Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

1982. augusztus 11. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Mentőöv Levélírónk figyelmessé­ge, törődése révén gyakran kapunk hírt olyan kisko­rú gyermekekről, akik ve­szélyeztetett környezetben, rossz családi viszonyok között élnek. Sajnos van­nak ilyen esetek, de jó, hogy ezeket nem nézik a szomszédok, ismerősök közömbösen, felháborod­nak miatta, a gyermekek segítségére sietnek. Leg­többször igy jut tudomásá­ra a gyámhatóságnak is, és még időben intézkedés történik, a gyermekeket „kiszabadítják” ebből a le­hetetlen családi környezet­ből. Az ilyen tartalmú leve­leket mi is — még jó né­hányhoz hasonlóan — na­gyobb gonddal kezeljük és előfordul, hogy hosszabb ideig figyelemmel kísér­jük a kiskorú gyermekek sorsát, mígnem azok meg­nyugtatóan rendeződnek. Szerencsénk van, mert leg­többször már a gyámható­ság előtt ismert ügyekben kell segítséget kérnünk. Nehezebb a dolgunk, de kiváltképpen a gyámható­ságnak, ha a szülők rossz, netán italozó magatartá­suk miatt kell intézkedni. Ilyenkor ugyanis a meg­győzésnek, a rábeszélésnek már nem sok eredménye lehet, erre a szülők nem igen hagynak fel káros szenvedélyükkel, még a gyermekeikre való tekin­tettel sem. Egy lehetőség van szinte: a gyerekeket kell „kiszabadítani” ebből a környezetből, vagyis ál­lami gondozásba vételük­ről, intézeti elhelyezésük­ről gondoskodni. Más a helyzet, ha a szü­lők, vagy nevelőszülők ön­hibáján kívül nehéz anya­gi helyzetben élő gyerme­keken kell segíteni. Ez a segélyezési forma a gyer­mekvédelemnek egy sajá­tos területe, amely a csa­ládban élő, de rászoruló kiskorúak támogatását hi­vatott szolgálni. Ez a segélyezési for­ma kizárólag a kiskorúak érdekeit szolgálja, ezért nagy figyelmet fordíta­nak arra az illetékesek, hogy a pénzt a gyerekek nevelésére használják fel a szülők. Olykor az élel­mezésük javítására van szükség, máskor ruházko­dásukra utalványozza a segélyt a tanács, esetenként a napközis ellátás költsé­geit vállalja magára a közösség. A tartósan rossz körül­mények között élő gyerme­kek gondozását célozza a nevelési segély. Ilyenkor a családban marad a gyer­mek, s mert a szülők ön­hibájukon kívül vannak a kiskorú tartását és gon­dozását súlyosbító hely­zetben, ezért rendszeres nevelési segélyt kapnak a gyermekek után. Ez a meg­oldás jó, mert a családi környezetet nem pótolja a legideálisabb intézet sem. Jó néhány lehetőség van tehát, amely mentőövet je­lent azoknak a gyermekek­nek, akik a szülők fele­lőtlensége, vagy más ob­jektív okok miatt kerülnek már kiskorukban mostoha körülmények közé. Soltész Ágnes MIRE HASZNÁLJUK? A szezon kellős közepén le­het ugyan hűtőtáskát kapni, de hozzá való akkut már nem, ami nélkül pedig a táska használhatatlan. Isme­rősöm Nyíregyháza minden üzletében kereste, de hiába. Táskát úgyszólván mindenütt tudtak volna adni, de az em­lített fontos tartozékával egyik bolt sem rendelkezett. Előrelátóbbak is lehettek vol­na a kereskedők, legalább né­hány akkut mentettek volna meg a „felvásárlóktól”, hogy az újakhoz is tudnának most adni. Enélkül ugyan mire vá­sároljuk a táskát? F. I. nyíregyházi lakos LEJÁTSZÓFEJ Üzletről üzletre járva ke­restem a közelmúltban Tesla lemezjátszómhoz való VK 4302-es lejátszófejet. Hiába, mert sehol nem kaptam. Szo­morúan tekintek így a jobb­nál jobb lemezekre, mert számomra rendezhet a keres­kedelem lemezvásárt, ha nem működik egy apró alkatrész, tartozék miatt a lemezját­szóm. Vajon remélhetek-e, hogy egyszer érkezik az üz­letekbe az említett alkatrész­ből? Tarczali Pál nyíregyházi lakos MEGSZÓLÍTÁS Kellemetlenség ért a kö­zelmúltban a posta elírása miatt. Édesanyámat távirat­ban akartuk köszönteni név­napján, Anna-napon. Buda­pestre ugyanis nem tudtunk elmenni. Néhány nap múlva édesanyámtól szomorú leve­let kaptunk, elkeseredett, mert nem tudta mire vélni a táviratban szereplő megszólí­tásunkat. Ugyanis „Drága Édesanyám” helyett „Drága Keresztanyám” szerepelt. A postán elírták a szöveget, s amikor itt helyben reklamál­tam, csak sajnálkoztak. Nyolcvankét éves édesanyám előtt mi pedig restellkedünk a történtek miatt, s nem tudjuk, miként tehetnénk jó­vá, mert a posta tévedése mi­att figyelmességünket így joggal érthette félre. Különö­sen egy idős asszony. E példa is intse nagyobb figyelemre a postai dolgozókat. Deme Józsefné Üjfehértó, Néphadsereg utca 119. BORKÓSTOLÓ? Fültanúja voltam annak a * megbeszélésnek, amelyben arról volt szó az élemiszer- kiskereskedelmi vállalat és a borforgalmi vállalat képvise­lői között, hogy a közeljövő­ben netán a Kun Béla utca 4. számú házban lévő ABC- áruház helyén „borkóstolót” nyitnak, egyszóval italboltot. Mint e környéken lakót fö­löttébb bosszant a dolog, ha az elhatározás komoly és visszavonhatatlan. Ugyanis éppen elegünk van az éjsza­kai hangoskodásokból, hiszen a mintegy 500 méteres kör­zetben három dorbézolásra alkalmas hely van. Ha még egyet nyitnak, az itt lakók­nak elviselhetetlen lesz a helyzetük. Fontos a városban egy újabb alkalmat adni az italozás népszerűsítésére? Gégény István Nyíregyháza, Kossuth utca 67. sz. PONTATLAN ÓRA Talán sokán bíznak a nyíregyházi MÁV-állomás épületén lévő óra pontossá­gában. Őket szeretném most óvatosságra inteni példám­mal. Július 25-én ismerőse­immel még nyugodtan kóláz- tunk az állomás előtti téren, mert hiszen az óra vonatunk indulásáig még 15 percet „en­gedélyezett”. Sajnos, az óra késett, s mi szomjúságunk enyhítése közepette rémül­ten hallgattuk, hogy vona­tunk azonnal indul, amiről természetesen lemaradtunk. Vajon hányán jártak így ezen a napon? Ugyanis az állomás mindkét órája 15 percet késett. Csorba Pálné Kisvárda, Bocskai utca 15. szám KÖPENY Sok szülő gondja, hogy Nyíregyházán — bár az isko­lai év kezdetéig már nem olyan sok idő van — nem lehet többek közt olyan cél­szerű, és a fiatalok által ked­velt köpenyt kapni, amit nadrághoz is tudnának visel­ni, egyszóval arról a bizonyos rövidebb köpenyről szólok, amit a korábbi években már gyártottak. Bizonyára a keres­kedelem is tapasztalta, hogy ezeket szerették és keresték a fiatalok. Még néhány hét, s megkezdődik az iskola, ta­lán egy rugalmas, gyors in­tézkedéssel még elő lehetne „teremteni” ezeket a köpe­nyeket a fiatalok kedvére, örömére. Z. F-né nyíregyházi lakos RUGALMASABBAN Sok turista, kiránduló bosz- szankodott már amiatt, hogy a csengeri ÁFOR-kút vasár­nap mindig zárva van. Egy­szóval ha valaki nem előre­látó, könnyen itt ragad, mert üzemanyaghoz csak másnap tud hozzájutni. Nem lehetne megoldani, hogy vasárnap is legalább délig tartson nyitva a kút? Tekintettel az itt bo­nyolódó kishatármenti forga­lomra, s az elkövetkezendő időben fellendülő turizmusra. K. S. nyíregyházi lakos AZ „UTOLSÓ” AUTÓRONCS Korábban észrevételeztem, hogy van négy roncsautónk, nekünk jósavárosiaknak. Eb­ből hármat már elszállítottak, de a negyedik még mindig ott éktelenkedik tele kacat- tal a Korányi közben. Meg­tudtam: volt tulajdonosa, a Korányi közből régen elköl­tözött, csak a roncskocsiját hagyta nekünk „múzeális emlékként”. Jó lenne, ha az illetékesek elvontatnák az utcát csúfító roncsot. / Fügedi Imre Nyíregyháza, Korányi u. KLUB ZÁRVA Mintegy két hónapja, hogy zárt ajtó fogadja a társaság­ra, programra vágyó nyugdí­jasokat a Jósavárosban, mert az Ungvár sétány 27. számú épületben lévő nyugdíjasok klubja zárva van. Az elha- gyatottságra utal az is, hogy a helyiség előtti virágágyás is gondozatlan, tele van gazzal, gyommal. Jó lenne pedig, ha nyáron is működne a klub, végre megnyitnák. Szerkesztői üzenetek Selmeczi Sándor tisza- vasvári, id. Mohácsi György újfehértói, Ócsai Lászlóné nyírbogdányi, iff. Kemenyiczki János nyírpazonyi, Szalai Béla rohodi, Kádár Amadil nyírmeggyesi és Molnár István kisvárdai olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. Ónodi Lászlóné kisvár­dai, Pitlilc Istvánná tisza- teleki, Zámbó Margit csen­geri, Kiss Gyuláné tisza- kanyári, Tóth Józsefné ib- rányi, Tóth Kálmán nyír­bátori, özv. Páva István­ná botpaládi, Tóth Aran­ka tiszakanyári, Pétercsák Sándor nyíregyházi, Sznet- ta András nyíregyházi, Gárdonyi Vince sóstó- gyógyfürdői, Nagy György rohodi, Karádi László nyíregyházi, Tóth Józsefné őri, Nemes József deme- cseri, Illés Károlyné kis­várdai, Kovács Pálné nyír­egyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Halász Béláné nagykál- lói, Szatmári József kéki olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk. örü­lünk, hogy segíthettünk. Hatala Bertalan puszta­dobosi lakos észrevétele jogos volt, ugyanis a ren­delkezések értelmében a telektulajdonosok, illetve használók kötelesek a te­lek előtt húzódó árkot, járdát, valamint az útpad­kát karbantartani. Ruszki József jékei ol­vasónk által szóvá tett munkát a víz- és csator­namű vállalat szakembe­rei rövidesen elvégzik. Bay Ferencné nyírma- dai lakos panaszát orvo­solják, s a községi tanács a további lehetőségekről is kellő tájékoztatást adott levélírónknak. K: Tóth Lajosné csenge­ri olvasónkat az Állami Biztosító mátészalkai vá­rosi és járási fiókja levél­ben értesítette, hogy fér­jét a CSÉB biztosítása alapján már ebben az év­ben is segéllyel támogat­ták, a szabályzat értelmé­ben azonban egy évben csak egyszer fizethetnek segélyt. Áz illetékes válaszol JOBB SZERVEZÉSSEL A Kelet-Magyarország jú­lius 4-i számában szóvá tet­ték, hogy Sóstógyógyfürdőn a melegstrand területén az egyik alkalommal az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat 128. számú pavilonjában még 10,30-kor sem lehetett tejet kapni. Közöljük, hogy a tej­hiányt sajnálatos módon az okozta, hogy a területet el­látó gépkocsi vezetője várat­lanul megbetegedett, és a he­lyettesítését csak később tudtuk megoldani.“ Ez okozta a késedelmes kiszállítást. In- Egy jósavárosi nyugdíjas tézkedtünk, hogy a jövőben gyorsabban oldják meg eze­ket a problémákat, különös tekintettel az üdülőterületre. •Ugyancsak a vállalatunkat érintette a berkeszi asszonyok panasza, hogy a községben lévő bolt nyitása után csupán egy óra múlva érkezik meg a tej, a tejtermékek. Ez való­ban az áruellátást végző dol­gozónk helytelen munkaszer­vezéséből adódott. Intézked­tünk, hogy a kérdéses bolt még a nyitás előtt megkapja a tejet. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi üzeme Áz eltartási szerződésről Márton Károly és több nyugdíjas levélírónk érdeklő­dött, hogy miként köthetnének eltartási szerződést? Az eltartási és életjáradék szerződések fontos társa­dalompolitikai célt valósítanak meg. A tartásra, illetőleg járadék fizetésére vállalkozók otthonra találnak, az ezt el­fogadó idős emberek pedig gondozóra, illetve havi pénz­összegre (járadékra) tarthatnak igényt. A mozgékony, magukat még ellátni tudó öregek szá­mára kedvezőbb az életjáradéki szerződés megkötése. Eb­ben az egyik félnek meghatározott pénzösszeget vagy ter­méket kell időszakonként nyújtania. Jó tudni, hogy élet- járadéki szerződést csupán saját tulajdonban lévő ingat­lanra (lakásra, házra) lehet kötni. Akinek bérlakása van, csak eltartási szerződést köthet. Ez pedig feltételezi a két szerződő fél együttlakását. (A magántulajdonban lévő bér­lakásokra eltartási szerződést csak a tulajdonos hozzájá­rulásával lehet kötni.) A tartási szerződésben az eltartó azt vállalja, hogy a másik felet saját háztartásában megfelelően eltartja, el­lenszolgáltatásként pedig az eltartott lakásbérletének foly­tatására szerezhet jogot. A megfelelő tartás elsősorban élelmezést, gondozást, ápolást, gyógyíttatást és a majdani eltemettetést jelenti. Fontos, hogy az eltartási szerződés pontosan tartalmazza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szerződésszegésre csak ennek alapján lehet hivatkoz­ni. Célszerű a szerződésbe belefoglalni azt is, hogy más személyt a lakásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fogadhat be. Ha mégis engedményt kívánnak tenni e té­ren egymásnak, ezeket is pontosan írásba kell foglalniuk. A szerződés megkötésekor általában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik magárahagyatottsága, a fiatalok pedig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményében. Csakhogy együttélni különböző generációknak nem könnyű, még a vérségen alapuló családban sem. Kiderül, hogy a sokáig magányos,,’idős ember szokásai elviselhetetlenek a fiata­lok számára, de ők is feszültségforrás lesznek a befogadó­nak, aki később mégsem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. A bérleti jog folytatásához ragaszkodók ritkábban, a kiszolgáltatott vagy magukat kiszolgáltatottnak vélt idős emberek gyakrabban javasolják az eltartási szerződés fel­bontását. Ha akaratuk megegyezik, elég elmenniük a ta­nácsra, szerződésüket ott felbontják. Ha azonban csak egyi­kük szeretné a szerződést felbontani, az illetékes bíróság­hoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói döntés várható ered­mény^? A bíróságok mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szerződést kinek a hibájából nem lehet teljesíte­ni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját elhanyagol­ta, nem etette, nem ápolta, a szerződésben vállalt kötele­zettségeit súlyosan megszegte — netán bántalmazta is — rossz hiszemű, jogcím nélküli lakóvá válik a lakásban, aki az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Azaz, ki kell mennie a lakásból anélkül, hogy bérmiféle lakás- lehetőség biztosítását várhatná akár a tanácstól, akár az eltartottjától. Az elmúlt évek bírói gyakorlata sok ecetben hozott ilyen határozatot, vagyis sok együttélésre alkalmat­lan személy rossz hiszemű, jogcím nélküli lakóvá nyilvá­nítását mondta ki. Ott volt az ítéleten a záradék is: el­helyezéséről maga köteles gondoskodni. Ám az idős, be­teg emberek továbbra is kiszolgáltatottjai voltak az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak”. Mert azt a jogukat a renitenskedők jól tudták, hogy utcára senkit nem lehet kiköltöztetni. Hol volt ereje ahhoz egy esetleg már moz­gásképtelen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerezzen, ahová a lakóját ki tudja tenni? Most lehetőség van a rossz hiszeműek ismételt bírsá­golására mindaddig, amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudnivaló: a garázdákat az új jogszabály szerint elhelyezés nélkül is — ha úgy tetszik az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartása miatt hiúsult meg, a következőképpen dönthet a bíróság. A tartást életjáradék fizetésére változtathatja át. De a la­kó marad! Másik megoldás: a kÍSzgyződést felbontja a bí­róság, az addigi tartás ellenértékének megfizetésére a volt eltartó igényt tarthat, sőt mivel jóhiszemű, jogcím nélküli lakóvá válik, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Bizony gyakran vár ez a feladat a volt eltartottra. Tehát nem jól számít, ha puszta szeszélyből — esetleg mert a szomszéd- asszony „jobb” eltartót ajánl — akar megszabadulni eltar­tójától. Gyakran megesik, hogy magas pénzösszeget és má­sik lakást kell „búcsúzóul” előteremtenie. Dr. Kertész Éva \

Next

/
Thumbnails
Contents