Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

1982. augusztus 24. 4 Kelet-Magyarország Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Ro­mánia felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából Ni- colae Ceausescut, a Román Kommunista Párt főtitká­rát, a Román Szocialista Köztársaság elnökét és Constantin Dascalescut, a Román Szocialista Köztár­saság kormánya első mi­niszterét. A távirat szövege: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek és Románia minden dolgozójának nemzeti ünnepük, országuk felszaba­dulásának 38. évfordulója alkalmából. A magyar nép jól ismeri és nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista Románia dolgozói szorgalmas munkájukkal, a Román Kommunista Párt veze­tésével ia felszabadulás óta a szocialista társadalom építésé­ben elértek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a marxizmus—leni- nizmus, az internacionalizmus elvein, valamint a jószomszé­di viszonyon alapuló magyar—román barátság és együtt­működés népeink érdekeit szolgálja. Pártunk és kormá­nyunk őszinte törekvése, hogy a kapcsolataink az élet min­den területén erősödjenek és fejlődjenek, Országaink és né­peink, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önök­nek és az egész román népnek a fejlett szocialista társa­dalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában. Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke Nicolae Giosan-t, a Nagy Nemzet- gyűlés elnökét, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a SZOT, a Hazafias Népfront Országos ★ Tanácsa, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa és az Or­szágos Béketanács pedig ro­mán partnerszervezetét üd­vözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. TELEX ÖSSZEÜTKÖZÉS A LEVEGŐBEN Szombaton az angliai Bath város közelében rendezett vi­torlázórepülőgép-versenyen két gép összeütközött és le­zuhant. Mindkét vitorlázógép pilótája szörnyethalt. Egye­lőre nem ismeretes, hogy mi okozta a balesetet. A légköri viszonyok jók voltak. Ugyan­csak szombaton, az angliai Salisbury közelében egy ej­tőernyős katona meghalt, négy másik pedig megsebe­sült rosszul sikerült gyakor­lóugrásán — jelentette be a brit hadügyminisztérium. ELTŰNT KUTATÓK Augusztus 15-én nyoma ve­szett három angol sarkkuta­tónak az Antarktiszon. A ku­tatók július közepe óta tar­tózkodtak a déli sarkvidéken s egy héttel ezelőtt minden rádióösszeköttetés megsza­kadt velük. A chilei légierő a hét végén megkezdte kere­sésüket, de egyelőre nem bukkantak a nyomukra. FÖLDRENGÉS SAN FRANCISCÓBAN Négy napon belül a har­madik földrengést észlelték San Francisco környékén: szombaton a rengés erőssé­gét a Richter-skálán 3,3 fo­kozatúnak mérték. Az első, keddi földrengés 4,5 fokoza­tú volt — elég erős ahhoz, hogy mozgásba hozza a fel­hőkarcolókat és a San Fran- cisco-i öböl mentén feléb­ressze az alvókat. A rengé­sek csak kisebb károkat okoztak. Győzött a jobboldal Gemajel Libanon elnöke Basir Gemajelt, a falangis- ta párt fegyveres erőinek pa­rancsnokát — a jobboldali keresztény katonai erők egy­séges parancsnokságának ve­zetőjét — választotta hétfőn az ország elnökévé a liba­noni parlament. Gemajel volt a libanoni el­nökválasztás egyetlen jelölt­je. A szavazás első forduló­jában nem kapta meg a szük­séges kétharmados többséget, azaz 62 szavazatot. A máso­dik fordulóban, amikor az egyszerű többség már ele­gendő volt, 57-en voksoltak mellette. A parlamentnek ki- lencvenkét képviselője van. Gemajel megválasztását Kamal Asszad, a libanoni parlament elnöke jelentette be. A törvényhozás több mint kétórás késéssel, közép-euró­pai idő szerint délután fél 2- kor ült össze. A parlamenti ülésnek eredetileg délelőtt 11 órakor kellett volna megkez­dődnie, de addigra a szava­Libanon új elnöke: Basir Gemajel. zóképességhez szükséges 62 képviselőből csak ötvenhat képviselő jelent meg. A Basir Gemajel elnökké választása tükrözi és várha­tóan elmélyíti az