Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-03 / 206. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 3. Napi külpolitikai kommentár Merre tart Mexikó ? MOSZKVA: Űrhajósok sajtóértekezlete Kaysone Phomvihane látogatása hazánkban azdaság és politika egy­másra hatása ritkán tűnik szembe olyan élesen, mint Mexikó eseté­ben. A 71 milliós lélekszámú közép-amerikai óriás állam néhány héten belül másod­szor szerepel a világsajtó címlapjain. Földünk legjob­ban eladósodott országa — összesen mintegy 80 milliárd dolláros tartozással — már- már fizetésképtelenné vált, amikor augusztus közepén a hitelezők mentőövet dobtak neki, átütemezvén az adós­ság egy hányadát. Szerda es­te pedig a posztjától novem­ber végén búcsúzó Lopez Portillo elnök tett meglepő bejelentést. Államosítják Me­xikó nagy magánbankjait, és állami ellenőrzés alá helye­zik a valutaátváltást. Az államfő tisztán gazda­sági megfontolásokkal indo­kolta az említett lépéseket. Mint mondotta: a magánban­kok szítják és fokozzák a spekulációt, előmozdítják a magántőke külföldre mene­kítését. Portillo szerint két év alatt 22 milliárd dollárnyi tő­két vittek ki külföldre, élez­ve ezzel Mexikó gazdaságid pénzügyi válságát. Nincs okunk kételkedni Lopez Por­tillo érvelésének igazában, ám a bankok államosításá­nak ténye politikai tartalmat is hordoz. Mexikóban már eddig is meglehetősen erős volt az ál­lami szektor. Az állam csak­nem 800 vállalat teljes jogú vagy résztulajonosa. A kor­mányzó intézményes forra­dalmi párt a gyakorlatban is igyekszik megvalósítani a „társadalmi igazságosság” általa hirdetett doktrínáját, támogatva az alapvető élel- . miszerek, a közlekedés és az üzemanyag árát. Más kérdés, hogy a hirtelen támadt olaj­gazdagságtól, s a legutóbbi időkig akadálytalanul be­áramló külföldi hitelektől megszédült tervezők irreális gazdaságpolitikát folytattak, amelynek „eredményei”: 60 70 százalékos infláció, foko­zódó munkanélküliség, s a 80 milliárd dolláros adósságre­kord. A „harmadik világ” szá­mos országa küzd efféle ba­jokkal, s az egyik lehetséges kiút éppen az állami szektor erősítése. A mexikói bankál­lamosítást viszont kiemeli a helyi kérdések sorából, s leg­alábbis regionális jelentősé­gűvé avatja az a körülmény, hogy abban az országban kö­vetkezett be, amelynek a gaz­daság- és külpolitikája már eddig is sok borsot tört az északi szomszéd orra alá. Mexikó’ az amerikai nyomás ellenére hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn Kubá­val, s határozottan rokon­szenvezik a nicaraguai for­radalommal is. Aligha vélet­len, hogy Lopez Portillo a magánbankok államosítását bejelentve, szükségesnek tartotta megismételni orszá­ga külpolitikájának ismert téziseit. washingtoni ' illetéke­sek most, ha fogcsikor­gatva is, de kénytele­nek tovább hitelezni a déli szomszédnak, mert az egész nemzetközi pénzvilág meg­rendülne, ha Mexikó fizetés- képtelenné válna, s ugyanak­kor el kell tűrniük, hogy adó­suk mind nyíltabban kötőd­jék a térség forradalmi moz­galmaihoz. Ám aligha téved­nek, ha úgy véljük: az ame­rikai politika tervezői máris gyűjtik az „érveket” a „jobb útra térítéséhez”. Kürti Gábor Tanácskozik a kínai pártkongresszus Csütörtökön a Kínai Kom­munista Párt 12. kongresszu­sán 33 bizottságot alakítot­tak, és ezekben vitatják meg Teng Hsziao-ping és Hu Jao- pang szerdán elhangzott be­szédét. Hu Jao-pang kijelentette: Kínának arra kell törekednie, hogy 2000-ig megnégyszere­ződjék az ipari és a mező- gazdasági termelés évi brut­tó értéke. „Stratégiai priori­tást” élvez a mezőgazdaság, az energiatermelés, a közle­kedés, az oktatás és a tu­domány problémáinak meg­oldása. 