Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

XXXIX. évfolyam, 229. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. szeptember 30., csütörtök Eredményes tárgyalások befejeztével Losonczi Pál hazaérkezett Portugáliából Vidéken, a letziriasi álla­mi gazdaságban töltötte a délelőttöt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos lá­togatáson Portugáliában tar­tózkodó elnöke. Ez a Lissza­bon közeli gazdaság komoly múlttal rendelkezik: egykori királyi, papi földeken 1836- ban alapították, államosítá­sára a forradalmat követő­en, 1976-ban került sor. A vendéglátó e programon Ba- silio Horta kereskedelmi és halászati miniszter volt. A nap folyamán Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke szálláshelyén ta­lálkozott Alváro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. Az elvtársi, me­leg, baráti légkörű találko­zón áttekintették azt a jó és rendszeres együttműködést, amelyet áz MSZMP és a Portugál Kommunista Párt alakított ki. Szó esett ál­lamközi kapcsolatainkról, valamint a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nem­zetközi kérdésekről is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ugyancsak a Queluz palotá­ban fogadta szívélyes légkö­rű beszélgetésen Mário Sou­rest, a Portugál Szocialista Párt főtitkárát. Háromnapos hivatalos lá­togatását befejezve Losonczi Pál, felesége, valamint kísé­rete, szerdán, a kora esti órákban, visszaindult Buda­pestre. Lisszabon repülőterén államfőnek kijáró külsősé­gekkel búcsúztatták. Megje­lent Antpnio Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság el­nöke és felesége; ott volt a kormány számos tagja, a portugál közélet sok jeles személyisége. Az államfő a késő esti órákban érkezett vissza Budapestre. (A láto­gatásáról kiadott közös köz­lemény lapunk 4. oldalán.) Lázár György és Bruno Kreisky megbeszélései Lázár György, a kormány sonczi Pál és a magyar nép elnöke, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik Ausztriá­ban, szerdán délben meg­kezdte hivatalos tárgyalásait vendéglátójával, Bruno Kre­isky kancellárral. A négy- szemközti tanácskozáson a nemzetközi helyzetről, vala­mint a két ország politikai és gazdasági kapcsolatairól folyt eszmecsere. A tárgyalás után Kreisky kancellár ebédet adott Lázár György tiszteletére. Az ebé­den jelen voltak a magyar kormányfő kíséretében Auszt­riába érkezett személyiségek, osztrák részről pedig a kor­mány több tagja és a kancel­lári hivatal vezető munka­társai is. Lázár György a tiszteletére adott diszebéden pohárkö­szöntőjében hangoztatta: Ausztria és Magyarország kapcsolatainak alakulása szemléltető példa arra, hogy mit jelent az enyhülési poli­tika a gyakorlatban. „Állam­közi kapcsolataink olyan szintet értek el, amely kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok között a legnagyobb erőfeszítések el­lenére is ritkaságszámba megy” — mondotta az oszt­rák kormányfő. „Bár különböző politikai, filozófiai nézeteket vallunk, a jószomszédság áthidalja ezeket a különbségeket. Együttműködésünkkel rend­kívül fontos, érdemi módon járulunk hozzá a békéhez és az enyhüléshez Európában” — hangoztatta azt Bruno Kreisky. Lázár Syörgy vála­szában Kádár János, Lo­üdvözletét, jókívánságait tol­mácsolta. Rámutatott, hogy milyen rokonszenvvel kíséri a magyat közvélemény a két (Folytatás a 4. oldalon) Jelentések a nemzetközi kupa­mérkőzésekről (8. oldal) Kádár János fogadta René Urbany-t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán a KB szék­házában fogadta René Ur­bany-t, a Luxemburgi Kom­munista Párt hazánkban tar­tózkodó elnökét. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékeny­ségéről. Véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet, va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kiemelt figyelmet fordítottak az európai béke és biztonság, valamint a közel-keleti hely­zet problémáira. Nagy jelen­tőséget tulajdonítottak a nemzetközi feszültség enyhí­tését, a fegyverkezési verseny megfékezését, az enyhülési folyamat továbbvitelét szol­gáló kezdeményezéseknek és törekvéseknek. A két párt vezetői megerő­sítették az MSZMP és az LKP internacionalista szoli­daritását. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. Votílf 97 ffeC7Í Lalác7nof A tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet­V Cilii ÜL Udil Ftdlu'JlUül. ben 1400 hektár őszi kalászost vetnek. Kora reggeltől késő estig dolgoznak a vetőgépek. Felvételünk a gépek {eltöltése közben készült. (Elek Emil felvétele) Több árut a helyi termelésből! tanácskozott a megyei termelési és ellátási bizottság gált 34 gazdasági egység össz- termelési értékének 52 száza­lékát értékesítette a belke­reskedelemben. A megyei árualap részesedése a vizsgált ágazatoknál a belkereskedel­mi értékesítésből 1981-ben mindössze 12 százalék volt. Ez annak a következménye, hogy a vizsgált egységek fő­ként exportra termelnek. Emellett az ár és a minőség összhangja nem mindig biz­tosítható. A kiskereskede­lem pedig rutinszerű áru- beszerzéssel nem törekszik a még hiányzó árufajták meg- termeltetésére, az ezzel járó kockázat viselésére. A bizottság az ipari és ke­reskedelmi egységek eddigi­nél szorosabb együttműködé­sét határozta meg feladatul, így törekedni kell a szerző­déses kapcsolatok bővítésére, a hiánycikkek körének szű­kítésére, a korábbinál na­A megyei termelő- és keres­kedelmi vállalatok együttmű­ködéséről, a helyi árualap biztosításáról tárgyalt szer­dán délelőtt a megyei tanács termelési és ellátási bizottsá- ' ga. Megállapították, t hogy Szabolcs-Szatmár megye la­kosságának ellátása az elmúlt középtávú tervidőszakok fo­lyamán évről évre javult. Az utóbbi esztendőkben erősödött a kereskedelem áru- beszerző-termeltető tevé­kenysége, s egyre jelentősebb súllyal részesedik az ellátás­ban a helyi árualapok bizto­sítása. E változásokra figye­lemmel jelölte met, a VI. öt­éves terv célkitűzéseiben a megyei pártbizottság az ipar­kereskedelem kapcsolatának új alapokra helyezését és a megyében termelt árufajták nagyobb hányadának a me­gyei ellátási csatornába való jutását. Ennek megfelelően nő a helyi árualap nagyságrendje, hiszen értéke ma már meg­haladja az egymilliárd forin­tot. A ruházati termékek 6—7, a vegyesiparcikkek 4—5 szá­zaléka készül a megyében. Az élelmiszerek részaránya 18— 20% körül van. A megyei ta­nács ipari és kereskedelmi osztálya közösen vizsgált meg négy, fogyasztási cikkeket előállító ipari szakágazatot: a cipő-, a textilruházati, a bú­tor- és fafeldolgozó, valamint a textilipart. Tavaly a vizs­gyobb kockázat vállalására az ipar és a kereskedelem részé­ről egyaránt, s nem mellékes a piackutató tevékenység összehangolt munkája sem a megye területén. Ezután a megyei termelési és ellátási bizottság ülésén, amelyet Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyette­se vezetett, megtárgyalták a Hajdú—Szabolcs megyei Élel­miszer Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat Szabolcs- Szatmár megyei tevékenysé­gét, tájékoztatót hallgattak meg a megye VI. ötéves ter­vének meliorációs feladatai végrehajtásának segítésére létrejött gyakorlati tudomá­nyos társadalmi együttműkö­dés munkájáról, valamint a termelőszövetkezetekben vég­zett állami törvényességi fel­ügyeleti vizsgálatok tapasz­talatairól, a további felada­tokról. Kiállítás forradalmi-katonai hagyományainkról A fegyveres erők napja tiszteletére tegnap, szeptem­ber 29-én Szabolcs-Szatmár megye forradalmi-katonai ha­gyományait bemutató kiállí­tás nyílt a nyíregyházi Jósa András Múezumban. Az 1890 és 1957 közötti időszakot fel­ölelő állandó bemutatót Gő- cze István ezredes adta át a nagyközönségnek. A muzeális értékű tárgyak­ban gazdag kiállítás segítsé­gével nyomon követhetők a szabolcsi forradalmi mozgal­mak, valamint a katonatörté­net legfontosabb állomásai. A korabeli egyenruhák között található a Tanácsköztársa­ság honvédő harcaiban küzdő vöröshuszárok viselete, a pro­letárdiktatúra belső rendjére vigyázó vörösőr felszerelése. Méltóképp tiszteleg a kiál­lítás a felszabadító szovjet hadsereg hősi tettei előtt, és bemutatja a magyar demok­ratikus hadsereg felállításá­nak kezdeteit is. Az új népi hadsereg katonái megyénk­A kiállítás megnyitása. (J. L. felv.) ben is oroszlánrészt vállaltak az újjáépítésből, a vasútháló­zat, a közművek helyreállítá­sából. Az állandó bemutató záró egysége főhajtás a mun­kás-paraszt hatalom fegyve­res védelmében elesettek és a munkásőrség megyei meg­szervezésén fáradozók emléke előtt. Az ÉTÉ országos elnökségi ülése Nyíregyházán Tudományos egyesület az építőipar fejlesztéséért Az Építőipari Tudományos Egyesület kibővített országos elnökségi ülése és az ahhoz kapcsolódó rendezvények zaj­lanak megyénkben az építő­ipar, a tervezés és a felsőfo­kú építőipari szakemberkép­zés mintegy 150 vezető szak­emberének részvételével. Ked­den este az új nyíregyházi művelődési ház építészetével, és művészeti tevékenységével ismerkedtek a vendégek. Szerdán Nyíregyházán a Tudomány és Technika Há­zában megtartott országos el­nökségi ülésen László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, az MTESZ me­gyei elnöke és Gyuricsku Kálmán nyíregyházi városi tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, és adott tájé­koztatást az MTESZ szabolcs- szatmári munkájáról, a me­gye, illetve a város életéről. Két fő témáról tárgyaltak ezután — Gabos György igazgató, az ÉTÉ alelnöke ve­zetésével —. Értékelték a tu­dományos egyesület megyei tevékenységét, amelyről Tóth Lajos, a SZÁÉV műszaki fő­mérnöke, az ÉTÉ megyei tit­kára számolt be. Elhangzott: legutóbb 15 éve, volt hasonló rendezvény Nyíregyházán, amely akkor 60 ezer lakosú város volt. Azóta a lakosság száma csaknem megkétszere­ződött, ehhez alapvető volt a tervezéssel, építéssel foglalko­zó szakemberek munkája. A megye építőiparában — illet­ve a kapcsolódó területeken — dolgozók, mintegy 1100 fel­sőfokú (műszaki, közgazdasá­gi) és középfokú (technikusi) végzettségű szakember közül négyszázan tagjai az ÉTE- nek. A szervezet a megye- székhely mellett többi váro­sunkban is eredményesen mű­ködik. Számos előadást, an- kétot, bemutatót, konferenci­át, vitát, tanulmányutat szer­vez évente az egyesület, le­hetőséget teremtve a műszaki szakemberek ismeretszerzésé­re. A másik téma, mely az el­nökség elé került, a „Pályakez­dő fiatalok helyzete, a velük való foglalkozás az építőipar­ban” címet viselte. A tudo­mányos egyesület is segít a fiatalok munkahelyi beillesz­kedésében, szorgalmazza az üzemmérnökök továbbképzé­sét, a technikusképzés korsze­rűsítését. Elhangzott, hogy az országban sok helyen támo­gatják társadalmi munkával á^fiatalok lakásépítését is, így pl. Nyíregyházán ifjúsági la­kótelep épül. Ezekhez az ÉTÉ ifjúsági tagozata is hozzájá­rul. A vendégek délután a Hild- érmes Nyíregyháza építésze­tével, építőipari létesítmé­nyeivel ismerkedtek, ma pe­dig Nyírbátorba, és megyénk másik Hild-érmes városába, Mátészalkára látogatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents