Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 28. Csak amennyit a hálózat elbír... Villamos kályhát szeretnének... Szaporodnak a panaszok: a megvásárolt villanykályhákat a TITÁSZ nem kapcsolja be. A kérések elutasításának okairól a vállalat nyíregyházi üzemigazgatóságán Bezerédi Antal igazgatóhelyettestől, az üzemviteli osztály vezetőjétől kértünk tájékoztatást: — Kétségtelen, hogy a villamos fűtésnek »a fogyasztó szempontjából számos előnye van. Kényelmes, tiszta és tetszés szerint szabályozható. Mindemellett aránylag olcsó is, hiszen az állam jelentősen dotálja. Nem véletlen, hogy az olajjal való fűtés helyett sokan ezt a lehetőséget választották szívesebben. A villamos kályhák iránti igény növekedését nagyban befolyásolta az ennek előnyeit ismertető, széles körű reklámozás is. Azonban a megnövekedett igényekkel az áramszolgáltató vállalatok nem tudtak lépést tartani. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóságának működési területén 2791 hőtárolós villamos kályha üzemel 14 096 kW beépített teljesítménnyel. További 111 fogyasztó igényét tudjuk még jelenleg, a kérelmeknek megfelelően kielégíteni. Az elutasított kérelmek száma viszont 379. — Milyen akadályai vannak a bekötéseknek elsősorban? — A villamos kályhák elterjedésének két alapvető korlátja van: az áramszolgáltató kezelésében levő hálózatok műszaki állapota, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges áram előállítására felhasznált energia származása. Sajnos, a meglevő hálózat a megyében nem mindenütt alkalmas arra, hogy ilyen nagymérvű terheléseket feszültségesés nélkül elbírjon, s egy-egy villamos kályhának a hálózatra való kapcsolása körülbelül 30 ezer forint állami beruházást igényelne, amelyre jelenleg nincs fedezet. Ami az energia származását illeti: ha az éjszakai fogyasztásra beállított villanykályhákhoz az áramot már nem tudjuk szénből, vagy atomerőművel biztosítani, akkor kénytelenek lennénk «olajtüzelésű erőműveket is üzembe helyezni. Ilyen esetben pedig — bármilyen furcsán is hangzik — a villamos kályhák üzemeltetéséhez már kétszer annyi olajat kellene felhasználni, mintha azt közvetlen fűtéshez használnák el a fogyasztók. Márpedig a jelenlegi árszabályozás szerint az éjszakai áramdíj még a tüzelőanyag költségét sem fedezi, s a további dotációk meghaladják a népgazdaság teherbíró képességét. — Mikorra várható változás, s addig is mit tahácsol? — A terv szerinti erőmű- fejlesztések 1990-re biztosítják majd, hogy a kályhák üzemeléséhez szükséges áram előállításából kizárják az olajat. A bekötések tehát addig is korlátozott számban lehetségesek. Azonban ha valaki mégsem mond le az ilyen természetű igényéről — mielőtt ebbe az eléggé költséges beruházásba belekezdene — feltétlen érdeklődjék a TITÁSZ-nál — s még a kályhák megvásárlása előtt szerezze meg az áram- szolgáltató engedélyét. Itt említeném még meg, hogy a meleg víz előállítására használt villamos boylerek hálózatra való kapcsolását nem korlátozza a vállalat. Tóth Árpád A nyírkarászi Béke Termelőszövetkezetben százan szedik a húsvéti rozmaringot, majd a kertben osztályozzák és szállítják Tu- zsérra, ahonnan szovjet exportra kerül. (Jávor L. felv.) ÚJ építési formák Néhány hónapja, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága a magánlakás-építés helyzetéről és annak telekellátottságáról tárgyalt, felkérte az OTP megyei igazgatóságát, hogy sajátos lehetőségeivel segítse a megye településein a lakásépítések megvalósítását. Hogy mit tett azóta a takarékpénztár, arról a napokban adott tájékoztatást Körtély Sándor igazgató, a megyei népi ellenőrzési bizottságnak. Előtérben a magánépítés Hogy mennyire fontos e téma áttekintése, mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindkét 15 éves lakásépítési programban kiemelt helyet kaptak a magánerős építkezések, s az ötödik ötéves terv idején felépített 23 513 lakásból is 19 541 épült magánerősként. A megye VI. ötéves tervében még ettől is nagyobb arányt, az összes lakás 86,7 százalékát teszik majd ki a magánerős építkezések, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen ezek teljesítésén múlik a megye lakásprogramjának megvalósítása. Már a VI. ötéves terv előkészítése során gondoskodni kellett arról, hogy az első esztendőre is legyen elegendő építési terület, ne akadályozza a munkát tervezői, vagy kivitelezői kapacitás hiánya, s ha nem is volt minden zökLakás kalákában Felszámolják a C telepeket Putriból komfortba Nyíregyházán öt jelentősebb telepen élnek cigánycsaládok. Legtöbben minden komfortot nélkülöző putrikban, deszkabódékban. A városi tanács — anyagi erejéhez mérten -í- igyekszik minél több cigány- családot a mai igényeknek jobban megfelelő komfortos lakáshoz juttatni, vagy pedig építkezésre ösztönözni. Az építési szándékot hathatósan támogatják, ingyen adnak telket, nem határozza meg a tanács, hogy milyen határidőig kell felépíteni rajta a házat, 180 ezer forintos hitelt nyújtanak. A hitel feltétele viszont az, hogy legalább ennek az összegnek a tíz százalékával kell, hogy rendelkezzen a család. A legnagyobb nyíregyházi cigánytelepet, a Bartók Béla utcait a múlt év novemberében tudták végérvényesen felszámolni. Hét putriból közel ötven embert helyeztek el szükséglakásokban. A másik jelentős telep a Titel utcai, a tanács itt a sajáterős lakásépítést szorgalmazná, egyelőre nem nagy sikerrel. Pedig Vajda-bokorban mindig tartalékolnak 5—6 telket, amit az építkezni szándékozóknak felajánlhatnak. Ezenkívül Szeles-bokorban, a Manda- bokorba vezető út mentén élnek még nagyobb tömbben cigánycsaládok. Nyíregyháza központjában a Körte utcán és környékén élnek nagyobb számban, itt viszont a kiskörút építése miatt néhány éven belül feltehetően a szanálások miatt önmagától megszűr nik a telepszerű együttélés. T. K. kenőmentes, az eredmény nem maradt el: az eddig eltelt másfél év alatt 4546 lakás épült fel magánerőből. Ez nem jelenti azt, hogy eny- nyivel több lakás lenne Sza- bolcs-Szatmár megyében, mert a lakások többsége elavult, vagy a belvíz által megrongált lakás helyett épült fel. A magánerős lakásépítések között — különösen a községekben és nagyközségekben — legnépszerűbb a családi ház, amelyből az V. ötéves tervben 15 681 épült fel, mostani középtávú tervünk 13 770 építésével számol. Ezek többségéhez a tanácsoknak kell telket biztosítaniuk, lehetőleg alapközművekkel, vízzel és villannyal ellátva, de segíti ezt a tevékenységet a takarékpénztár is. Az elmúlt két év alatt tíz településen 805 telket alakítottak ki, ebben az évben pedig újabb 15 településen közel 800 építési telek kialakítása van folyamatban. Kizárták a tervezésből Megközelítőleg 3000 telek van ezenkívül a megye településein, amelyeket a tanácsok tartós használatba tudnak adni, de gondot jelent, hogy a technikusi végzettségű tervezőket kizárták a tervezésből, s így Fehérgyarmat, Vá- sárosnamény, Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor körzete hátrányosabb helyzetbe került. A típustervek pedig nem minden esetben érhetők könnyen el, s megkedvelteté- sükhöz is kell még néhány esztendő. A városokban és a nagyközségek többségének központjában a társasházépítés a legkedveltebb forma, mivel azonban a hitelfeltételek nem túl kedvezőek, magánszervezésű társasházépítés alig akadt, az ilyen formában másfél év alatt felépült 1351 lakás többsége az OTP, vagy a lakásszövetkezetek beruházásában valósult meg. Ez 853- mal kevesebb, mint amennyit erre az időszakra terveztek a tanácsok, mert — főleg Nyíregyházán — lassabban haladt az építési területek előkészítése, a szanálás, a régi lakók elhelyezése, és a közművesítés is. Pedig a lakásépítési program megvalósítása Nyíregyházán különös jelentőségű, hiszen itt a legnagyobb a lakáshiány. Kétlépcsős megoldás Ami a hagyományos technológiával megvalósuló lakásépítések tervezését illeti, ez megoldottnak tekinthető, nem így maga az építkezés, mert sem az állami, sem a szövetkezeti ipar nem vállalt ilyen építkezést. Nincs gond az öntött- és paneltechnológiával épülő lakások kivitelezésével, itt viszont az okoz problémát, hogy az ÉVM szabályozása alapján a Nyírterv sem a debreceni, sem a miskolci házgyár által szállított lakások terveinek adaptálására nem jogosult. A takarékpénztár néhány új lakásépítési formát is bevezetett a magánerős építés, vagy vásárlás elősegítésére. Egyik ilyen a családalapító fiatalok lakásgondjainak kétlépcsős megoldása, amelynek lényégé, hogy a kis alapterületű lakásba beköltöző fiatalok számára — megfelelő előtakarékoskodás mellett — öt év elteltével nagyobb lakást biztosít a tanács és az OTP. Jelenleg Nyíregyházán 120, Vásárosnaményban 30 ilyen lakás építése áll előkészítés alatt, de Mátészalkán is tárgyalások kezdődtek hasonló lakások építésére. Másik ilyen építési forma az úgynevezett kaláka rendszerű társasház- lakások építése, melyet egy- egy vállalat dolgozói számára szerveznek. Jelenleg Mátészalkán és Ibrányban kezdődik ilyen építkezés, ebben a formában a vállalat és a dolgozók társadalmi munkája elszámolható, így ezzel csökkenteni lehet az építési költséget. A lakásépítő szövetkezeti formában — ahol a lehetőség is adott — a legnépszerűbb jelenleg a „félkész- ház”-építkezés, mert ennek tisztázódtak a finanszírozási iszabályai. Az eredmények számottevőek, azért gondok is vannak szép számmal. A családiházépítéshez \a jelenleginél több telekre, a típustervek beszerzési lehetőségeinek növelésére van szükség, a kaláka formában építkezőket pedig hatékony műszaki felügyelettel kell segíteni. B. J. Igazodnak tanításhoz, műszakhoz Változások a menetrendben Az ötnapos munkahetet ez évtől az oktatási intézményekben is mindenütt bevezetik. A tanév így augusztus 30-án kezdődik. E naptól megváltoztatják néhány autóbusz menetrendjét is. A Tiszadob irányából Tiszavasváriba bejáró ipari tanulók utazási körülményeinek javítását szolgálja, hogy az autóbusz Rázompusztára nem tér be, így a diákok hamarabb érhetnek be az iskolába. A rázompusztai dol- I gozók különbusszal járnak majd. Megoldják a Nagykállóban tanuló újfehértói gimnazisták közlekedését is. A járat Űjfe- { hértó főteréről reggel : 6,35-kor indul, s érinti Érpatakot. Visszafelé a Zsin- delyes tanyai gyerekeket viszi az érpataki iskolába. A tanítás után 14,20-kor indul vissza az autóbusz Nagykállóból, s szintén érinti Érpatakot. Közvetlen autóbuszjáratot indítanak Napkor és Baktaló- rántháza között. A tanulók . 7,40-re érkeznek Baktaló- rántházára, s a I6r35-ös I járattal térhetnek haza. Valamelyest kedvezőbb körülmények közt utazhatnak a Tölgyes-, Mackó- és Fekete-tanyák tanulói a gégényi körzeti iskolába : reggelente 20 perccel később mennek a buszok. Javulás várható a Kisvárdáról Szabolcsve- resmartra kijáró pedagógusok, valamint a Sza- bolcsveresmarton tanuló dögéi és Tölgyesszög-ta- nyai iskolás gyerekek közlekedésében is. Kisvárdáról a busz 7,45 helyett 7,20-kor indul ezentúl, s így a tanítás nyolc órakor zavartalanul megkezdődhet. A Csepel Művek dolgozói ezentúl a nyírbátori MÁV-állomástól 7,05-kor induló helyközi járattal utazhatnak munkahelyükre, így a közel 10 perccel később közlekedő helyijárat megszűnik. Javul a nyírbátori üzemekben dolgozók helyzete is. Bátorliget irányába szombat reggel is indítanak buszokat az éjszakai műszakosok hazafuvarozására. Ezzel összefüggésben lehetőség nyílik arra is, hogy a Nyírbátorba reggel 7 és 8 óra között beérkező járatok öt-tíz perccel korábban közlekedjenek. Ez mind a dolgozók, mind a tanulók számára kedvezőbb. Megszűnik viszont a Nyírbátorból péntek este 21,50-kor Nyírpilisre közlekedő mentesítő járat. Tiszalökről, a HÓDIKÖT délutáni műszakosai Tiszadob felé 10 perccel korábban, Tiszavasvári felé pedig 10 perccel későbben utazhatnak. Mátészalka és Fehérgyarmat térségében egy újabb csuklós autóbusz forgalomba helyezésével, Mátészalka— Fehérgyarmat között ezentúl napi hat autóbuszjáratot szóló helyett csuklós busz végez. Reggeli csúcsidőben az így felszabaduló szóló autóbusszal megoldják a Szamosújlak felől érkező autóbuszjáratok zsúfoltságának csökkentését, ami főleg az általános iskolások .számára teremt jobb utazási körülményeket. A helyijáratokban lényeges változás nem történik. Egyedül a 8, 8A autóbuszok közlekednek majd szeptember 13-tól a téli menetrend szerint. Ez azt jelenti, hogy napközben valamelyest ritkábban járnak. Szeptember elsejétől megszüntetik a szerdai kassai járatot. A romániai Szatmárnémetibe és Nagykárolyba eddig szerdán és szombaton közlekedő autóbusz ezentúl csak szombaton szállítja a turistákat. (o. j.) ? V _________________________________________________) Kiemelt egy konténerrel... Dohányt loptak Egy vásáron ismerkedett meg Nyíregyházán a múlt év decemberében Fejér Sándor, a nyíregyházi dohányfermentáló 35 éves öltözőőre és a büntetett előéletű, 38 éves Kurucz András, aki állítólag juhász, de egy árva birkája sincs. Kurucz megtudta, hogy Fejér a dohányfermentáló dolgozója, s mivel mindketten dohánytermelők is voltak, ez maradt beszélgetésük témája is. És természetesen a dohányátadás. Mert Kurucz nyomban ki is akarta használni az' ismeretséget és megkérte Fejért: legyen a segítségére dohánya átadásakor. Januárban újból találkoztak, ám ez már nem volt véletlen, mert Kurucz emlékeztetni akarta Fejért ígéretére. Január 12-én Kurucz meg is jelent a fermentálónál sógornője dohányával, de mivel a sor végére került, az átvételre várakoznia kellett. Délután öt óra is elmúlt, mire Kuruczék dohánya sorra került, de addig Fejér már kapott egy ötszázast, hogy biztos legyen az átvétel. Volt természetesen pálinka is, amelyből nemcsak Kurucz és Fejér ivott, hanem megkínálták vele Balogh Andrást, az üzem villanytar- gonca-kezelőjét is. A már meglehetősen ittas Balogh jót húzott a pálinkából, s. mivel közben beszélgettek is,: megegyeztek abban, hogy amikor nem látja senki, Balogh kiemel a raktárból egy konténer dohányt,, , azt Kuruczék maid leadják és kap érte 2000 forintot. Balogh beleegyezett, ki is emelt egy kétmázsás, több mint 13 ezer forint értékű bálát és kivitte a rakodó területre. Közben Kuruczék már átadták saját dohányukat, s míg Kurucz a beváltóval tárgyalt, Fejér az üres lovasszekeret arrébb vezette, s Baloghgal együtt fel is rakták a lopott a dohányt. Mivel Kurucz még egyszer nem állhatott sorba, a lopott dohányt egy ponyvával letakarták és ki akarták vinni az üzem területéről, A terv nem sikerült, mert a rendész észrevette a lopást, s hiába mondta Kurucz, hogy Balogh dohánya, csak azért nem vették át, mert nedves, a bála újból visszakerült a raktárba. A tárgyaláson Fejérék ímegpórbálták egymásra hárítani a felelősséget, ám ez semmit sem változtatott azon a tényen, hogy lopással próbáltak pént szerezni. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Margiticsné dr. Katona Piroska tanácsa Fejér Sándort 8 hónapi, Balogh Andrást 6 hónapi, Kurucz Andrást — mint különös visszaesőt — 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, * Fejér és Balogh büntetésének végrehajtását azonban 2—2 év próbaidőre felfüggesztette. Fejért 1000, Baloghot 1500. Kuruczot 3000 forint pénz mellékbüntetésre is kötelezte a bíróság, s Kuruczot egy évre eltiltotta a közügyektől is Fejér és Balogh büntetése jogerős, Kurucz enyhítésért fellebbezett. (b. j.)
