Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
1982. szeptember 18. Q Amatőr alkotók munkáiból A fegyveres erők napja tiszteletére a Magyar Néphadsereg és a BM. Határőrség minden évben megrendezi az amatőr bar- kács, fotó és képzőművészeti pályázatot. Ebben az évben Nyíregyházán a Helyőrségi Művelődési Otthonban állították ki a pályázatra beküldött munkákat. Gortva Ferenc II. dijat nyert repülőjével. Pribék Endre: II. díjat nyert kollekciójának egyik darabja. Sándor László: Tanulmányfejek Csapó László: Keleti ihletésű maszk. Áron Jánosné: Kalocsai teritő (Császár Csaba felvételei) ni próbálta: ha letelik a gyakorlati idő, akkor ő majd eljön anyjáért és magával viszi, hogy ne érezze magát egyedül. Mert a kisebb fiú, Győző, alighogy leérettségizett, még a katonaság előtt beleszeretett egy kis pincérlányba, elvette feleségül, de minek. Rosszul éltek, nem tett jót a sok éjszakázás a menyének sem, hűtlen lett a fiához, elváltak. Győző nem költözött haza, albérletet váltott és az ivást megörökölte az apjától. Halasztást kapott a katonaságtól, mint nős ember, de aztán bevitték, a temetésre is a laktanyából jött haza. fgy maradt egyedül Sára asszony kínzó magányával, amit nagy önfegyelemmel viselt, palástolt. Nem akart még özvegyi nyugdíjas lenni, kevés is az a pénz, meg hát még be sem töltötte egészen a negyvenhatot, nyugodtan kidolgozhatja a saját nyugdíját is. Amikor meglátta a hirdetést a napilapban, hogy takarítónőt keres a köz- szolgálati hivatal, már tudta, hogy munkát fog vállalni. Kora reggel ment egyik héten, délután négyre a másikon. A hátsó folyosón kezdte, az anyagkönyvelésnél, aztán vagy hat hónap után szólt a gondnok, vegye át az utcai három szobát is, de vigyázzon, ott a főnökség dolgozik, ott egy szem por nem maradhat a falvédő lambéria zárólécén sem. Sára asszony nemcsak a plusz havi háromszáz forintnak örült, hanem annak is: bizonyára elégedettek vele, azért bízták rá a főnöki szobákat. Így telt el a gyászév, Sára asszony hol hajnalban, hol délután kezdett. A folyosó végi kis pecuban öltözött át, a fejét selyemkendővel hátrakötötte, kezébe fogta a parfist, a vödröt, a felmosórongyot és a hátsó folyosón kezdett, ha délutános volt, az elsőn, ha hajnalban jött. Ezt így parancsolta a gondnok, mert az igazgató elvtársat nem szabad zavarni, ezt jól jegyezze meg. Csaknem egy éve járt már a hivatalba, amikor egy • ízben, úgy hajnali háromnegyed hatkor nyílt az ajtó és belépett szobájába az igazgató. Sára asszony láthatóan megijedt, mire az igazgató elnézést kért, csupán beugrott egy fontos aktáért, de nem lábatlankodik, már megy is, nyomban indulnak autón a fővárosba. Sára asszony percekig ült az egyik fotelban, erős szívdobogással. Előbb csak megijedt a váratlan látogatótól, akit még egyszer sem látott a hivatalban. Aztán amikor megszólalt, olyan forróság ömlött szét Sára asszonyon, azt hitte, nyomban elájul. Az igazgatónak nem csak a termete, a hangja is szakasztott olyan volt, mint Ádámé. Amikor például azt mondta; csupán beugrott egy fontos aktáért, mintha újra Ádámot hallotta volna, ö beszélt annak idején esténként az aktáiról. Nagysokára felállt Sára asszony, odament az íróasztalhoz, puha ruhával végig- törölgette a fényes lapot. Azután a telefonkészülék következett, s egyszerre azon vette észre magát, hogy nem is törölgeti, inkább simogatja a kagylót. Ugyanígy végigsimította a faragott szék almazöld kárpitját, még jobban kitárta az ablakot, s különös gonddal rendezte el a szőnyeg rojtjait. Ettől a naptól kezdve mindig erősebben kezdett dobogni a szíve, ahogy közeledett az igazgatói szobához, amely az ő érkezésekor mindig üres volt. Ügy lépett be a párnázott ajtón, mintha attól félne, valaki rajtakapja. Először megsimogatta a bútorokat, ujjai hegyével érintette az irattartó mappát, aztán minden kis zugot tízszeres figyelemmel tisztított végig. Az egyik reggel bekapcsolta a rádiót is az igazgatói szobában. A hatos hírek után zene szólt, éppen keringőt játszottak. Sára asszony először az ura halála óta, olyan könnyűnek érezte magát, hogy legszívesebben táncolt volna egyet. Megállt, kezében a parfissal, hallgatta a bécsi keringőt, és mosolygott magán egy kicsit. Aztán mintha csak egy férfit ölelne a karja, forogni kezdett a parfissal. Forgott, pörgött és nevetése friss volt, mint a levegő, túl az ablakon. — Mi az, jóasszony, maga meghibbant? Á kopasz gondnok állt az előszobában tágra nyitott szemmel, mint aki tényleg meg van győződve róla, hogy ez az asszony ott a parfissal teljesen bedilizett. Sára asszony lesütött szemmel félrefordult, összeszedte a portörlőket, a kis sárga vödröt a feltörlővel és a gondnok előtt kisietett a folyosóra. Azóta csak hátul takarít újra, az anyagkönyvelés füstös szobáiban. Angyal Sándor KRUTILLA JÓZSEF: ADY ENDRE ÜTI HAZAK-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Egészségügy iskoláinkban A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság augusztusi egri vándorgyűlésén egyebek mellett a védőnők iskolaegészségügyi tevékenységéről rendeztek kerekasztal-konfe- renciát. A beszélgetésen dr. Dolinay Tamás gyermekgyógyász főorvos vezetésével 6 fős nyíregyházi csoport is részt vett. Népes hallgatóság előtt adtak képet a város iskolaegészségügyének szervezeti kereteiről, fejlődéséről, gondjairól, az iskolavédőnő általános iskolai tevékenységéről és a középiskolai feladatokról. AZ ÁLTALUK KIALAKÍTOTT kép az utóbbi évek eredményességét mutatta. Míg 1977-ben egy iskolai rendelő volt Nyíregyházán, napjainkban a 21 általános iskolából 9-ben, a 12 középiskolából szintén 9- ben van orvosi szoba. A 13 ezer általános iskolás ellátását 19 körzeti gyermekorvos végzi, 5 főállású iskolavédőnő segítségével. A 4500 középiskolásról 7 részállású ifjúsági orvos (belgyógyász és gyermekgyógyász) és 3 védőnő gondoskodik. A nyíregyházi kép jobb a megyei átlagnál, pótolnivaló és tennivaló akad bőven a megyeszékhelyen is. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. Végrehajtó Bizottsága 1980. január 15-én áttekintette a tanulóifjúság egészségügyi, testnevelési és sporthelyzetét. Ennek eredményeként a megyei tanács egészségügyi és művelődésügyi osztálya intézkedési tervet készített a helyzet további javítására. Kiadta a „Közlemények az oktatási intézmények egészségügyi ellátásáról” című módszertani segédanyagot az iskolaegészségügyi tevékenységet végzők számára. Megismertették az oktatási intézmények vezetőit azokkal a feladatokkal és követelményekkel, amelyek napjainkban a jól végzett iskolaegészségügyi munka nélkülözhetetlen elemei. Az útmutató legnagyobb érdeme, hogy tartalmazza a feladatokat meghatározó jogszabályokat, irányelveket, módszertani leveleket, sorjázza a feltételeket, módszertani ajánlásokat ad, a gyakorlatban hasznosítható eljárásokat javasol. Az oktatási intézmények egészségügyi ellátása a gyógyító-megelőző hálózat és a közegészségügyi-járványügyi szervek együttes feladata: az óvodai és az általános iskolai ellátás a városokban a körzeti gyermekorvosé, a községekben a körzeti orvosé, a középiskolák ellátása fő és részállású iskolaorvos, valamint iskolavédőnő közreműködésével valósul meg. Az egészségügyi ellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, az oktatási intézményt fenntartó tanács biztosítja. A közegészségügyi-járványügyi intézmények és szervek tevékenységét jogszabályok határozzák meg. NAGY LEHETŐSÉGNEK, fontos feladatnak tartjuk (az egri konferencián is hangsúlyozták) az oktatásügyben és az egészségügyben dolgozók jobb együttműködését. Az iskolai egészségügyi ellátás nemcsak a tárgyi feltételek javításával, hanem a jó együttműködés színtereinek gazdagításával is eredményesebbé tehető. Az adott oktatási intézmény vezetőjének és az illetékes orvos együttműködésének szerepe is meghatározó az intézmény egészségügyi ellátásának biztosításában, és az azzal összefüggő nevelőmunka végzésének eredményességében is. Megoldásra váró feladat többek közt főállású ifjúsági orvosok munkába állítása, az iskolaérettségi vizsgálatok színvonalának javítása, az audiológiai, a gyermekszemészeti, a gyermekneurológiai, és a pszichiátriai szakháttér biztosítása, a pályaválasztásra történő jobb felkészítés. A négyszáz főnél nagyobb alsófokú oktatási intézményben követelmény az orvosi szoba kialakítása. A tanteremben történő orvosi, védőnői vizsgálat nem felel meg a követelményeknek. A kisebb iskolák iskola-egészségügyi ellátásának feltételeit, iskolák összevonásával teremthetik meg, illetve a körzeti orvosi rendelők segítségével biztosítják. Az orvosi szoba kialakításához, az említett kiadvány ajánlásokat ad, tartalmazza az egészségügyi ellátás gyakorlatát is. Az intézkedési terv alapján a megyei egészségügyi osztály, a megyei művelődés- ügyi osztály, valamint a megyei testnevelési és sporthivatal 1981-ben az egészség- ügyi dolgozók és a pedagógusok számára pályázatot hirdetett „A tanulóifjúság egészségügyi, testnevelési és sporthelyzetéről, valamint a további feladatokról” címmel. A két első díjas dolgozatot „Az iskolák közegészségügyi feltételrendszere és javításának lehetőségei” címmel még abbán az évben megjelentették. Fenyőfalvi Györgyné Nagy Mária közegészségügyi ellenőr az iskolák közegészségügyi feltétel- rendszerét és javításának feladatait elemezte. Felsorakoztatta azokat a követelményeket, amelyeknek valamennyi oktatási intézményben eleget kell tenni, bemutatta és elemezte a mátészalkai járás helyzetét, s meghatározta a feladatokat. Dr. Radoné Gombos Mária védőnő a 14—18 éves korosztály életmódjáról és egészségügyi állapotáról szóló kérdőíves felmérését adja közre. A felmérést a nyíregyházi Fémipari Szakközépiskolában és a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában végezte. Következtetései, javaslatai a középiskolákban dolgozó pedagógusoknak segítséget jelentenek. Az említett két kiadvány alapján egy- egy intézmény iskolaegészségügye, s az azzal összefüggő nevelőmunka megtervezhető, de az intézmények csak a meglévő tárgyi, dologi feltételei alapján teljesíthetik a támasztott követelményeket. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI MUNKA feladatainak megvalósítása az egyes tantárgyak keretében tanítási órákon történik. A tanórák önmagukban nem elegendőek az egészséggel összefüggő ismeret- szerzésre, különösen nem egészségügyi készségek és szokások kialakításához, megszilárdításához. Az iskolai egészségnevelés eredményesebbé tétele érdekében az iskola segítségül hívja az iskolán kívüli mozgalmi szerveket (Vöröskereszt, KISZ, úttörő). Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatai közé tartozik a személyi higiéné szabályainak ismertetése, gyakoroltatása, a szűkebb és tágabb környezet higiénéjének védelme, a környezeti ártalmak megelőzése, a testedzés, a játék, a sport, a szabad idő helyes felhasználása, egészségvédő jelentőségének tudatosítása, az erre történő mozgósítás, a helyes táplálkozási szokások kialakítása, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, különösen a fejlődő szervezetet károsító hatásainak, az alkoholizmus társadalmi veszélyeinek ismertetése. A baleset-megelőzésre nevelés az egészségnevelői tevékenység fontos része, hírközlő szerveink naponként bizonyítják ezt. Ugyancsak az életmentésre, elsősegély- nyújtásra való oktatás. Magyarországon ma elsősegélynyújtó oktatás csak vöröskeresztes tanfolyamokon történik. Az lenne a jó, ha már az általános iskola valamennyi tanulója elsajátítaná az elsősegélynyújtás alapvető teendőit. 1975-től a családi életre való felkészítés is fontos nevelési feladat lett. A tantervekbe történő beépítéssel azonban nem váltak feleslegessé a már a 70-es évek elején bevált iskolai tanfolyamok (Nagylányok iskolája, Családi élet iskolája stb.). A PEDAGÓGIAI MUNKA eredményességének alapfeltétele, hogy az iskolai követelmények arányban legyenek a gyermekek teljesítőképességével. Eleget kell tenni a fiziológiailag megalapozott egészségügyi követelményeknek is. Megítélésem szerint egészségnevelésben még jelentős tennivalók vannak az iskolákban. Tóth László _____________________y KM HÉTVÉGI melléklet