ország pol­gárháborús megosztottságát. Megtalálták a spaayol puccsisták halálllstáját Háromezren már nem élné­nek, ha sikeres lett volna az 1981. február 23-i spanyol ál­lamcsínykísérlet : a puccs szervezői már három hónap­pal korábban összeállították a kivégzendők névsorát, — írja egy madridi hetilap. Az eddig titokban tartott halállistát az Actual legfris­sebb száma közli. Cikke sze­rint a háromezer halálraítélt között található a baloldali pártok teljes vezérkara: San­tiago Carrillo, a kommunista párt és Félipe Gonzalez, a szocialista párt főtitkára, Adolfo Suárez volt miniszter- elnök, s sok más neves hala­dó újságíró, művész, közgaz­dász kivégzését tervezték a puccs szervezői. A lap szerint az F—24 jel­zésű titkos irat értelmi szer­zői chilei típusú vérengzést akartak végrehajtani Spa­nyolországban. Az újság nem közli, hogy hogyan jutott a páratlan irat birtokába, A spanyol közvélemény megdöbbenéssel és felháboro­dással vette tudomásul az államcsínykísérlet szervezői­nek szándékát. 61 éves uralkodás után, 83 éves korában szombaton meghalt II. Sobhuza, Szvázi- föld királya — jelentette be vasárnap Mandabala Dia­mini herceg, miniszter^nök. A „Szváziföld ordfflRnja- ként” ismert uralkodoBpaly ünnepelte uralkodásának 60. évfordulóját — csaknem 130 felesége, 600 gyermeke és számtalan unokája és déd­unokája körében. A Dél-Afrika és Mozambik közé ékelődött kicsiny ki­rályság 1968-ban nyerte el függetlenségét, lakosainak száma 600 ezer. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 18. Vészi József Budapesti Naplója pedig neki nyújtott kedvező hadállást és kelle­mes szövetségeseket. Főszer­kesztője nemhogy fékezte volna vakmerő tollát, de gyengéd unszolással egyene­sen kizsarolta belőle a leg­merészebb cikkeket, költe­ményeket. Az egyébként sem lusta Adyt sokszor éjszakánként is írásra kényszerítette a szere­tet terrorjával. Aztán ott volt Bíró Lajos, aki Nagyváradról jött Budapestre éppen azért, hogy megint Ady Endrével dolgozhasson egy szerkesztő­ségben. Vágyuk teljesültével közös lakást béreltek, és oly tökéletesen megértették egy­mást, hogy még a kasszájuk is közös volt. Mondani sem kell, erre rendszerint Bíró Lajos fize­tett rá, mivel Ady a legegy­szerűbb gazdálkodást gyako­rolta: addig költött, míg ki nem adta az utolsó fityinget, leszámítva azt az arany húsz­koronást, amelyet Krúdy Gyula szerint legvégső tarta­léknak a mellényzsebben őr­zött. Állandó baráti kompá­niájához tartozott még Szép Ernő, Kabos Ede, Révész Bé­la, tehát a liberális tollforga- tók legjobbjai közül valók. Később tágult a kör, minde­nekelőtt Ignotussal, Hatvány Lajossal, Fenyő Miksával. De ez utóbbiak nem tartoz­tak az Operaház melletti Há­rom Holló nevezetű vendéglő állandó látogatói közé. Ebben az Andrássy úti vendéglőben volt ugyanis Ady Endre sze- paréja, ahol éjszakáit rend­szerint írással töltötte az asz­taláról soha nem hiányzó bo­rosüveg mellett, s ahol leg- meghittebb barátaival beszél­getett. Futó ismerős, hivatlan vendég, bámész zsenicsodáló be nem tehette a lábát abba a szeparéba. Ez volt a keret, a látvány, amely oly hamar legendás hírre tett szert a magyar fő­városban. Lássuk hát, mit vitt véghez faltörő kosként — elsősorban a verseivel — bu­dapesti fellépésekor. Váratlan és heves indulato­kat keltő politikai esemény fogadta itthon. Óriási megle­petésre alul maradt az orszá­gos parlamenti választásokon gróf Tisza István, Szabadelvű Pártjával együtt. Győzött az ellenzék. A király nem egye­zett abba bele, hogy ellenzéki kormány alakuljon, ezért Fe- jérváry Gézát bízták meg ügyvezető kabinet alakításá­val. Tisza István bukott mi­niszterelnök és pártja az úgy­nevezett közjogi alapról diri­gálta az országot. E közjogi alap az 1867-es kiegyezési törvényben, a dua­lista államszerkezet okmá­nyában fogalmazódott meg és doktrínává tette az úgyneve­zett történelmi osztályok ve­zetési jogát a Habsburgok jo­gara alatt. Vele szemben ál­lott az ellenzék, az 1848-as Függetlenségi Párt, amely ugyancsak a feudális keretek között törekedett a hatalom megragadására, de a kiegye­zésnek azokat a megszorítá­sait, amelyek csorbították Magyarország önállóságát, soha nem fogadta el. Ferenc József császár és király nem engedhette át a kormányzást az osztrák ellenes nacionaliz­musnak, ezért kényszerült hatalmi szóval hivatalnok ügyvezetőkre bízni Magyar- ország belső irányítását. Fejérváry Géza és kabinet­je ilyképpen politikai bojkott alá került mind a választá­sokon győztes, mind pedig a vesztes párt részéről. Szük­séghelyzet állt elő. Megtör­ténhetett az a furcsaság, hogy a darabont-kormánynak csú­folt kabinet a liberális váro­si erők pártfogására szorult és a hazai progresszió gyen­geségét, belső ellentmondá­sait mutatja, hogy időlegesen a darabont-kormány szolgá­latába állt. Vészi József lett a kormány sajtóirodájának főnöke. Lapja, a Budapesti Napló ennek szellemében működött. Amiért is mind­azok, akik a legkülönbözőbb okok miatt nehezteltek Bécs- re, árulónak kiáltották ki. A vád Adyra is vonatkozott, hi­szen a költő teljes szolidari­tást vállalt szerkesztőségé­vel, ráadásul szorgalmasan írt cikkeket a Vészi vezette sajtóirodának is, amely az­tán megküldte az így szerzett publicisztikai írásokat a da­rabont-kormányt támogató vidéki lapoknak. Ady elutasította a fejére hulló vádakat. Neki semmi köze nem volt a feudalizmust konzerválni akaró erőkhöz. Hazafisága a legcsekélyebb rokonságot se mutatta a na­cionalizmussal. Mindenestől elvetette a közjogi alapot és a nemesi nosztalgiákat dédel­gető 1848-as Függetlenségi Pártot sem szívlelhette túlsá­gosan, sőt sokszor beszélt megvetéssel annak begyöpö­södött jobbszárnyáról. A ra­dikális polgári átalakulás el­szánt híve volt, és mivel a Fejérváry kormány — noha az udvar oktrojálta — meg­hirdette a demokratikus re­formokat, Ady szemében pe­dig egyedül ez volt a fontos. Tévedésének ez a magyará­(Foly tatjuk; r---------------------------­MOSZKVAI BESZÉLGETÉSEK Intenzív utakon O A szovjet ifjúság ma az anyagi lét viszonylagosan jó körülményei között fejlődik. Ez is új tartalma az ideológiai munkának. Az új embert nem lehet szavakkal, értekezletekkel kialakítani. Néhány éve a Komszomol saj­tóban nagy vita bontakozott ki az ifjúság neveléséről, de ma is sokszor felvetődik ez a problémakör. „Sok esetben leegyszerűsítünk dolgokat. A családban, az iskolákban oly­kor túlzottan kézenfogva vezetjük'az ifjúságot, megfoszt­va az önállóságtól. A munkahelyen pedig azt kérdezzük tőle: miért nem aktív, önálló? Az embert már kisgyermek korában szükséges feladatra, döntésre nevelni. A ma gye­reke a szocialista ember utánpótlása. Ezért is beszélünk erről az utóbbi években gyakorta.” Növekszik az általános kultúra, az informáltság szint­je. A XXVI. kongresszus beszámolója is feltette a kér­dést : vajon mindenütt kellően figyelembe veszik ezeket az új jelenségeket, kihasználják-e teljes mértékben a propa­ganda lehetőségeit? „Valamikor azt mondtuk, hogy a szocializmusban el­lentmondás 'nem létezik. Világossá akarjuk tenni: a szo­cialista forradalom azért van, hogy az emberek jobban él­jenek. Minél jobban élnek az emberek, annál jobban bíz­nak a szocializmusban. De ugyanakkor gondunk is van és megjelennek nem kívánatos jelenségek is. Pártunk nagy figyelemmel beszél erről. A szocializmus körülményei kö­zött végbemenő folyamatok bonyolultak. A megválaszo­lás ra, a feloldásra fel kell készülnünk, s mindig valós fo­lyamatokat kell visszatükröznünk.” Egy cikk a Kommunyisztból: „Ha minden gondunkat a múltban gyökereztetünk, látószögünkön kívül maradnak az általunk elkövetett hibák... Problémamentes élet nem volt és nem lesz. Az ilyen optimizmus csak árt a fejlődés­nek. Aki hallgatja nemcsak közömbös lesz, de ingerült is. A propaganda feladata, hogy előbbre vigyen, hogy felké­szítsen a harcra ...” Ismét Nyenasevet idézem: „Az embereket úgy kell fel­készítenünk, hogy képesek legyenek a nehézségek elvise­lésére, megoldására. Ez az alkotó erő. Bízzunk abban, hogy jól értenek minket a formalizmus nyelve, a szabványok nélkül. Van ahol ma is megjelenik egy vezetőben a félsz az élet aktuális kérdéseinek nyílt megbeszélésétől. Aki 20— 30 éve simán élt, most határozatoktól nem fog felelősséget vállalni, egyik napról a másikra megváltozni. És nem min­dig csak azért, mert nem akarja. Sokszor nem is érti a lé­nyeget. Nekünk bátor, önálló, a munkáját jól értő embe­rekre van szükségünk. Vannak ilyenek és nem kevesen ...” Ezek számát szaporítani minden munkahelyen — a szovjet testvérpárt eltökélt szándéka. ★ — Feladatainkét az is mutatja, milyen a helyünk az USA-val folytatott gazdasági versenyben — mondja Kud- rov professzor az USA és Kanada-kutató Intézetből. Hoz­záteszi: ezért sem véletlen, hogy a Szovjet Statisztikai Hi­vatal évről évre közzéteszi a legfontosabb összehasonlító adatokat. Nézzünk ezekből. Az USA-ét 100-nak véve a Szovjetunió nemzeti jövedelme 67. Az ipari termelés 87, a mezőgazdasági 85. Építőipari termékekből a Szovjetunió már több éve meghaladja az USA-t. A professzor azzal folytatja, hogy 25 évvel ezelőtt a Szovjetunió mindössze három termékből gyártott többet az Egyesült Államoknál: sóból, gyufából és szőrcsizmából. Ma már közel sem ilyen a helyzet. Néhány főbb termék mutatója: a Szovjetunió sokban meghaladja az USA-t a feketefémek, a kőolaj, a cement, a vasbeton termelésében. A szovjet termelés meghaladja az USA-ét a hengerelt áru, a traktor, a kombájn, az atom­reaktor, a bányászati berendezések gyártásában. Egyes élelmiszercikkekből — burgonya, káposzta, hal, vaj, tej, gyapot, gyapjú és szövetek, búza, rozs — is többet termel. „Ha elmaradunk az összes gabonában, az a takarmányter­melés hiányosságai miatt van. És betakarítási, tárolási, szállítási veszteségeink is vannak ...” Mi az, amiben elmaradt a szovjet termelés és a figyel­met most éppen erre fordítják? A villamos energia, fő­képp az atomenergia. Bár 1954-ben éppen a Szovjetunióban épült fel az első atomerőmű, ott ma még az összenergiának csak a hat, az USA-ban már 13—14 százalékát adja a atomenergia. Ma­gasabb az USA-ban a folyamatos acélöntés, az elektronikus számítógépek részaránya. „A programvezérlésű szerszám­gépekből mi többet termelünk, de gépeink még nem olyan hatékonyak. A robottechnikában csak Japán haladja meg a Szovjetuniót, de a minőség közel sem nyugtat meg ben­nünket. Vegyiparunknak is sokat kell fejlődni és nem ti­tok, hogy a személygépkocsink szintén kevés. Meg tud­nánk oldani, hogy mindenkinek legyen kocsija? Műszaki­lag igen, de gépkocsi nem létezhet út, benzinkút, szerviz- hálózat nélkül. Ezért is szükséges a komplex fejlesztés.” Milyen következtetést vonnak le ezekből a szovjet szak­emberek? l.A termelőeszközök esetében a Szovjetunió számá­ra kedvező a viszony. E területen megközelítették az USA-t, különösen a mennyiséget illetően. Ám ami a köz­szükségleti cikkeket illeti, a helyzet kevésbé kedvező. Nem véletlenül szólt erről nagy hangsúllyal a XXVI. pártkong­resszus és az idei májusi plénum, amelyen az élelmiszer- termelés fejlesztésére komplex programot fogadtak el. 2. A Szovjetunió versenyképes a hagyományos termé­kek előállításában. Amiben gyorsabban szükséges előre lépni: a legmodernebb, a magas technikai szintet igénylő termékek. Például az automata gépek, számítógépek, tu­dományos műszerek, mikroprocesszorok és az óceánokból kitermelendő nyersanyagok területe. Kudrov professzor a haladást a mennyiségi növekedé­sen túl — amelynek változatlan fontosságot tulajdonít — a tudományos-műszaki forradalom viszonyai között a mi­nőség javításában látja. Ez egyúttal a világpiacot megha­tározó versenyképességet jelenti. „A műszaki fejlesztés, a hatékonyság, a minőség a két világrendszer közötti verseny fő színtere." (Folytatjuk) 'Xopka QcuuJi S _________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents