Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

4 Ketet-Magyarország 1982. szeptember 26. LEONYID BREZSNYEV BAKUBAN. A Lenin-renddel kitüntetett Azerbajdzsán fflvá- rosával, Bakuval, a város lakóinak életével ismerkedett szombaton Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Leó- nyid Brezsdyev szombaton a város központjában megkoszorúzta Lenin szobrát, s an­nak a 26 bakul komisszárnak az emlékművét, akit 1922-ben, a polgárháború idején vé­geztek ki az angol intervenciós erők katonái. A polgárháború idején a Kaukázuson túl harcoló 11. Vörös Hadsereg emlékművénél találkozott a hadsereg veteránjaival, majd ellátogatott egy Baku közelében levő KStszpi-tengeri mozgó olajfúró szigetre. Események — címszavakban HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi moszkvai tárgyalásai — Szociáldemokrata győzelem a svéd választáson — A török államfő Jugoszláviában — Thatcher távol-keleti útja KEDD: New Yorkban megkezdődik az ENSZ közgyűlés 37. üléssza­ka, amelynek elnökévé Hollai Imre magyar külügyminiszter­helyettest választják — Amin Gemajelt beiktatják Libanon elnöki tisztségébe SZERDA: Az Arab Liga külügyminiszteri tanácsa bírálja az Egye­sült Államokat a bejrúti vérengzés miatt — Országos sztrájk- nap Angliában — A KGST tagállamok állandó képviselői Moszkvában tanácskoznak. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődik a bécsi haderő csökkentési tárgyalások 28. ülésszaka — Ismét Libanonba érkeznek az amerikai- francia—olasz ellenőrző erők — Gustáv Husák bulgáriai lá­togatása PÉNTEK: A keresztény pártok és a szabad demokraták megbeszé­lései Bonnban az új koalíció megalakításáról, összehívják az FDP rendkívüli kongresszusát — Palesztinával foglalkozó ülésszak az ENSZ-ben SZOMBAT: Fokozódó belpolitikai ellentétek Izraelben — A Jugosz­láv Kommunisták Szövetségének központi bizottsági ülése A hét három kérdése O Mi várható az ENSZ- közgyűlés 37. üléssza­kától? Válságos időszakokban, a nemzetközi feszültség növe­kedése során gyakran hang­zik el a kérdés: mit Jesz az ENSZ, hol a világszervezet? Csakhogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete nem vala­milyen időtől és tértől füg­getlenül működő intézmény, hanem a 157, merőben kü­lönböző csoportokat alkotó tagállam összessége. Vagyis az ENSZ-ben minden eset­ben az adott nemzetközi helyzet tükröződik, s ez ha­tározza meg lehetőségeit. Nem titok, hogy ezen az őszön — a washingtoni poli­tika jól ismert lépései követ­keztében — kedvezőtlenebb a világhelyzet, mint a koráb­bi években. Ez azt jelenti, hogy a hagyományok szerint szeptember harmadik kedd­jén megnyílt közgyűlési ülés­szakra, nem várnak könnyű feladatok. A napirenden 138 téma szerepel, csaknem ki­zárólag „áthúzódó pontok”, amelyekről évek óta ered­ménytelenül vitáznak. Aligha lehetnek tehát illúzióink, hogy egyszerre minden meg­oldódik majd. Be kell érni annyival, hogy ráirányul majd a figyelem a legfonto­sabb kérdésekre és jobban körvonalazódnak az állás­pontok. Az ENSZ szerepének van azonban még egy oldala, s ennek jelentősége megnövek­szik, ha romlik a nemzetközi légkör. A világszervezet ta­nácskozása alkalmat szolgál­tat külügyminiszteri találko­zókra, bonyolult témák nem hivatalos, protokollmentes megtárgyalására. A közeli napokban New Yorkban ke­rül sor például Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter első szemé­lyes összejövetelér€*de a dip­lomáciai naptár más tekin­tetben is zsúfoltnak ígérke­zik. Az ENSZ közgyűlési idő­szakának ily módon sajátos szerepe lehet a különben sokszor fennakadt kelet— nyugati párbeszéd folytatásá­ban. Az ENSZ-diplomáciában fontos, személyes szerepet vállalhat a mindenkori fő­titkár (erről a funkcióról írta Kurt Waldheim önéletírásá­ban, hogy a világ leglehetet­lenebb foglalkozása), vala­mint a közgyűlés soros elnö­ke. Ez