Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

A gyógyszerek kölcsönhatásáról Másodszor ad otthont Nyír­egyháza az országos egész­ségügyi ifjúsági napok ren­dezvénysorozatának, amelyet az Egészségügyi Minisztéri­um, a KISZ KB és a MO- TESZ szervez. A kétévenként megrendezésre kerülő prog­ramot szeptember 24-én nyi­tották meg Sóstón a megyei tanács továbbképző intézeté­ben. Az ország minden pont­járól összegyűlt fiatal orvo­sokat, gyógyszerészeket, gyógyszertári asszisztenseket dr. Magyar János, a megyei tanács vb egészségügyi osz­tályának vezető főorvosa kö­szöntötte. Üdvözlő szavai rá­mutattak: Szabolcs-Szatmár megye nagy jelentőségűnek tulajdonítja, hogy a fiatal egészségügyiek tudományos tanácskozáson mondhatják el orvosi, gyógyszerészi tapasz­talataikat. Az évente fejlődő intézményhálózat és a mind több szakterületet átfogó in­tegráció nem csak lehetővé, de szükségessé is teszi, hogy a gyógyító munka képviselői folyamatosan tájékoztassák egymást tevékenységükről, szakmai eredményeikről. A kétnapos tanácskozáson négy szekcióban 25 tudomá­nyos előadást tartanak, s mint dr. Nyerges Gábor pro­fesszor, a Magyar Orvostudo­mányi Társaságok és Egyesü­letek Szövetségének főtitkára hangsúlyozta: lehetőséget kapnak az egészségügyi fia­talok tudományos eredménye­ik ismertetésére és egyúttal hozzászoknak az ilyen ren­dezvények hangulatához, a közszerepléshez. Ezt a tanács­kozást főként a gyógyszerek kölcsönhatásának szentelik, s nem véletlen, hogy a 25 elő­adás közül 17-et gyógyszer­tári dolgozók tartanak. A tudományos ülés megnyi­tója után szekcióülésen hang­zottak el az előadások, s a délutáni tanácskozás végén nyíregyházi városnézésre vit­ték a résztvevőket. A tanács­kozás idején a tejipari válla­lat tejtermék-bemutatót és -kóstolót, a sütőipari vállalat diabetikus süteményektől készített gazdag válasrtékot. Szombaton tudományos ülé­sekkel folytatják a progra­mot. (tk.) MA Áru a városnak — a háztájiból (2. oldal) Kiváltságos helyzetben ? (3. oldal) 3 ezer hektárról Szabolcs a vásáron FELVÁSÁRLÁSI TERV: Kukoricából százezer tonna Befejezés előtt a napraforgó betakarítása Szüretelik a szőlőt Felkészült az őszi termé­nyek fogadására a Szabolcs megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. E ter­mények között a legjelentő­sebb a kukorica és a napra­forgó. Mint Marosi Károly igazgató elmondta, az idén kukoricából a vállalat felvá­sárlási terve 100 ezer tonna, de legalább 10—20 százalék­kal többre számítanak. Szabolcs megyében meg­kezdődött és jó ütemben halad a kukorica beta­karítása. Az első szállít­mányok a Nyírség terü­letén gazdálkodó közös gazdaságokból kerültek a vállalat átvevő telepeire. Elsők között szállított kuko­ricát a kótaji, a tiszalöki, a nagycserkeszi, a nyírteleki, az újfehértói, a tiszavasvári közös gazdaság és a nyíregy­házi Vörös Csillag Tsz. A termelőszövetkezetek a kukoricából kisebb mennyi­séget nyersen is tárolnak, a termés jelentősebb mennyisé­gét azonban nedves állapot­ban adják el a vállalatnak. Ezért fontos feladat a gabo­naforgalmi vállalat telepein a kukorica szárítása. Erre fel­készültek nyolc helyen: Nyíregy­házán, Kisvárdán, Vásá- rosnaményban. Kótaj- ban, Tiszavasváriban, Má­tészalkán, Fehérgyar­maton és Csengerben. Naponta mintegy 250 vagon kukorica szárítását képesek elvégezni e telephelyeken. Befejezéshez közeledik me­gyénkben a napraforgó be­takarítása. Ha az almával nem is ve­tekedhet megyénkben a sző­lőterület nagysága, mégis ér­demes szót ejtenünk róla, an­nál is inkább, mert megkez­dődött a szüret. A magánke­zelésben levő parcellákkal együtt mintegy háromezer hektárról kell betakarítani a termést, melynek egy részét az Eger—Mátra-vidéki Bor- gazdasági Kombinát sóstóhe- gyi telepén veszik át. A nyírségi üzem jelenleg tizenhat termelőszövetkezet­tel, állami gazdasággal áll kapcsolatban megyénkben, akiktől mintegy ötszáz tonna szőlőre számítanak. A szabolcsi szüret Sóstó­hegyen kezdődött, a kombi­nát itteni területén szedik a nyíregyházi diákok az ezer­jót. Ez a fajta adja különben a mezőgazdasági nagyüzeme­ink által telepített szőlősker­tek termésének jelentősebb hányadát, mintegy 40 száza­lékát. Ezt követi az olaszriz- ling és a zöldszilvánd, majd a zalagyöngye és az igen kel­lemes ízű piros szlanka- menka. Az áttett szőlőt ter­mészetesen a nyírségi üzem szakemberei helyben dolgoz­zák fel, az ötszáz tonna sző­lőből például mintegy 3500 hektó borra számítanak, nem beszélve persze a mustról, mely a közkedvelt Márka üdítő italok alapanyaga, ami­ket a borokkal együtt Eger­ben palackoznak majd. (bg) Nagyon sok érdeklődő tekinti meg az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a szabolcsi kiállítók pavilonjait. A le­endő vásárlók mellett a kül- és belkereskedők is felkeresik a kiállítókat, üzletkötésekről tárgyalnak. Egy angol cég a gávavencsellői- ipari szövetkezet bőröndjei után érdeklődik, a szovjetek és a lengyelek, valamint a hazai kereskedelem is vásárol a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet termékei­ből. Mindezek mellett üde színfoltként hatnak a háziipari és népi iparművészeti szövetkezet asztalterítői és párnái. Felvételeink a BNV-n készültek, s a gyártó szövetkezetek vezetői elmondták, felkészültek a sorozatgyártásra, ha a ke­reskedelem megrendeli, úgy a karácsonyi ünnepek előtt már kaphatók új termékeik a boltokban. A Szabolcs megyei Gabo­naforgalmi és Malom­ipari Vállalat eddig 3500 tonna napraforgót vásá­rolt a közös gazdaságok­tól, s előreláthatóan az idén ter­vezett 5 ezer tonna felvásár­lását elérik, ezzel e fontos olajos növényünkből a kitű­zött célt teljesíteni fogja a vállalat, (fk.) A nyíregyházi Béke Tsz-ben nyolcvan hektáron termeltek dohányt. Jó ütemben halad a szárítás. (E. E. felv.) T alán történelemköny- vet sem kell ahhoz lapozgatni, hogy fel- időződjék bennünk Dugo- vics Titusz alakja, aki a vár faláról a mélybe ve­tette magát, hogy a törö­kök ne tudják kitűzni Nándorfehérvár bástyái­ra a félholdas zászlót, mert az a vár védőinek bukását jelentette volna. Film idézi szemünk elé Világost, amikor nem a fegyverek, hanem a zász­ló letétele jelentette a harc feladását, a szabad­ságharc elbukását. Ünnep volt, történelmünkben, amikor a Szovjetunió ne­mes gesztusként visszaad­ta nemzeti ereklyénket, s az egész nemzetközi mun­kásmozgalom, a haladó vi­lág ünnepe volt, amikor porba hulltak a fasizmust, a nácizmust jelképező ho­rogkeresztes zászlók. Jelképpé, szombólummá magasztosult a zászló, amely ma hazafiúi kötele­zettségre, a szocialista ha­za, a dolgozó nép ügyé­nek önfeláldozó szolgá­latára, hősi helytállásra mozgósít, s kifejezi for­radalmi hagyományaink iránti hűségünket. Ma Nyírbátorban ha­tárőreink veszik át a Cse­pel Szerszámgépgyár nyír­bátori fúrógépgyárának dolgozóitól a hűségre, a nép iránti szolgálatra kö­telező, az együvétartozást kifejező zászlót, kedden