Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

Az izraeli légierő szerdán ismét egy órán át bom­bázta Nyugat-Beirut perem­vidékét és a libanoni főváros környékén lévő palesztin me­nekülttáborokat — jelentette a WAFA palesztin hírügy­nökség. A WAFA jelentése arról is beszámol, hogy a kedd esti tűzpárbajban 18 iz­raeli katona meghalt, a pa­lesztin tüzérség egy izraeli üteget és három szállítójár­művet megsemmisített. A beiruti rádió ugyanak­kor azt jelentette, hogy ame­rikai helikopterek szálltak le Dzsunie kikötő térségében, mintegy 15 kilométerre Észak-Beiruttól. Egyelőre nem tudni, hogy a helikopterek csapatokat szállítottak-e vagy sem. Begin izraeli miniszterelnök (balról) Jeruzsálemben Habib amerikai különmegbízottal tárgyalt a palesztin gerillák Nyugat-Beirutbó! való távo­zásáról. (Kelet-Magyarország telefotó) Egy izraeli hetilap szerint a Begin-kormány azt akarja, hogy az arab országok a Beirutból távozó palesztin fegyveresekkel együtt fogad­ják be azt a mintegy 8000 palesztint is, akit az izraeli katonák Libanon területén ejtettek fogságba. A lap úgy tudja, hogy az Izraelben tar­tózkodó Philip Habib ameri­kai elnöki különmegbízott ezt a 'kérdést is megtárgyal­ja az izraeli vezetőkkel. Lakásátadás Újvárosban Az első 45 lakásos épület átadásával megkezdődik Nyíregyháza-Űjváros hosszú évekre szóló lakásberuházási programja. A Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Válla­lat 6500 lakást épít fel ebben a lakónegyedben. Az első ütem részeként 1985-ig 1797 lakásba költözhetnek be az új lakók. Kubikosok, ácsok, házgyári szerelők szorgos- kodnak most az építkezésen és már több épületet szerel­tek össze, néhányat pedig alapoznak. Az első tömbbe hamarosan beköltözhetnek, ha minden terv szerint ha­lad, egy hónapon belül. A búza aratását követően a tarlóhántáson dolgozik Győri István, a kállósemjéni Üj Élet Tsz Németi-tagjában. (GB) '---------------------------------'l Új formák A z utóbbi évekre visz- szaktekintve aligha van olyan kormány- rendelet, amely akkora társadalmi méretű vitát váltott ki, mint a kisvál­lalkozások új formáinak zöld utat nyitó jogszabály. Óvatosak a vállalatve­zetők a házon kívüli kis­vállalkozások indításával. A körültekintés önmagá­ban nem lenne hiba, ám egyre gyakrabban látni, hogy néhány úttörő sémá­it, módszereit igyekeznek másolni a többiek. Álljon itt példaként az épületfelújító-javító nagy- vállalat esete. Náluk való­ságos népvándorlás indult, miután szolid szövegű kör­levél tudatta a dolgozók­kal: a cégre váró felada-' tok elvégzésére — munka­idő után — vállalati gaz­dasági munkaközösséget alapíthatnak. A háromez­res létszámból hétszázan jelentkeztek! Azóta hozzá­juk járnak tanulni a társ- vállalatok. A cégbíróságon a vál­lalkozók tömege a folyo­sót is ellepi. Tanácsi al­kalmazottak panaszkod­nak, hogy annyi munka- közösség, ilyen-olyan pol­gári jogi társaság, kisszö­vetkezet rohamozza őket engedélyért, hogy nem győzik a papírmunkát. A vállalkozásokat azonban sokféle, és főként sok helyről támadó idegenke­dés veszi körül. A főható­ságok — különösen az „állami kassza” őrei — a nyerészkedéstől félnek. Ók szabályozni szeretnék, és ezáltal áttekinteni, ellen­őrizni a kisvállalkozások működését. Létezik egy másfajta, ennél sokkal veszélyesebb idegenkedés is a kisvál­lalkozásokkal szemben: a megcsontosodott szemlé­letű vállalatvezetők ódz­kodása az újtól. Természetesen nem koc­kázatmentes mindaz, ami most elkezdődött. Fennáll a veszélye például annak, hogy az emberek munka­idejükben pihenik ki a szabad időben végzett vál ­lalkozói tevékenység fára­dalmait. Tehetik is, ha hagyják nekik: ha a mun­kaköri kötelességként rá­juk háruló feladat — szín­vonalában, szervezésében, elszámolási rendjében — messze elmarad attól, amit műszak után végez­nek. A kisvállalkozások tehát — közvetve — a munka színvonalának mi­nőségi javítását is szolgál­hatják. A gazdasági élet új­szülöttjeit ritkán ve­szi körül pátyolgató szeretet. De nem is baj, ha a kemény próba során az marad meg csupán, ami életképes. Azt viszont ma­gunk is védjük, oltalmaz­zuk, és — tanítsuk meg járni. G. L. F. Regionális együttműködés az építőiparban Az országban összesen 17 építőipari gazdasági társaság alakult — elsősorban a me­gyék közigazgatási határai­hoz igazodva. Ez utóbbi ha­tárok átlépésére egyedül a kelet-magyarországi térség építőipari szervezeteinek ve­zetői vállalkoztak és létre­hozták az ország egyetlen re­gionális építőipari gazdasági társaságát, amely az alábbi vállalatokat foglalta magába: Hajdú megyei ÁÉV, Debre­cen; Hajdú-Bihar megyei Ta­nácsi ÉV, Debrecen; Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, Nyíregy­háza; Szabolcs megyei ÁÉV, Nyíregyháza; Szabolcs-Szat- már megyei Építő- és Szere­lő V., Nyíregyháza. Hama­rosan csatlakozott a társu­láshoz az Építőipari Terme­lőeszköz-kereskedelmi Vál­lalat, jelenleg pedig fo­lyamatban van az Építőipari Gépesítő Vállalat belépése. A társulás alapvető céljai: a gazdasági körzetben je­lentkező építési igények és meglevő építőipari kapacitá­sok közötti összhang elősegí­tése; a meglevő építőipari kapacitások jobb kihasználá­sa; az építőipari kapacitásbő­vítés lehetőségeinek feltárá­sa; az építőipari dolgozók élet~. é? munkakörülményei­nek ^javítása; a készletgazdál­kodás koordinálása; a profil- tisztítás lehetőségének feltá­rása és előnyeinek hasznosí­tása stb. A társulás folyamatos mű­ködtetésére kilenc szakbi­zottságot hoztak létre, ame­lyek éves munkaterv alapján tevékenykednek. A fejleszté­si szakbizottság munkája eredményeként az utóbbi években elkerülték a párhu­zamos fejlesztéseket, mind­két megyében tért hódított az élőmunka-takarékos HAJ- DŰVÁZ-szerkezet, a mikro- cölöpözéses alapozási eljárás, a TÁURUS-szigetelés. Kidol­gozták a paneles családi há­zak tervvariációit. A termelési szakbizottság révén különösen érvényesült az együttműködés egyes építmények határidőre törté­nő átadásánál. A munkamég- osztásban előállított jelentős mennyiségű ipari és segéd­ipari termékek egymás kö­zötti forgalma a felhaszná­lóknál igen jelentős mértékű élőmunka-megtakarítást eredményezett. Egy másik szakbizottság­ban egyeztetik a vállalatok telepén működő kihelyezett ÉPTEK-anyagraktárakat, melyeket a társaságon kívüli építőipari szervezetek is igénybe vehetnek. A gépjaví­tás területén is előnyös sza­kosodást sikerült elérni. Je­lenleg folyamatban van az ÉGV bekapcsolódása e tevé­kenységbe, amitől további színvonaljavulás várható a gépgazdálkodás minden terü­letén. A szakmai és kulturá­lis színvonal emelése érde­kében létrehozták a Kelet­magyarországi ' Építőipari Vállalatok Szakmai Oktatási Központját, amely — az ÉVM Továbbképző Központ irány­elvei alapján — körzetünk­ben biztosítja a szükséges szakemberek képzését és to­vábbképzését. A Kelet-magyarországi Építőipari Gazdasági Társa­ságot nem a divat hozta lét­re, hanem alapítói felfedez­ték az együttes munka és az együttes fejlődés sok-sok elő­nyét és igyekeztek azt válla­lataik és a társadalom javá­ra felhasználni. Eddigi kö­zös tevékenységünk során újabb és újabb területek, és módszerek tárultak fel, me­lyeknek birtokbavételével az együttműködés gazdasági és erkölcsi eredményei tovább fokozhatok. P. J. Költségvetés, fejlesztés Első az alapellátás Társadalmi munka Nyírbélteken Az első félévi költségve­tési, fejlesztési valamint a társadalmimunka-terv- teljesítéséről, a legköze­lebbi tanácsülés elé kerülő előterjesztésekről tanács­kozott többekkel együtt augusztus 11-én, szerdán délután Nyírbélteken a ta­nács végrehajtó bizottsága. Korábbi, tanácsi hatá­rozatnak megfelelően l mint a gazdálkodásban, a I társadalmi munkában is • fő hangsúlyt az alapellá- | tási feladatokra összpon­tosították az első fél év során Nyírbélteken és ömbölyben. A tanács a költségvetésnél előirány- zott ez évi 12 millió 616 ■ ezer forintot, a fejlesztés­nél tervezett mintegy öt­millió forintot féléves szinten csak mintegy 34 százalékban használta fel. Ugyanis a teljesítések le­hetőségei zömmel az év } hátralévő részében jelent­keznek majd. Többek kö­zött a művelődési ház fű- ] téskorszerűsítésénél, az ! ömbölyi iskola és művelő- : dési ház belső felújításá- i nál, a nyírbélteki iskola \ belső munkáinál. Ezeknek ' a befejezési határideje a harmadik negyedév. Hasonló a helyzet a tár­sadalmi munkák értékelé­sénél is: itt a tervezett szolgáltatóház építésénél jelentkezik majd nagyobb mérvű, a tervezettnek megfelelő összegű érték. Kiemelkedő társadalmi munkát végzett az első fél évben Omboly, ahol az egy lakosra jutó érték 374 forint volt. Döntött a vég­rehajtó bizottság az augusztus 20-án átadásra kerülő Társadalmi Mun­káért kitüntető emlékpla- | kett odaítéléséről, jelen- ’ tést hallgatott meg és fo- j gadott el a lejárt idejű f határozatok végrehajtó- | sáról, tudomásul vette a két ülés között hozott fon- t tosabb döntéseket. HA3DÚVÁZ-SZERKEZET ÉS TAURUS-SZIGETELÉS Miközben folynak a tárgyalások Izraeli repülők tovább bombázzák Nyugat-Beirutot Jolin Castegnaro Gáspár Sándornál Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára szerdán a SZOT székházában fogadta John Castegnaro-t, a luxemburgi Független Szakszervezeti Szövetség (OGB-L) elnökét, aki szabadságát tölti hazánk­ban. A szívélyes légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két ország szak- szervezeti mozgalmának helyzetéről, feladatairól. Esz­mecserét folytattak a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom aktuális kérdéseiről és a magyar—luxemburgi szak- szervezeti együttműködés fejlesztéséről. Fékerőszabályzó NSZK-ba A MOM mátészalkai gyárában NSZK-kooperációban, ex­portra havonta 300 darab fékerőszabályzót készítenek. Pituk Ilona az alkatrészeket készíti elő az összeszereléshez. (J. L.) XXXIX. évfolyam, 188. szám ARA; 1,40 FORINT 1988. augusztus 12., csütörtök|

Next

/
Thumbnails
Contents