Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
Ar Ketet-Magyarország 1982 szeptember 24, Magyar—portugál kapcsolatok A lisszaboni út Portugália XVI. századi költőfejedelme, Luis Váz de Camoes, a Luziádák című művében egy strófán keresztül bogozgatja a honi és a magyar királyi család rokonságát A dinasztiák közötti vérségi kapcsolatot ugyan a történettudomány nem igazolja, a kutatók sok meglepő közös adalékot tártak fel a két nép múltjából. A török- ellenes harcokban nem egy portugál lovag vett részt, sőt volt közöttük olyan, aki bátorságáért birtokadományban részesült Magyarországon. A két ország közelebb kerülése azonban csak az 1974. április 25-i portugáliai forradalomhoz kötődik. A Salazar-féle fasiszta rezsimet megdöntő „szegfűk forradalma”, amely felszámolta a gyarmati rendszert, Portugália külkapcsolataiban . új korszak kezdetét jelentette. Hazánk és Portugália még 1974-ben felújította diplomáciai kapcsolatát. Politikai, gazdasági és kulturális tekintetben felívelő korszak kezdődött a két ország kapcsolataiban. A kölcsönös ismerkedés jegyében több magas szintű küldöttség folytatott tárgyalásokat a két fővárosban. 1976-ban Meló Antunes őrnagy, akkori külügyminiszter járt Budapesten, 1979-ben Púja Frigyes viszonozta a látogatást. Ugyanebben az esztendőben, Losonczi Pál meghívására hazánkba látogatott Ramalho Eanes tábornok, Portugália köztársasági elnöke. Az ő meghívásának tesz most eleget Losonczi Pál. A mögöttünk lévő időszakban, a forradalmat követő esztendőkben számos államközi egyezmény aláírására került sor, amelyek jogi alapot teremtettek a gazdasági és kulturális együttműködéshez. E kereteket még nem sikerült teljes mértékben kitöltenünk, bizonyítja a kétoldalú árucsere viszonylag csekély mértéke. Tavaly a magyar export csupán kétmillió dollár értékű volt, míg portugáliai vásárlásaink hétmillió dollárt értek el. A gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazó jó szándék nem hiányzik. Szerződés alapján működik együtt a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Portugál Export- fejlesztési Alap. Hazai vállalataink ugyanúgy jelen vannak a Lisszaboni Nemzetközi Vásáron, miként a BNV-n képviselteti magát néhány portugál cég. A továbblépés kulcsa a vállalatok közötti kooperáció fejlesztésében keresendő. A két ország cégei nem egy szakterületen jelentős eredményeket érhetnének el, ha közösen felhasználnák technológiai és piaci ismereteiket. A harmadik piacokon való közös fellépés lehetősége sok ágazatban adott, csak a lehetőségeket kell kihasználni. A portugál kultúra, az irodalom és a zene klasszikus értékei a salazarista éra alatt is ismertek voltak a magyar közönség előtt, a kapukat igazán az 1974-es forradalommal, együtt járó politikai-szellemi megújulás tárta ki. A kulturális kapcsolatok fejlődésében mérföldkőnek számít az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán 1977-ben indított portugál nyelv- és irodalomok- .tatás, majd a portugál tanszéki szakcsoport megalakulása, amelynek első hallgatói az idén szereztek diplomát. A portugál kultúra budapesti műhelye működéséhez jelentős támogatást kap könyvek, előadók, lektorok által Lisz- szabonból is. Az 1976-os kulturális egyezmény nyomán fellendült a könyvkiadás. Számos portugál szerző műve jelent meg nálunk, miközben Portugáliában Radnóti Miklós, József Attila műveiből adtak ki antológiát, valamint egy magyar népmesegyűjteményt. Közönségsiker volt Lisszabonban a magyar, Budapesten a portugál filmhét. A zenei életben jelentős eredmények születtek. Portugália élő klasszikusának, Lopes Gracának, valamint Freitas Brancónak műveit Budapesten rögzítették lemezre, magyar—portugál közös kiadásban. A múlt év a Bartók-centenárium jegyében zajlott a portugáliai zenei életben: Lisszabonban és számos vidéki városban emlék- kiállítás tisztelgett a magyar zeneszerző emléke előtt. A portugál napi sajtó, pártállásra való tekintet nélkül emlékezett meg újra és újra a Bartók-év eseményeiről. Nagy szerepet játszott a kulturális rendezvények támogatásában a lisszaboni Gulbenkian- alapítvány. Évek óta segíti fellépéshez, tárlathoz előadó- és képzőművészeinket. Losonczi Pál és Ramalho Eanes tárgyalásain — a kezdet eredményei ^lapján — minden bizonnyal megfogalmazódik majd a továbblépés igénye. A jelenlegi, feszültségektől terhes időszakban a lisszaboni megbeszélések hozzájárulhatnak Európa békéjének, az enyhülés szellemének és gyakorlatának megőrzéséhez. Major László Elhunyt Dobozy Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Dobozy Imre elvtársi, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagija, a Magyar Írók Szövetségének nyugalmazott elnöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának tagja, Kossuth-dijas Író szívroham következtében szeptember 23-án elhunyt. Dobozy Imre elvtárs temetése szeptember 27-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársiunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13,30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar írók Szövetsége A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége A Művelődési Minisztérium A Szovjetunió a BNV-n Látkép a megújuló lettországi falvakból. Dobozy Imre 1917-ben született Vád községben. Édesapja a Tanácsköztársaság idején vör ős katonaként szolgált. Dobozy Imre Érden, majd Budán járt középiskolába, 1935-ben érettségizett. Irodalmi pályafutását versekkel kezdte, első Írásai a „Válasz” című társadalompolitikai íolyáSratban jelentek meg. Kezdetben a trlesti biztosítónál dolgozott, madd a hitelbanknál atka/kmazták. Közben 1943-ban katona volt, majd egy év múlva, 1944. november elején ismét behívták, de akkor megszökött. December 17-én átállt a szovjet csapatokhoz, ahol megbízták a rendészeti és karhatalmi alakulat megszervezésével. A felszabadulás után tevékenyen bekapcsolódott a politikai életbe: 1947-ig a Buda környéki járás párttitkára lett, majd a Szabad Néphez került rovatvezetőnek. Itt jelentek meg riportjai, publicisztikái és elbeszélései is. Az ellenforradalmárok 1956-ban őrizetbe vették, majd kiszalhadu- lása után részt vett a II. kerületi munkásőr zászlóalj megalakításában. Éhben az időben már a Nép- szabadságnál dolgozott. Írásaiban a falu szocialista átszervezésének eseményeit, az emberek jelLemíormálódását ragadta meg. Erről szól első drámája, a „Szélvihar” is, amelyet 1958-ban mutattak be, majd ezt követték a „Tegnap” és a „Virrad" című filmjeinek bemutatói is. Ezeken kívül még számos filmet, színművet, regényt, több rádió- és tévéjátékot írt. Sok művét lefordították, orosz, német, cseh, román, szerb nyelvre. 1959- ben az újjáalakult írószövetség főtitkára lett, a párt XI. kongresszusán beválasztották az MSZMP Központi Bizottságába. Az írószövetség elnöki tisztét 1976-tól 1982-ig, nyugállományba vonulásáig töltötte be. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1959-ben Kos- suth-díjat kapott, majd 1975-ben a Magyar Népköztársaság Zászló- rendjével, két évvel később a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. INDIRA GANDHI A CSILLAGVÁROSBAN Indira Gandhi indiai miniszterelnök csütörtökön -ellátogatott a Moszkva környéki Csillagvárosba, s itt találkozott a két indiai űrhajósjelölttel. R. Malhotra és R. Sar- ma a közelmúlban érkezett a Szovjetunióba, hogy a szovjet űrhajósokkal együtt megkezdje felkészülését a szovjet—indiai közös űrrepülésre. CSEHSZLOVÁKBOLGÁR TÁRGYALÁSOK „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népi- köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésének és bővítésének fő irányvonalai 1985-ig” című dokumentum aláírásával befejeződtek Várnában a két ország párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai. A záróegyezményt Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, és Todor Zsivkov, a BKF KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke írta alá. FILMFESZTIVÁL BERLINBEN Szerdán befejeződött Rostockban a szocialista országok hadseregeinek 12. nemzetközi film- és fotófesztiválja. A dokumentumfilmek kategóriájában a zsűri az első díjat az „Ilyen katona legyőzhetetlen” című szovjet filmalkotásnak ítélte oda. Az NDK Sport és Technika Társasága (GST) különdíját Lakatos Iván „A bátorság iskolája” című filmje nyerte el. A rövidfilmek kategóriájában nem adták ki az első díjat. Második díjat nyert Glósz Róbert „Az idegen gyermek” című filmjével. „Az égbolt őrei” című filmjéért Glősz Róbert megkapta Rostock /áros különdíját is. 44. VERES PALNÉ UTCA Nem válthatta be adott szavát Boncza Miklós: mielőtt lejárt volna az általa megszabott várakozási idő, a két év, 1917 januárjában elhunyt Pestlőrincen, szeretője villájában. Párnája alatt megtalálták az Ady házaspár fényképét. Csinszka és Ady kemény hidegben utaztak fel Csúcsáról a temetésre, s ezt követően két hónapnál tovább maradtak a fővárosban a nehézkes, bonyolult hagyatéki ügyek rendezésére. Csinszka, aki már serdülő idejében sem volt kiskorú gondolkodásbeli határozottság és gyakorlati céltudatosság dolgában, most nagy energiával kezdett hozzá egy Adyhoz méltó fővárosi otthon megteremtéséhez. Igen tekintélyes vagyon várományosának érezhette magát. Egyedüli örökösként szabaMegszoktuk már, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Szovjetunió a legnagyobb külföldi kiállító. Mindig emlékezetes és eseményszámba megy a hatalmas ország iparának, kézműveseinek, népművészeinek termékeit és e földrész természeti kincseit megismerni. Megismerni talán túlzás: helyesebb ízelítőt, mintát mondani. Hiszen a 15 köztársaság bármelyike rendelkezik annyi természeti kinccsel és olyan feldolgozó iparral, amely önmagába is versenyképes lenne a BNV-n. Testvéri család Az idei kiállítás, ha lehet még szebb, gazdagabb, ünnepibb mint az előzőek. Ez nem véletlen, a Szovjetunió az idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját. A kiállítását ennek jegyében rendezte. Többek között olvashatjuk a kiállításon: „1922. december 30-án Moszkvában, a Nagy Színház épületében megnyílt Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázosontúl képviselőinek kongresszusa. Szergej KLrov a kongresszuson egyebek között azt mondta: Valamennyiünk emlékezetében él a régi Oroszország. Ismerjük a cári uralom alapi- vető parancsolatát: elnyomás, megaláztatás, nemzeti üldözés. Csak most nyílt teljes lehetőségünk ahhoz, hogy egységes egészbe, egységes testvéri csalódba tömörülhessünk.” A kiállítás, mint említettem ízelítőt ad az egész Szovjetunió fogyasztási javainak termeléséből. A magyar látogatók — elsősorban a gyengébb nem képviselői — legtöbbet időznek a prémek „birodalmában”. A hatalmas üvegvitrinekben a sarki rókák, medvék, nyestek és számunkra ismeretlen szibériai állatok prémjei sorakoznak alapanyag formájában és feldolgozva. Nagy fantáziával, minden elképzelhető formában sorakoznak a kész bundák, sapkák, kézmelegítő muffok és egyéb szőrme alkalmatosságok. dón rendelkezhetett készpénzzel, kötvényekkel, értékes ingósággal és még értékesebb ingatlannal. Leendő budapesti otthonuknak az apja tulajdonát képező, Veres Pálné utca 4-ben lévő, belvárosi lakást szemelte ki. Birtokba vétele nem ment simán, mert jól érezte magát az a szerkesztőség, amely épp a Boncza Miklós által sokáig vezetett közigazgatási lapot készítette. Mindegy. Boncza Berta — erély- ben, konokságban apja lánya — eltökélte, hogy kiköltözteti a tulajdonát képező lakásból a mindenáron maradni akaró szerkesztőséget. Ady Endre a feleségére bízta magát, tűrte, hogy az ő érdekei ürügyén Csinszka kiélhesse úriasszonyos vágyait. Csak egyet nem tűrhetett: a látszatot, hogy ő ezentúl a busás örökség jóvoltából fog gondtalanul élni. Adni kellett a világ szájára. A Múlt és jelen A férfiakat a vadászfegyverek, távcsövek és egyéb felszerelések arzenálja tartóztatja fel. A soknemzetiségű babák tarkasága, az ötletes játékok, a tizenaluliakat csábítják. A tinédzserek a gyors ütemben fejlődő elektromos hangszerek, rádiók, televíziók környékén ácsorognak. A praktikus konyhafelszerelések és használati cikkek mellett, igen sokan tolonganak a hagyományos népművészeti tárgyak körül is. A mostani kiállításon a tizenöt köztársaság közül kiemelten szerepelt a Lett SZSZK. A látogatók megismerkedhetnek a köztársaság múltjával, a Nagy Honvédő Háború alatti veszteségekkel, az újjáépült ország jelenével, jövőjével. A gépgyártás az elektronika mellett fontos szerepet tölt be a hajózás, a halászat. Az egyik feliratból megtudhatjuk, hogy a Lett SZSZK-ban egy lakosra átszámítva évi 235 kiló halat fognak. Ez világviszonylatban a harmadik helyet jelenti Norvégia és Peru után. Nagy helyet kap a kiállításon a köztársaság mezőgazdaságának bemutatása. A köztársaságban virágzik a tudomány, a művészet, erről tanúskodnak az alábbi tébüszke költő, aki mindig kényes volt anyagi függetlenségére, semmiképp nem keveredhetett az eltartott férj hírébe. Hatvány Lajos nagyvonalú üzleti ajánlata teremtett tiszta helyzetet. Évi 7200 koronás járadékot ajánlott fel annak fejében, ha reá száll az összes Ady mű kiadási joga. • Egyszersmind a tulajdonát képező Pesti Naplóhoz állandó munkatársnak hívta meg Ady Endrét. A haladó iroda- ’om és a liberális eszmék iránt oly pártfogó báró ekkor már a Nyugat Részvénytársaságot is magáénak tudhatta, így az óriási Hatvany-va- gyon, amelynek fő fedezetéül a Hatvani Cukorgyár és a hozzá tartozó célgazdasági nagybirtok szolgált, többszörösen is garancia volt Ady megélhetéséhez. Tény, hogy a Hatvány Lajos által ajánlott szerződés egyoldalúan csak Ady Endre anyagi érdekeit vette figyelembe, de a megérdemelt erkölcsi kamatok révén Hatvány Lajosnak 'biztos és becsületes helye lett Ady mellett a magyar irodalomtörténetben. De az üzleti és hagyatéki ügyek sem zavarhatták el Adytól az alkotás kényszerét. Miközben zajlottak a nagyon is prózai dolgok, két csodálatos költemény született a pesti tartózkodás idején. Az egyik a magánember gyengéd, megrázóan emberi vallomása: Nézz, drágám, kincseimre. A másik a beteg nyék: a két és fél milliós köztársaságban 200 költő és író, 70 zeneszerző és zenetudós, 700 festőművész él. A köztársaság népművészei nemzetközileg is elismert tökélyre vitték a borostyánművészetet. Amatőr mesterek Igaz ez a népművészet az ókorba nyúlik vissza. Liepaja városi múzeumában megtekinthetők az időszámítás előtti 1500—1400 évekből származó borostyán dísztárgyak. A lett borostyáncsiszolók újjászületése, századunk ötvenes éveiben kezdődött, amikor Liepajában megnyílt a borostyán művészi megmunkálásának az iskolája. Az amatőr 'borostyáncsiszoló mesterek többsége a Dailrade (magyarul népművészet) termelési kombinát tagja lett. A kombinátban most több mint 2400-an dolgoznak. Néhány mondatban a szovjet kiállítást és Lettországot bemutatni nem lehet, azt látni kell. Ez a kiállítás és az ismertető kiadványok hűen tükrözik: a 60. születésnapra készülő szovjet népek nagy családjában a jogokat tekintve nincs nagy vagy kis nemzet, minden nép egyenlő, egyformán érvényesülhet. Cs. B. világ víziókba öltöztetett megjelenítése, szürrealista remekmű: Emlékezés egy nyár-éjszakára. Hiába az örökölt vagyon, hiába a fejedelmi szerződés, ez a vers hűen vall arról, hogy Ady nyomorultnak, vigasztalhatatlannak érezte magát a háborús világ ijesztő tényei és még ijesztőbb kilátásai miatt. Március második hetében tértek vissza Csúcsára, hogy ott érje őket a kitavaszodás, de Adyt megint elővették a testi nyavalyák. Mindenféle baja ellen balatonfüredi üdülést ajánlott az orvos. A költő kapott az alkalmon; ha redukáltan is, de átélhette a nagy utazások izgalmait. „Most minden ár elsöpri gátját, Készítsétek az útiládát” — írta ajzott várakozással. Mégsem valósult meg a Ba- latonfüredhez fűzött reménye. Álmatlansága mit sem csökkent, emiatt még ingerlékenyebbé vált, rosszkedvűen, türelmetlenül viselkedett önmagával szemben, Csinszkát viszont hagyta kedvére szórakozni. A fiatalasszony ugyanis most ízlelte meg vagyoni önállóságát, sorra kipróbálta újonnan varratott divatos ruháit, naphosszat a korzón sétált korban és rangban hozzá illő hölgyek társaságában. Ady ezt nem is bánta, legalább zavartalanul iszogathatta savanyú, vizes borát a fürdőtelepi kiskocsmák lugasában. (Folytatjuk) Kiállítás a 60. évMIá jegyiben Gerencsér Miklós: /liiUliíctil I>L „ Ady Endre “lull" élettörténete