utóbbi tisztséget éven­ként váltva töltik be, regio­nális megosztásban. Az idén — s az ENSZ-közgyűlés ez év szeptemberben veszi kez­detét — a kelet-európai szo­cialista országok állíthat­tak jelöltet. Az általuk java­solt magyar diplomatát, Hol­lai Imre külügyminiszter­helyettest közfelkiáltással emelték a fontos posztra. Mindez bizalmat és elisme­rést jelent hazánk békepoliti­kája iránt. A Magyar Nép­köztársaság képviselője min­den tőle telhetőt elkövet majd, hogy tisztségében a nemzetközi folyamatok javu­lását segítse elő. © Hogyan alakul a bonni belpolitika? Mozgalmas hete volt a nyugatnémet belpolitikának: szinte minden előkészület megtörtént az október első napjára, tehát péntekre ter­vezett belpolitikai fordulat érdekében. A papírforma szerint nem lesz akadálya a „konstruktív bizalmatlansági indítvány” keresztülhajszo- lásának, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy Schmidt kancellár kisebbségi szociál­demokrata kormányának megbuktatásával egy időben a CDU jelöltjét, Kohlt kor­mányfővé választják. Ez úgy mehet végbe, hogy felbomlott a tizenhárom esztendőn át működő szociálliberális koa­líció és a szabad demokraták, legalábbis az 53 képviselő többsége az eddigi jobboldali ellenzékkel, a CDU—CSU-val voksol majd. Schmidt rendkívüli parla­menti választást javasolt, ar­ra hivatkozva, hogy nem egé­szen két évvel ezelőtt a sza­vazók határozott többséget biztosítottak a szociálliberális koalíciónak. A keresztényde­mokraták azonban csak már­ciusra hajlandók kiírni az új választást. Nyílván birtokon belül, a hatalom eszközeit ki­használva akarják biztosítani az előkészítést. A szabad de­mokraták különösképpen pár­tolják a halasztást, miután a közvéleménykutatás szerint, ha ma vasárnap lenne a vá­lasztás, csupán 2,3 százalékot érnének el, s kiesnének a parlamentből, ebből a szem­pontból nem lényegtelen, hogy a mai vasárnapon is lesz választás, bár nem országos méretekben, hanem Hessen tartományban. Az NSZK-ban a Bundestag (parlamenti-vá­lasztás nem mindenben fedi a Landtag (tartományi gyűlés) jelöltekre történő szavazást, de ma bizonyos értelemben országos jelentőségű tesztelés zajlik majd a hesseni urnák­nál. A lehetséges nyugatné­met kormányváltás hátteré­ben főként bel- és gazdaság- politikai tényezők állnak. A világgazdasági válság, a ne­hézségek sorozata a maga szintjén az NSZK-t, Nyugat- Európa vezető hatalmát is megviselte. A DCU—CSU aligha hozza meg a csodát, de a belső meghasonlással küszködő szociáldemokraták sok tekintetben megkoptak. A partner FDP pedig mene­kült a hánykolódó hajóról, nem utolsósorban úgy, hogy hozzájárul számos keresz­ténydemokrata javaslathoz, amelyeket mindeddig elfogad­hatatlannak tartott. A nem­zetközi közvélemény termé­szetesen felteszi a kérdést, milyen lehet majd egy új koalíció külpolitikai állásfog­lalása, különösen azok után, hogy a Schmidt-kormány több ízben a józan ésszerűség ta­lajáról nyilvánított véleményt a szélsőséges washingtoni lé­pésekkel szemben. Európa és alvilág számára előnyös len­ne, ha Bonnban egy belpoliti­kai tényezők következtében kialakuló új kormány meg­őrizné a külpolitikai realitás érzékét. © Melyek a közel-keleti válság legújabb fejle­ményei? A világ még mindig a bej­rúti tömegmészárlás felett érzett döbbenet hatása alatt áll. Újabb és újabb tények bizonyítják, hogy a gyilkos bandáknak az izraeli hadse­reg nyitott kaput. Több jelzés szerint előzetes légi felderí­téssel, majd az akció közben világító rakétákkal nyújtottak segítséget. De a hírek szerint három Washingtonba akkre­ditált arab nagykövet az ame­rikai külügyminisztériumot előre figyelmeztette, hogy va­lami készül — a State De­partment azonban nem vette komolyan, vagy nem akarta komolyan venni. Az Arab Liga külügymi­niszteri ülése ezért terjesztet­te ki bírálatát az Egyesült Államokra — a Biztonsági Tanácsban, valamint más nemzetközi fórumokon pedig következetes vizsgálatot sür­getnek, s a bűnösök felelős­ségre vonását. Az érzékelhető változásokhoz tartozik, hogy az amerikai sajtó eddig fel­tétlen Izrael-barát körei, s a kongresszusi képviselők is os­torozzák Begint. El akarják magukat határolni az izraeli kormányfő „őrült esztelenség- ként” megbélyegzett tetteitől és így próbálják elérni, hogy az általános amerikai közel- keleti politikát az amerikai— izraeli együttműködést ne terheljék ezek a védhetetlen mozzanatok. A hangulatvál­táshoz tartozik a belpolitikai feszültség növekedése Izrael­ben. Libanonnak közben új el­nöke van, Amin Gemajel személyében, akit becséhez képest pozitívabban ítéltek meg az ország hazafias erői, s a mohamedán tömegek. Az országba visszatértek az amerikai—olasz—francia el­lenőrző erők, de ezúttal nem szabták meg előre a kivonu­lás pontos határidejét. Az alapkérdés azonban változat­lanul az izraeli csapatok visszavonulása Libanonból. Kérdés, mit tud és mit akar tenni ennek érdekében az új elnök, s hajlandó-e az Egye­sült Államok kellemetlen szövetségesének, a Begin-ka- binetnek megregulázására? Réti Ervin 46. Igaz, ami igaz: Boncza Ber­ta képes volt a nagy költő­höz méltó igényes otthont te­remteni. De a költekezést erősen túlzásba vitte. A válo- gatottan értékes antik búto­rok, vagyont érő szőnyegek rengeteg pénzbe kerültek. Ruhái úgyszintén. A háztar­tás is sokat emésztett, pedig az ágyhoz-lakáshoz kötött Ady korántsem költhetett anyit, mint hajdanán. Kész­pénzük vészes gyorsasággal fogyott. Ezért, részben a mér­téktelen költekezés elől is menekülve, 1918 június utol­só hetében hosszabb időre visszavonultak Csúcsára. FORRADALOM, KÖZTÁRSASÁG Esős, rossz nyaruk volt Csúcsán. Ady állapota egyre romlott. Csak suttogva tu­dott beszélni, déli egy óra is elmúlt, mire összeszedte ma­gát, de külsejére változatla­nul sokat adott. És minde­nekelőtt a tájékozottságra. Alig érthető, hogy ebben az ernyedt, halálosan beteg ál­lapotban is pontosan tudta, mi történik a világban. Meg­jegyzései, tömör értékelései kísértetiesen pontosak vol­(Folytatás az 1. oldalról) den oldalú fejlesztése újabb sikereink záloga, őszintén kívánom, hogy a köztünk ki­alakult sokoldalú munka- kapcsolat erősödjék, s adjon újabb lendületet, bíztatást nagy társadalmi céljaink el­éréséhez,, Ezt követően H. J. Band- rovszkij, az UKP KB tagja, a Kárpátontúli terület párt- bizottságának első titkára lé­pett a mikrofonhoz. Beszé­de elején üdvözölte a talál­kozó moszkvai, leningrádi, kijevi, breszti és csehszlová­kiai vendégeit, majd a terü­let vezető szervei elismerését tolmácsolta a magyar és a szovjet gyümölcskertészek­nek, akik idén is szép ter­mést értek el. Hangsúlyoz­ta: a két testvérmegye mos­tani ünnepi eseménye is hoz­zájárul országaink, népeink kapcsolatainak fejlesztésé­hez. Kitűnő példája a szo­cialista országok újszerű együttműködésének, amelyek az érdekek és célok azonos­ságát, a szolidaritást fejezik ki. — Nagygyűlésünk szívé­lyes légköre bizonyítja, hogy országaink között szilárd a testvéri szövetség, hogy párt­jaink és államaink aktívan elősegítik a szocialista világ- rendszer pozícióinak további erősítését. — mondta, majd a Kárpátontúl dolgozóinak munkasikereit méltatta az iparban, a mezőgazdaságban, s az élet más területein. Ez­után így folytatta: — Mi, szovjet emberek büszkék va­gyunk vívmányainkra, s ugyanígy őszintén örülünk a szocialista országok sikerei­nek. Külön öröm számunkra, hogy magyarországi szomszé­daink szép eredményeket mondhatnak magukénak. Jó tudni, hogy közös feladata­ink megoldásához, népeink barátsága elmélyítéséhez a párt, az állami, s a gazdasági munka területén hozzájárul­nak az egymástól hosszú idő óta és folyamatosan szerzett tapasztalatok. Ezek a jó em­beri kapcsolatok alkalmasak arra, hogy a lakosság, az if­júság, a barátság szellemé­ben nevelkedjék. Amikor ma közös munkánk eredményé­ben gyönyörködünk, újra el­mondhatjuk, hogy a Barát­ságkert Szovjet-Kárpátontúl és Szabolcs-Szatmár megye dolgozói testvéri kapcsolatai­nak élő emlékműve. H. J. Bandrovszkij a továb­biakban arról beszélt: a szov­jet állam és a szocialista kö­zösség elsőrendű küldetése, hogy továbbra is jó feltétele­ket biztosítson a békés, alko­tó munkához. „Mély meggyő­ződésünk — mondta —, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség, mindent megtesz a nukleáris háború elkerülésé­ért, a béke biztosításáért.” Befejezésül megköszönte a nagybaktai mezőgazdasági kísérleti állomás, a beregsu- rányi Barátság Tsz és a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kolai Tangazdaság kertészei­nek hozzáértő és lelkes közös munkáját, melynek révén esztendőről esztendőre gazda­gabb termést takaríthatnak be a Barátságkertben. Gulyás Gyula, a Barát­ság Tsz kertésze és Petrák Teréz, a nagybaktai Kísérleti Gazdaság kertészeti csoport- vezetője javasolták, hogy a kert terméséből küldjenek ajándékot Kádár Jánosnak, Leonyid Brezsnyevnek, illetve hazánk, a Szovjetunió és Uk­rajna más párt- és állami ve­zetőinek. V. V. Sepa, a nagy­baktai gazdaság igazgatója és Abrok Imre, a beregsurány— beregdaróci Tsz elnöke olvas­ták fel azokat a leveleket, amelyeket a nagygyűlés részt­vevői nevében küldtek a magyar és szovjet párt- és állami vezetőknek. Az ünnepi találkozón érté­kelték a vásárosnaményi és a beregszászi járások közötti idei munkaversenyt. Illés Elemér és Veress Gábor első titkárok átadták a beregsu- rányi tsz Barátság szocialista brigádjának, illetve a nagy­baktai gazdaság Komszomol ifjúsági csoportjának az el­sőségért járó díszokleveleket és vándorzászlókat. Szép az idei termés (Gaál B. felv.) tak. Egy-egy napra fizikailag is talpra állt, a megtéveszté­sig életerős benyomást kelt­ve. A rövid megújulások után annál tehetetlenebből zuhant vissza a teljes letört- ségbe. Nem tudni a pontos okát, miért idegenedett el Csinsz­kától fokozatosan. Ekkor már alig bízott benne. A ma­ga módján áldozatkész fele­ség sokat szenvedett emiatt, hiszen a beteg növekvő el­lenszenve nélkül is elég bá­natot okozott neki Ady re­ménytelen egészségi állapo­ta. De a tőle megszokott in­tellektuális fegyelemmel vi­selte nehéz helyzetét, tűrt és helytállt a kötelességében. Többet, sokkal többet nyúj­tott magatartásával emberi érettségben, erkölcsi önfe­gyelemben, mint amennyire képesnek hihették huszonhá­rom éves létére. Ha néha ki­fakadt, azt is a nagybeteg emberért tette. Ezért tehát bármit állítanak Csinszkáról azok, akiknek valamiért el­lenszenves, mellette szól ma­ga a tény: hősiesen gondos­kodott a nehezen kezelhető, önmaga fizikai romlását si­ettető költőről. Augusztusban sürgősen ma­gához hívta Csúcsára édes­anyját Ady. Közölte vele, hogy kriptát akar építtetni Érmindszenten, minél hama­rabb. És könyörgött, haladék­talanul vigye magával, mert otthon kíván meghalni. Gyá­szos beszélgetés volt. Ady Lőrincné nem mutathatta ki kétségbeesését, vigasztalta gyermekét, ahogy tudta, pe­dig főképp ő szorult vigasz­talásra. Reménytelenül, ösz- szetörten búcsúzott el fiá­tól, akit most látott utoljára. Noha épp elég gondja volt önmagával Adynak, jutott fi­gyelméből arra is, hogy tö­rődjön a csúcsai ház kenye­rével. Súlyos háborús viszo­nyok lévén, sehogy nem sze­rezhették be a” környéken a szükséges gabonát. Levélben kérte apját, juttasson el val? hogy Csúcsára hat méterr* zsa búzát — ppntosan nyit, amennyit feja>- engedélyeztek a h- Néhány nappal l- gönyileg kért Kolozsvárra há’ nát. A pénzt mivel Érm álltak anya az anya jel fel a birtoi Gerencsér I I M,ki6s! A holnap *>i Ady Endre CICBC élettörténete

Next

/
Thumbnails
Contents