Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-28 / 227. szám
1982. szeptember 28. Kelet-Magyarorazág 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Mitől lett 5,7 tonna? R tiszavasvári Zöld Mezó Tsz bízaternesztési tapasztalatai módszerrel, ilyen ráfordítással a jövedelem csak négy tonna után jelentkezik. De a tiszavasváriak ezt már régen, és magasan túlszárnyalták. Hogyan tovább? Újabb kérdés vetődik fel, hogyan tovább, van-e még lehetőség a húsz aranykorona körüli tiszavasvári talajon növelni a hozamokat? A gazdaság vezetőig igennel válaszolnak. Első lépés az avuló gépparkjuk felújítása, kiegészítése. Ez nagyberuházást jelent, ezért a KITE-vel és a helyi Vasvári Pál Tsz-szel összefogva 1982 őszétől egy intenzív gabonatermelési programban vesznek részt. A két termelőszövetkezet közös megállapodásban vállalja, hogy 1983—87. évek átlagában őszi búzából elérik, az 5,8 tonnás átlagot. Ehhez a megfelelő gépparkot közösen biztosítják, a KITE gesztor ságával. A meglévő gépparkot a két Szövetkezet mintegy 15 millió forintos beruházással egészíti ki. A már eddig használt nagy teljesítményű gépek mellett olyan új eszközök lépnek be, mint a Rába ásóborona, nehézkul- tivátor, mélylazító és a ta- iajelmunkáló multitiller. Ugyancsak új gép lesz a JD—27 szárhúzó, valamint a HESSTON bálaszállító. Ezek a gépek nemcsak a búza, hanem valamennyi gabonaféle, köztük a kukorica termesztését is kiszolgálják. Részt vesznek a MÉM által elfogadott Karsai-féle hormonkezeléses kísérlet nagyüzemi alkalmazásában. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a hormonhatásra a mesterséges beavatkozás, mintegy 10—15 százalékos terméstöbbletet hoz. Ugyancsak termésfoko- zónak szánják a Hajdúnánási Állami Gazdaság gesztorságával létrehozandó folyékonyműtrágya-felhasználó társaságba való belépést. A műtrágya hatékonyságfokozásának ez egy korszerű eszköze. Lehetőség nyílik a még egyenletesebb, pontosabb adagolásra. Az említett három módszer: az új, korszerűbb gépek alkalmazása, a hormon- kezelés, valamint a folyékony műtrágyahasználat nagy reményekkel kecsegtet és választ adhat arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség az 5,7 tonnás termés túllépésére. Csikós Balázs Milyen nemű a kiscsirke? Szovjet, szakemberek olyan elektronikus berendezést fejlesztettek ki, amellyel nem szerint szétválaszthatok a tojásból frissen kikelt csibék. A készülék tervezése során a kutatók abból indultak ki, hogy a tyúkok és a kakasok csibe korukban nem egyformán csipognak A hangok finom különbségeit az emberi fül ugyan nem érzékeli, az elektronikus berendezés azonban még a legapróbb eltérésekre is reagál, s ezért a csibék gépi úton csoportosíthatók. Az ivar szerinti elkülönítésre már csak azért is szükség lehet, mert valószínűleg a csirkéknél is hasznosíthatók azok a tapasztalatok, amelyeket angol szakemberek a nagyüzemi pulykanevelés során szereztek. Vizsgálataikból kiderült, hogy a súly- növekedés sokkal gyorsabb, ha a. hím és a nőstény állatokat más és más táplálékkal etetik. Minthogy az első hetekben semmiféle előny nem származik a külön kosztból, a kispulykákat csak négyhetes korukban választják szét. Ezután fejlődésük üteme már egészen különböző. A nőstényeken több zsiradék rakódik le és kevesebb a húsúk, ezért jóval kevesebb fehérjére van szükség Ha a nemek megkülönböztetése nélkül annyi fehérjét kevernek; a takarmányba, amennyi a hímek leggyorsabb növekedését biztosítja, sok fehérje megy veszendőbe, hiszen ugyanez a mennyiség a