Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
1982. augusztus 11. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Mentőöv Levélírónk figyelmessége, törődése révén gyakran kapunk hírt olyan kiskorú gyermekekről, akik veszélyeztetett környezetben, rossz családi viszonyok között élnek. Sajnos vannak ilyen esetek, de jó, hogy ezeket nem nézik a szomszédok, ismerősök közömbösen, felháborodnak miatta, a gyermekek segítségére sietnek. Legtöbbször igy jut tudomására a gyámhatóságnak is, és még időben intézkedés történik, a gyermekeket „kiszabadítják” ebből a lehetetlen családi környezetből. Az ilyen tartalmú leveleket mi is — még jó néhányhoz hasonlóan — nagyobb gonddal kezeljük és előfordul, hogy hosszabb ideig figyelemmel kísérjük a kiskorú gyermekek sorsát, mígnem azok megnyugtatóan rendeződnek. Szerencsénk van, mert legtöbbször már a gyámhatóság előtt ismert ügyekben kell segítséget kérnünk. Nehezebb a dolgunk, de kiváltképpen a gyámhatóságnak, ha a szülők rossz, netán italozó magatartásuk miatt kell intézkedni. Ilyenkor ugyanis a meggyőzésnek, a rábeszélésnek már nem sok eredménye lehet, erre a szülők nem igen hagynak fel káros szenvedélyükkel, még a gyermekeikre való tekintettel sem. Egy lehetőség van szinte: a gyerekeket kell „kiszabadítani” ebből a környezetből, vagyis állami gondozásba vételükről, intézeti elhelyezésükről gondoskodni. Más a helyzet, ha a szülők, vagy nevelőszülők önhibáján kívül nehéz anyagi helyzetben élő gyermekeken kell segíteni. Ez a segélyezési forma a gyermekvédelemnek egy sajátos területe, amely a családban élő, de rászoruló kiskorúak támogatását hivatott szolgálni. Ez a segélyezési forma kizárólag a kiskorúak érdekeit szolgálja, ezért nagy figyelmet fordítanak arra az illetékesek, hogy a pénzt a gyerekek nevelésére használják fel a szülők. Olykor az élelmezésük javítására van szükség, máskor ruházkodásukra utalványozza a segélyt a tanács, esetenként a napközis ellátás költségeit vállalja magára a közösség. A tartósan rossz körülmények között élő gyermekek gondozását célozza a nevelési segély. Ilyenkor a családban marad a gyermek, s mert a szülők önhibájukon kívül vannak a kiskorú tartását és gondozását súlyosbító helyzetben, ezért rendszeres nevelési segélyt kapnak a gyermekek után. Ez a megoldás jó, mert a családi környezetet nem pótolja a legideálisabb intézet sem. Jó néhány lehetőség van tehát, amely mentőövet jelent azoknak a gyermekeknek, akik a szülők felelőtlensége, vagy más objektív okok miatt kerülnek már kiskorukban mostoha körülmények közé. Soltész Ágnes MIRE HASZNÁLJUK? A szezon kellős közepén lehet ugyan hűtőtáskát kapni, de hozzá való akkut már nem, ami nélkül pedig a táska használhatatlan. Ismerősöm Nyíregyháza minden üzletében kereste, de hiába. Táskát úgyszólván mindenütt tudtak volna adni, de az említett fontos tartozékával egyik bolt sem rendelkezett. Előrelátóbbak is lehettek volna a kereskedők, legalább néhány akkut mentettek volna meg a „felvásárlóktól”, hogy az újakhoz is tudnának most adni. Enélkül ugyan mire vásároljuk a táskát? F. I. nyíregyházi lakos LEJÁTSZÓFEJ Üzletről üzletre járva kerestem a közelmúltban Tesla lemezjátszómhoz való VK 4302-es lejátszófejet. Hiába, mert sehol nem kaptam. Szomorúan tekintek így a jobbnál jobb lemezekre, mert számomra rendezhet a kereskedelem lemezvásárt, ha nem működik egy apró alkatrész, tartozék miatt a lemezjátszóm. Vajon remélhetek-e, hogy egyszer érkezik az üzletekbe az említett alkatrészből? Tarczali Pál nyíregyházi lakos MEGSZÓLÍTÁS Kellemetlenség ért a közelmúltban a posta elírása miatt. Édesanyámat táviratban akartuk köszönteni névnapján, Anna-napon. Budapestre ugyanis nem tudtunk elmenni. Néhány nap múlva édesanyámtól szomorú levelet kaptunk, elkeseredett, mert nem tudta mire vélni a táviratban szereplő megszólításunkat. Ugyanis „Drága Édesanyám” helyett „Drága Keresztanyám” szerepelt. A postán elírták a szöveget, s amikor itt helyben reklamáltam, csak sajnálkoztak. Nyolcvankét éves édesanyám előtt mi pedig restellkedünk a történtek miatt, s nem tudjuk, miként tehetnénk jóvá, mert a posta tévedése miatt figyelmességünket így joggal érthette félre. Különösen egy idős asszony. E példa is intse nagyobb figyelemre a postai dolgozókat. Deme Józsefné Üjfehértó, Néphadsereg utca 119. BORKÓSTOLÓ? Fültanúja voltam annak a * megbeszélésnek, amelyben arról volt szó az élemiszer- kiskereskedelmi vállalat és a borforgalmi vállalat képviselői között, hogy a közeljövőben netán a Kun Béla utca 4. számú házban lévő ABC- áruház helyén „borkóstolót” nyitnak, egyszóval italboltot. Mint e környéken lakót fölöttébb bosszant a dolog, ha az elhatározás komoly és visszavonhatatlan. Ugyanis éppen elegünk van az éjszakai hangoskodásokból, hiszen a mintegy 500 méteres körzetben három dorbézolásra alkalmas hely van. Ha még egyet nyitnak, az itt lakóknak elviselhetetlen lesz a helyzetük. Fontos a városban egy újabb alkalmat adni az italozás népszerűsítésére? Gégény István Nyíregyháza, Kossuth utca 67. sz. PONTATLAN ÓRA Talán sokán bíznak a nyíregyházi MÁV-állomás épületén lévő óra pontosságában. Őket szeretném most óvatosságra inteni példámmal. Július 25-én ismerőseimmel még nyugodtan kóláz- tunk az állomás előtti téren, mert hiszen az óra vonatunk indulásáig még 15 percet „engedélyezett”. Sajnos, az óra késett, s mi szomjúságunk enyhítése közepette rémülten hallgattuk, hogy vonatunk azonnal indul, amiről természetesen lemaradtunk. Vajon hányán jártak így ezen a napon? Ugyanis az állomás mindkét órája 15 percet késett. Csorba Pálné Kisvárda, Bocskai utca 15. szám KÖPENY Sok szülő gondja, hogy Nyíregyházán — bár az iskolai év kezdetéig már nem olyan sok idő van — nem lehet többek közt olyan célszerű, és a fiatalok által kedvelt köpenyt kapni, amit nadrághoz is tudnának viselni, egyszóval arról a bizonyos rövidebb köpenyről szólok, amit a korábbi években már gyártottak. Bizonyára a kereskedelem is tapasztalta, hogy ezeket szerették és keresték a fiatalok. Még néhány hét, s megkezdődik az iskola, talán egy rugalmas, gyors intézkedéssel még elő lehetne „teremteni” ezeket a köpenyeket a fiatalok kedvére, örömére. Z. F-né nyíregyházi lakos RUGALMASABBAN Sok turista, kiránduló bosz- szankodott már amiatt, hogy a csengeri ÁFOR-kút vasárnap mindig zárva van. Egyszóval ha valaki nem előrelátó, könnyen itt ragad, mert üzemanyaghoz csak másnap tud hozzájutni. Nem lehetne megoldani, hogy vasárnap is legalább délig tartson nyitva a kút? Tekintettel az itt bonyolódó kishatármenti forgalomra, s az elkövetkezendő időben fellendülő turizmusra. K. S. nyíregyházi lakos AZ „UTOLSÓ” AUTÓRONCS Korábban észrevételeztem, hogy van négy roncsautónk, nekünk jósavárosiaknak. Ebből hármat már elszállítottak, de a negyedik még mindig ott éktelenkedik tele kacat- tal a Korányi közben. Megtudtam: volt tulajdonosa, a Korányi közből régen elköltözött, csak a roncskocsiját hagyta nekünk „múzeális emlékként”. Jó lenne, ha az illetékesek elvontatnák az utcát csúfító roncsot. / Fügedi Imre Nyíregyháza, Korányi u. KLUB ZÁRVA Mintegy két hónapja, hogy zárt ajtó fogadja a társaságra, programra vágyó nyugdíjasokat a Jósavárosban, mert az Ungvár sétány 27. számú épületben lévő nyugdíjasok klubja zárva van. Az elha- gyatottságra utal az is, hogy a helyiség előtti virágágyás is gondozatlan, tele van gazzal, gyommal. Jó lenne pedig, ha nyáron is működne a klub, végre megnyitnák. Szerkesztői üzenetek Selmeczi Sándor tisza- vasvári, id. Mohácsi György újfehértói, Ócsai Lászlóné nyírbogdányi, iff. Kemenyiczki János nyírpazonyi, Szalai Béla rohodi, Kádár Amadil nyírmeggyesi és Molnár István kisvárdai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Ónodi Lászlóné kisvárdai, Pitlilc Istvánná tisza- teleki, Zámbó Margit csengeri, Kiss Gyuláné tisza- kanyári, Tóth Józsefné ib- rányi, Tóth Kálmán nyírbátori, özv. Páva Istvánná botpaládi, Tóth Aranka tiszakanyári, Pétercsák Sándor nyíregyházi, Sznet- ta András nyíregyházi, Gárdonyi Vince sóstó- gyógyfürdői, Nagy György rohodi, Karádi László nyíregyházi, Tóth Józsefné őri, Nemes József deme- cseri, Illés Károlyné kisvárdai, Kovács Pálné nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Halász Béláné nagykál- lói, Szatmári József kéki olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Hatala Bertalan pusztadobosi lakos észrevétele jogos volt, ugyanis a rendelkezések értelmében a telektulajdonosok, illetve használók kötelesek a telek előtt húzódó árkot, járdát, valamint az útpadkát karbantartani. Ruszki József jékei olvasónk által szóvá tett munkát a víz- és csatornamű vállalat szakemberei rövidesen elvégzik. Bay Ferencné nyírma- dai lakos panaszát orvosolják, s a községi tanács a további lehetőségekről is kellő tájékoztatást adott levélírónknak. K: Tóth Lajosné csengeri olvasónkat az Állami Biztosító mátészalkai városi és járási fiókja levélben értesítette, hogy férjét a CSÉB biztosítása alapján már ebben az évben is segéllyel támogatták, a szabályzat értelmében azonban egy évben csak egyszer fizethetnek segélyt. Áz illetékes válaszol JOBB SZERVEZÉSSEL A Kelet-Magyarország július 4-i számában szóvá tették, hogy Sóstógyógyfürdőn a melegstrand területén az egyik alkalommal az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 128. számú pavilonjában még 10,30-kor sem lehetett tejet kapni. Közöljük, hogy a tejhiányt sajnálatos módon az okozta, hogy a területet ellátó gépkocsi vezetője váratlanul megbetegedett, és a helyettesítését csak később tudtuk megoldani.“ Ez okozta a késedelmes kiszállítást. In- Egy jósavárosi nyugdíjas tézkedtünk, hogy a jövőben gyorsabban oldják meg ezeket a problémákat, különös tekintettel az üdülőterületre. •Ugyancsak a vállalatunkat érintette a berkeszi asszonyok panasza, hogy a községben lévő bolt nyitása után csupán egy óra múlva érkezik meg a tej, a tejtermékek. Ez valóban az áruellátást végző dolgozónk helytelen munkaszervezéséből adódott. Intézkedtünk, hogy a kérdéses bolt még a nyitás előtt megkapja a tejet. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi üzeme Áz eltartási szerződésről Márton Károly és több nyugdíjas levélírónk érdeklődött, hogy miként köthetnének eltartási szerződést? Az eltartási és életjáradék szerződések fontos társadalompolitikai célt valósítanak meg. A tartásra, illetőleg járadék fizetésére vállalkozók otthonra találnak, az ezt elfogadó idős emberek pedig gondozóra, illetve havi pénzösszegre (járadékra) tarthatnak igényt. A mozgékony, magukat még ellátni tudó öregek számára kedvezőbb az életjáradéki szerződés megkötése. Ebben az egyik félnek meghatározott pénzösszeget vagy terméket kell időszakonként nyújtania. Jó tudni, hogy élet- járadéki szerződést csupán saját tulajdonban lévő ingatlanra (lakásra, házra) lehet kötni. Akinek bérlakása van, csak eltartási szerződést köthet. Ez pedig feltételezi a két szerződő fél együttlakását. (A magántulajdonban lévő bérlakásokra eltartási szerződést csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet kötni.) A tartási szerződésben az eltartó azt vállalja, hogy a másik felet saját háztartásában megfelelően eltartja, ellenszolgáltatásként pedig az eltartott lakásbérletének folytatására szerezhet jogot. A megfelelő tartás elsősorban élelmezést, gondozást, ápolást, gyógyíttatást és a majdani eltemettetést jelenti. Fontos, hogy az eltartási szerződés pontosan tartalmazza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szerződésszegésre csak ennek alapján lehet hivatkozni. Célszerű a szerződésbe belefoglalni azt is, hogy más személyt a lakásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fogadhat be. Ha mégis engedményt kívánnak tenni e téren egymásnak, ezeket is pontosan írásba kell foglalniuk. A szerződés megkötésekor általában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik magárahagyatottsága, a fiatalok pedig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményében. Csakhogy együttélni különböző generációknak nem könnyű, még a vérségen alapuló családban sem. Kiderül, hogy a sokáig magányos,,’idős ember szokásai elviselhetetlenek a fiatalok számára, de ők is feszültségforrás lesznek a befogadónak, aki később mégsem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. A bérleti jog folytatásához ragaszkodók ritkábban, a kiszolgáltatott vagy magukat kiszolgáltatottnak vélt idős emberek gyakrabban javasolják az eltartási szerződés felbontását. Ha akaratuk megegyezik, elég elmenniük a tanácsra, szerződésüket ott felbontják. Ha azonban csak egyikük szeretné a szerződést felbontani, az illetékes bírósághoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói döntés várható eredmény^? A bíróságok mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szerződést kinek a hibájából nem lehet teljesíteni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját elhanyagolta, nem etette, nem ápolta, a szerződésben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegte — netán bántalmazta is — rossz hiszemű, jogcím nélküli lakóvá válik a lakásban, aki az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Azaz, ki kell mennie a lakásból anélkül, hogy bérmiféle lakás- lehetőség biztosítását várhatná akár a tanácstól, akár az eltartottjától. Az elmúlt évek bírói gyakorlata sok ecetben hozott ilyen határozatot, vagyis sok együttélésre alkalmatlan személy rossz hiszemű, jogcím nélküli lakóvá nyilvánítását mondta ki. Ott volt az ítéleten a záradék is: elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ám az idős, beteg emberek továbbra is kiszolgáltatottjai voltak az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak”. Mert azt a jogukat a renitenskedők jól tudták, hogy utcára senkit nem lehet kiköltöztetni. Hol volt ereje ahhoz egy esetleg már mozgásképtelen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerezzen, ahová a lakóját ki tudja tenni? Most lehetőség van a rossz hiszeműek ismételt bírságolására mindaddig, amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudnivaló: a garázdákat az új jogszabály szerint elhelyezés nélkül is — ha úgy tetszik az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartása miatt hiúsult meg, a következőképpen dönthet a bíróság. A tartást életjáradék fizetésére változtathatja át. De a lakó marad! Másik megoldás: a kÍSzgyződést felbontja a bíróság, az addigi tartás ellenértékének megfizetésére a volt eltartó igényt tarthat, sőt mivel jóhiszemű, jogcím nélküli lakóvá válik, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Bizony gyakran vár ez a feladat a volt eltartottra. Tehát nem jól számít, ha puszta szeszélyből — esetleg mert a szomszéd- asszony „jobb” eltartót ajánl — akar megszabadulni eltartójától. Gyakran megesik, hogy magas pénzösszeget és másik lakást kell „búcsúzóul” előteremtenie. Dr. Kertész Éva \