Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

1982. augusztus 20. í K i ! ATf • ( I Í I C S f-------------------'S Örökbe­fogadás A gyámhatóságok, vala­mint a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetek igazgatói tanúsíthatják: szá­zak „állnak sorban” egy-egy örökbefogadható kislányért, kisfiúért. Bár rengeteg az ál­lami gondozott gyermek, kö­zülük mégis kevesen adhatók örökbe. A gyermekeknél igen fon­tos, hogy a még helyreállítha­tó vérségi kapcsolat ne sza­kadjon meg. Ezért a vérsze­rinti szülő beleegyezése nél­kül csak akkor adja a gyám­hatóság örökbe a kiszemelt kislányt vagy kisfiút, ha a szülő a gyermekével szemben fennálló kötelezettségének önhibájából és tartósan nem tesz eleget. örökbe fogadni csak kisko­rú személyt lehet. Ha valaki egy 18. életévet betöltött fia­talembert annyira megszeret, hogy gyermekévé fogadná, mindenét ráhagyná, ezt már csak végrendelettel teheti meg, hivatalosan gyermekévé nem fogadhatja. Külföldön élő gyereket csak úgy lehet örökbefogadni, ha előbb honosítják. Az örök- befogadást a területileg illeté­kes gyámhatóság bonyolítja le. örökbefogadható gyerme­kért tehát náluk kell elsősor­ban jelentkezni. Szívesen vál­lalják ezt a feladatot — ha számos más munkájuk enge­di — a gyermekvédő intézetek igazgatói is. ök az állami gondozott gyerekek törvé­nyes gyámjai, így a döntésbe természetesen beleszólnak. Nem szabad az örökbefoga­dásra váró szülőknek nehez­telniük azért, ha a kiválasz-* tott, és nagyon megszeretett apróságokat nem vihetik azonnal saját gyermekükként otthonukba. Az eljáró hatósá­goknak ugyanis nagyon ala­posan mérlegelniük kell a be­leegyezést, hogy a felek az­után kölcsönösen elégedettek lehessenek egymással. A legfontosabb a kiskorú gyermek érdeke. Az ő egész­ségi, szellemi állapotát nem szabad eltitkolni az örökbe­fogadó elől. De az örökbefo­gadni szándékozó szülő alkal­masságát is papírokkal kell alátámasztani; egészségi álla­potán kívül lakásviszonyait, családi körülményeit is érté­kelik. Jóllehet egy rendezett kö­rülmények között élő asszony magányát, pszichés állapotát oldaná meg egy kisgyerek, mégis, ha van hasonló körül­mények között álő házaspár is, a jelentkezők között, ők lesznek a „győztesek”. Mert itt nem a felnőtt, hanem a gyerek szempontjai az elsőd­legesek, és természetesen egészségesebb, ha a gyerek nem csonka családba kérül. Az intézetben lévő gyere­kekkel tanácsos fokozatosan kiépíteni a kapcsolatot. Hét­végekre, ünnepekre a vezetők engedélyével ki lehet vinni őket. Ha kialakul a kötődés, csak akkor érdemes tartós időre hazavinni. A jövendő szülőnek—gyereknek meg kell bizonyosodnia arról, hogy ki- állják-e a próbát: a szeretet és a türelem próbáját. Az örökbefogadás elrendezésé­nek az ideje általában fél évet vesz igénybe. Melyek az örökbefogadás joghatásai? Az örökbefoga­dott mind az örökbefogadó­val, mind annak rokonaival szemben ugyanolyan jogok­kal és kötelezettségekkel bír, mint a vér szerinti gyermek, örökbefogadó szülője nevét viseli; ha viszont egyedülálló nő fogadja örökbe a gyerme­ket, az nem az anya nevén .szerepel, hanem egy másik, 'képzelt szülő nevén, akinek személyi adatait a gyámható­ság belátása szerint állapítja meg. Az örökbefogadott gyér- i mek ugyanúgy örököl örök- . befogadó szülője után, mint a vér szerinti gyermek. Ha te­hát az örökbefogadónak vannak vér szerinti gyerekei is, a „juss” eggyel több (egyenlő) részre oszlik. Az örökbefogadó szülőt is megil­letik a gyerek után mindazok a polgári jogi, valamint tár­sadalombiztosítási és munka­jogi kedvezmények, amelyek a vér szerinti szülőt, gyerme­ke után. H a valaki egészen kicsi gyereket fogad örökbe, élvezheti utána a gyer­mekgondozási segélyt, s meg­illetik a kisgyermekes anyák • szabadidő-kedvezményei. Egyéb feltételek esetén (pél­dául, több gyerek van, vagy az örökbefogadott gyermek „egyke”, de szülője egyedül­álló) , a családi pótlékot is fo- lyósítják utána. Az örökbefogadás titkos. A már örökbefogadott gyermek „nyomát” a vér szerinti szülő elveszti. Jó lenne, ha ez a ti­tok később is csak az örök- befogadó szülő döntése alap­ján, és nem a „jóakaratú szomszédok” jóvoltából de­rülne ki. Dr. Kertész Éva V _______._________J Komplék A variálható öltözködés fontos kelléke a kis-komplé. Általában a ruha felett kis kabátként, „spencerként”, vagy boleróként hasz­náljuk, de elképzelhető kétrészes szoknya-blúz összeállításban is. Elegáns megoldás, amely klasszikus hagyományokra épül; újdon­ság, hogy az egyes ruhadarabokat más párosítással variálni lehet. 1. MODELL: Aszimmetrikus szabású, mintás selyem kompié, rövid bolerószerű kis karcsúsított kabátkával, amely egyszínű anyagból is készülhet. 2. MODELL: Elejét és hátát is közöljük, a könnyebb megvaló­sítás kedvéért. A szoknya egyenes vonalú, oldalt hasítékkal. A bo- lerótípusú kabátba hátul, középen mély, kinyíló szembehajtással. A ruha készülhet két részből is (a felső bekötve a szoknyába). Színben harmonizáló paszpolozás díszítésként ajánlható. 3. MODELL: Medencecsontig érő kis kabátka, a rakásokkal bő­vülő ruhához. Az elütő, de harmonizáló színű szegélyezés nagyon tetszetős megoldás. Milyen ízt ad az ételízesítő Azok közé tartozom, akik a háztartásban hozzáférhető min­den újdonságot kipróbálnak. Kedvelem az új ízeket, éppen ezért kíváncsian kezdtem olvas­ni a Fűszert és a Szilas halvány­zöld színű szórólapját. Első felén sorakoztak a gyógynövénykivo­natok leírásai, érdeklődést kelt­ve, gondosan megfogalmazva, a cseppek és a szeszek hatását ecsetelve. A tájékoztató további részénél nem akartam hinni a szememnek, mintha nem is egy kiadvány lenne. Ételízesítők cím­szó alatt szűkszavú, nyelvtörően fogalmazott sorok. A marha-, a sertéspörkölt-, a székelygulyás-, a vagdalthús- és a gulyásleves- ízesítőről mindössze annyi tud­ható meg, hogy egy-egy tasak tartalma hány adag ételhez ele­gendő és hogy mennyire csípős. Szerencsére ezek nem vadonatúj készítmények, velem együtt sokan dicsérhetjük őket. A le­ves- és főzelékízesítőt azonban még nem próbáltam ki, s amit a prospektusból megtudhattam róla — „különböző ízesítő és színező anyagokat tartalmazó készít­mény” —, az kevés. Egy áruházban vettem belőle — s nem is zsákbamacskát. Ta- sakján ez olvasható: tartalma szárított zöldségek (paszternák, sárgarépa, zeller, petrezselyem, vöröshagyma), fűszerek, nátri- umglutaminát, konyhasó és sáf- rányos szeklice. Felfedeztem a tasakon a KERMI tanúsító cím­kéjét is, mely szerint ízesítőha­tás, csomagolás jó, gazdaságos­ság kiváló. Még azt is hozzáfűzi, hogy új összetétel, dextrózt és B,-vitamint is tartalmaz, s az adatok valódiságát szavatolják. Ez megnyugtató; sőt elismerésre méltó. De miért rejtik véka alá? Különösen akkor, ha pénzt s fá­radságot nem kímélve propagál­ni szándékozzák? A vevők joggal várják el, hogy a termékek gyártóitól, forgalma­zóitól kellő útmutatást, közért­hető, részletes tájékoztatást kap­janak, s hogy ezt véletlenül az ízesítők miatt kellett szóvá ten­ni, bizonyára a Szilas-ék sem fo­gadják rossz szájízzel. Napjaink embere sokat, s egyre többet ül. Ma már sok olyan munkát is ülve vég­zünk, amely néhány évvel ez­előtt még kifejezetten álló tevékenységnek számított. Ez az egyik oka, hogy az ülőbú­torok a rohamosan változó bútoriparon belül is az egyik legjobban fejlődő ágazatot képviselik. Tekintettel arra, hogy ko­runk embere sajnálatosan ülő emberré vált, ennek a ked­vezőtlen élettani következ­ményei ellen szervezkedve a konstruktőrök köre kibővült. Technológusok, belsőépíté­szek, mérnökök, orvosok, er­gonómusok ma már együtte­sen foglalkoznak a legmegfe­lelőbb ülőbútorok kikísérle­tezésével. Az ülőbútorok anyagválasz, téka gyökeresen megválto­zott az elmúlt évtizedek so­rán. Kezdetben a fémek használatával „kacérkodott” az addig csupán fát használó bútorművesség, majd a mű­anyagok légiójának alkalma­zására tért át. így azután lassan nyugdíjba vonul a kár­pitosiparból a rugó, lószőr, afrik, vatta, s helyüket el­foglalják a műanyaghabok, műanyaggolyócskák, továb­bá a levegő és a víz. Képeinken látható székek tervezője egy ausztrál diák, aki a mezőgazdaságban hasz­nálatos bordás öntözőcsövet használta fel az ülőbútor vá­zául, hajlítás előtt megtölt­vén a csövet poliuretán és üveggyapot keverékével. (KSj „Csináld magad"­bútor Á hajápolás ÁBC-je A hajhullásnak igen sok külső és belső oka lehet. Többek kö­zött a helytelen hajápolás, a rendszeres tisztálkodás elhanya­f olása, a tartós hullám vegyszer- rtalma, a fejbőr meghűlése, a sok hajlakk, a szakszerűtlen há­zi hajfestés, örökletes hajlam, gombás bőrbetegségek, de okoz­hatja a rossz egészségi állapot, lehangoltság, rosszultápláltság, a fejbőr vakarása következtében keletkezett sérülések vagy mosó­szerrel történő hajmosás. Leghelyesebb szakorvoshoz for­dulni, aki felderíti a hajhullás okát, és előírja a kezelést. Az or­vos által előírt helyes haj gondo­zás mellett házilag is megpróbál­hatjuk a hajhullást megszüntet­ni. Az utóbbi időben két hatásos szer is rendelkezésünkre áll erre a célra. Az egyik a Patientia, a másik a Bánfi-féle haj szesz. Mindkettő kitűnő készítmény, al­kalmazásuknál a használati uta­sítást pontosan be kell tartani. Amíg a hajhullás teljesen meg nem szűnik, addik nem tanácsos tartós hullámot készíttetni, hajat festetni, hajlakkot használni. Ez­zel elősegítjük az orvosi kezelés, illetve a hajszeszek hatásának eredményességét. A hajápoláshoz szükséges esz­közöket (fésű, kefe, hajháló) tisztán kell tartanunk. A fésű fo­gai között millió baktérium ta­nyázik, fésülködés közben fertő­zik a fejbőrt, esetleg gyulladást okoznak. Ugyanígy a kefe is. Fejmosáskor ezeket az eszközöket mossuk tisztára szappannal és körömkefével. Ha huzamosabb ideig olyan he­lyen tartózkodunk, ahol por van, védjük a hajat sapkával vagy kendővel, mert a túl gyakori fej­mosás nem tesz jót a fejbőrnek. Ugyanígy ajánlatos védeni a ha­jat, ha hosszabb ideig tartózko­dunk a tűző napon. És most egy kényes, de nem szégyellni való témáról. .. Nem­csak Magyarországon, hanem vi­lágszerte előfordul a fejtetves­ség. Ez nem az ápolatlanság jele, mert közösségben, családban egy­mást fertőzhetik. Legkönnyebben a gyermekek kapják el egymás­tól, például játék közben össze­dugják a fejüket, egymás sapká­ját felveszik. A családban közös fésű, hajkefe vagy párna haszná­latával terjed. Miről vesszük észre, hogy kel­lemetlen „látogatónk”, vagyis fejtetünk van? A fejünk kínzó viszketéséről. A fejtetű vérszívó rovar, naponta 5—6-szor szív vért. Ilyenkor a nyála a bőrbe jut és ez okozza az erős. viszke­tést. A rovar pici petéket, serké­ket rak a hajra. A rovarok, valamint a serkék általában a halánték és tarkótá­ján találhatók meg, a fejbőr kö­zelében. Ha vizsgáljuk a hajat, válasszuk szét, a serkét szabad szemmel is láthatjuk, ovális, fe­héres színű. Ha felfedezünk a hajon serkét, vagy a fejbőrön fejtetűt, nem kell kétségbeesni. Szégyenkezés nélkül menjünk el a patikába, ahol vény nélkül kapható az ERGO és NEOCIKLO- TOX elnevezésű tetűirtószer. A kezelést nem szabad halogatni, mert a nőstény fejtetű 3—5 hetes élettartama alatt körülbelül 3D0 petét rak. Ne halasszuk a keze­lést azért sem, mert a tetűcsípé- sek hatására érzékeny bőrű egyé­neken ekcéma, bőrgennyesedés is kifejlődhet, amelyek kezelése már sokkal nehezebb feladat. Újra divat a befőzés Az igaz, hogy az üzletek pol­cain modern konzerválási eljá­rással készített befőttek és kon- zervek nagy választéka fogadja a vásárlókat, de azért a jól el­készített házi befőttnek megvan a maga rangja. Nemcsak a régi, hanem a mai háziasszonyok büszkesége is a házilag készí­tett befőttel teli kamra. Eltevésre kizárólag hibátlan, jól megmosott nyersanyagokat használjunk. A kifogástalanul tisztára mosott üvegeket nem kell eltörölgetni. Nyílásukkal le­felé helyezzük őket tiszta ruhára, rövid idő alatt megszáradnak, befőzéshez ne használjunk zo­mánchibás (lepattogzott) főző­edényt, mert egyes fémanyagok pusztítják a C-vitamint. LECSÓ. ízlés szerint megfőzzük a lecsót, úgy, mintha azonnal fo­gyasztásra kerülne, de nem te­szünk bele rizst és húsárut. A forrásban lévő ételt üvegekbe töltjük, meghintjük szalicillal, le­kötjük szorosan és helyére tesz- szük. Nem kell szárazgőzbe ten­ni! Télen csak melegíteni kell, virslivel vagy tojással percek alatt kész az ebéd. TÖLTÖTTPAPRIKA. A paradi­csomot nyersen géppel átpaszí­rozzuk, feltesszük főni. Ha forr, kimagozott, kierezett, hibátlan fehérpaprikákat helyezünk bele. öt percig forraljuk (nem kell a paprikákat puhára főzni), majd óvatosan üvegekbe szedjük, úgy, hogy a paradicsomlé ellepje; meghintjük szalicillal, és jó szo­rosan lekötjük. Nem kell száraz- gőzbe tenni. Télen a paprikákat megtöltjük, s a töltelékkel együtt puháira főzzük. ÉTELÍZESÍTŐ. Érett, piros, hú­sos paprikákat magjuktól meg­tisztítva — a paprika súlyához viszonyítva negyedrész paradi­csommal — feltesszük főni. Do­bunk bele egy-két szál zellerle­velet, egy csomag petrezselyem­zöldjét, kilónként számítva egy evőkanál sót (aki szereti a csí­pős ízt, tegyen bele erőspaprikát is). Ha puhára főtt, szitán áttör­jük, kis üvegekbe tesszük, leköt­jük. Télen ételek ízesítésére, va­jas kenyérre, felvágott mellé, hi­degtálak díszítésére, vagy me­leg szendvicsek fűszerezésére szolgál. FINOM CSALAMÁDÉ. Egy kg gyalult káposztát besózunk, állni hagyjuk. Egy kiló zöldparadicso­mot, fél kiló kisdinnyét, fél kiló zöldpaprikát, egy kiló uborkát karikára vágunk (tehetünk bele néhány pici uborkát egészben is), és kinyomkodott káposztával összekeverjük. ízlés szerint tehe­tünk bele egy karikára vágott hagymát is. A savanyúságnak va­lót összevegyítjük, üvegekbe rak­juk; az üvegek oldalát tormasze­letekkel és karikára vágott sár­garépával díszítjük. Az ízlés szerint elkészített ecet­be dobúnk 15—20 szem egész bor­sot, öt babérlevelet, mokkáska­nál mustármagot,- egy csomag kaprot, majd az egészet felforral­juk és szűrőn keresztül forrón a csalamádéra öntjük. Az üvege­ket tiszta ruhával letakarjuk. Nyolc napig állni hagyjuk; ha leapad, töltsük utána. Nyolc nap után celofánnal lekötjük, és he­lyére tesszük. (Készen is kapha­tó fűszerkeverék, a használati utasítás szerint alkalmazzuk.) ŐSZIBARACK BEFŐTT. AZ őszibarackot megmossuk, meghá­mozzuk, magját kivesszük. A gyümölcsöt egy órára citromos vízbe tesszük. Utána ebben a víz­ben feltesszük főni, egy liter vízhez számítva 40 dkg cukorral, öt percig forraljuk, a gyümöl­csöt sziruppal együtt üvegekbe rakjuk; a tetejére öntünk egy kávéskanál rumot, lekötjük, he­lyére tesszük. VÖRÖSSZILVÁBÓL LEKVÁR. A kimagozott szilvát ledaráljuk, felforraljuk, majd hozzáadunk öt kg gyümölcsre számítvá más­fél kiló cukrot. Tíz percig főzzük a cukorral, majd üvegekbe tesz- szük, meghintjük szalicillal, le­kötjük, helyére tesszük. Süte­ménybe, vajas kenyérre kenve kitűnő. NYERS GYÜMÖLCSLÉ. Bármi­lyen nyers gyümölcslét eltehe­tünk télire, hogy a vitaminsze­gény hónapokban vízzel, vagy kristályvízzel hígítva fogyasszuk. Legjobb erre a célra a ribizli, a szőlő, a málna, de tehetünk el baracklét, őszibaracklét is. Egy liter gyümölcsléhez 50—60 deka cukrot keverünk. Ha elolvadt a cukor, tiszta üvegekbe töltjük, tetejére szalicilt hintünk, leköt­jük, hűvös, sötét helyre tesszük. A kevés levet engedő barackot a következő módon tegyük el: a gyümölcsöt jól összetörjük, egy kg gyümölcshöz öt dl forralt vi­zet (lehűtve), egy kávéskanál borkősavat, pici szalicilt keve­rünk, majd tüllzac.skóba merjük, felfüggesztjük, edényt teszünk alá és hagyjuk, hogy magától ki­csepegjen a gyümölcslé. Az így nyert levet cukorral összekever­jük, üvegekbe töltjük, lekötjük és helyére tesszük. F. K, Recept SÜLT PARAJ Hozzávalók (2 személy ré­szére); 1 csomag mélyhűtött paraj, 40 dkg burgonya, 1 kis fej hagyma, 1 kávéskanál vaj vagy margarin, szerecsendió, Só, kevés citromlé, fokhagy­mapor, vöröshagymapor, 2 evőkanál tejszín, 1 szelet főtt sonka, 1 tojás, só, bors, ke­vés vaj. Egy kis tűzálló tálat kiva­jazunk. A parajt beletesszük, és állni hagyjuk, hogy felen­gedjen. A burgonyát meghá­mozzuk és sós vízzel meg­főzzük. Főzési ideje 20 perc. A sütőt előmelegítjük. Majd hagymát tisztítunk és felda­raboljuk. Kevés vajon meg­pároljuk. A parajra tesszük. Fűszerezzük és a tejszínt hozzáöntjük. A sütőbe tesz- szük és körülbelül 10 percig sütjük. Majd a sütőből kivé­ve feldarabolt sonkát és to­jást keverünk bele és további 10 percre visszatesszük a sü­tőbe. KM ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents