Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

MA Kisvárda 2000-ben (2. oldal) XXXIX. évfolyam, 223. szám ARA: 1,49 FORINT 1982. szeptember 23., csütörtök Pályakezdők a végeken (3. oldal) ff Őszi csúcs a szállításban Napirenden a hét végi rakodás Értekezlet Mátészalkán Az ősz a száll!tóváriatok­nak is a legkeményebb dolog­idő: ilyenkor csúcsosodnak a mezőgazdasági betakarítások, nagy erővel folynak még az építkezések, de már a köze­ledő télre is gondolni kell, itt az ideje a tüzelőszállítás­nak. A várható erőpróbára jó előre felkészült a MÁV. A Debreceni Vasútigazgató- sággal az év első négy hó­napjában - 17 vállalat több mint 605 ezer tonna árujának elszállítására kötött szerző­dést, ezzel is hozzájárulva az őszi szállítások zavartalan­ságához. Ez csaknem a dup­lája a tavalyi előszállítások­nak. Az igazgatóság vonzás- körzetének mezőgazdasági jellege ennek ellenére rend­kívüli feladatok elé állítja a vasút dolgozóit: az őszi hóna­pokban kell elszállítani a sza­bolcsi zöldség-, gyümölcs- és ■burgonyatermést, valamint a hajdú-bihari és a Szolnok me­gyei gabonát, kukoricát és cukorrépát. Ez utóbbiból min­den korábbinál nagyobb menyiséget, mintegy 900 ezer tonnát szállítanak a cukor­gyárakba. Tekintélyes mennyiségű ex­portalma szállítására is felké­szült az igazgatóság: az idén több mint 200 ezer tonna al­mát fuvaroznak. A vasúti szakemberek a termelőüze­mek és a fogadó vállalatok képviselőivel együtt mérték fel a fuvarozási igényeket, s intézkedtek a megfelelő ra­kodási területek kialakításá­ról. Az egyenletes árufeladás, s a gyors kocsikirakás bizto­sítására együttműködési szer­ződéseket kötöttek a fuvaroz­tatókkal. Az őszi szállításokkal kap­csolatos értekezletet rende­zett szeptember 22-én szer­dán délelőtt Mátészalkán a MÁV körzeti üzemfőnöksége, amelyre meghívták a helyi négy nagyüzem képviselőit is. A vasút vezetői elmondták, hogy a meglévő szállítási esz­közök jobb kihasználásával — elsősorban a hét végi rakodá­sok fokozásával — segíthetik egymást a vállalatok. A je­lenlévő üzemek közül különö­sen az ÉRDÉRT és a Mezőgép kérte a vasút segítségét. Előb­bi az exporttervek teljesíté­séhez, utóbbi pedig az általuk ■gyártott közúti pótkocsik za­vartalan elszállításához. Nem­csak a vállalatoknak, hanem a vasútnak is fontos, hogy eredményes gazdasági évet zárjanak, de ezt csak közös erőfeszítéssel lehet elérni — hangsúlyozták. FALUVÍGI LAJOS ZÁRSZAVÁVAL Befejezidött a tervezési tanácskezás Szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémián plenáris üléssel befejeződött a népgaz­dasági tervezés fejlesztésével foglalkozó kétnapos tanács­kozás A délutáni plenáris ülésen a szekciók munkájáról szóló beszámolók után Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke mondott zárszót. Megállapította: a tanács­kozás elérte kitűzött célját, ■hozzájárult a népgazdasági tervezés jobbításához, poli­tikai-szakmai tekintélyének erősödéséhez. Majd így folytatta: — a tervezés küldetése mindig is az volt, hogy hidat építsen a Az üzemi közművelődés egyik rangos őszi rendezvé­nye a munkásművelődési he­tek. Az idén szeptember kö­zepétől október 31-ig tart ez a program, melynek előkészí­tésekor a szervezők több mint negyven vállalatot ke­restek fel. Végül a megyei művelődési központ által ösz- szefogott rendezvénysorozat­ba közel húsz vállalat, szö­vetkezet kapcsolódott be. Mint például a SZÁÉV, a KEMÉV, a MEZŐGÉP, a Nyíregyházi Konzervgyár és a Taurus nyíregyházi gyár­egysége. A Tudomány és Technika Házában Energiagazdálkodás a mezőgazdaságban Az energiagazdálkodási kor­mányprogramból adódó idő­szerű feladatok, különös te­kintettel Szabolcs-Szatmár megye élelmiszeriparára és mezőgazdaságára címmel tar­tottak tudományos tanácsko­zást szeptember 22-én Nyír­egyházán, a Tudomány és Technika Házában. Papp Gábornak, az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület megyei szervezeté­nek elnöke megnyitója után Papp István, az Energiagaz­dálkodási Intézet vezérigaz­gatója tartott előadást. Vita­indítójában többek között elmondta, hogy a kormány- program meghirdetése óta el­telt bő másfél év egyértelmű sikereket hozott az energia- gazdálkodásban. Az elmúlt öt évben például a népgazdaság energiafelhasználása stabi­lizálódott, ugyanakkor a ter­melés nőtt. Kiemelte az előadó, hogy mintegy húsz százalékkal si­került csökkenteni az olaj­felhasználást, ám ez nem je­lenti azt, hogy le kellene mondanunk a mezőgazdasági hulladékok energiaként való hasznosításáról. Sőt, a' követ­kező időszakban fokozottan számításba kell venni a me­zőgazdaság energiatermelő szerepét, ám fel kell készülni arra is, hogy ez egy sereg műszaki, technológiai felada­tot jelent. Az ezredfordulón például mintegy nyolcvan százalék­kal lesz több az energiaként hasznosítható úgynevezett biomassza, s ezzel a lehető­séggel mindenképpen élni szükséges. Felismerték ezt a világ szinte minden országá­ban, s számtalan helyen hoz­tak létre olyan tudományos központokat, melyeknek az a feladata, hogy keressék a hulladékok felhasználásának útjait. A feladat egyértelmű, nekünk is követnünk kell a példát. A közművelődési sorozat különböző kulturális prog ramokból állt össze. A gyá­rakban, üzemekben a követ­kező hetekben több kiállítás vándorol majd. Láthatók Huszár István festőművész alkotásai. Gergely Sándor Végh Antal: Száz szatmári parasztétel című könyvéhez készült fotói, a tuzséri alko­tótábor tavalyi felnőtt szek­ciójának anyaga. A képzőmű­vészeti tárlatok mellett a ter­mészettudományos ismeret- terjesztést szolgálja például a húsipari vállalatnál és a konzervgyárban megrende zendő madárvédelmi kiállí tás. Műtermekbe, a megye­székhelyen élő művészek al­kotóműhelyeibe is ellátogat­hatnak az érdeklődők, szep­tember és október folyamán. Nem hiányozhat a kínálatból a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház művészeinek önálló fellépése sem. Üzemi pódiumok lesznek a Taurus gumigyárban, az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat dolgozóinak és a Fémmunkás balkányi üzemében. A „Ze­nés étlap” is több gyári ét­kezdében kellemes szórako­zást ígér. A Ki nyer ma? ze­nei vetélkedőhöz hasonlóan az ebédidőben Kodóly-művek hangzanak el, és a helyes vá­laszt adók között hanglemezt sorsolnak ki. Szomszédolásra, azaz üzemlátogatásra is sor kerül. A különböző profilú üzemek dolgozói megismer­kedhetnek egymás munká­jával, munkakörülményeivel. A teljesség igénye nélkül még két rendezvény a mun- kásművelődési hetekről. A Magyarország című hetilap munkatársainak részvételével több üzemben kül- és belpo­litikai fórum lesz. öt hely­színen pedig a Megyei és Vá­rosi Művelődési Központ Krúdy amatőr színpadának tapsolhat októberben a kö­zönség. politikai ideálok, a gazdasá­gi feltételek vagy törvények és az egyes társadalmi cso­portok érdekei között, még-- pedig úgy, hogy az időtálló legyen. Faluvégi Lajos ezután ar. ról a sokak által érintett kérdésről szólt, ami a gazda­ság mai állapotával, ennék gazdaságpolitikai összefüggé­seivel foglalkozik. — A tanácskozáson sokan kritizálták a belföldi felhasz­nálás — beruházás, fogyasz­tás — visszafogását. Igazuk van, amikor féltik a belföldi felhasználás visszafogásá­nak felerősödő és egymást gerjesztő hatásaitól a gazda­ságot. De tudni kell, hogy ez nem előre kigondolt gazda­ságpolitikai koncepció, nem a hatodik ötéves tervben meg­szabott cél, hanem a külső körülményekből adódó kény­szer volt. Hallatlanul veszé­lyes volna és zsákutcába vin­né a gazdaságot, ha önnaagá- ban a kialakult kényszer- helyzetet akarnánk előre ve­títeni, mint jövőbeni gazda­ságpolitikai törekvéseink alap­ját. Szükségesnek tartjuk, hogy az 1983—85 éves idő­szakra átgondoljuk a gazda­ságfejlesztés irányvonalát, kidolgozzuk az irányítási rendszer átfogó korszerűsíté­sének már a közeli években bevezethető módjait. Nem szabad eleve feladni a hato­dik ötéves terv olyan kiemel­ten fontos társadalmi céljait, mint a lakásellátás javítása, az oktatás fejlesztése. Végül szólt a tervezők munkájáról, személyes és emberi felelősségükről, hang­súlyozva: — mindenki lehet csüggedt, pesszimista, csak mi, tervezők nem! Nekünk hivatásunk a kiút keresése, az elfogadhatóbb jövő meg­szerkesztése. Ezért kockáza­tot is kell vállalnunk, a té­vedés és olykor a meg nem értés kockázatát, de a meg­újulás igényét feladni soha nem szabad! — fejezte be zárszavát a kormány elnök- helyettese, az OT elnöke. Szabolcsiak a BNV-n Sikeres üzletkötések, nyíregyházi cipők a Skála-COOP-nak A BNV-n nagy sikere van a gyár termékeinek. (Balogh P. A megszokott színvonalas bemutatóval jelentkeztek az idén is az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a sza­bolcsi üzemek, szövetkezetek. Láthatnak itt az érdeklődők Kisvárdán készült öltönyöket, Nyíregyházáról és Balkány- ból származó ablakot és aj­tót, gávavencsellői bőröndöt, nagykállói, nyíregyházi és ra- kamazi cipőket, Nyírbátorban gyártott női és férfi felsőru­hákat, valamint sportcikke­ket, megtekinthetők a Nyír­egyházi Konzervgyár termé­kei, a Szatmár Bútorgyár leg­újabb szekrénysorai és a kó- taji termelőszövetkezetben újrafutózott autógumik. A tel­jességre való törekedés nélkül ragadtunk ki néhány példát, mert még felsorolni is sok azokat a termékeket és gyár­tóikat, amelyek Szabolcsból érkeztek a fővárosba. Talán a legnagyobb volu­menben az ipari szövetkeze­tek képviseltetik magukat a fogyasztási cikkek szakvásá­rán. Az érdeklődésre sem le­het panasz, hiszen a szebbnél szebb női és férficipőket na­gyon sok vásárlátogató cso­dálja meg, hasonlóan a ru­házati termékekhez. Nem egy dicsérő megjegyzés is elhang­zik, no meg az óhaj, mikor kaphatók a termékek a bol­tokban. Persze ez nem a ter­melőkön, sokkal inkább a ke­reskedőkön múlik. Az ő ér­deklődésükre sem lehet pa­nasz, amit Spisák István, a Nyíregyházi Cipőipari Szövet­kezet elnöke így fogalmaz meg: — A hagyományos bőr- és formatalppal készült mokasz- sziriek mellett elhoztuk a leg­újabb modellünket, a férfi bokacsizmát is. Különböző színekben mutatjuk be a lá­togatóknak, s úgy érzem tet­szenek cipőink. Kedden tár­gyaltunk a szovjetekkel, őket a mokasszin érdekelte, s ka­pacitásunk felét, negyedmillió párat lekötöttek az 1983-as esztendőre. A lengyelek is je­lezték érkezésüket, úgy néz ki ötven-nyolcvanezer pár mokasszint ők is vesznek. mátészalkai Szatmár Bútor- László felvétele) Megnyugtathatom azokat a vásárlátogatókat, akiknek megtetszettek gyártmányaink és szívesen hordanának, hogy a belkereskedelem is érdeklő­dik cipőink iránt. A Skála- COOP-pal például néhány tízezer darabos kötés várható. Ez tényleg megnyugtató, s az sem lenne baj, ha az év végén már megvásárolhat­nánk a bokacsizmákat, és más, a vásáron látott, kiállí­tott darabokat. A KISZÖV részéről Ben- gyel Gyula műszaki csoport- vezető is jelen van a vásá­ron. — Élénk érdeklődést ta­pasztalunk a bel- és külke­reskedők részéről — mondja. — Tárgyaltunk már a lengyel kereskédelmi attaséval, meg­keresett bennünket egy angol cég képviselője a gávaven­csellői bőröndgyártás ügyé­ben. Várjuk a nyugatnémet külkereskedőket, hiszen nem egy szövetkezetünk végez bér* munkát az NSZK-nak. Sőt, ez a kapcsolat a jövőben csak szélesedhet. Emellett a bolgá­rok is jelezték már tárgyalá­si szándékukat szövetkezete­inkkel. Érthető ez a nagy mozgás, mert a szövetkezetek gyorsan, rugalmasan reagál­hatnak a piaci változásokra, egyik napról a másikra képe­sek a termékszerkezet váltá­sára. Mindenre készek a ve­vőkért, a megtartásukért. Természetesen keresik a kap­csolatot az alapanyaggyártók­kal is. A vásár jó alkalom arra, hogy megismerjék a gyártók széles skáláját, ugyanakkor az igényeknek megfelelő anyagot vásárolja­nak. Erre a legjobb példát a ci­pőipari szövetkezetek mutat­ják, amelyek a különböző bőrgyárak termékeit „must­rálják”, választják a legjobb minőségű, elképzeléseiknek leginkább megfelelő terméket, üzletet kötnek. Persze nem közömbös az alapanyag a ruházati és más szövetkeze­tek számára sem. Sipos Béla Segítség a társközségnek A székhelyközség lakosai társadalmi munkában segítenek a fábiánházi Kossuth Tsz-nek a körte szedésében. Képünkön: a Nagyecsedi ÁFÉSZ dolgozói szedik a körtét a fábiánházi gyümölcsösben. (Gaál Béla felvétele) MSZBT-SZMBT találkozó A barátsági mozgalomnak, az ifjúsági és gyermekszerve­zeteknek a fiatalok tudatfor­málásában, hazafias és in­ternacionalista nevelésében betöltött szerepéről tanácsko­zás kezdődött szerdán a Ma­gyar-Szovjet, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság képviselőinek részvéte­lével a KISZ KB székházá­ban. Bíró Gyula az MSZBT főtitkára nyitotta meg a most másodszor sorra kerülő ta­nácskozást. Hangsúlyozta: a baráti társaság hivatásához hozzátartozik a szocialista hazafiságra, a proletár inter­nacionalizmusra nevelés, amelynek tapasztalatait, a ba­rátsági mozgalom eredményeit hivatott összegezni a találko­zó. Kiállítások, fórum, zenés étlap hetek megyénkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents