Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

MAGYAR DIPLOMATA ELNÖKLETÉVEL Megnyílt az ENSZ-közgyűlés New Yorkban kedden meg­nyílt az ENSZ-közgyűlés 37/ ülésszaka. Az ülésszak elnö­kévé Holtai Imre magyar kül­ügyminiszter-helyettest vá­lasztották. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szakát az előző ülésszak el­nöke — az iraki Iszmat Kit- tani — nyitotta meg, majd a megnyitóüléseken szoká­sos egyperces fohász és medi­táció után az ülésszak man­dátumvizsgáló bizottságának kijelölésére került sor. A 37. ülésszak napirendjén, Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudomá­nyi Intézete, és a Magyar Közgazdasági Társaság szer­vezésében kedden az Akadé­mia dísztermében kétnapos tanácskozás kezdődött a nép- gazdasági tervezés fejleszté­séről. A megnyitó ülés elnök­ségében helyet foglaltak: Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, dr. Szentágothai János, az MTA elnöke, valamint politikai, tudományos, társadalmi és gazdasági életünk több veze­tő munkatársa. Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke köszön­tötte a résztvevőket, köztük a külföldi vendégeket; bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK- beli és szovjet tervhivatali vezetőket, szakembereket, valamint algériai, finn, fran­cia, surinami és svéd terve­zési szakembereket. Ezután a tervezők előtt álló három fő követelményről szólt, arról, hogy építő elő­revivő és mélyen a nemzeti jövőbe látó megoldást kell javasolni a szocialista társa­dalom és gazdaság előtt álló feladatokra akkor, amikor a gazdaságnak az intenzív fej­lődés megkívánta nagyobb célok felé kell törnie. Eköz­ben a világgazdasági feltéte­lek egyre szigorúbbak, s né­ha úgy látszik, hogy mát-- már teljesíthetetlen mércét állítanak elénk. Gondolni kell arra is, min­den időben, hogy a tervezők­nek valamivel mindenütt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes — divatos szóval élve globális — problémáinak megoldásához, hogy egészsé­ges legyen az országok Közöt­ti együttműködés gazdasági és pénzügyi háttere, hogy csökkenjen a szociális bi­zonytalanság és teret nyer­jen a kölcsönös megértés. Végül figyelembe kell ven­ni, hogy eleget és kellően változott-e időközben a nép- gazdasági tervezés, módsze­reiben és társadalmi nyitott­ságában felnőtt-e az eddigi­nél jóval összetettebb új fel­amelyet négyszáz oldalas do­kumentum formájában bo­csátottak közre az ENSZ- székházban, a titkárság már most mintegy 130 kérdés megtárgyalását irányozza elő. A napirendet a közgyű­lés ülésszakának kezdete után a legújabban időszerű­vé vált kérdésekkel is ki kell még egészíteni. A napirend előzetes vizsgálata azt mutat­ja, hogy a 37. ülésszakon is a 'béke, a biztonság és a lesze­relés kérdései kötik majd le adatokhoz, s élni tud-e azok­kal a lehetőségékkel, amelye­ket az új helyzet rejt ma­gában. Az elnöki köszöntő után Lázár György emelkedett szólásra. A kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd emlékezte­tett arra, hogy 35 évvel ez­előtt a fasiszta elnyomás alól felszabadult nép, nem sokkal a háborús romok eltakarítá­sa után, 1947. augusztus 1-én hozzáfogott az ország há­roméves újjáépítési tervének végrehajtásához. — Az új társadalom építé­se során megoldásra váró feladatok bonyolultabbaknak bizonyultak, mint gondoltuk. Mégis minden gond és ne­hézség ellenére elmondhat­juk: a magyar történelem­nek nincs még egy korszaka, amely a társadalom egészét átformáló olyan mélyreható változásokat és eredményeket mutathat fel, mint amilyene­ket a felszabadulás után a tervgazdálkodás 35 éve alatt, és különösen az utóbbi ne­gyedszázadban értünk el. — Pártunk elévülhetetlen érdeme, hogy időben felis­merte azokat a minőségi vál­tozásokat, amelyek szüksé­gessé tették az intenzív sza­kaszra való felkészülés meg­alapvetően a világszervezet figyelmét. Az ENSZ-közgyűlés álta­lános politikai vitája szep­tember 27-én kezdődik. Az általános vitában felszólal többek között Gromiko szov­jet és Shultz amerikai kül­ügyminiszter is. A Magyar Népköztársaság álláspontját a legfontosabb nemzetközi problémákról Púja Frigyes külügyminiszter terjeszti elő. mondja. (Telefotó) kezdését és hogy ennek je­gyében napirendre tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése straté­giai jelentőségű lépés volt, a MA Óvári Miklós beszéde AZ ORSZÁGOS IFJÚSÁGI TANÁCSKOZÁSON (4. oldal) Diplomaosztó iinoepség az oktatási igazgatóságon Kedden Nyíregyházán a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán diplomakiosz­tó ünnepséget tartottak. A szakosított tagozaton idén végzett hallgatókat Sinkovics Gyula igazgatóhelyettes kö­szöntötte, majd Markovics Miklós igazgató átadta az ok­leveleket. Az oktatási igazgatóság szakosított tagozatán idén 117 hallgató fejezte be négy évig tartó, magas szintű tanulmá­nyait. A hallgatók felsőfokú politikai végzettséget tanúsí­tó oklevelet kaptak. Tizenné­gyen vörös diplomát vehettek át. A végzett diákok nevében dr. Hartos Jánosné mondott köszönetét a tanároknak, az oktatási igazgatóság dolgo­zóinak. akik eredményesen segítették a tanulást, a vizs­gákra való készülődést. Tudomány és Technika Háza: Előadás az agrár- gazdaságról Az egyesületek foglalkoz­zanak a mezőgazdaság ipari hátterének műszaki, tudomá­nyos fejlesztésével — tűzte kiemelt feladatként a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei végrehajtó bizottsága az idei műszaki és közgazda- sági hónap elé. E témakörnek adott megnyitót az az előadás, amelyet Zsuffa Ervin, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályvezető-helyettese tartott kedden a nyíregyházi Tudomány és Technika Há­zában A mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatai cím­mel. A mintegy száznyolcvan vezető beosztású szakember­nek tartott előadásban a töb­bek között elhangzott: leg­fontosabb tennivaló a mező- gazdaságban a piaci háttér biztosítása, de az élelmiszer- ipar is jól nézze meg, hogy mit lehet és kell termelni. Foglalkozott az előadó a spe­ciálisan Szabolcs-Szatmár megyei témával, az alma­problémával, a gondok csök­kentését jelentő megoldások­kal. (Folytatás a 4. oldalon) Az idén kezdték meg a vízmű építését Vaján. Az 55 milliós beruházás eredményeként a jövő év végére megoldják Va­ja, Ör és Rohod ellátását. Képünkön: az Ecsedi-láp Krasz- na-balparti Vízgazdálkodási Társulat szakemberei az Or és Vaja között épülő víztorony betonalapján dolgoznak. (Gaál Béla felvétele) (Folytatás a 4. oldalon) Nemzetközi tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémián Lázár György a népgazdasági tervezés fejlesztéséről Lázár György beszédét A Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi üzemében & szalagokról lekerülő befőtteket a sterilizálókosa­rakba rakják. (Jávor László felvétele) Vízgazdálkodásra 3,6 milliárd Nyíregyházán ülésezett a megyei képviselőcsoport A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport Gulyás Emilné elnökletével kedden Nyíregyházán tartotta ülését. Gulácsi Sándor rendőr ezre­des, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetője ú közrend és a közbiztonság helyzetéről adott tájékoztatót a képvise­lőknek. Elmondta, hogy a rendőri szervek tevékenysége összességében megfelelő volt, a rendőrség tervszerűen, a törvényesség megtartásával végezte munkáját. A tájékoztatóban elmondta, hogy az utóbbi öt évben Sza­bolcs-Szatmár területén éven­te 5500—6000 bűncselekmény történik, s ezzel a megyék közötti sorrendben hetedik helyen áll a megye. A bűn- cselekmények okait elemezve az életmódváltozást, a városi­asodás negatív hatásait emlí­tette, a bűncselekmények szá­mának évi 4—5 százalékos emelkedését pedig azzal hoz­ta összefüggésbe, hogy javult a felderítő munka és a rend­őrség a jogszabályoknak ma­radéktalanul érvényt szerez. A legtöbb bűncselekményt a személyi, illetve a társadal­mi tulajdon ellen követik el, de sok a közlekedés biztonsá­ga és a személyek elleni bűn- cselekmények száma. Válto­zatlanul a városokban törté­nik a legtöbb bűncselekmény, 'S tulajdon elleni cselekmé­nyek színtere pedig változat­lanul a szövetkezeti szektor. A rendőrség munkáját ele­mezve elmondta a rendőr- főkapitány, hogy jelentősen fejlődött a megélőző tevé­kenység, megalapozottabbá vált a bizonyítási eljárás, s jónak értékelhető a felderítés aránya is. Külön értékelte a fiatalkorúak, a cigányok által elkövetett bűncselekménye­ket, s részletesen foglalkozott a közúti balesetek okaival. Szólt a rendőrség igazgatás- rendészeti tevékenységéről: ezáltal évente 165 ezer állam­polgárral kerülnek kapcsolat­ba, majd méltatta azt a jó együttműködést, amelyet a lakossággal, az önkéntes rendőri hálózattal, valamint az ügyészséggel és a bírósá­gokkal kialakítottak. A vízgazdálkodás helyzeté­ről Szeifert Gyula, a vízügyi igazgatóság igazgatója tájé­koztatta megyénk országgyű­lési képviselőit. Elmondta, hogy az V. ötéves tervben több mint hárommilliárd fo­rintot költöttek vízgazdálko­dásra, ami a megye teljes fejlesztésére költött pénzének mintegy 10 százaléka volt. Ebben az időszakban kezdő­dött el Nyíregyháza III. szá­mú vízbázisának kiépítése, amely ha jövőre kész lesz, napi 10 ezer köbméter vizet ad a városnak, s ellátja Ti- szabercel és Nyíregyháza kö­zött valamennyi település la­kosságát is. Az elmúlt terv­időszakban 37 település vízel­látását valósították meg, így 1980-ra Szabolcs-Szatmár megye 79 településének volt vezetékes vize. Az ágazat másik jelentős feladata volt a Szamos védő- rendszerének megerősítése. Ez a munka 1972-ben kezdődött, most Tunyogmatolcsnál tart, s ha elkészül, egymilliárd fo­rintba kerül. A jelentősebb munkák közül a Felső-Sza- bolcs vízrendezési műveinek rekonstrukcióját, Bereg belví­zi rekonstrukcióját említette, amelyek a melioráció előké­szítését szolgálták. A VI. ötéves terv eredeti programja szerint 3,6 milli­árd forint költhető Szabolcs- Szatmárban vízgazdálkodási feladatokra. Ebből 31 telepü­lés ivóvízellátása oldható meg, hét helyen pedig a csa­tornázást is megvalósíthatják. Befejeződik Nyíregyháza víz­müvének építése, s folytató­dik a vízkárelhárítási prog­ram a Szamos mentén. Felső- Szabolcsban a vízrendszer fejlesztésére költhetnek je­lentős összeget, meliorációra pedig minden eddiginél na­gyobb lehetőség nyílik a me­gyében. A két tájékoztatót követő vitában felszólalt Tóth Géza, Hornyák Tiborné, Kulin Lászióné, Szántó Sándor, Tar Imre, Harmath László, Ko­vács Andrásné, Tóth József, Gulyás Emilné és Héri László. Ezt követően Csik László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezető­je adott tájékoztatást arról: hogyan halad Szabolcs-Szat- márban a betakarítás és a felvásárlás. A képviselők ezt követően a megyei rendőr-főkapi­tányság munkájával és a bűnüldözésben alkalmazott technikával ismerkedtek, majd az újfehértói Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutató Intézetbe látogat­tak. jTxXXIX. évfolyam, 222. szám ARA: 1,41 FORINT 1982. szeptember 22., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents