Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

Ar Ketet-Magyarország 1982 szeptember 24, Magyar—portugál kapcsolatok A lisszaboni út Portugália XVI. századi költőfejedelme, Luis Váz de Camoes, a Luziádák című művében egy strófán keresz­tül bogozgatja a honi és a magyar királyi család rokon­ságát A dinasztiák közötti vérségi kapcsolatot ugyan a történettudomány nem iga­zolja, a kutatók sok meglepő közös adalékot tártak fel a két nép múltjából. A török- ellenes harcokban nem egy portugál lovag vett részt, sőt volt közöttük olyan, aki bá­torságáért birtokadományban részesült Magyarországon. A két ország közelebb kerülése azonban csak az 1974. április 25-i portugáliai forradalom­hoz kötődik. A Salazar-féle fasiszta re­zsimet megdöntő „szegfűk forradalma”, amely felszá­molta a gyarmati rendszert, Portugália külkapcsolataiban . új korszak kezdetét jelentet­te. Hazánk és Portugália még 1974-ben felújította diplomá­ciai kapcsolatát. Politikai, gazdasági és kulturális tekin­tetben felívelő korszak kez­dődött a két ország kapcsola­taiban. A kölcsönös ismerkedés je­gyében több magas szintű küldöttség folytatott tárgya­lásokat a két fővárosban. 1976-ban Meló Antunes őr­nagy, akkori külügyminiszter járt Budapesten, 1979-ben Púja Frigyes viszonozta a lá­togatást. Ugyanebben az esz­tendőben, Losonczi Pál meg­hívására hazánkba látogatott Ramalho Eanes tábornok, Portugália köztársasági elnö­ke. Az ő meghívásának tesz most eleget Losonczi Pál. A mögöttünk lévő időszak­ban, a forradalmat követő esztendőkben számos állam­közi egyezmény aláírására került sor, amelyek jogi ala­pot teremtettek a gazdasági és kulturális együttműködés­hez. E kereteket még nem si­került teljes mértékben kitöl­tenünk, bizonyítja a kétolda­lú árucsere viszonylag cse­kély mértéke. Tavaly a ma­gyar export csupán kétmillió dollár értékű volt, míg por­tugáliai vásárlásaink hétmil­lió dollárt értek el. A gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazó jó szándék nem hiányzik. Szer­ződés alapján működik együtt a Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a Portugál Export- fejlesztési Alap. Hazai válla­lataink ugyanúgy jelen van­nak a Lisszaboni Nemzetközi Vásáron, miként a BNV-n képviselteti magát néhány portugál cég. A továbblépés kulcsa a vállalatok közötti kooperáció fejlesztésében ke­resendő. A két ország cégei nem egy szakterületen jelen­tős eredményeket érhetnének el, ha közösen felhasználnák technológiai és piaci ismere­teiket. A harmadik piacokon való közös fellépés lehetősé­ge sok ágazatban adott, csak a lehetőségeket kell kihasz­nálni. A portugál kultúra, az iro­dalom és a zene klasszikus értékei a salazarista éra alatt is ismertek voltak a magyar közönség előtt, a kapukat igazán az 1974-es forradalom­mal, együtt járó politikai-szel­lemi megújulás tárta ki. A kulturális kapcsolatok fejlő­désében mérföldkőnek számít az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán 1977-ben indított por­tugál nyelv- és irodalomok- .tatás, majd a portugál tan­széki szakcsoport megalaku­lása, amelynek első hallgatói az idén szereztek diplomát. A portugál kultúra budapesti műhelye működéséhez jelen­tős támogatást kap könyvek, előadók, lektorok által Lisz- szabonból is. Az 1976-os kulturális egyezmény nyomán fellendült a könyvkiadás. Számos por­tugál szerző műve jelent meg nálunk, miközben Portugáliá­ban Radnóti Miklós, József Attila műveiből adtak ki an­tológiát, valamint egy ma­gyar népmesegyűjteményt. Közönségsiker volt Lissza­bonban a magyar, Budapesten a portugál filmhét. A zenei életben jelentős eredmények születtek. Portu­gália élő klasszikusának, Lopes Gracának, valamint Freitas Brancónak műveit Budapesten rögzítették le­mezre, magyar—portugál kö­zös kiadásban. A múlt év a Bartók-centenárium jegyében zajlott a portugáliai zenei életben: Lisszabonban és szá­mos vidéki városban emlék- kiállítás tisztelgett a magyar zeneszerző emléke előtt. A portugál napi sajtó, pártállás­ra való tekintet nélkül emlé­kezett meg újra és újra a Bartók-év eseményeiről. Nagy szerepet játszott a kulturális rendezvények támogatásában a lisszaboni Gulbenkian- alapítvány. Évek óta segíti fellépéshez, tárlathoz előadó- és képzőművészeinket. Losonczi Pál és Ramalho Eanes tárgyalásain — a kez­det eredményei ^lapján — minden bizonnyal megfogal­mazódik majd a továbblépés igénye. A jelenlegi, feszültsé­gektől terhes időszakban a lisszaboni megbeszélések hoz­zájárulhatnak Európa békéjé­nek, az enyhülés szellemének és gyakorlatának megőrzésé­hez. Major László Elhunyt Dobozy Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Dobozy Im­re elvtársi, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak tagija, a Magyar Írók Szövetségének nyugalmazott elnöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságá­nak tagja, Kossuth-dijas Író szívroham következtében szeptember 23-án elhunyt. Dobozy Imre elvtárs temetése szeptember 27-én, hétfőn 14 óra­kor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársiunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13,30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar írók Szövetsége A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége A Művelődési Minisztérium A Szovjetunió a BNV-n Látkép a megújuló lettországi falvakból. Dobozy Imre 1917-ben született Vád községben. Édesapja a Ta­nácsköztársaság idején vör ős ka­tonaként szolgált. Dobozy Imre Érden, majd Bu­dán járt középiskolába, 1935-ben érettségizett. Irodalmi pályafutá­sát versekkel kezdte, első Írásai a „Válasz” című társadalompoli­tikai íolyáSratban jelentek meg. Kezdetben a trlesti biztosítónál dolgozott, madd a hitelbanknál atka/kmazták. Közben 1943-ban ka­tona volt, majd egy év múlva, 1944. november elején ismét be­hívták, de akkor megszökött. De­cember 17-én átállt a szovjet csa­patokhoz, ahol megbízták a ren­dészeti és karhatalmi alakulat megszervezésével. A felszabadulás után tevéke­nyen bekapcsolódott a politikai életbe: 1947-ig a Buda környéki járás párttitkára lett, majd a Sza­bad Néphez került rovatvezető­nek. Itt jelentek meg riportjai, publicisztikái és elbeszélései is. Az ellenforradalmárok 1956-ban őrizetbe vették, majd kiszalhadu- lása után részt vett a II. kerületi munkásőr zászlóalj megalakításá­ban. Éhben az időben már a Nép- szabadságnál dolgozott. Írásaiban a falu szocialista át­szervezésének eseményeit, az emberek jelLemíormálódását ra­gadta meg. Erről szól első drá­mája, a „Szélvihar” is, amelyet 1958-ban mutattak be, majd ezt követték a „Tegnap” és a „Vir­rad" című filmjeinek bemuta­tói is. Ezeken kívül még számos filmet, színművet, regényt, több rádió- és tévéjátékot írt. Sok mű­vét lefordították, orosz, német, cseh, román, szerb nyelvre. 1959- ben az újjáalakult írószövetség főtitkára lett, a párt XI. kong­resszusán beválasztották az MSZMP Központi Bizottságába. Az írószövetség elnöki tisztét 1976-tól 1982-ig, nyugállományba vonulásáig töltötte be. Munkásságát számos kitünte­téssel ismerték el: 1959-ben Kos- suth-díjat kapott, majd 1975-ben a Magyar Népköztársaság Zászló- rendjével, két évvel később a Szocialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntették ki. INDIRA GANDHI A CSILLAGVÁROSBAN Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök csütörtökön -el­látogatott a Moszkva környé­ki Csillagvárosba, s itt talál­kozott a két indiai űrhajósje­lölttel. R. Malhotra és R. Sar- ma a közelmúlban érkezett a Szovjetunióba, hogy a szovjet űrhajósokkal együtt megkezd­je felkészülését a szovjet—in­diai közös űrrepülésre. CSEHSZLOVÁK­BOLGÁR TÁRGYALÁSOK „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népi- köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésé­nek és bővítésének fő irány­vonalai 1985-ig” című do­kumentum aláírásával befe­jeződtek Várnában a két or­szág párt- és kormánykül­döttségének tárgyalásai. A záróegyezményt Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, és Todor Zsivkov, a BKF KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke írta alá. FILMFESZTIVÁL BERLINBEN Szerdán befejeződött Ros­tockban a szocialista orszá­gok hadseregeinek 12. nem­zetközi film- és fotófesztivál­ja. A dokumentumfilmek ka­tegóriájában a zsűri az első díjat az „Ilyen katona legyőz­hetetlen” című szovjet film­alkotásnak ítélte oda. Az NDK Sport és Technika Tár­sasága (GST) különdíját La­katos Iván „A bátorság isko­lája” című filmje nyerte el. A rövidfilmek kategóriájá­ban nem adták ki az első dí­jat. Második díjat nyert Glósz Róbert „Az idegen gyermek” című filmjével. „Az égbolt őrei” című filmjéért Glősz Róbert megkapta Rostock /áros különdíját is. 44. VERES PALNÉ UTCA Nem válthatta be adott szavát Boncza Miklós: mi­előtt lejárt volna az általa megszabott várakozási idő, a két év, 1917 januárjában el­hunyt Pestlőrincen, szerető­je villájában. Párnája alatt megtalálták az Ady házaspár fényképét. Csinszka és Ady kemény hidegben utaztak fel Csúcsáról a temetésre, s ezt követően két hónapnál to­vább maradtak a fővárosban a nehézkes, bonyolult hagya­téki ügyek rendezésére. Csinszka, aki már serdülő idejében sem volt kiskorú gondolkodásbeli határozott­ság és gyakorlati céltudatos­ság dolgában, most nagy energiával kezdett hozzá egy Adyhoz méltó fővárosi ott­hon megteremtéséhez. Igen tekintélyes vagyon váromá­nyosának érezhette magát. Egyedüli örökösként szaba­Megszoktuk már, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron a Szovjetunió a legna­gyobb külföldi kiállító. Min­dig emlékezetes és esemény­számba megy a hatalmas or­szág iparának, kézművesei­nek, népművészeinek termé­keit és e földrész természeti kincseit megismerni. Megis­merni talán túlzás: helyesebb ízelítőt, mintát mondani. Hi­szen a 15 köztársaság bár­melyike rendelkezik annyi természeti kinccsel és olyan feldolgozó iparral, amely ön­magába is versenyképes lenne a BNV-n. Testvéri család Az idei kiállítás, ha lehet még szebb, gazdagabb, ünne­pibb mint az előzőek. Ez nem véletlen, a Szovjetunió az idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját. A kiállítását ennek jegyében rendezte. Többek között olvashatjuk a kiállításon: „1922. december 30-án Moszkvában, a Nagy Színház épületében megnyílt Oroszország, Ukrajna, Belo­russzia és a Kaukázosontúl képviselőinek kongresszusa. Szergej KLrov a kongresszu­son egyebek között azt mond­ta: Valamennyiünk emléke­zetében él a régi Oroszország. Ismerjük a cári uralom alapi- vető parancsolatát: elnyomás, megaláztatás, nemzeti üldö­zés. Csak most nyílt teljes le­hetőségünk ahhoz, hogy egy­séges egészbe, egységes testvé­ri csalódba tömörülhessünk.” A kiállítás, mint említettem ízelítőt ad az egész Szovjet­unió fogyasztási javainak ter­meléséből. A magyar látoga­tók — elsősorban a gyengébb nem képviselői — legtöbbet időznek a prémek „birodal­mában”. A hatalmas üvegvit­rinekben a sarki rókák, med­vék, nyestek és számunkra is­meretlen szibériai állatok prémjei sorakoznak alap­anyag formájában és feldol­gozva. Nagy fantáziával, min­den elképzelhető formában sorakoznak a kész bundák, sapkák, kézmelegítő muffok és egyéb szőrme alkalmatos­ságok. dón rendelkezhetett kész­pénzzel, kötvényekkel, érté­kes ingósággal és még érté­kesebb ingatlannal. Leendő budapesti otthonuk­nak az apja tulajdonát képe­ző, Veres Pálné utca 4-ben lévő, belvárosi lakást szemel­te ki. Birtokba vétele nem ment simán, mert jól érezte magát az a szerkesztőség, amely épp a Boncza Miklós által sokáig vezetett közigaz­gatási lapot készítette. Mind­egy. Boncza Berta — erély- ben, konokságban apja lánya — eltökélte, hogy kiköltözteti a tulajdonát képező lakásból a mindenáron maradni aka­ró szerkesztőséget. Ady Endre a feleségére bízta magát, tűrte, hogy az ő érdekei ürügyén Csinszka kiélhesse úriasszonyos vá­gyait. Csak egyet nem tűrhe­tett: a látszatot, hogy ő ezen­túl a busás örökség jóvoltá­ból fog gondtalanul élni. Ad­ni kellett a világ szájára. A Múlt és jelen A férfiakat a vadászfegy­verek, távcsövek és egyéb felszerelések arzenálja tartóz­tatja fel. A soknemzetiségű babák tarkasága, az ötletes játékok, a tizenaluliakat csá­bítják. A tinédzserek a gyors ütemben fejlődő elektromos hangszerek, rádiók, televíziók környékén ácsorognak. A praktikus konyhafelszerelé­sek és használati cikkek mel­lett, igen sokan tolonganak a hagyományos népművészeti tárgyak körül is. A mostani kiállításon a ti­zenöt köztársaság közül ki­emelten szerepelt a Lett SZSZK. A látogatók megis­merkedhetnek a köztársaság múltjával, a Nagy Honvédő Háború alatti veszteségekkel, az újjáépült ország jelenével, jövőjével. A gépgyártás az elektronika mellett fontos szerepet tölt be a hajózás, a halászat. Az egyik feliratból megtudhatjuk, hogy a Lett SZSZK-ban egy lakosra át­számítva évi 235 kiló halat fognak. Ez világviszonylatban a harmadik helyet jelenti Norvégia és Peru után. Nagy helyet kap a kiállításon a köztársaság mezőgazdaságá­nak bemutatása. A köztársaságban virágzik a tudomány, a művészet, er­ről tanúskodnak az alábbi té­büszke költő, aki mindig ké­nyes volt anyagi függetlensé­gére, semmiképp nem keve­redhetett az eltartott férj hí­rébe. Hatvány Lajos nagyvo­nalú üzleti ajánlata teremtett tiszta helyzetet. Évi 7200 ko­ronás járadékot ajánlott fel annak fejében, ha reá száll az összes Ady mű kiadási jo­ga. • Egyszersmind a tulajdonát képező Pesti Naplóhoz állan­dó munkatársnak hívta meg Ady Endrét. A haladó iroda- ’om és a liberális eszmék iránt oly pártfogó báró ekkor már a Nyugat Részvénytár­saságot is magáénak tudhat­ta, így az óriási Hatvany-va- gyon, amelynek fő fedezeté­ül a Hatvani Cukorgyár és a hozzá tartozó célgazdasági nagybirtok szolgált, többszö­rösen is garancia volt Ady megélhetéséhez. Tény, hogy a Hatvány Lajos által aján­lott szerződés egyoldalúan csak Ady Endre anyagi érde­keit vette figyelembe, de a megérdemelt erkölcsi kama­tok révén Hatvány Lajosnak 'biztos és becsületes helye lett Ady mellett a magyar iroda­lomtörténetben. De az üzleti és hagyatéki ügyek sem zavarhatták el Adytól az alkotás kénysze­rét. Miközben zajlottak a na­gyon is prózai dolgok, két csodálatos költemény szüle­tett a pesti tartózkodás ide­jén. Az egyik a magánember gyengéd, megrázóan emberi vallomása: Nézz, drágám, kincseimre. A másik a beteg nyék: a két és fél milliós köz­társaságban 200 költő és író, 70 zeneszerző és zenetudós, 700 festőművész él. A köztár­saság népművészei nemzetkö­zileg is elismert tökélyre vit­ték a borostyánművészetet. Amatőr mesterek Igaz ez a népművészet az ókorba nyúlik vissza. Liepaja városi múzeumában megte­kinthetők az időszámítás előt­ti 1500—1400 évekből szárma­zó borostyán dísztárgyak. A lett borostyáncsiszolók újjá­születése, századunk ötvenes éveiben kezdődött, amikor Liepajában megnyílt a bo­rostyán művészi megmunká­lásának az iskolája. Az ama­tőr 'borostyáncsiszoló meste­rek többsége a Dailrade (ma­gyarul népművészet) terme­lési kombinát tagja lett. A kombinátban most több mint 2400-an dolgoznak. Néhány mondatban a szov­jet kiállítást és Lettországot bemutatni nem lehet, azt lát­ni kell. Ez a kiállítás és az ismertető kiadványok hűen tükrözik: a 60. születésnapra készülő szovjet népek nagy családjában a jogokat tekint­ve nincs nagy vagy kis nem­zet, minden nép egyenlő, egy­formán érvényesülhet. Cs. B. világ víziókba öltöztetett megjelenítése, szürrealista remekmű: Emlékezés egy nyár-éjszakára. Hiába az örökölt vagyon, hiába a fejedelmi szerződés, ez a vers hűen vall arról, hogy Ady nyomorultnak, vi­gasztalhatatlannak érezte ma­gát a háborús világ ijesztő tényei és még ijesztőbb ki­látásai miatt. Március második hetében tértek vissza Csúcsára, hogy ott érje őket a kitavaszodás, de Adyt megint elővették a testi nyavalyák. Mindenféle baja ellen balatonfüredi üdü­lést ajánlott az orvos. A köl­tő kapott az alkalmon; ha redukáltan is, de átélhette a nagy utazások izgalmait. „Most minden ár elsöpri gát­ját, Készítsétek az útiládát” — írta ajzott várakozással. Mégsem valósult meg a Ba- latonfüredhez fűzött remé­nye. Álmatlansága mit sem csökkent, emiatt még inger­lékenyebbé vált, rosszkedvű­en, türelmetlenül viselkedett önmagával szemben, Csinsz­kát viszont hagyta kedvére szórakozni. A fiatalasszony ugyanis most ízlelte meg va­gyoni önállóságát, sorra ki­próbálta újonnan varratott divatos ruháit, naphosszat a korzón sétált korban és rang­ban hozzá illő hölgyek társa­ságában. Ady ezt nem is bán­ta, legalább zavartalanul iszogathatta savanyú, vizes borát a fürdőtelepi kiskocs­mák lugasában. (Folytatjuk) Kiállítás a 60. évMIá jegyiben Gerencsér Miklós: /liiUliíctil I>L „ Ady Endre “lull" élettörténete

Next

/
Thumbnails
Contents