Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 1. Képtávíróa érkezett OJABB KIHÍVÁS. Két hónap óta először került sor légicsatára az izraeli és a szír légierők között. Képünkön: egy lelőtt szír repülőgép roncsai. (Kelet-Magyarország telefotó) Lengyel helyzetkép Kozmikus háború ? Amerikai űrhadviselési tervek Lengyelországban a kora délutáni órákig nyugodtan telt az 1980-as gdanski megállapodások második évfordulójának napja, de délután három és négy óra között utcai zavargások kezdődtek Varsóban, Wroclawban, a Krakkó közelében lévő No- wa Hutában és Gdanskban. Mint Jerzy Urban, a kormány szóvivője kedd esti sajtóértekezletén elmondta, a rendbontásokban főleg a szocialistaellenes földalatti ellenzék által felhecceit fiatalok vesznek részt. A sajtó- értekezlet alatt is folytak a rendbontó akciók Varsóban. Krzysztof Protakiewicz őrnagy, a belügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a jól felkészült rendfenntartó erők mindent megtesznek a nyugalom helyreállítása érdekében. A sajtóértekezlet időpontjáig nem álltak rendelkezésre adatok arról, hányán vettek részt a zavargásokban, annyi azonban bizonyos, hogy a tüntetések során mindeddig senki sem vesztette életét. A sebesültek száma egyelőre ismeretlen. Varsó egyes negyedeiben este fél nyolckor is folytatódtak a rendzavarások, a rendőrök és a karhatalmis25. MOZGALMAS ESZTENDŐ Ady Endre életritmusa sohasem volt kényelmes, noha a költő egyébként sokat adott fizikai kényelmére. Belülről annál lemondóbb tudott lenni. A lelki, szellemi kényelmet egy pillanatra sem viselhette el. Innen van, hogy az évtizedek távolából visszatekintve, oly zavarba- ejtően eseménydúsnak látjuk mindennapjait. A ritmus szinte már az űzöttségig fokozódott és az 1909. évet a szokásosnál is önpusztítóbb tempóban száguldottá végig. Próbáljuk nyomon követni. Januárban érkezett Párizsba, február elején már Nizzában, majd Monacóban időzött Lédával és Diósi Ödönnel. Az utóbbi kettő üdülni érkezett a Riviérára, ám Ady számára az üdülés csak szándékában maradt az, mert ő itt is dolgozott. Leveleiből nem ták könnygázzal és vízágyúval lépnek fel a tüntetőkkel szemben. Urban hangsúlyozta, hogy a hatóságok határozottan fellépnek a tüntetőkkel szemben, nem engednek meg semmiféle nagyobbarányú zavargást. Kijelentette: a keddi incidensek, bármilyen méreteket öltenek is, nem téríthetik el a kormányt attól a szándékától, hogy folytassa a nemzeti megegyezés politikáját, szélesítse a vezetés iránti társadalmi támogatást. A belügyminisztérium szóvivője mindehhez hozzátette, hogy a rendzavarásokba a szocialistaellenes csoportoknak nem sikerült bevonniok a munkásokat. Kivétel Nowa Huta, ahol mintegy ezer munkás is részt vett a tüntetésekben. fogynak ki a panaszok. Főként Hatvány Lajosnak küldött soraiból árad a siránkozás. A nyugalom örökös hiányát, ebből következő rossz idegállapotát, zaklatott kedélyét, munkára való hanyatló alkalmasságát, pénztelenségét adja hírül a minden helyzetben jóindulatú mecénásnak. Életrajzírói ritkán említik, de fontos emberi tulajdonsága volt, hogy családtagjait az alázatosságig szerette. Apjának még negyvenéves korában is kezet csókolt. Részben ezzel magyarázható, hogy öccse budapesti tanári kinevezéséért minden követ megmozgatott. Dacára saját gondjainak, panaszainak, a kinevezést állandóan szorgalmazta, pedig nyilván erőt kellett vennie büszkeségén, önérzetén, hiszen segítséget olyan emberektől remélhetett, akik az általa támadott konzervatív adminisztrációhoz tartoztak. A Riviéráról Párizsba érve Nemzeti ünnep Vietnamban Szeptember 2-án ünepli Vietnam népe nemzeti ünnepét. Harminchét éve lesz annak, hogy a vietnami kommunisták yezette augusztusi forradalmat követően Ho Si Minh elnök kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Az azóta eltelt időszakban Vietnam népe nehéz utat tett meg: súlyos harcokat vívott a külföldi betolakodókkal, míg végül sikerült megvalósítania az egymástól elszakított két országrész egyesítését. Vietnam, amely a szocializmus egyik bástyája Délkelet- Ázsiában, ma is határozottan szembeszáll az imperializmus és a hegemonizmus mesterkedéseivel. A testvéri barátság és a szocialista közösség országaival folytatott sokoldalú együttműködés lehetővé teszi az ország előtt álló kettős feladat teljesítését: a szocializmus anyagi-műszaki alapjának létrehozását és a dolgozók jólétének emelését, valamint az ország honvédelmi képességének fokozását. A Vietnami Kommunista Pártnak ez év tavaszán megtartott V. kongresszusa újabb mérföldkő volt a szocializmust építő Vietnam történetében: az ott hozott határozatok nagy feladatokat állítanak az elkövetkező öt évre a vietnami nép elé. A Szovjetuniót és Vietnamot a célok azonossága egyesíti. A két ország között aláírt barátsági és együttműködési szerződés az az alap, amelyen a szovjet—vietnami kapcsolatok mind szélesebbé, mind sokoldalúbbá válnak. személyes ügyei intézése mellett Ady Lajos érdekében kapcsolatot keresett gróf Ap- ponyi Albert külügyminiszterhez, és levélben kérte támogatását. Hamarosan válasz kapott. „Budapest, 1909. május 1. Tisztelt Uram! Legyen meggyőződve, hogy egy nagytehetségű írónak az az iránya, melyet én eltévelyedett- ségnek tartok, és amely bennem inkább sajnálkozást mint ellenszenvet ébreszt magának az írónak a személye iránt is, semmikép se állhatja útját azok boldogulásának, akik ehhez az íróhoz közel állnak, ha ők maguk megfelelnek annak a mértéknek, melyet ifjúságunk nevelőire nézve felállítani és érvényesíteni kötelességem. Utasítást adtam, hogy Ady Lajos, amennyiben ezeknek a kritériumoknak megfelel, a legközelebbi tanév kezdetén a lehetőség szerint valamelyik állami középiskolánál alkalmazást nyerjen. Arra a nem éppen valószínűtlen esetre, ha én akkor már nem volnék miniszter, Molnár Viktor államtitkár figyelmébe ajánlom ezt az ügyet. Kiváló tisztelettel Apponyi Albert.” (Folytatjuk) Sokan talán észre sem vették a rövid újsághírt: Colo- radóban szeptember 1-én megkezdi működését az Egyesült Államok űrhadviselési parancsnoksága. Bármily hihetetlen, ez tény. Mindany- nyian, akik annak idején végigizgultuk az Orion űrcirkáló kalandjairól szóló tv-soro- zatot, vagy láttuk a moziban a Csillagok háborúja című tudományos-fantasztikus filmet, fel sem merült az a gondolat, hogy a képzelet szülte „sztori” a belátható jövőben komor valóságra válhat. Nem így a Pentagonban. Ott már korábban akadtak jósok, akik úgy vélték, az évtized végére, vagy a 90-es években „a kozmosz a nagyhatalmak potenciális hadszíntere lesz”. Dániel Graham volt tábornok jó két éve kijelentette: az, aki megszerzi a világűrben az uralmat, uralhatja a Földet. Később arról olvashattunk, az amerikaiak 1981-82-es, nagyarányú fegyverkezési programjának keretében megkülönböztetett gondot fordítanak az „űrtámaszpontok” kifejlesztésére, rajtuk lézer és más különleges harceszközök, például „gyilkos műholdak” elhelyezésére, az űrhadviselés tanulmányozására. Ettől kezdve az űrháború már nem lehetett csupán egy szűk militarista csoport fantazmagóriája. Azóta a fegyverkezésnek ezzel a merőben új vetületével reálisan számot kell vetnünk. Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszternek a Pravda július 12-i számában megjelent cikke félreérthetetlenül utal erre: „Megvalósulnak a rakéta- és lézer- fegyverek létrehozására és a világűr térségébe való telepítésére vonatkozó tervek, beleértve a többszöri fel- használásra alkalmas űr- komprendszerhez tartozó űrhajók alkalmazását.” A tengerentúl olyan, teljesen új típusú űrfegyvereket terveznek, amelyekkel — remélik, — egyaránt el lehetne pusztítani a potenciális ellenfél űrbéli, légtérbeli és földi célpontjait. Mindazonáltal a fő célpontok a mesterséges holdak, és — közvetlenül a start után — az interkontinentális ballisztikus rakéták. A kozmikus fegyverek továbbítására a Columbia űrrepülőgépet használnák fel. Az űrrepülőgép többszöri indításával próbálnak katonai űrállomásokat építeni; mindegyikük fedélzetén 10— 14 főnyi személyzet tartózkodna. Ök tartanák szemmel az ellenfél földi és kozmikus objektumait, s az így nyert felderítési adatokat folyamatosan feldolgoznák. A New York Times erről megjegyzi: az orbitális állomások lézerfegyverei „szükség esetén elpusztítanák az ellenfél űrfegyvereit”. A nyugatnémet per Spiegel szerint az első „lézerágyút” várhatóan 1985-ben juttatnák el a kozmoszba. Az Egyesült Államokban 10—25 éves fejlesztési programba kezdtek. Az utóbbi egy teljesen új kozmikus szállítási rendszer kidolgozására vonatkozik; s több mint 100 milliárd dollárba kerül majd. Az űrháború megszállottainak űrfegyvertervei szorosan összefüggenek a katonai fölény kiharcolásával, a „megelőző” nukleáris csapással kapcsolatos elgondolásaikhoz. Az első számú célpont — és ezt nem titkolják — nyilvánvalóan a Szovjetunió, amelynek kormánya pedig mindig és következetesen azért szállt síkra, hogy a viAz amerikai Columbia űrrepülőgép starthelyzetben. lágűrkutatás csak békés célokat szolgáljon. Erőfeszítéseinek eredményeként 1963-ban nemzetközi szerződést kötöttek, amely — egyebek között — betiltotta a nukleáris robbantásokat a kozmoszban. A kozmikus térség — így a Hold és más égitestek — kutatására és békés felhasználására 1967-ben kötött sokoldalú államközi szerződés, majd a hasonló céllal 1977-ben tető alá hozott szovjet—amerikai egyezmény arra irányult, hogy elejét vegyék a világűr militari- zálásának. Az 1972-es SALT—1 és az 1979-es SALT—2 megállapodás — közvetenül vagy közvetve — ugyancsak tartalmazott ilyen jellegű tilalmat. A műholdelhárító rendszerek korlátozásáról 1978 - ban és 1979-ben folytatott sokoldalú tárgyalás amerikai részről történt befagyasztása azonban már jelezte, hogy az Egyesült Államok kormánya nem kívánja a kozmosz békés kutatásának útját járni. Nem kell katonai szakértőnek lenni ahhoz, hogy megértsük: olyan háború el nem képzelhető, amely kizárólag az űrben zajlik le, hiszen a feltételezhető hadviselő felek nem valamely távoli égitesten vannak, hanem itt, a Földön. Ezt hangsúlyozni kell, mert régebben voltak olyan gyermeteg nézetek, amelyek szerint a két vezető nukleáris hatalom „megmérkőzhetne egymással” kizárólag a világűrben, anélkül, hogy ezzel kockára tenné az emberiség fizikai létét. Ez persze képtelenség. További logikus következtetés, hogy ha az USA nem tudta megőrizni hajdani hadászati fölényét, technikai elsőségét, mi a garanciája arra, hogy az űrben sikerülhet elérnie azt, amit a Földön képtelen elérni? Súlyos számítási hibának tűnik ez, olyannak, amely — addig is, amíg a kijózanító tények jobb belátásra bírhatják majd a kozmikus hadviselés eszelős híveit — kiszámíthatatlan, súlyos következményekhez vezethet. Serfőző László alezredes A Pentagonhoz közel álló U. S. News and World Report így képzeli el a lézerfegyver alkalmazási lehetőségeit interkontinentális rakéták, földi célpontok és űrbéli objektumok ellen. Középen az állandó katonai űrállomáshoz kapcsolódó Columbia űrrepülőgépet ábrázolja. Miklós: A holnapi p/pAp Ady Endre CICUC élettörténete Ma hazánkba érkezik a norvég külügyminiszter Svenn Stray, a Norvég Királyság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. (MTI) Az eredetileg a Newsweekben közölt, majd a nyugatnémet Der Spiegel által átvett vázlat azt szemlélteti, hogy az űrrepülőgép — robotkarjaival — miként „ejtheti fogságba” az ellenséges műholdat. (Szakértők azóta bebizonyították, hogy ez egyelőre hiú remény: a Columbiának nincs annyi üzemanyaga, hogy képes legyen a műhold mellé manőverezni magát.)