rendelet jelent meg idén» az állategészségügyről. A kiadott új rendelet egyrészt az állatállomány egészségének, termelőképessége fenntartásának védelmét, ezzel együtt az állattartók anyagi biztonságát hivatott megteremteni. Meghatározza a rendelet az állattartók, a helyi tanácsok, vállalatok, szervek és az állategészségügyi szolgálatban dolgozók kötelmeit, feladatait. Ezek szerint az állattartó (üzemi, kistermelő) bejelenteni tartozik állata vásárlását, megbetegedését, elhullását; olyan takarmányt etethet és olyan tartási, üzemelési rendet alkalmazhat, mely az állat egészségét megőrzi, az állat terméke — teje, húsa — az ember egészségét nem veszélyezteti. Kimondja a rendelet, hogy a beteg állatoknál kötelező az állatorvosi vizsgálat. Fertőző betegség gyanúja esetén a jószág forgalmi korlátozás alá kerül. így nem veszélyezteti az egészséges állatokat, egyes esetekben az embereket. A mindenki által elvárható igénynek tehet eleget az állattartó akkor, amikor állatvásárláskor bizonyos betegségektől (brucellózis, gümőkór) a mentességet szóban vagy írásban kiköti. Erről 30 napnál nem régebbi vizsgálatokat igazoló állatorvosi bizonyítványt kérhet. A biztonság érdekében célszerű és szükséges a vásárlást követő 8 napon belül egyes vizsgálatokat elvégeztetni az esetleges szavatossági igény érvényesítésére. Az új állategészségügyi jogszabályban kifejezésre jut az állattartó érdeke és állampolgári kötelessége. Az állattartó érdeke az, hogy ne legyenek járványos megbetegedések. Kötelessége ennek megelőzéseként és elfojtásaként a rendszabályok megtartása. A járványos jellegű betegségek megelőzése érdekében szükséges a vásárolt állatok karanténozása, az államilag elrendelt oltások és vizsgálatok elvégeztetése. A karanténozás végrehajtásának egyik feltétele, hogy a vásárolt állat meghatározott napig megfigyelés alatt álljon, ez idő alatt nem hajtható közös legelőre. A járványos jellegű betegségek elfojtásakor az állattartó kötelessége a betegség észlelésének azonnali bejelentése, a beteg állat zárlat alatt tartása. A szabályzat az állattartói érdeken túlmenően állami érdeket is kifejezésre juttat. Az állami érdek, hogy ne legyen olyan fertőző állatbetegség, amely az állatok termelését csökkenti, állatok és állati termékek forgalmát megbénítja. Ezek megelőzéseként az állam egyes betegségek ellen inA felhasználás szerint a szőlő szüretelése különböző érési szakaszokra esik. Az érés folyamatában három szakaszt különböztethetünk meg: a zsendülést, a teljes érést és a túlérést. Zsen- düléskor a bogyók áttetszőek és a fajtára jellemző színűk már kezd kialakulni. Teljes éréskor a bogyók megpuhulnak, és a cukor összes mennyisége eléri bennük a maximumot. Ez az élettani érettség állapota. A túlérett bogyók cukortartalma már csak viszonylagosan nagyobb azáltal, hogy a bogyók víztartalma fokozatosan csökken (aszusodás). Az étkezési — csemege — szőlőt közvetlenül teljes érés előtt célszerű leszüretelni — friss fogyasztásra —, téli eltartásra a jól megérett, de még a teljes érettségi fokot el nem ért fürtöket kell kiválogatni. Téli elra- kásra az alábbi fajták közül válogathatunk: Afuz Ali, Itália, Hamburgi muskotály, Izsáki sár- fehér, piros és fehér Saszla, Ma- thiász Jánosné, Csiri csűri, Kövidinka. A leszüretelt szőlőből — tárolásra — csak a teljesen egészséges fürtök alkalmasak. A szőlőt csak akkor szedjük, ha teljesen száraz, mert a harmatos, esőtől áztatott fürt elrothadhat. Amikor lemetszük a fürtöt, mindig fogjuk meg a fürt nyelét, mert így megmarad a bogyók „hamvassága” az az viaszbevonata, mely védőréteget képez a különböző kórokozókkal szemben. A fürtöket kettesével 40—50 cm-es fonállal kocsányuknál vagy fordított helyzetben lehet megkötni, majd úgy a lécekre aggatni, hogy az egyik fürt magasabbra, a másik alacsonyabbra kerüljön. Ott marad legtovább „üde” a szőlő, ahol 2—10 Celsius-fok közötti hőmérsékleten illetve 80—85%-os relativ páratartalmon tudjuk hosszú ideig tárolni a fürtöket. Ha szőlőültetvényünk közepes minőségű borszőlőfajtákból áll, úgy teljes éréskor, ha minőségi bort adó fajtáink vannak gyenesen oltásokat, vizsgálatokat végeztet; beteg állatokat leölet, vagy karanténba szállíttat. Ebből eredően végeztet az állam például szarvarmarha vér-, vagy méh- vizsgálatokat különböző időpontokban. Az állam magára vállalja a megelőzés és járványelfoj- tás költségeinek nagy hányadát, bizonyos esetekben a keletkezett állatkárok megtérítését. Az egyes fertőző betegségek elfojtására alkalmazott állatleölést azonban csak abban az esetben követi a kárigény megállapítása, amikor az állattartó eleget tett a járvány védelmi kötelezettségének. Elutasítják az állattartó kárigényét, ha nem tartotta meg a járvány védelmi rendszabályokat, vagy nem jelentette be időben, például mé- hei megbetegedését. A kártalanítás mértéke minden esetben az állat jogszabályban meghatározott értékének 80 százaléka. Kivétel ez alól az olyan eset, amikor az állattartónak termékértékesítési szerződése van. Ez esetben a kártalanítás mértéke 90 százalék. Az új szabályzat nem ad lehetőséget a nyulak myxo- matózisa esetén állami kártalanítás mellett történő leölésére. Az új szabályzattal egyidejűleg új rendelet jelent meg a szarvas- marha gümőkór- és brucellózismentesítés állami támogatására. Az állam a meghatározott feltételek teljesítésekor a szarvasmarhatartóknak állami támogatást ad, ha az állat güműkórral, vagy brucellával fertőzöttnek minősül és a gazda üzemét, udvarát mentesíteni kívánja. Ennek lefolytatásáról a helyi állatorvosok bővebb felvilágosítást adnak. Az új rendelet előírja, hogy az állattartó köteles állata egészségét figyelemmel kísérni, egyes állatfajnál, pl. méheknél havonta vizsgálatot végezni. Ennek elmulasztásából eredően keletkezett kárt az állam nem vállalja át a termelőtől. A jogszabály kötelezettségek teljesítését is előírja. Ilyenek a juhok rühösség elleni fürösztése, a rühösségben beteg juhok, a varros atkával fertőzött méhészetek gyógykezelése. Kötelezettség a juhok vándorló legeltetésének megkezdése előtti fürösztése és a helyi tanácsoknál a bejelentkezés. Kötelezettség továbbá, hogy meghatározott esetekben csak állatorvosi vizsgálat után, állatorvos jelenléte mellett történhet állatszállítás. Az új rendelet fontosabb részeinek megismerése, megtartása az állattartók részéről szükséges. Dr. Czövek László állategészségügyi állomás igazgatóhelyettes főállatorvosa akkor túlérés szakaszában szüreteljünk. A szüreti előkészületekhez tartoznak a feldolgozó és erjesztőhelyiségek fertőtlenítési munkái, valamint a gépek, eszközök, hordók rendbehozása. Legtöbb probléma abból származik, hogy nem elég tiszta* a hordók, ezért azokat csak megfelelő előkészítés után szabad használatba venni! Először áztatjuk a hordót, úgy, hogy megtöltjük hideg vizzel, két napig tartsuk benne a vizet, majd öntsük ki! Ezt a műveletet kétszer, háromszor ismételjük meg! Másodszor kiforrázzuk, 10—20 liter forró vizzel — jól bedugjuk akonadugóval — majd 10 percig hengergetjük, hogy a forró víz mindenütt behatolhasson a dongák pórusaiba. Ezt követően a gőzt az akonadugó kihúzásával kiengedjük, majd újra bedugjuk és hengergetjük. Amint a víz kihűlt, úgy azonnal kiöntjük. A forrázást szükség szerint megismételhetjük. A kiforrázott hordót 3%-os tri- sós vagy forró szódás vizzel — harmadik kezelésként — az előbbi módszer szerint mossuk ki. A kemikáliákat — a negyedik fázisban — újra forrázással távolíthatjuk el. Végül — az ötödik szakaszban — kétnaponként váltott hideg vizzel, újra áztatjuk a kiforrázott hordót. E gondos előkészítés után már nem kell tartanunk attól, hogy a későbbiekben beteg vagy hibás lesz a borunk! A szüretelés előtt a szőlő érési folyamatát úgynevezett „pró- baszürettel” ellenőrizhetjük. A szőlőtábla különböző részein néhány tőkét teljesen leszüretelünk, s a szőlőből mustot készítünk. Ezután a mustot mustfokolóval lefokoljuk. Amikor az asztalibort adó fajták cukortartalma 16—18 fok, a jobb minőséget adó fajtáké pedig meghaladja a 22—24 fokot, megkezdhetjük a szőlő szüretelését. (Folytatás: A szőlő feldolgozása.) Dr. Széles Csaba A Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége, a Nyíregyházi Központi Kertbarátklub szeptember 2-án délután a HNF megyei székházénak nagytermében fórumot tartott. Széles Csaba a szövetség alel- nöke tájékoztatta a résztvevőket a fontosabb kertbarát eseményekről, egyebek között részletesen beszámolt a Debrecenben szeptember 10. és 13. között megtartandó országos kertbarát kiállításról. A kistermelők, kertbarátok részt vehetnek a kiállításon zöldség-gyümölcs, és konténeres különlegességekkel, a család ellátására szolgáló készítményekkel, befőttek, szörpök, gyümölcs- és szőlőborok, pálinka, méz, valamint vetőmagvak, dísznövények, vágott és töves virágokkal. Háztáji és kertészeti tevékenységüket a kistermelők bemutathatják fotónagyításokkal is. A kiállítandó anyagokat szeptember 9-én indítják: a gyülekező 8 és 9 óra között Zelenyánszky Andrásnál, Nyíregyháza, Széchenyi u. 14. szám alatt lesz. A DIJAK KIOSZTÁSA A kiállítás megnyitására és a fődíjak kiosztására szeptember 10-én, 11 órakor kerül sor a városi sportcsarnokban. Az egyéb díjak, oklevelek átadása 10-én 16 órakor lesz az Arany Bika-szálló Bartók-termében. 11-én 19 órától az Állami Építőipari Vállalat, Debrecen, Kálvin tér 11. szám alatti székhazában a kiállító kertbarátok baráti esten vehetnek részt, száz forintos költségtérítés ellenében. A kiállítás szeptember 13-án 18 órakor zár. Az összejövetelen Csík László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatót. Egyebek között elmondta nemcsak a nagyüzemekre, de a kisgazdaságokra, a kertbarátokra is vonatkozik, hogy csak olyan terméket érdemes termelni (az önellátáson túl), amelynek piaca van. Közel tíz évvel ezelőtt, 1973- ban elértük, hoyy minden mező- gazdasági termekből belső ellátásra elegendőt tudunk termelni, azóta minden pluszterméknek külföldön kell piacot keresni. A külpiac évről évre igényesebb, tehát csak jó minőségű termékkel jelenhetünk meg, másrészt velünk szemben egyre gyakrabban megkülönböztető eljárásokat alkalmaznak. így az értékesítés sokkal nehezebb, mint korábban. KIHASZNÁLNI MINDEN TÁROLÓT A piachelyzet vázolása után az előadó áttért a kistermelés helyzetének általános ismertetésére. Egyebek között elmondta: ma már Szabolcs-Szatmárban a dohánynak közel 50 százalékát a kistermelők termelik, mivel dohányt csak szerződésre és engedéllyel lehet termelni, az értékesítéssel nincs gond. A húsipar valamennyi eladásra szánt szarvasmarhát, sertést leköt, és átvesz, habár bizonyos késedelmek voltak az utóbbi hónapokban, amely ugyancsak a külpiac nehézségeiből adódott. A tejipar minden alkalmas tejet átvesz. A baromfitenyésztés nagymértékben felfutott, sem az ellátással, sem az értékesítéssel különösebb A megye horgászegyesületei egyre nagyobb gondoskodással veszik körül az ifjúsági és a gyermek horgászokat. A téli hónapokban az egyesületek zömében külön oktatást szerveznek a fiatalok részére. Több helyen a községi művelődési házak adnak otthont az ifjúság horgászismereti felkészítésének. Nyíregyházán például a Honvéd utcai művelődési ház egész évre szóló programot ad a horgászfiataloknak. A klub keretei között nemcsak elmélettel — halismeret, szerelési fogások, természetvédelem — ismerkedtek a fiatalok, hanem horgászattal egybekötött kiránduláson is részt vettek. Az egyesületek jó kezdeményezését követően az intézőbizottság ebben az évben is megszervezte a horgászfiatalok táborát. Míg az előző évben Ra- kamaz és környéke volt a „gyakorlótér”, ebben az évben Ib- rány és környéke volt a helyszín. A Tiszán és a környékbeli holtágakon próbáltak szerencsét. 26 TÁBORLAKÓ A táborba augusztus 11-én vonultak be a fiatalok, amelynek vezetését az intézőbizottság ifjúsági felelőse, Egri Béla látta gond nincs. Legnagyobb problémánk a zöldség- és a gyümölcs- termelés, helyesebben az értékesítés terén tapasztalható. A zöldséget csak részben szerződték le, úgy a friss értékesítésre, mint a konzervalapra. Almából a megyében mintegy 610 ezer tonna terem az idén, ebből a kistermelők almája 190 ezer tonna. Az almát sem szerződték le teljes egészében a kistermelők. Teljes biztonsággal zöldségből, gyümölcsből csak azt tudjuk átvenni és meghatározott időben, amit a termelők leszerződnek. Az áfész-ek minden almát elsősorban a szerződésest, ütemezés szerint legkésőbb november 30-ig átveszik. Az áfész-ek kötelesek név szerinti átvételi ütemezést készíteni, amelyet a felvásárló helyen kifüggesztenek. Az ütemezési terv mellett szerepelni kell minden átvevőhelyen a tanácsi szakértő nevének is. Vita esetén így a kistermelő tudja, hogy kihez kell, illetve kihez fordulhat. Ez nagy munka, hiszen mintegy 18 ezer kistermelő tartozik az áfész-hez. A háztáji nagy részét a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bonyolítják. A válogatott, csomagolt almáért az áfész-ek ^nindig a napi árat fizetik. Az idén mozgóárat vezettünk be. A szezon elején magasabb, a szedés döm- pingje idején: szeptemberben, októb^f elején alacsonyabb, majd újra emelkedő árat fizetünk. így van ez az export léalmánál is. Habár itt a legmagasabb árat szeptember 15-ig fizetjük, utána fokozatosan csökken. A léalma mozgóár kialakítást szükségessé tette a feldolgozó gépek jobb kihasználása is. JOBB BELFÖLDI FORGALMAZÁST! Minden évben, amikor bő termés van, gondot okoz az értékesítés. Javasoltuk már többször, hogy a kistermelők fogjanak ösz- sze, és valamilyen átmeneti közös tárolóhelyet építsenek. Ajánlani tudjuk a szabolcsbákai Búzakalász és a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben most épülő olcsó tárolótípust. Az ott épülő ezertonnás tárolók kisebb fakkokra oszthatók, és a kivitele igen olcsó. A forgalmazást javítani kell és lehet az országon belüli jobb terítéssel, hiszen még mindig igen nagy az árkülönbség egyes megyék, városok között, úgy a zöldség, mint a gyümölcs terén. Ha a kiskereskedőknek megéri két-háromszáz kilométert is szállítani az árut. akkor a szövetkezeteknek, szövetkezeti vállalatoknak meg kell, hogy érje a tervszerűbb, nagyobb volumenű áru szállítása. Még egyszer ismétlem, a jövőben kedvező átvételt csak a szerződéses termelésen keresztül látunk. A vitában több felszólaló alátámasztotta az osztályvezető-helyettes által elmondottakat. Egyebek között Varga Ferenc nyíregyházi kistermelő elmondta: a pincéjében télen olyan almát tárolt, amit a múlt ősszel 3,60 forintért sem vettek át és tavasz- szal 8 forintért értékesítette. Többen elmondták, a kereskedelem nem tart lépést a mai igényekkel. A népfrontfórum hasznos volt, jó lenne más kérdésekben is hasonló összejöveteleket szervezni rendszeresen. Cs. B. el. Segítője Gyüre László horgász és két gyerekfelügyelő volt. Az étkeztetést és szállást az ibrányi úttörőtábor szolgáltatta. A gyerekek a nyíregyházi sport, a vasutas, a SZÁÉV, a KEMÉV, az ÉPSZER, az ELEK- TERFÉM, a mátészalkai, a kis- várdai, a vásárosnaményi, a ti- szavasvári, a mándoki, a kocsor- di, az érpataki, a tiszalöki és más egyesületekből verbuválódtak. összesen 26-an voltak. Az első napon ismerkedtek a táborral és közvetlen környékével. A második napon már lementek a Tiszára és horgásztak is. A következő napon az Apátszegi- holtágat látogatták meg. Vasárnap szülői látogatónap volt a táborban, örültek a gyerekek a szülőknek, de mindenképpen a táborban tanultakat, a halfogást akarták bizonyítani. Mi is ezen a napon látogattuk meg a gyerekeket. Nekünk is bemutatták, hogy miképpen kell halat fogni. De láttuk azt is, hogy milyen nagy kedvvel fü- rödtek, röplabdáztak, játszottak. Aztán ültünk a Tisza partján és élményeiket mesélték. SANYI HARCSÁJA Nagy Tibor mátészalkai „horgászpalánta” elmondta, hogy legFancsikai reggel. A horgász ül „hosszú méla lesben .. A záhonyi Lokomotív Horgász Egyesületnek faházat adományozott a MÁV Debreceni Igazgatósága. A záhonyi horgászok a most kapott faházat maguk bontották le, és szállítják ki a tisza- bezdédi holtág partjára, ahol végleges helyén állítják fel. Az új létesítmény több helyiségből áll. Van benne egy nagyobb, egyesületi közgyűlés lebonyolítására is alkalmas helyiség és több kisebb szoba, amelyek alkalmi melegedő és szállás céljait szolnagyobb hala egy kiló hatvan dekás csuka volt. — A vajai víztározón fogtam — mesélte. — Kádár Zolival, ő is általános iskolás, együtt járunk ki kerékpárral a tóra. Néha egy bácsi felvesz a kocsijába. Amikor a nagy csukát fogtam, akkor is vele voltam, de a nyírmadai Csokaj-tavon. Mikor megvolt a csuka, akkor örültem csak! De nekünk megvannak a kárászaink is. Két kilónál kevesebbel ritkán térünk haza. — A családban senki sem horgászik — veszi át a szót az elmaradhatatlan barát, Kádár Zoli. — így aztán a hazavitt halat minden alkalommal magamnak kell megpucolni, elkészíteni. Mire enni kell, mindig betársulnak a felnőttek is. Néha még a szomszédokat is megkínálom. Különösen igy van ez, ha sok törpeharcsát viszek haza. Ebből van Vaján a legtöbb. Tibi barátommal néha alig győzzük megpucolni. — Én már négy és fél kilogrammos folyami harcsát is akasztottam, — dicsekedett Szu- kács Sándor ifihorgász, a tisza- vasvári Alkaloida Lombik Horgász Egyesület tagja. — A Keleti-főcsatornán horgásztam akkor, 33-as Riobival, 30-as zsinórral. Igaz, előbb meglepődtem az erős húzástól, de végül is én Verőfényes délelőtt. Szákba kerül az első hatos amur .., gálják. Az alapjához a betont a KEMÉV adja, az építkezést a záhonyi vasutas horgászok társadalmi munkában végzik el. A faházat csak az egyesület tagsága használhatja. Egyébként az egyesület vezetősége nagy munkára készül. Csináltattak egy közepes méretű húzóhálót. Ügy tervezik, hogy még a kora ősz folyamán szelektáló halászatot hajtanak végre horgászvizükön, ahol elszaporodtak és már nem kívánatos méretűek a ragadozó halak, (si) győztem. A szerelékemet mindig magam állítom össze. A fékem mindig jó, így aztán bízok magamban. LESZ JÖVŐRE IS! Közben természetről, fákról, bokrokról, madarakról, no és halakról esett szó. A gyerekek újságolták, hogy itt már orsóhalat (bucót) is fogtak. Megnézték és visszaengedték. És sorolják a tóbbi halfajt — a keszegféléket, a kárászokat, a folyami harcsákat, a csukát, a sügéreket, amiket fogtak. És minden egyes halfajhoz egy kedves történet kerekedik. Beszélnek a terveikről A következő napon eljutnak a Nyíregyházi Sporthorgász Egyesület Marót-zugi vizére, majd a gá- vavencsellői holtágra. Természetes, hogy mindenütt „megáztatják” a zsinórt. Halat úgv szeretnének fogni, hogy a tábor minden lakóját vendégül láthassák. A táborban tapasztaltakat Tóth Zoltán szakközépiskolás ifi- horgász foglalja össze: — Nagyon jó itt. Miközben kedvenc hobbinkkal foglalkozunk, a halismeretre, halbiológi- ára, a természetvédelemre, a „Tiszta víz, rendezett vízpart” mozgalomra is ráirányítják a figyelmünket. A tábor egyébként augusztus 20-án zárta kapuit. Az intézőbizottság elégedett volt a fiatalok buzgalmával. Elhatározták, hogy a jövőben is szerveznek hasonló horgásztábort. Sigér Imre A szőlő szüretelése és feldolgozása Nyárvégi táborozás Ibrányban Horgászfiatalok feledhetetlen tíz napfa ...és késő délután: negyed mázsa kantáron. A nap „főszereplői” balról jobbra: egy kilenckilós, egy hatkilós és egy tizkilós amur a fancsikai egyes tározóról. A zsákmányoló horgászhármas képriportunk szereplője, Tóth József, a Nyírségi Nyomda tmk-sa. Segítője a fényképezésnél Görbedi László nyomdai üzemvezető. (Mert ugye a halat kivenni még hagyján ... De huszonöt kilót egyedül emelni, mig a fotós szőszmötöl, egy kicsit nehezebb __) — A dologhoz tartozik, hogy ők ketten — T. Jóska és G. Laci néven — két héttel ezelőtti fancsikai riportunk szereplői. „T. Jóska”, azaz most már Tóth Jóska volt az, akitől a riport napján megszökött egy kikötött tizes amur az avitt kantárzsinórról. Nos, a horgászszerencse is forgandó. Fancsika kárpótlást adott a szökevényért. Tóth Jóska — akit a szakálláért (meg a sűrűn megszákolt halakért) Matula bácsinak nevezett el legifjabb környezete — most egymás után három amurt Írhatott be a fogási eredménynaplóba. (Fotó: Pristyák) Faház a bezdédi parton