nőstények számára túlságosan sok. Az egyik kutatóállomáson két év alatt 15 ezer pulykát neveltek fel, nemek szerint elkülönítve, 8-tól 14 hetes korukig. Az eredmény kitűnő volt, de ' kiderült, hogy még jobb lett volna, ha a 6 hetes korukig adott takarmány kevesebb fehérjét tartalmaz. így ugyan soványak maradnak az állatok, de amikor hizlalni kezdik őket, gyors gyarapodásnak indulnak, és 14 hetes korukra már semmiben sem maradnak el azoktól a társaiktól, amelyeicet kezdettől fehérjedús takarmányon tartottak. A képen látható kisállatokról a modern technikai eszközökkel pillanatok alatt megállapítható, melyik nemhez tartoznak. Őszí munkák a gyümölcsösben Szedés után is van tennivaló a házikertben, A lehullott lomb alatt a lehullott levelekben, a fatörzsön és kéregrepedésekben, ágelágazásokban és a rügyeken ilyenkor már ott vannak a károsítok különböző áttelelő alakjai. Ezek a jövő évi fertőzés forrásai. Az őszi védekezési munkák során ezeket kell megsemmisíteni. A lehullott levelekben az alma- és körtevarasodás, ribiszke levélfoltosságok kórokozója telel át, a monilia pedig az összeszáradt gyümölcsmútniák'ban vészeli át a telet. Az almafa és őszibarack lisztharmat áttelelése a fertőzött rügyekben, a köszméte, ribiszke lisztharmat áttelelése a vesszőkben történik. A gombabetegségeken kívül ilyenkor már megtalálhatók a rovarkártevők telelőre vonult alakjai. A keleti gyümölcsmoly, az almamoly, a szilvamoly hernyói ■(lárvái) fatörzsek repedéseiben, sűrű szövésű gubában telelnek át. A barackmoly fiatal hernyóinak áttelelése a vesszők elágazásaiban történik. A fákon ilyenkor már megtalálhatók a galagonyalepke és aranyfarú pille hernyói a kis és nagy hernyó- fészkekben, amely néhány pókhálószerű szövedékkel összetartott, elszáradt levélből áll. A gyűrűspille a vesszőkön gyűrű alakban elhelyezkedő tojásokban telel át. A rügypikkelyek között, az ág- és vesszőelágazásokban apró piros tojáscsomók láthatók, amelyek a takáesatkák áttelelő tojásai. A veszélyes kártevők közé tartozó kaliforniai pajzstetű lárvái a pajzsok alatt, a vértetvek pedig viaszos bevonat alatt találhatók. Lombhullás AMÍG A RÉPÁBÓL CUKOR LESZ. Az első állomás: átvétel a termelőktől (a cukortartalom és a súly együttes mérésével), azután következik a tisztítás, az úsztatásos mosás. A gyártás első fázisa: a cukorrépa felszeletelése. A répaszeletekből diffúziós eljárással (kioldással) nyerik a cukrot. Ezt kővetően a gyártási folyamat kettéválik. A cukortartalmú nyers léből több fokozatú mészkarboná- tos eljárással kiszűrik azokat az anyagokat, amelyek nem cukor- tartalmúak, majd a tisztított cukorlevet bepárlóállomáson besűrítve kristályosítják. A végterméket a kristályosítással nyerik. A melléktermékeket, a melaszt pedig szeszgyári, illetve takarmányozási célokra értékesítik. Képünk előterében egy korszerű cukorgyár termelésirányító vezérlőpultját láthatjuk, a háttérben pedig a jókora méretű technológiai berendezéseket, amelyeket az úgynevezett cukorkampány ideje alatt egyfolytában mintegy száz napig üzemben tartanak. után szükséges a lehullott levelek megsemmisítése elégetése Ezzel gátolhatjuk az alma- és körtevarasodás, a csonthéjasok klaszterospóriumos (levéllikasz- tó) betegségének, a kajszi gno- mónia, szilvalevél vörösfoitosság, cseresznye és meggy blumeriel- lás gombabetegségének, ribiszke levélfoltosságok kórokozóinak át- telelését. Ebben az évben több almáskertben igen nagy fertőzést okozott a levélaknázómo- lyokhoz tartozó lombosfa fehér- moly. E kártevő is részben a lehullott levelekben telel, egy részük a fa kérgén vészeli át a telet. Ebben az évben is a mechanikai védekezésnek, elsősorban téli alma esetében nagy jelentősége van, mivel a több helyen előforduló erős almafavanasodás-fertő- zöttség miatt nagy tömegű áttelelő szaporító "képlet kialakulása várható. A csonthéjasok baktériumos betegségének és a citospórás gombabetegség kórokozójának aktivitása fokozódik, igy a fertőzés lehetősége fennáll. A fenti kórokozók ágelhalást idéznek elő. A károsodás csökkenthető a lombhullás után réztartalmú készítménnyel — legjobb erre a célra a bordóilé — elvégzett permetezéssel. A gyümölcsfákról a kis és nagy hemyófészkeket, a gyümölcsműmiákat le kell szedni és meg kell semmisíteni. A fák törzsén a beteg részeket mélyen ki kell vágni, majd ezt a felületet gombaölő szert is tartalmazó Santar SM pasztával vagy fasebkátrájrnyal kell bekenni. Kéregkaparással, drótkeféléssel szintén gyérithetjük az áttelelő kártevőket, köztük az ebben az évben nagymértékben fellépett lombosfa fehérmolyt, ősszel ajánlatos a szervestrágyázást elvégezni, ekkor időszerű a kálium és foszfortartalmú műtrágyák kijuttatása is. Szervestrágyázásra istáUótrágya, komposzt használható. Szerves trágyát 2—3 évenként — lehetőleg akkor, amikor a következő évben nagy termés várható — célszerű adagolni. A következő évi termésmennyiségre ősszel a termőrügyek mennyiségéből, fejlettségéből lehet következtetni. Javasolt szervestrágya- jj adag 5—6 q 100 négyzetméteren- I ként. A 40 százalékos kálisóbói i 2—3, a szuperfoszfátból 5—6 kg-ot í célszerű minden évben 100 négyzetméterenként kijuttatni, Meg kell jegyezni, hogy a cseresznye, meggy, a kajszi- és ősziDarack káliumigényes, az alma, körte viszont a foszforból kíván többet. Ennek megfelelően a javasolt műtrágyaadagokat a gyümölcsnem igényének megfelelően érdemes növelni, Illetve csökkenteni. A termő gyümölcsösökben a szerves és műtrágyákat egyaránt az egész területen egyenletesen elszórta kell a talajba munkálni. Ősszel végezhetjük el a talajvizsgálathoz szükséges talajminta-vételezést. A kertbarátklubok. szakcsoportok, házi- kert-tulajdonosok mintáit a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás megvizsgálja. Az állomástól trágyázást javaslat is megrendelhető. Endreffy Zsolt megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Lovak daganata Ismeretes, hagy a lipicai lovak, de más társaik is, amelyek koromfekete csikóként jönnek a világra, idővel szürkévé válnak. Az ilyen lovak nagy iiámyiadia maian ómában (a melanin nevű, a bőr, a szőr, a haj festékanyaga által okozott, rosszindullatú daganatban.) megbetegszik, bár a betegségbe nem pusztul bele Mivel ilyen bőrdaganat emberein is támadhat. mégpedig többnyire a 30-360 életév között, egy bécsi kutatócsoport megkísérli földeríteni azt a mechanizmust, amely a lovakban elhárítja a betegség súlyos következményeit. A szakemberek remélik, hogy ez az ismeret hasznosítható lesz az embert sújtó rosszindulatú daganatok leküzdésében is. Bútor szőlővesszőből A grúz bútokrészítők számára, jó nyersanyagnak bizonyul az öreg szőlővessző. Az ebből készült első rostié mezek már .kikerülteik a Szamtradi Fafeldolgozó Kombinátból. A bútoripar ezért kutat új nyersanyag után, m«t a köztársaság erdeinek többségében tilos a fakitermelés, a fabehozatal pedig sokba kerül. A szőlővenyige technológiai megmunkálása a feliébe kerül, emellett minden tonnája majdnem két köbméter értékes fa alapanyagot pótol. A föld magja Földünk anyagi összetételé rő valójában kevesebbet tudunk mint a távoli csomagokéról. Bel sejére csak a födJdrengiéshullámai visel kedéséből, a sűrűségszáimí fásakból és a Földre hulló me tearitok összetételének analógiá ja alapján következteti ©tűnik Mindezekből eddig is úgy gondol ták, hogy a Föld magja főkén vas—nikkel ötvözetből áll. A ka iifomiaii San Diego-i egyeten kutató’ feltételezik, hogy a Föle magja hasonlít a sziliikótokbai gazdag kömeteoiTltok összetételé foez. A számítások szerint a Föle magjában és a belső köpenyber két. összetevő tömegarány; •együtt 1,49, a szipkátokban gaz dag meteo Htokban pedig 1,43 vagyis a két érték meglehetőser közei van egymáshoz. Fémdoboz leiyett műanyag Amerikai szakemberek azzal k°Sy a konzerve- lioet fémdoboz helyett műanyag doboziba töltsék, s úgy hozzák okét forgalomba. Az ötlet megvalósítható, mert ma már vannak olyan műanyagok, amelyek jól elviselik a hőfkezelést, s szilárdságuk is megközelíti a fémét. Az ételt tartalmazó műanyag dobozokat — a fémdobozokhoz hasonlóan — nem kell mélyhűtőben tárolni, s az ennivaló a felhasználás előtt magában a műanyag dobozban is fei- melegíthető. Ize megközelíti a fagyasztott ételekét, s nincs úgynevezett „fémíze”. Egy lepedőnyi kimutatást terít az asztalra Mólnál Gyula főmezőgazdász, amelyről Csontos István elnökkel váltva sorolják a tiszavasvári Zöld Mező Termelőszövetkezet utóbbi' tíz évének gabonatermesztési eredményeit. Konkrétan a búzára terelődik a szó. A termelőszövetkezet 1971—75 között 2,6 tonnás átlagot ért el. 1976—80 között már 4,4 tonnáról adhatnak számot. A változást a KITE technológiájának átvétele, az intenzívebb módszer hozta. A megfelelő gépesítést az utóbbi három évben érték el, ekkor már öt tonna fölé emelkedett a termésátlag. Az idei évben 725 hektáron 5,7 tonnás átlagtermést értek el. Ezzel a megyei átlagot mintegy két tonnával túlszárnyalták, és az egyik legjobb búzatermő gazdaságként tartják őket számon. 3 ló elfivetemény „ önkéntelenül adódik a kérdés: mitől lett a búzájuk 5,7 tonna hektáronként? Első helyen a megfelelő gépesítést említik, mert a talajművelés, az időben való vetés és betakarítás a gépesítés függvénye. Természetesen a gép, ha bármilyen fontos is egy tényező. A Zöld Mező Tsz-ben nagy gondot fordítanak az elővetemény- re. Évek óta jelentős területen termelnek borsót,, napraforgót, tavaszi árpát és szinte minden éyben feltörésre kerül a lucernatelepítésük egy bizonyos hányada. Ezek az elővetemények nemcsak talajkímélők, talajgazdagí- tók, de termésük időben lekerül és az őszi vetéshez jól előkészíthetik a talajt. Az 1982-es termés vetőmagjának több mint kétharmada ilyen elővetemény után került földbe. Búzát, búza után mindössze a területük 25 százalékán vetettek, önmaga után az extenzívebb fajtákat vetik, a pillangósok és egyéb jó elővetemények után az intenzív fajták kerülnek. Nagy szerepet tulajdonítanak a fajtáknak. A szövetkezet öt fajtával dolgozik, ezek: a Rána 2, Martonvásári 8-as, Martonvásári 4-es, Partizánka és a Jubilejnaja. A leggyengébben termőt minden évben leváltják egy új fajtával. Most az elmúlt években gyengélkedő Partizánka kerül le a listáról. Habár az idén ez a fajta kivágta a rezet, 6,4 tonnával fizetett. A Partizánkát ugyancsak egy jugoszláv fajta, a Baranka váltja fel az idei őszön. Az új fajtát első évben mindig kisebb területen vetik, így a Baranka 30 hektáron kap helyet. Ha beválik, akkor a következő években már akár az egész terület egyötödét is elérheti. • lobb a tárcsa A jó termésnek igen fontos előfeltétele a tápanyagellátás. A műtrágyát talaj- vizsgálat szerint adagolják. Hatóanyagban számolva általában egy hektárra 160 kilogramm nitrogént, 100 kilogramm foszfort és 60 kilogramm káliumot juttatnak ki. A műtrágyáról azt vallják, elengedhetetlen, és ez a legjobb befektetés. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szerves trágyának is. Azonban az állatlétszámuk nem engedi meg, hogy jelentősebb gabonaterület is istállótrágyát kapjon. Évente kalászos alá mintegy 10 százaléknyi területet tudnak csak szerves trágyával ellátni. Az istállótrágya nagyobb részét a cukorrépa alá adják. Korszerű talaj-előkészítés, a jó vetőágy szintén a fontosabb előfeltételek közé tartozik. Mint már az előve- teményeknél említettük, a termelőszövetkezetet kevésbé sürgeti a talaj-előkészítés, hiszen a borsó, az árpa, a korai napraforgó után van idő jó talajt előállítani. A talaj-előkészítést egyre nagyobb területen végzik tárcsával. Amellett, hogy gyorsabb és energiatakarékosabb, még a termést is kedvezően befolyásolja a tárcsás előkészítés. Saját tapasztalatuk, hogy a tárcsázott talajban jobban megbirkózik a búza a tavaszi aszállyal, mint az eke után vetett. Ugyanis a tárcsa nem lazítja fel olyan mélyen a talajt, kevesebb az üreg, kisebb a párolgási veszteség. Az 1982. évi termés alá tárcsás talaj-előkészítésben a terület több mint 40 százaléka részesült. A jól megválasztott vetési időnek is nagy szerepe van a terméshozam fokozásában. Tiszavasvári határában legoptimálisabb időszaknak tartják október első két de- kádját, vagyis elsejétől húszadikáig próbálják minden évben elvetni a búzát. A gépesítettségük olyan, hogy 15 munkanap alatt végezni tudnak a vetéssel. A múlt év őszén kukorica után október 30-án elvetett Martonvásári 4-es fajta csak 4,3 tonnát hozott, ezt jórészt a késői talaj-előkészítés és vetés rovására írják. A vetésnél szigorúan ügyelnek a vetés minőségére: a megfelelő tőszám kijuttatására, és az előírt vetésmélység megtartására. Szerencséjükre most már olyan vetőgéppel rendelkeznek, amellyel szinte milliméter pontossággal lehet a jól előkészített talajba elhelyezni a vetőmagot. I jövedelmezőség A termelőszövetkezetben a növényvédelem gondos csá- vázással kezdődik. Tavasz- szal a gyomirtással, a gombabetegségek elleni védekezéssel összekötik a lombtrágyázást is. Különösen nagy gondot fordítanak a pangó vizes területeken legyengült vetések feljavítására, itt alkalmazzák az intenzív növénytáplálást levélen keresztül is. A víz elleni küzdelmet már ősszel megkezdik, amikor a friss vetésen azonnal meghúzzák a vízleeresztő árkokat. A gondos betakarítás már nem termésnövelő, de termést megőrző. Az intenzív, öt-hat tonnát hozó búzafajták kombájnolása nagy odafigyelést kíván. Ilyen terméssel az SZK-kombájnok már nem tudnak megbirkózni. Van rá eset, hogy a nagy magáteresztő képességű kombájnok sem dolgozhatnak teljes vágószélességgel. Ezért a szemveszteség csökkentése érdekében a szakemberek állandóan ott tartózkodnak a táblákon a betakarítás idején, és ha szükséges keskenyebbre veszik a vágószélességet. Mindezek után felvetődik a kérdés, mibe került az a korszerű, gondos búzatermesztés, és mennyi a jövedelem? Az 1982. évi 5,7 tonnás eredményt figyelembe véve a hektáronkénti költség 10— II ezer forint körül volt. A bruttó bevétel pedig 19 ezer forint körül alakult. Még nem végleges szám: a jövedelmük mintegy 8—8,5 ezer forint hektáronként. Köny- nyen ki lehet számolni, hogy ilyen intenzív termesztési