pe­dig — a rendőrség törté­netében először — a me­gyei rendőr-főkapitányság dolgozói, a rendőrök kap­nak csapatzászlót megyénk legtöbb munkást foglal­koztató üzemének dolgo­zóitól, a záhonyi vasuta­soktól, hogy ezzel is meg­pecsételjék a hosszú évek óta kialakult barátságot és együttműködést, hogy kife­jezésre juttassák köszöne. tüket azért a hallaitla- nul nagy segítségért, amit a vagyonvédelem terén a rendőröktől kapnak. Végh Lászlótól, a záho­nyiak polgári fegyveres őrségének parancsnokától hallottam: mit jelent ne­kik, s mit mindannyiunk­nak az a mindennapi se­gítség, amit a záhonyi át­rakón áthaladó értékek védelméért tesznek az ott szolgálatot teljesítő rend­őrök, hogy ne okozhasson akár nemzetközi bonyo­dalmakat egy-egy meg­dézsmált vagon; milyen értékes és fontos az a segítség, amit a napi ne­héz szolgálat ellátásához, a kiképzéshez kapnak. Ve­res Zoltán főhadnagy, a záhonyi alegység parancs­noka pedig azt emlegette fel, hogyan veszik ki ré­szüket a vasutas dolgozók a közös akciókból, a kör­nyék lakóinak közbizton­ságát, a közlekedők köz­úti biztonságát segítő, szol­gáló ellenőrzésekből. Rózsás István, a záhonyi igazgatóság személyzeti csoportjának dolgozója az együtt szervezett esemé­nyeken kívül a kelleme­sebb együttlét óráit, a vasutasnapnak, a fegyve­res erők napjának közös ünnepségeit említette, ami­kor a fehér asztalnál ül­hetnek vasutasok és rend­őrök, akik között nem rit­ka a családi kapcsolat sem. M ost, 1982-ben, a fegy­veres erők napján két csapatzászlót ad­tak, illetve adnak át a munkások a határőröknek, és a rendőröknek. Csapat- zászlót, amely szimbóluma a katonai, a rendőri be­csületnek, és hősiességnek, jelképe népünk és rend­őrségünk, határőrségünk együttműködésének, amely történelmünk folyamán mindig megnyilvánult az igaz ügy, a szabadság, a függetlenség, a haladás szolgálatában vívptt harc, most pedig a mindennapi munka során. Balogh József V ■ Egészség ügyi ifjúsági napok Ülést tartott az Elnöki Tanács Október 8-ára összehívták az országgyűlést Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. Az alkotmány 22. §-ának 2. bekezdése alap­ján az október 8-án, pénte­ken délelőtt 10 órára össze­hívta az országgyűlést. A Mi­nisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés ülésszakán tárgyalják meg a belügymi­niszter beszámolóját a köz­rend és a közbiztonság hely­zetéről, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a vízgazdálko­dás időszerű kérdéseiről. Losonczi Pál tájékoztatót adott Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke hazánk­ban tett baráti munkaláto­gatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót elfogadta és megállapította, hogy Mauno Koivisto látogatása tovább erősítette a hagyományos magyar—finn barátságot és elősegítette a két rokon nép sokirányú kapcsolatainak to­vábbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a lakásgazdálkodás korszerűsítésével kapcsolat­ban módosította a Polgári Törvénykönyv egyes rendel­kezéseit. Felhatalmazta a Mi­nisztertanácsot, hogy az ügy­intézés egyszerűsítése végett az államigazgatási eljárás ál­talános szabályaitól eltérően egyes eljárási kérdéseket kü­lön szabályozzon. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésekről hatá­rozott, bírákat mentett fel és választott. XXXIX. évfolyam, 225. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. szeptember 25., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents