Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-12 / 188. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 12.. Nyúlexport Belgiumba. A HUNNIACOOP kisvárdai baromfifeldolgozó üzemében belga exportra műszakonként 6—8 ezer darab házinyúlat dolgoznak fel konyhakészre. (Császár Csaba felvétele) Érdemes folytatni Syöngyfűzés a tanyái Hogy meddig emlékeznek még meleg szívvel a tunyog- matolcsi ifjúsági klub tagjai Jancscií-Sarolta szinművész, a Móricz Zsigmond Színház tagja lírai hangulatú előadói estjére, azt nem tudhatjuk. De azt igen, hogy az Országos Közművelődési Tanács központi támogatásával megtartott színvonalas kulturális programokat folytatni érdemes megyénkben — többek között a fehérgyarmati járásban is, ahonnan e programsorozatról Galvács Miklós Ajánlott irodalom: Sipkay Barna Segédanyag az olvasótáboroknak Az olvasótábori mozgalom egy évtizedes tapasztalataira alapozva úgy döntöttek a táborokat támogató szervek és intézmények; csak ott szabad olvasótábort rendezni, ahol ahhoz minden feltétel adott, fgy került sor idén először pályázatra; kapjanak kedvezményeket azok a táborok, ahol a legtöbbet tesznek a fiatalok érdekében az olvasás megszerettetéséért, a könyv és a kulturális értékek népszerűsítéséért. Szabolcs-Szatmárban idén hat olvasótábor várta és várja azokat a résztvevőket, akik az irodalmi mellett a képző- művészeti, a zenei és a modern természettudományos ismereteket sajátíthatják el az előadóktól. Most nyáron közel kétszázötven-- fiatal fordul meg az olvasótáborokban, hogy megismerkedjen a klasszikus és modern művészet alkotásaival, amellett olyan programokról is gondoskodnak a szervezők, melyek az önismeretet és a világ megismerését segítik elő. Ehhez készített segédanyagot a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei könyvtár, Az olvasótáborok kötelező tematikája mellett a táborlakók négy alkotó sza- bolcs-szatmári ihletésű művét dolgozzák fel. Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula társaságában Sipkay Barna egyik novellája és Váci Mihály egyik költeménye is szerepel az ajánlott művek között. A kezdeményezés kiváló, reméljük, nem egy nyárra szóló ez a mostani vállalkozás. Fekete paprika, karácsonyi paradicsoi Évi öt-hat termés egy győri kiskertben Egy győri kertbarát, Forintos Ernő 68 éves nyugdíjas Amadé László utca 8. szám alatti kertjének az év jó részében csodájára járnak a hobbikertészek, kistermelők. A mindössze 120 négyszögöles kertben csaknem teljes éven át folyamatosan érnek a különböző zöldségfélék. Tulajdonosa minden talpalatnyi földről 5—6 termést takarít be évente. Előneveli a növényeket, konténerekbe ülteti ki őket és folyamatosan váltja a különböző zöldségféléket. Július ele- jén már szedett csemegeku^- koricát, amit fólia alatt nevelt, majd fóliás konténerbe ültetett ki. A hűvös idő beköszöntésekor a fagytól fólialepellel védi a talajt, s ebben az időszakban is termel hideget tűrő zöldségféléket, például kelbimbót. A győri kiskertben jelenleg 12 féle paprika terem, s még fekete színű is van köztük. Holland származású paprikái a 25—30 dekás súlyt is elérik. A paprikatöveket karózza, ezáltal egy-egy tőről 30—40 paprikát is leszüretel. A paradicsom egy részét lugasszerűre képezi ki, s növényei karácsonyig érlelik a termést. Egy-egy ilyen tőről 400—500 szem paradicsomot is leszed. A Dél-Amerikából származó fehér uborkát az idén termeszti először. Széles körű levelezést és cserét folytat külföldi kertbarátokkal, paprikamagot kapott már például Kanadából és Japánból is. A győri mesterkertész 1922 óta foglalkozik kertjével. 44 éves postai szolgálat után ment nyugdíjba, s a kertészkedés mellett harmadnaponként 12 órán át még éjjeliőri munkát is végez. Energiája, ötletei szinte kifogyhatatlanok, s tapasztalatait bárkinek szívesen átadja. A Kelet-Magyarország július 14-i számában B. E. megkongatta a vészharangot a nyíregyházi városi stúdiószínpad fölött, örvendetes tény, hogy a megyei újság ennyire szívén viseli a megyei amatőr mozgalmat. Ami sajnálatos, hogy nem tette ugyanezt 1980—81-ben, mikor a megyében működő 15 országosan minősített csoportból 12 megszűnt, valamint az országosan is magas színtűnek elismert gyermekszínjátszó mozgalom gyakorlatilag nem működik. Az írásban lévő egyik ellentmondás, idézem: „a művelődési központ nem gondoskodik megfelelően a stúdiószínpad programjainak szervezéséről”. Az eddigi fellépéseket ki szervezte? Ha/ Timár Zoltán, akkor mi szűk ség van menedzserre, ha a művelődési központ, akkor van menedzser. Az írásban az újságíró aggódik a stúdiószín pad tagjaiért, mi lesz velük, ha Timár elmegy. Szerintem ha ők valóban szeretik amit csinálnak, úgy helyet fognak találni más nyíregyházi szín játszó csoportokban, úgy, ahogy nem egy közülük, vagy maguk közül választanak vezetőt és folytatják tovább Azt hiszem, a jelenleg újból fellendülő amatőr színjátszás a reálisabb megközelí tésből, a tényleges problémák feltárásából, a sikerek közzétételéből tudna jobban profitálni. Timár Zoltán és a; városi stúdiószínpad érdekes színfoltja a megyei mozgalomnak, de csak színfolja, semmi más. A megyei módszertani központnak pedig az egész megye érdekét kell figyelembe venni és csak másodsorban egy csoport érdekét. Bajor Tibor, (Kisvárda) a megyei színjátszó szakbizottság tagja A szerk. megjegyzésé: Köszönjük a tárgyilagos véleményt, mi is szívesebben adnánk hírt sikerekről. Éppen ezért szóltunk a stúdió- színpadért, mert ha az is megszűnne, még egy „érdekes színfoltunk” se lesz. „TERHES" APÁK Nemcsak a kismamák, hanem hébe-hóba a leendő apák is szenvednek a terhesség tüneteitől, rosz- szulléttől és hányigertől. A New York-i Rockefeller alapítvány orvoscsoportja beható megfigyeléseket végzett, és háromszáz apai örömök elé néző férfi közül 63-nál •áfyan hasi fájdalmakat és felfúvódásokat diagnosztizált, melyeknek nem voltak fizikai okai. művészeti előadótól kaptunk tájékoztatást. Szamosújlak, Botpalád, Kö- mörő, Nagyar, Szatmárcseke, Túristvándi és Tiszacsécse kulturális szempontból viszonylag ellátatlan települések. Persze lehetne még folytatni a sort, mindenesetre ezeket a helyeket szemelték ki elsőként, ahol a járás amatőr művészeti együttesei műsoros esttel örvendeztették meg a közönséget. Nem túlzás örömet említeni, hiszen ritkán tapsolhat ezeken a helyeken a közönség színvonalas művészi produkcióknak. Kömörő népdalköre, úttörőzenekara és tánccsoportja, Túristvándi citerazenekara, Milota cigányegyüttese és férfikara, a tiszakóródi férfikar, a fehérgyarmati, a sza- mossályi, a tunyogmatolcsi citerazenekar és a fehérgyarmati vegyes kar vett részt ezeken a rendezvényeken, bizonyítva, hogy él az amatőr népművészeti mozgalom. A járás ifjúsági klubjaiban öt alkalommal tartottak jól sikerült programokat az OKT támogatásával. Hangulatos beszélgetés követte Cseh Tamás műsorát — s itt egy kritikai megjegyzés — sajnos, nem tudták, hogy a művész 18 éven aluliaknak nem ajánlja az előadást — így is telt ház volt Fehérgyarmaton. Nagy sikere volt viszont a TIT természettudományos stúdiójának a lézer és diapo- ráma bemutatóval — sokan akkor ismerkedtek korunk nagyszerű technikai berendezéseivel. A nyíregyházi színház három művésze, Jan- csó Sarolta, Berki Antal és Horváth István tartott önálló előadói estet Tunyogmatol- cson, Tiszabecsen és Nábrá- don, magas színvonalon, azzal, hogy hamarosan visszavárják őket. Nyolc kisebb településen rendeztek olyan gyermekprogramokat, melyeken a nagy művelődési házakban szokásos játszóházak kínáltak felejthetetlen szórakozást a kicsiknek. Gyurmáztak, bábokat készítettek, gyöngyöt fűztek, éneket és játékot tanultak, dia- és mesefilmeket néztek. Csak üdvözölni lehet az OKT kezdeményezését, mely közelebb hozza a hátrányosabb helyzetű települések lakóit a kulturális szempontból jobban ellátott nagyközségekhez, városokhoz Mert a -kistelepüléseken, a tanyákon várják, hogy a sorozat folytatódj ék! BE. Nagy kő eshetett le a Mezőgép nyírteleki gyáregysége vezetőinek szívéről március 4-én, amikor három nyírteleki tolvajt leitartóztattak, mert meglehetősen hosszú ideig fosztogatták a gyárat. A szeLlemi vezér az a 18 éves Veres Attila volt, aki már ipari tanuló korában is többet törődött a csavargással, mint a tanulással, ezért nem is tudták leosztályozni, s kimaradt az iskolából is. Egyik társa Karahuta Gábor, a másik Sipos József volt, akik mindketten a Mezőgép nyírteleki gyárában dolgoztak. Társaságukhoz tartozott még Lajtos Vince, a vállalat gépkocsivezetője, Riskó György, akinek letartóztatásakor épp nem volt munkaviszonya, Kovács György targoncavezető és Fábri János lakatos kisiparos.. A lopássorozat 1980 őszén kezdődött, amikor Veresék kitalálták, hogy a gyárból értékes festéket lehet lopni. Első alkalommal négy doboz húsz kilós, több mint négyezer’forint értékű festéket loptak, s eladták ötszáz forintért'Fábri Jánosnak. Tulajdonképpen ő volt az oka, hogy egyáltalán eszükbe jutott Vereséknek a festéklopás, mert Riskó György egy időben a kisiparos alkalmaElástálc a kereket Gyári szarkák zottja volt, s ő mondta el a többieknek, hogy főnökének festékre lenne szüksége. Két hét múlva újból bemásztak a Mezőgép kerítésén, újra elloptak 80 kiló festéket, s szintén ötszáz forintért adták tovább Fábri- nak. A pénz elfogyott, két hét múlva Veresék újból vittek hatvan kilót Fábrinak, és a három alkalommal összesen 12 ezer forint értékű kárt okoztak a gyárnak. Az is a múlt év őszén történt, hogy Karahuta Gábornak szüksége volt festékre. Veres és Sipos is jó partnerek voltak ennek megszerzésében, hiszen jól ismerték már a kerítésen át vezető utat, így Karahutának is loptak három dobozzal. Egy hónap múlva újból nekivágtak a kerítésnek, de lopás közben az iskola igazgatóhelyettese észrevette őket, s Veresék a festéket az iskola udvarán hagyva menekültek. Egy hét múlva már sikerrel loptak újabb hatvan kilót, ezt pedig Sipos használta el. Amikor felfedezték, hogy a gyár kerítésén viszonylag könnyen át lehet járni, két kereket is loptak, amit beépítettek Karahuta lovas kocsijába. Amikor Lajtos Vince meglátta a kocsit, elmondta, hogy neki is szüksége lenne ilyen kerekekre. Veresék nem sokat gondolkoztak, még aznap éjszaka elvitték magukkal Lajtost a gyár kerítéséhez, s hat munkagépre szerelhető kereket loptak el. A gyár november 11-én tet-t feljelentést ismeretlen tettesek ellen, s megkezdődött a nyomozás. Telt az idő, de tettesek nem kerültek rendőrkézre, mert Karahuta és Lajtos is elásták a kerekeket. A lopássorozatnak azonban nemsokára mégis vége- szakadt. Március 3-án történt, hogy Veres és Riskó búcsúestet rendezett a Krúdy-szállóban, mert Siposnak börtönbe kellett vonulnia. Amikor elfogyott a pénzük, bejöttek Nyíregyházára, és betörtek az Alföldi Vendéglátó Vállalat Árok utcai büféjébe, összekészítettek 7500 forint értékű holmit, azt Fábri János színjébe szállították, s ott osztoztak rajta. A büntetőeljárás során más is kiderült Karahutáékról. Többek között az, hogy Lajtos Vincén más módon is segítettek. Lajtos vásárolt egy tanyát, de a berendezésre nem maradt pénze, ezért Sipos József azt ajánlotta, hogy törjenek fel néhány víkend- házat és vigyenek onnan bútort. Az áldozat egy Jakus. bokori hétvégi ház lett, ahonnan összesen 2700 forint értékű felszerelést vittek Lajtos új tanyájára. Ugyanazon a telken volt egy másik hétvégi ház is, ahonnan 4300 forint értékű holmit szedtek össze. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné, dr. Váradi Katalin tanácsa Veres Attilát egy év két hónap, Karahuta Gábort egy év, Sipos Józsefet egy év hat hónap, Lajtos Vincét egy év, Riskó Györgyöt 10 hónap, Fábri Jánost hat hónap szabadságvesztésre, Kovács Györgyöt 3 ezer forint pénz főbüntetésre ítélte. A bíróság kötelezte a tolvajokat a kár megtérítésére. Az ítélet Kovács Györggyel szemben jogerőssé vált, a többié k ügyében a megyei bíróság dönt. KITEKINTÉS Országos lapokból Az országos napi- és hetilapokat lapozva az elmúlt hetekben több Szabolcs-Szat- márral foglalkozó írást találtunk. PILLANTÁS TARPÄRA Kékesi Katalin azt írja a Népszabadság július 27-i számában: a történelmi tradíciókból tán a legtöbb Tarpának jutott. Ez a négyezer-kétszáz lelkes nagyközség jól is sáfárkodik vele, szívbéli gondossággal. A meglátás nem alaptalan. A Tájházra költött hárommillió arról a kötelezettségvállalásról ad.bizonyig tékot, amely a történelmükkel napról napra együttélni akarók sajátja. A múltmentés mellett Tarpa jelene termelőszövetkezetétől függ. A közös haszna a gyümölcsökből, a fafeldolgozóból, a betonüzemből, a szeszfőzdéből származik, s reményeik szerint a most indított hőtükör- gyártásból. Újonnan honosodott kultúrának számít a szőlő, a Kis-hegyen. A bor ki- nek-kinek a pincéjébe kerül, inkább hobbi, mint üzlet. A társas élet színtere lett a hegy, a szomszédolás, a tere- ferék adják legfőbb értékét újabb, szorosabb közösség formálódik. Csaknem százharminc hétvégi kisház épült már; biciklivel, autóval naponta kijárnak ide munka után. Többségük paraszt vagy munkásember, akiket most érintett meg a természet varázsa, most szabadított fel a pihenés. SZATMÁRI képek A Magyar Nemzet július 9-i számában megjelent Ahol a kis Túr siet című riport is a szatmári vidékre kalauzol bennünket. A fehérgyarmati járás műemlékeinek felsorolása után megismerkedünk Fehérvári József nyugalmazott tanítóval, aki a fehér- gyarmati parkban felállított székelykaput s a város címerét faragta. Lakásában a maga készített bútorokon, faragott ajtókereteken kívül valóságos kiállítás látható: a nyírbátori stallumokkal díszített reneszánsz ebédlő, a csodaszarvas mondájával kifaragott láda és a faszobrok. A pedagógus munkáit otthon jól ismerik, a fehérgyarmatiak ezért szeretnék, ha kiállításokon máshol is megismerkedhetnének alkotásaival. A MEGYE . MÉHÉSZETÉRŐL A Szövetkezet idei 29. számából megtudhatjuk, hogy a Szabolcs vármegyei Méhészeti Egyesület 1942. május 25-én alakult. Az egyesületben ekkor 1600 méhészt és 9000 ka- sos méhcsaládot tartottak nyilván. A felszabadulás utáni első statisztikai összeírás alkalmával — 1947-ben — a megyében 1220 méhészt és 10 008 méhcsaládot írtak ösz- sze és 2924 üres kaptárt találtak. Jelenlegi' adatok szerint a méhészek száma 1947- hez viszonyítva alig emelkedett, a méhcsaládok száma több mint megháromszorozódott, a méztermelés pedig 14- szeresére nőtt. Szakmai és társadalmi elismerés eredményeképpen többen kapták meg a „Sőtér Kálmán”-em- lékjelvény különböző fokozatait. ' (o. sz.) /vissz i:r^cf Kell-e vészharang a stúdiószínpadnak?