1990-ig meg kell te­remteni a következő tíz év gyorsabb gazdasági fejlődé­sének biztonságos alapjait. Bár az egy személyre jutó nemzeti jövedelem 2000-ben is viszonylag alacsony lesz, Kína gazdaságilag és katona­ilag jelentősen megerősödik. ssrr A holnap l'I Ady Endre élettörténete .............................................. • 27. Kolozsvár egészen átvará­zsolta Adyt. Rohamosan gyógyult, k%dve szemláto­mást földerült. Két kényel­mes, kertre néző szobában lakott egyedül, minden jó­ban részesült, ami emberileg és orvosilag nyújtható. Lé­dával folyamatosan levele­zett, abban a modorban, ame­lyet héjanásznak nevezett egyik legszebb versében. Csípték, marták egymást, mégis összetartoztak, megmá- síthatatlanul. Léda hívta a svájci Rheinfeldbe, s Ady engedett a hívásnak, mert egészsége javulásának kez­deti jeleitől elbizakodva tel­jesen felépültnek képzelte magát. Hiába marasztalták Kolozsváron, sietve távozott. Augusztus 12-én hagyta el a Lechner-klinikát. Egyene­sen Érmindszentre utazott, hogy röpke időt együtt tölt­sön szülei, öccse és sógornője társaságában. Ady Lajos idő­közben ugyanis megnősült. Bátyja közbenjárása sikerült, így a boldognak mondható házassága mellé állami ta­nári kinevezését is megkap­ta a budapesti Markó utcai gimnáziumban. Ady Endre eleget tett a családi illendő­ségnek, de ezúttal gyorsarv elfogyott otthoni türelme: sietett Budapestre. Néhány napig ugyanazt a böjttelen életet élte, mint szanatórium­ba utazása előtt, majd Svájc­ba utazott Lédához. Három hétig laktak a rhienfeldi Ho­tel Salines-ben, nem a leg­jobb hangulatban. Diósi Ödön, akit az üzleti igénybe­vétel viselt meg, szerette vol­na jól érezni magát Léda és Ady társaságában. Mivel ez a reménye meghiúsult, haza­Két indiai űrhajósjelölt kezdi meg felkészülését a közeli hetekben Csillagváros­ban — közölte csütörtökön az újságírókkal Georgij Be- regovoj altábornagy, a Gaga­rin Urhajóskiképző Központ vezetője. Beregovoj azon a sajtóér- tekeztelen vett részt, amelyen Leonyid Popov, Alekszandr Szerebrov és Szvetlána Sza- vickaja számolt be a közel­múltban tett űrrepülésükről. Leonyid Popov parancsnok igen elégedetten szólt az új űrállomás előnyeiről. Popov korábban már két ízben járt a régebbi típusú Szál jut—6 űrállomáson, amelyhez ké­pest a Szaljut—7 alapvető méretei nem változtak, de a tervezők, figyelembe véve az űrhajósok javaslatait is, úgy módosították berendezései­nek elhelyezését, hogy a Szaljut—7 tágasabbá vált, kedvezőbb munka- és élet- feltételeket biztosít a benne lakóknak. Alekszandr Szerebrov fe­délzeti mérnök szerint nincs már messze az idő, amikor jobban elválik egymástól a világűrben végzett tudomá­nyos kutatómunka, és az űr­hajó, az űrállomás irányítá­sával kapcsolatos tevékeny­ség. Ma még — mint mon­dotta — az űrhajósnak egy­ben tudósnak, kutatónak, is kell lennie, neki kell elvé­geznie a különböző kísérlete­ket, tudományos vizsgálato­A genfi leszerelési bizott­ságnak a világűr teljes fegy­vermentesítéséről folyó vitá­jában csütörtökön felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, Magyarország képviselője. Emlékeztetett arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt bocsá­tották fel a Szovjetunióban az első műholdat, amely az emberiség számára megnyi­totta a világűr feltárásának és békés célú felhasználásá­nak korszakát. „Rendkívül sajnálatos azonban — mon­dotta —, hogy már a kezdeti időszakban aggasztó jelei voltak annak, hogy egyes or­szágok katonai célokra akar­ják felhasználni az újonnan feltárt lehetőségeket.” kát. Az űrhajók és űrállomá­sok újabb nemzedéke azon­ban lehetővé teszi olyan na­gyobb űrkomplexumok létre­hozását, amelyeken a kuta­tásokat az egyes szaktudomá­nyok művelői végzik, a „hi­vatásos” űrhajósok feladata pedig az űrhajó célba juttatá­sára, az űrállomás irányítá­sára fog korlátozódni. Szvetlána Szavickaja el­mondta, hogy szervezete minden megrázkódtatás nél­kül, jól alkalmazkodott a súlytalansághoz, az űrrepülés egész ideje alatt jó volt a közérzete. Ezzel kapcsolatban Oleg Gazenko akadémikus, az orvosbiológiai problémák moszkvai intézetének igazga­tója, az űrben végzett orvo­si kutatások egyik irányítója elmondta, hogy a világ má­sodik űrhajósnőjének útja maradéktalanul beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Em­lékeztetett rá, hogy Valen- tyina Tyereskova útja elv­ben ugyan bebizonyította, hogy semmi akadálya a nők részvételének az űrrepülé­sekben, de háromnapos tar­tózkodása a világűrben nem tett lehetővé alaposabb or­vosi vizsgálatokat. Ezeket vé­gezte most el Szvetlána Sza­vickaja,• bebizonyítva, hogy a női szervezet részéről sem ta­pasztalható semmiféle várat­lan reakció a súlytalanság szélsőséges körülményeire. Ez a veszély azóta sem há­rult el — hangsúlyozta a ma­gyar küldöttség vezetője —, s utalt arra, hogy az ENSZ- közgyűlés legutóbbi üléssza­kán a Szovjetunió szerződés- tervezetet terjesztett elő, amely megtiltaná a világűr bármilyen katonai rendelte­tésű felhasználását, a fegy­verkezési verseny kiterjesz­tését a világűrre. A leszerelési bizottságnak most az lenne a feladata, hogy késedelem nélkül hoz­zákezdjen a szerződés kidol­gozásához — mondotta a magyar küldött. „Néhány nyugati ország azonban ép­pen ezt akarja elkerülni” — tette hozzá. Genfi jelentés Magyar felszólalás a leszerelési értekezleten utazása után rövid levélben szomorú szemrehányással il­lette a költőt. Lédától is többé-kevésbé sértődötten vált el Ady. Ha­zautazott Magyarországra és életét újra teljes sebességre kapcsolta. Október középé-1 tői vidéki körútra vitte a Nyugat szerkesztősége. Némi túlzással azt panaszolja, hogy a turné csak a folyóiratnak haszon, neki lefogottságot, mértéken felüli fáradtságot, időpazarlást jelent. Ellen­szenvét megérthetjük a tur­né iránt, mert a kevésbé szeretett Debrecenbe éppúgy el kellett látogatnia, mint az egyáltalán nem szeretett Te­mesvárra. Kötöttségéből ki is tört, néhány napra Bécsbe szökött, meglátogatni egyik legbensőségesebb barátját, a Zilahról ismert Medve Mik­lós doktort. Szép epizódja volt viszont ennek a vidéki körutazásnak a kaposvári ki­rándulás. A Rippl-Rónai Jó­zsef műtermében töltött be- szélgetéses éjszaka és egy re­mek vers lett az eredménye. Léda közben reklamálta Párizsból. Méltán panaszol­ta fel, hogy Ady nem törő­dik vele. Türelme fogytával váratlanul Budapestre uta­zott, s ezzel nagyjából hely­reállt köztük a bensősége­sebb kapcsolat. E látogatást örökíti meg az Őszben a szi­get című vers. Léda vissza­utazott Párizsba, Ady pedig újra nekilódult a passziózás­nak. Anyagi fedezete is hir­telen megnövekedett ehhez: elnyerte a székesfőváros két­ezer koronás díját. Hatalmas összeg volt ez az ő jövedel­méhez képest. Tízszer több pénz, mint amennyit Singer és Wolfneréktől kapott Az Illés szekerén című köteté­ért. Bankbetétet váltott a ta­karékosság szándékával, de ez mitsem csökkentette a költekezés gyorsaságát. Az események változatlanul se­besen követték egymást. No­vember 27-én, szombaton es­te nagyszabású Ady-hang- versenyre került sor az Er­zsébet körúti Royal-szálló dísztermében. Az Ady-versekre írt zene azonban nem Reinitz Bélá­tól származott. Egy gazdag lipótvárosi mecénás vállalta a reprezentatív hangver­seny költségeit, azzal a fel­tétellel, hogy az ő általa komponált zenével adják elő a verseket. Tagadhatatlan, nagy hatású rendezvény volt, az átütő erejű sikerről felső­fokon számoltak be a lapok. Ady ismét megdicsőült. Még­is, ellene szól a siker szép­séghibája, Reinitz Béla mel­lőzése. Reinitz egy életre megsérült a költő hűtlensé­gétől. Ettől kezdve soha szó­ba nem állt Adyval, verseit viszont változatlan megszál­lottsággal magasztalta, szó­laltatta meg zenéjében. (Folytatjuk) Kádár lános fogadta a laoszi vendéget A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke augusztus 15 és szeptember 2-a között ha­zánkban töltötte szabadságá­nak egy részét és ismerke­dett szocialista gazdasági épí­tőmunkánk eredményeivel, tapasztalataival. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Kaysone Phomvihanet. Jelen volt Szűrös Mátyás, a KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője és Zégnél János, ha­zánk vientianei nagykövete. A szívélyes, elvtársi talál­kozón tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Át­tekintették a magyar—laoszi kapcsolatok fejlődését és vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kölcsönösen meg­erősítették pártjaik eltökélt szándékát a két ország és nép internacionalista barátságá­nak és együttműködésének továbbfej lesztésére. Kádár János elismeréssel szólt azokról a kezdeménye­zésekről és lépésekről, ame­lyeket a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Viet­nami Szocialista Köztársaság és a Kambodzsai Népköztár­saság pártjai és kormányai tettek a térség békéjének, né­pei biztonságának megszilár­dítására, a jószomszédi kap­csolatok megteremtésére más országokkal. Kifejezte a magyar kom­munisták, a dolgozó nép szo­lidaritását a laoszi kommu­nisták és nép békés építő­munkájával, valamint azzal a küzdelemmel, amelyet orszá­guk függetlenségéért és biz­tonságáért folytatnak. A ta^ lálkozón hangsúlyozták, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zetben különös jelentősége van a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai, minden békeszerető, haladó erő összefogásának és közös fellépésének az imperializ­mus agresszív politikája és háborús törekvései ellen. Ezzel összefüggésben ismé­telten támogatásukról bizto­sították a Szovjetunió és a szocialista közösség országai által tett javaslatokat, ame­lyek a ríéttizetközi béke és biztonság ; megszilárdításának ügyét szolgálják. Kaysone Phomvihane talál­kozott JJavisi Ferenccel és Óvári Miklóssal, az MSZMP PB tagjaival, a Központi Bi­zottság titkáraival, valamint több más párt- és állami ve­zetővel; megtekintett ipari és mezőgazdasági üzemeket. Kaysone Phomvihane szep­tember 2-án elutazott ha­zánkból. A Ferihegyi repülő­téren Szűrös Mátyás búcsúz­hatta. n Minisztertanács megtárgyalta Emelkedik a vállalati hitelek és betétek kamatlába A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint — a Minisztertanács határozatának megfelelően — október 1-től 2 százalékkal emelkedik a vállala­tok és szövetkezetek hiteleinek és betéteinek kamatlába. A hitelkamatlábak emelése — gazdasági céljainknak megfele­lően — a vállalatokat és a szö­vetkezeteket arra készteti, hogy tevékenységüket a hitelforrások takarékos felhasználásával, első­sorban saját meglevő forrásaik­ból finanszírozzák; a betéti ka­matlábak emelésének célja pedig a megtakarítások növekedésének előmozdítása. A hitelkamatlábak emelése — az indokolt kivételektől eltekint­ve — valamennyi hitelfajtára, il­letve ezek fennálló teljes állo­mányára kiterjed, ide értve a tanácsok által felvett hiteleket is. További 1 százalékkal maga­sabb kamatot számít a bank ak­kor, ha a fejlesztés forrásainak költségei — a nemzetközi ka­matlábak mértékét is figyelem­be véve — ezt indokolják. A kamatlábemelés nem vonat­kozik az 1981. januar 1. előtt az exportárualapok növelésére fo­lyósított fejlesztési hitelekre és az export céghiteleket refinanszí­rozó hitelekre. Az exportárualapok növelésé­nek, az energia ésszerű felhasz­nálásának előmozdítása érdeké­ben az ilyen célra felvett fej­lesztési hitelek kamatából a bank a korábbi 33 százalékkal szemben 45 százalékot térít visz- sza, ha a hitelt igénybe vevő vállalat vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Az ugyanilyen célra felhasznált rövid lejáratú forgó­eszköz-hitelek után felszámított kamatból adott visszatérítés mér­téke ugyancsak 45 százaLékra emelkedik, ha az export rész­aránya a vállalat összes árbevé­teléhez képest a 25 százalékot meghaladja. A betéti kamatlábak emelése a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok önkéntes elhatározása alapján elhelyezett és meghatá­rozott időre lekötött betéteire terjed ki. Vitaülés Kisvárdán (Folytatás az 1. oldalról) szint között, az iskolázottsági színvonal emelése. A főbb beruházások között első helyen szerepel a vasúti átrakókörzet további bővíté­se. Ehhez kapcsolódik Ko­moró térségében egy raktár­bázis kialakítása. Jelentős vízügyi létesítményeket is megvalósítanak az ezredfor­dulóra. így szerepel egy ko­morói kikötő megépítése, Szabolcsveresmart térségé­ben víztározó kialakítása, Dombrádnál a Tisza-híd megépítése. A területfejlesztési kon­cepció alkalmas a következő 20—30 évre a térség egybe­hangolt fejlesztésére, ahol mind a tanácsoknak, mind a termelő ágazatoknak megvan a maga feladata. Az előadást követő korre­ferátumokban Zilahi József, a megyei tanács vb osztály- vezetője a településfejlesz­tésről szólt, Balogh Imre, a MÁV beruházási - felügyelő­ségének vezetője a vasúti fejlesztéseket ismertette, Borbély Károly záhonyi ta­nácselnök a település fejlesz­téséről beszélt, Tóth Lajos, az ÉTÉ megyei titkára a tu­dományos egyesületek sze­repét emelte ki. A térségben a lakosság fo­gyasztásának változásáról Hagymási József, a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályvezetője tartott előadást. A változást jól érzékelteti, hogy az egy lakosra jutó vá­sárlás évi értéke meghaladja a 24 ezer forintot. A lakosság a megyei átlagnál igénye­sebb. ehhez kell igazítani a kereskedelmi ellátás feltéte­leit. A kisebb településeken az alapellátás javítása a cél, másutt az egyre növekvő ide­genforgalom is feladatot ad A vitaülés után a résztvevők megtekintették a záhonyi át­rakókörzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents