Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-20 / 220. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 19. A nyugatnémet kormányválság áll a világpolitikai érdeklődés középpontjában: Helmut Kohl (képünkön a bonni Bundestag szónoki emelvényén) abban reménykedik, hogy pártja, a CDU a kormánykoalícióból kivált szabaddemokraták segítségével felülkerekedik a kisebbségbe szorult szociáldemokrata kormányzaton. Események — címszavakban HCIfO: Kádár János és Gustáv Husák tárgyalása Budapesten — Hu Jao-pangot választotta meg főtitkárává a Kínai KB Központi Bizottsága, a katonai bizottság elnöke Teng Hsziao-ping maradt — Több lengyel városban kisebb zavargások voltak — Varsóban ülést tartott a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa KEDD: Gromiko szovjet külügyminiszter és Olszowski lengyel külügyminiszter moszkvai tárgyalásai közös közlemény kiadásával értek véget — Kelet-Bejrutban a falan- gista párt székházában elkövetett bombarobbantásban életét vesztette Basir Gemajel, a megválasztott libanoni elnök — Varsóban megalakult az alkotmánybíróság SZERDA: Leonyid Brezsnyev Moszkvában Ali Nasszer Mohameddel, a dél-jemeni miniszterelnökkel tárgyalva ismertette a Szovjetunió hatpontos közel-keleti béketervét — Az izraeli hadsereg benyomult Nyugat-Bejrutba — Eltemették Basir Gemajelt — Jasszer Arafat felszólalt az interparlamentáris unió római ülésén, majd Pertini olasz államfőnél járt, s fogadta a palesztin vezetőt II. János Pál pápa is. CSÜTÖRTÖK: A lengyel parlament ülésén a belügyminiszter számolt be a zavargások következményeiről — Kim ír Szén, a Népi Korea államfője Pekingbe érkezett — Egyiptomi—szudáni csúcstalálkozó volt Kairóban PENTEK: A szabaddemokrata párt miniszterei kiváltak a bonni kormányból, Schmidt kancellár kisebbségi szociáldemokrata párttal kormányoz tovább — Cheysson francia külügyminiszter Izraelt elítélő nyilatkozata — Moszkvában tárgyalt az afgán és az indiai külügyminiszter SZOMBAT: Margaret Thatcher brit miniszterelnök tárgyalásai Tokióban — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Izraelt Nyugat-Bejrut elhagyására — A libanoni elnökválasztáson Camille Chamoun is jelölteti magát — Lázas alkudozás a nyugatnémet pártok vezető fórumain lenzéknek ismétlődő támadásait. Mitterrand elnöknek még hat éve van az Elysée- palotában, a parlament szocialista többsége még négy esztendeig tarthat. De a hazai és a nemzetközi reakció mind elkeseredettebben, mind elszántabban ostromolja a francia kormány hadállásait is, főleg a gazdasági-pénzügyi bástyák ellen intézve ostromot. A tőke külföldre menekül, a frank értéke süly- lyed, az ország arany- és devizatartaléka fogyóban. Egy dolog biztos: az NSZK-beli kormányválság miatti bizonytalanság, az esetleges őrségváltás egész Európára mély hatással lesz. ® Mi várható a kínai pártkongresszus után? A „Kína-szakértők” világszerte egybehangzóan úgy értékelik a Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusát, hogy az a személyi kérdésekben és a szervezeti szabályzat módosításával az előzetes várakozásoknak megfelelően döntött. Erősödött az úgynevezett „pragmatikus” vezetés, Teng Hsziao-ping és közeli munkatársainak, Hu Jao-pangnak és Csao Ce- jangnak a vonala, de azért sikerük nem volt teljes. A balos, maói vonal korábbi követői közül egyesek megmaradtak, mind a központi bizottságban, mind az újonnan létesített tanácsadói bizottságban. Mégis úgy látszik, hogy a „kulturális forradalom” káoszt és viharokat hozó évtizede, majd öt év, állandó belső vitái után valamelyest enyhült a helyzet, a szervezeti szabályzat most számos új rendelkezést tartalmaz, amely a korábban elkövetett hibáktól lenne hivatott megőrizni a pártot. A kongresszus döntéseiben a leghomályosabbak azok, amelyek a hadseregre, a katonákra vonatkoznak: több mint 20, a kormányban, a hadseregben, vagy a tartományok élén szolgált katona veszítette el a központi bizottsági tagságot, s például igen különös, hogy az újonnan alakított, bizonytalan feladatú, úgynevezett tanácsadói bizottságba került át az eddigi honvédelmi miniszter is... A párt belső életében, a következő feladat a 39 millió párttag személyi lapjának felülvizsgálata lesz, amolyan tagkönyvcsere. Az új vezetők rendezni akarják a sorokat. Pálffy József A holnap nláh - AdV Endre ClCißvélettörténete 41. Soha nem derült ki, foglalkozott-e a miniszterelnök Ady Endre magánügyével. A levélre sem válaszolt. Any- nyi azonban bizonyos, hogy az apa mégsem tért fölényes kurtasággal napirendre az ügy fölött. Talán azért nem, mert nyárspolgári felfogás szerint kínos lehetett számára lánya és a híres költő közismertté vált szoros kapcsolata. Boncza Berta ekkor már Csinszka néven az Ady-ver- sek szereplője lett. Boncza Miklós fölkeresett számos olyan barátját, akik a költőt is ismerték. Alaposan, figyelmesen kifaggatta őket, miféle ember az a számára elfogadhatatlan Ady. Az ismerősök többsége szuperlatívuszokban beszélt a zseniális poétáról, ám Boncza Miklós mindegyiküket sarokba szorította a fogas kérdéssel: — Ha eladó sorban lévő lányuk lenne, feleségül adnák-e Ady- hoz? — A válasz minden esetben nemleges volt. Az ellenzés azonban csak megerősítette a jegyesek elhatározását. Állandó kapcsolatot tartottak levelezés útján, ha tehette Ady, utazott Csúcsára. Gondjai a nősülés körüli bonyodalmaktól függetlenül is megsokasodtak. Sorozási felszólításokkal zaklatták, katonaorvosi felülvizsgálatokra kellett ismételten jelentkeznie. Mindenáron hadfit akartak csinálni belőle, pedig az ecsedi lápon elszenvedett balesete miatt súlyosan károsodtak ízületei, ezért már az első sorozáson, huszonegy esztendős korában egyszer s mindenkorra alkalmatlannak nyilvánították. Krónikusan rossz idegállapota és a beteg szíve különösen ellene szólt a katonai szolgálatnak, mégis háborgatták az idézésekkel — így akartak bosszút állni a háború közismert 'ellenségén. Részben súlyosbodó pénzgondjai miatt, részben azért, hogy közelebbről kísérhesse figyelemmel az eseményeket, szeptember 4-én felköltözött Pestre a Magyar Királyba. Dolgozott, amennyit tudott és amennyi munkájára igényt tartottak. Nyíltan nem támadhatta a militarizált államhatalmat, hiszen félig- meddig így is a hazaárulót látták benne a háborús uszítást és a hazafiságot azonos fogalomnak tekintő ellenségei. Az uszítok közé pedig Tajvan Új helyzetben? „A kétértelműség remekműve” — e nem éppen dicsérő jelzővel illette az International Herald Tribune a tajvani fegyverszállítás miatt majd egy évig húzódó vitában nemrég elért amerikai- kínai megállapodást. A kompromisszum, emlékezhetünk, tartalmazott ugyan egy amerikai ígéretet a szigetország katonai ellátásának korlátozásáról, sőt, hosz- szabb távon csökkentéséről, ám Washington elérte célját: Peking hivatalosan vállalta, hogy békés eszközökkel törekszik az újrata tehát az USA Tajvant? Milyenek a 17 milliós sziget kilátásai az új helyzetben? S egyáltalán: beszélhetünk-e új helyzetről? Tajpeji megfigyelők távolról sem látják egész sötéten a kilátásokat. Változatlanul visszautasítják Peking minden közeledési kísérletét. A Csang Csing-kuo elnök — a hajdani Csang Kaj-sek fia — által vezetett Kuomingtang- párt változatlanul abban az illúzióban él, hogy „egyszer sor kerül az anyaország visszafoglalására”. Bíznak a félmilliós, korszerűen felszerelt hadseregben, a tőkés világgal fenntartott, kiterjedt üzleti kapcsolatokban, s gazdasági erejükben; abban, hogy Tajvanon az egy főre eső Csang Csing-kuo elnök, a Kuo- mingtang vezetője egyesítésre. A diplomáciai kapcsolatok 1979-es megszakítása után katonailag is cserben hagynem állhatott be elvei, egész eddigi munkásságának megtagadása nélkül. így közírói és költői működéséhez igen leszűkült a skála. Sok bajában, elkeseredettségében mind gyakrabban menekült Csúcsára, ahol igazi megértéssel várták, naég akkor is, ha a szenvedélyekkel teli Csinszka néha porolt vele egészségrontó szokásai miatt. De ez csak bárányfelhő volt. íródtak a szép Csinszka-ver- sek, és Csúcsa hovatovább kedveltebb otthona lett Ady Endrének, mint érmindszenti legényszobája. 1914 szilveszterét is a Sebes-Körös fölött őrködő kastélyban töltötte. 1915 januárjában visszatért Budapestre, bolyongásainak harmadik állandó pontjára, a Magyar Király szállodába, öccse, Lajos ekkor kereste fel Boncza Miklóst a kéréssel, hogy az apa egyezzen végre bele a házasságba. A gőgös úr már nem volt olyan elutasító. Kijelentette, nem helyesli, de nem is ellenzi a törvényes egybekelést. Nem vesz róla tudomást és hozoszigetország térnemzeti jövedelm körülbelül négy-ötszöröse az anyaországbelinek. Peking az elmúlt időben sorozatos javaslatokat tett az újraegyesítés érdekében. Hangsúlyozottan megígérték, hogy Tajvan szigete a „különleges közigazgatási körzet” státusát élvezheti. Megmaradhatna a kapitalista gazdasági berendezkedés, a kül- kapcsolatok rendszere, sőt a saját hadsereg is, Tajvannak mindössze szuverenitás-igényéről és saját zászlajáról kellene lemondania. A Kínai Népköztársaság első lépésként a postai, közlekedési és kereskedelmi kapcsolat helyreállítását javasolta, s egyben magas rangú állásokat ajánlott fel a tajpeji vezetőknek. Tajpej mindezzel hármas követelést szegez szembe. Peking mondjon le a marxizmus—leni- nizmusról, mint áUami doktrínáról; állítsák vissza az állami és a magáncégek közti szabad versengést; s oszlassák fel a népi kommunákat. A feltételek Kína számára természetesen tárgyalási alapot sem jelenthetnek. A szakértők azonban joggal figyelmeztetnek: a közeledési vitában mondott heves és egyértelmű „nem” idővel változhat, sőt — mint a diplomáciában oly sokszor — inkább jelentheti ezt: „majd később”. Utalnak például a Hongkongon és a Japánon keresztül bonyolódó, s az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt kínai—tajvani kereskedelemre. Végső soron úgy tűnik, hogy a nemzetközileg elszigetelődött tajpeji vezetés lehetőségeit az Egyesült Államok támogatása szabja meg. Washington számára kétségtelenül fontosak az itteni tőkebefektetések. A jobboldali körök megnyugtatására Reagan elnök többször kijelentette, hogy a jövőben is teljesítik a Tajvannal szemben vállalt kötelezettségeket, azaz veszélyhelyzetben bővíthetik a fegyverszállítást. Hosz- szabb távon azonban a széles körű, stratégiai, szovjetellenes indíttatású kinai—amerikai együttműködés az elsődleges. A Fehér Ház legfeljebb arra számíthat, hogy ez Pekinget is a tajvani kérdés megoldásának elhalasztására készteti. mányt sem ad. De ha két évig kibírja egymás mellett Ady és a lánya, utólag mindenre áldását adja, ráadásul bocsánatot kér a fiataloktól. Míg Ady Lajos az apa lelkére beszélt, Endre bátyja újabb szívrohamot kapott a szállodában. Hiába szerette a Magyar Király-beli életet, most jobban kívánkozott Csúcsára. Mihelyt túljutott a veszélyen, sietett is a Királyhágó mögötti édenbe. A szívrohamból való felgyógyulás után ajándékozta meg Csinszkát egyik legszebb versével, amelynek címe: „Cifra szűrömmel betakarva”. (Folytatjuk) Sz. G. Rendkívüli állapot Tripnrában India Tripura államának kormánya teljes hatalommal ruházta fel a hadsereget, hogy elejét vegye a helyi közösség és a többségükben Bangladesből bevándorolt hinduk között immár rendszeressé váló összetűzéseknek. A központi kormány pénteki közleménye szerint a helyzet az ország egyes északkeleti körzeteiben olyan veszélyesre fordult, hogy szükségessé vált a hadsereg bevetése a polgári hatóságok támogatására. A hét három kérdése O Milyen visszhangot keltett a világban a Szovjetunió közel-keleti béketerve? Világszerte nagy figyelmet keltett, hogy Leonyid Brezsnyev a dél-jemeni miniszterelnök, Ali Nasszer Mohammed moszkvai látogatása kapcsán átfogó közel-keleti rendezési tervet terpesztett elő, a nyugati «ajtó szembeállítja a szovjet javaslatot Reagan amerikai elnök korábbi kezdeményezésével, illetve egybeveti a fezi arab csúcstalálkozó határozataival. Az SZKP KB főtitkára alapjában helytelennek minősítette az amerikai elnök koncepcióját, mivel Washingtonban nem akarják előirányozni egy palesztin állam megalakítását. A nyugati hír- ügynökségek nyomatékkai idézték azt a szovjet érvelést, hogy ha valaki elutasítja a palesztin állam létrehozásának gondolatát, akkor tulajdonképpen Izrael létjogosultságát is megkérdőjelezi, hiszen az ENSZ 1947-es határozata, amely egyszerre rendelkezett egy zsidó és egy palesztin állam egymás melletti megteremtéséről, csak akkor érvényes igazán, ha azt teljes egészében megvalósítják... Az amerikai és az izraeli politika fő célja az utóbbi években az volt, hogy megpróbálják kiszorítani a Szovjetuniót a közel-keleti rendezési folyamatból. A mai feszült helyzet, a libanoni háború csak még látványosabban bizonyítja, hogy „béke az olajfák hegye körül” csupán akkor lehetséges, ha a két nagyhatalom egyformán részt vesz a béke megteremtésének felelősségében. Leonyid Brezsnyev joggal vetette fel a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi értekezlet megtartásának szükségességét A Szovjetunió közel- keleti szerepének felújítását az is lehetővé tenné, ha — mint ez a szovjet béketerv 6. pontjában olvasható — a Biztonsági Tanács állandó tagjai, vagyis a nagyhatalmak szavatolnák a végső rendezést © Hogy illeszkedik a nyugatnémet kormány- válság a nyugat-európai összképbe? Nem véletlen, hogy a frankfurti tőzsde árfolyamemelkedéssel válaszolt arra a hírre, hogy Schmidt kancellárt otthagyták szabaddemokrata párti miniszterei, s hogy az FDP a kereszténydemokratákkal, keresztény- szociálisokkal készül koalícióra, kormányszövetségre lépni. Hisz ez jórészt a tőkés rétegek szája íze szerinti megoldás, amely kilátásba nelyezi, hogy az őrségváltás i nyugatnémet belpolitikai porond átrendeződéséhez ve- fet, márcsak azért is, mert íz SDP kénytelen lesz újrarendezni sorait, új erőt kell gyűjtenie az ellenzéki harcra. A 13 éve kormányzó nyugatnémet pártszövetség fel- jomlása számos belső okra vezethető vissza: a két koalí- riós párt, az SDP és az FDP szinte minden kérdésben el- sávolodott egymástól, s a megfigyelők általában csak i kormányválság kirobbanásának időpontjáról vitáztak. \ Schmidt-kormány mandá- ;uma 1984-ig szólna, de a egtöbben a jövő vasárnap ísedékes hesseni tartományi választások után elkerülhe- :etlennek vélték a rendkívüli parlamenti választások kiírását. Nos, a szakítás Gensche- rék kilépésével még hamarabb bekövetkezett. A bonni válság mindazonáltal nem ragadható ki szűkén a nyugat-európai összképből. A konzervatívabb erők, több országban megfigyelhető előbbre lépését a gazdasági krízis fejleményével magyarázzák. Az előző hetekben Dániáján és Hollandiában láttunk íasonló jeleket. A válság ha- :ása meg-megingatja azt a irancia kormányt is, amely pedig alkotmányjogilag még sokáig teljes nyugalommal szemlélhetné a jobboldali el
