Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-17 / 192. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 17. Találkozás a Krímben Brezsnyev fogadta Jaruzelskit Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke hétfőn a Krímben találkozott Woj- ciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárával, a lengyel minisztertanács elnökével. A találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, országaik helyzetéről. Jaruzelski beszámolt arról, hogy a lengyel vezetésnek — a LEMP IX. kongresszusának határozataival összhangban — a politikai és gazdasági életben hozott rendkívüli intézkedései eredményeként az országban fokozatosan kedvező változások mennek Végbe. Kibontakozóban van a hazafias nemzeti újjászületési mozgalom. Ennek az a feladata, hogy egységbe fogja mindazokat a lengyel hazafiakat, akiknek drágák Lengyelország történelmi és szocialista értékei. A politikai és a gazdasági válság súlyos következményei azonban még mindig érezhetőek. A lengyel társadalom nyugalmat és hazafias felelősségtudatot tanúsítva fegyelmezett munkával győzi le a meglévő nehézségeket. A válságból való kilábalást nehezítik az illegalitásba vonult ellenforradalmi erők, akiknek tevékenységét külföldről, elsősorban az Egyesült Államokból ösztönzik és támogatják. Leonyid Brezsnyev és Woj- ciech Jaruzelski elégedetten állapította meg, hogy a szovjet—lengyel kapcsolatok a társadalmi tevékenység valamennyi területén tovább erősödnek. Ezek a kapcsolatok a szocialista internacionalizmus, az egyenlőség, egymás szuverenitásának tiszteletben tartása, a baráti kölcsönös segítségnyújtás elvein alapulnak. A felek rámutattak arra is, hogy Lengyelországnak a (Folytatás az 1. oldalról) sát engedélyezték Nyugat- Beirut területére. Az áramszolgáltatást azonban továbbra sem indították meg és üzemanyag bevitelét sem engedélyezték a nyugati városrészbe. Libanoni politikai körökben növekszik az aggodalom amiatt, hogy az izraeli csapatok a palesztin fegyveresek Nyugat-Bierutból való távozása után csapást mérnek Észak- és Kelet-Liiba- nonra is — írja a TASZSZ beiruti jelentése. A szovjet Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködésének szélesítése elősegíti a lengyel gazdaság sebeinek begyógyítását, megteremti a további sikeres fejlődés le- hettőségét. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió lehetőségeihez képest továbbra is segítséget nyújt a Lengyel Népköztársaság népgazdasági feladatainak megoldásához. A nemzetközi helyzet megvitatása során Leonyid Brezsnyev és Wojciech Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság határozottan elítéli az Egyesült Államok és több más NATO-ország által alkalmazott gazdasági szankciókat. Az amerikai kormányzat a nemzetközi jog normáit és az ENSZ alapokmányának előírásait megsértve kívánt nyomást gyakorolni Lengyelországra. E politikának az a célja, hogy az amerikai imperializmus érdekében fokozza Lengyelország gazdasági nehézségeit, bizonytalanabbá tegye az ország belső helyzetét. Szovjet és lengyel részről Hangsúlyozták, hogy a pénzügyi és egyéb szankciók bumerángként ütnek vissza az azokat alkalmazó országra. Lengyelországnak történelmi hivatása, hogy jelentékeny szerepet töltsön be Európa sorsának alakításában. Ez a szerep még nagyobb hangsúlyt kapott a lengyel szocialista állam megalakulásával. A szocialista közösség elszakíthatatlan részeként a Lengyel Népköztársaság békepolitikájával és a jószomszédi kapcsolatok ápolásával segíti elő háború utáni Európa stabilitását, a meglévő határok sérthetetlenségének tiszteletben tartását — állapította meg Brezsnyev és Jaruzelski. hírügynökség megjegyzi, hogy Izrael egy páncélos hadoszlopot már elküldött Beiruttól északra — jelezvén, hogy a közeljövőben nem szándékozik elhagyni Libanon területét. A TASZSZ nicosiai jelentése szerint a ciprusi fővárosban megnyílt a libanoni és a palesztin nép elleni támadások következményeivel foglalkozó nemzetközi bizottság első ülésszaka. A bizottság megvizsgálja az izraeli hadsereg libanoni akcióit a nemzetközi jog, humanizmus és erkölcs általánosan elfogadott elveinek fényében. Miklós: r pJJLh Ady Endre nvi: élettörténete 13. Brüll Adél Párizsban is rendszeres olvasója volt a Nagyváradi Naplónak, Ady munkásságát minden részletében figyelemmel kísérte. Hazajöttének bevallott oka mellett célja volt megismerkedni a nagyhatású költő-újságíróval. Fehér De- zsőné mutatta be egymásnak őket 1903 júliusában, közös vacsora alkalmával a Korona Kávéházban. A kölcsönös ro- konszenv gyors fejleményekben folytatódott. Másnap már kettesben mutatkoztak a város nyilvánossága előtt. Ady nem habozott. Nőügyekben különben sem szokott bizonytalankodni. Brüll Adél tökéleteseit illeti vágyaihoz. Igaz, hét évvel idősebb, de 34 éve ellenére friss szépség, előkelő jelenség, a választékos ízlés hibátlan pompájában. Külsőre a legkényesebb párizsi divat megtestesítője, műveltségében, szellemi csiszoltságában, érdeklődési körében a megálmodott asszonyideál Ady számára. Kissé bizarr, de semmi esetre sem visszatetszést keltő múlt állt Adél mögött. Atyja, Brüll Samu vagyonos nagyváradi kereskedő volt, szép hozománnyal ment férjhez a szép Adél a szintén nagyváradi, szintén kereskedő Diósi Ödönhöz. Egy ideig Szófiában éltek, magas körökkel tartottak baráti és üzleti kapcsolatokat, de máig sem tisztázott ok miBUDAPEST Megkezdődött a nemzetközi gazdaságtörténeti knngresszus Hétfőn Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében több mint 900 külföldi és mintegy 100 magyar történész részvételével megkezdődött a VIII. nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus, melynek házigazdája az MTA Történettudományi Intézete. A csaknem 40 országból érkezett szakemberek 52 szekcióülésen vitatják meg a gazdaságtörténeti kutatás aktuális kérdéseit, új irányait, módszereit, véleményt cserélnek a gazdaság- történet egyes korszakainak legfontosabb jellemzőiről. A szerkesztő bizottság az előzetesen beküldött témajavaslatokból válogatta ki az előadásokat, amelyek időben a XII—XX. századig terjednek, de zömmel a XIX. századról szólnak. A nyitóülésen a kormány nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a kongresszus fővédnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Az eseményen megjelent Heté- nyi István pénzügyminiszter, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Nagy János külügyi államtitkár, Szentágo- thai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pál Lénárd, az MTA főtitkára. A megnyitó után Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság elnöke „Az üzleti szellem és a magyar nemzeti jellem” címmel tartott előadást. Az előadás után Szent- ágothai János Fernand Brau- delnek a nemzetközi gazdaságtörténeti társaság egyik alapítójának, egykori elnökének és jelenlegi tiszteletbeli elnökének eddigi gazdaság- történeti kutatásainak elismeréséül átadta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagságát igazoló diplomát. Ezután Makkal László, a Magyar Történelmi Társulat elnöke Anatolij Barg szovjet és Peter Matthias angol^ történészeknek a társaság tiszteletbeli tagságáról szóló oklevelet nyújtott át. A nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszuson délután megkezdődtek a szekcióülések. Alkotmányunk születésnapján (Folytatás az 1. oldalról) sorozat. A felújított művelődési házat adják át, az üzemekben találkozókat, a nagyközségekben tömegsportver- senyeket rendeznek. Záhonyban nagygyűlés lesz augusztus 19-én 15 órától. Másnap Kisvárdán a várban egész napos kulturális-szórakoztató programok várják a nézőket. Munkás-paraszt találkozót Záhonyban, Tuzséron és Mándokon tartanak. Nyírbátorban a hagyományok szerint több üzem szervez munkás-paraszt találkozót, a községekben vidám, szórakoztató műsorral ünnepük augusztus 20-át. A sportversenyek közül a kispályás labdarúgás általában mindenütt szerepel. Fehérgyarmaton augusztus 19-én a ruhaipari szövetkezetnél kialakított szabad téren tartják a városi ünnepséget. A nagyközségek, községek általában egész napos majálissal köszöntik az alkotmány ünnepét. Kulturális műsor és sportverseny szinte minden nagyobb helyen lesz, ezeken részt vesznek a társközségek lakói is. Vásárosnaményban egész napos munkás-paraszt ifjúsági találkozóval ünnepük augusztus 20-át a gergelyi- ugornyai Tisza-parton. A program reggel 8-kor kocogóversennyel kezdődik, melynek résztvevői a művelődési központtól indulnak a Tisza partjára. Itt népművészeti vásár, térzene fogadja az érdeklődőket. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik a szabadtéri színpadon. Az új kenyér átadása után kultúrműsort tartanak. Déli 12-kor kezdődik a Magyar Rádió Játék és muzsika tíz percben című adásának helyszíni közvetítése. Utána irodalmi vetélkedő, kispályás labdarúgómérkőzés, este 7-től diszkó lesz. Az augusztus 20-i programokra a járás mezőgazda- sági üzemeiből különbuszok hozzák el az aratásban élen járó dolgozókat. Augusztus 21-én adják át Rakamazon a termelőszövetkezet kollektívájának kiemelkedő munkájáért a MÉM nagydíját. att egyik percről a másikra el kellett hagyniok a bolgár fővárost. Párizsban telepedtek le, Diósi Ödön tehetséges, noha mérsékelten sikeres vállalkozásokkal állt talpra. Nagy vagyonra sohasem tettek szert, de jövedelmükből módos, csaknem nagypolgáfi háztartást vezethettek. Adél az érdeklődéséhez méltó hozzáértéssel vonzódott a muzsikához, a festészethez, az irodalomhoz. Különösen a modern francia lírát tartotta sokra, és bizonyos volt abban, hogy a Nagyváradi Napló hasábjairól megismert Ady Endréből a legjelentősebb magyar poéta válhat, ha sikerül átmenteni a világ akkori szellemi központjába a nagyváradi elszigeteltségből. Soha, egyetlen alkalommal sem csalták meg Ady Endrét az ösztönei. Most is határozottan érzett rá esélyeire. Tudta, hallgatnia kell Diósiné Brüll Adélra. A legkisebb tétovaság nélkül fogadta hát el a Párizsba invitáló ajánlatot. Ideiglenes búcsúzásukkor azzal a megállapodással kísérte Budapestig az aszsonyt, hogy rövid néhány hónapon belül követni fogja. Kapcsolatuk szorosságának igazolásaként rövidesen megjelent a Nagyváradi Naplóban első Léda-verse A könnyek asz- szonya címmel. Ettől kezdve minden lépése szakadatlan, lázas készülődés volt Lédához. S itt jó előre el kell oszlatni mindenféle hamis mendemondát arról, hogy Ady Endrét .anyagi függőség kötötte Párizsban Diósi Ödönékhez. Készülődése legnagyobbrészt épp a kinti megélhetési feltételek biztosításából állt. Anyagi önállóságára mindig kínosan vigyázott. Segítségre ugyan gyakran szorult, de ez soha nem maradt viszonzatlanul. Egyáltalán, pénzügyi kicsinyességek szóba sem jöhettek. Gond nélkül költötte a pénzt, ha volt, s ha elfogyott, foggal körömmel, verejtékes munkával iparkodott új ösz- szegeket szérezni. Párizsba készülődvén, mindenféle ábrándos hóbortokat mellőzve, szinte nyárspolgári józansággal próbálta megalapozni kinti egzisztenciáját. Ajánló leveleket szerzett be, egyezséget kötött írásai elhelyezésére a Budapesti Hírlappal és a Pesti Naplóval, támogatást kért Szilágy vármegyétől, amelynek őszi közgyűlése meg is szavazott számára 600 korona segélyt. (Folytatjuk) MOSZKVAI BESZÉLGETÉSEK Intenzív utakon O Az utóbbi években sokat egyszerűsödött a gazdaság- irányítás szerkezete. Nagyvállalatokat, — mintegy kétszáz egyesülést — hoztak létre, amelyek az alájuk tartozó egységeknek relatív önállóságot adnak. Az egyesüléshez közvetlenül tartozik a kutató-, a tervezőintézet is — ez; elősegíti a műszaki haladást. A szovjet ipari üzemek fele már ily módon dolgozik, de 1985-ig az építőipart is így szervezik át. Bonyolultabb a helyzet a közlekedésben és a mezőgazdasági vállalatoknál, ezért ott még gondolkodnak a módszereken. Ám a szövetségi minisztériumok, s az állami tervbizottság célszerűnek látják, hogy egyprofilú vállalatokkal foglalkozzanak a jövőben. Már csak azért is, mert olyan nagy programok esetében, mint mondjuk a BAM, vagy a nyugat-szibériai gáz és olaj kiaknázása, ez nélkülözhetetlen a hatékonyabb munkához. Az ágazati irányításon kívül — amely döntő szerepet játszik a szovjet gazdaságban — tökéletesíteni akarják a területi irányítást is. Égetően nagy kérdés ez ebben az óriási országban elsősorban a mezőgazdaság fejlődése szempontjából, s nem utolsósorban a munkaerő miatt. Az utóbbihoz egy példa. Amíg Üzbegisztánban, Azerbajdzsánban munkaerőfelesleg van, Oroszországban (főként Szibériában és a Távol-Keleten) nagyfokú a munkaerőhiány, pedig a természeti kincsek, a hatalmas tartalékok felszínre hozása is a munkás kezek szaporodását követeli. Az olaj, a gáz, a kőszén legnagyobb tartalékai Keleten vannak, fogyasztóik pedig az ország nyugati területein. Érthető, ha a közlekedés is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Jobban kell egyeztetni az ágazati célokat, érdekeket. Erre is példát mondanak. A bányászat ma arra törekszik, hogy minél több kőszenet hozzon a felszínre. Amikor ez megtörténik, a kiaknázott területet otthagyja és megy tovább. A törekvés : a jövőben csak az után hagyhassák ott a kiművelt bányavidéket, ha azt előbb alkalmassá teszik a mezőgazdaság' számára. A területi komplex jellegű irányítás javítása a másodlagos nyersanyagok helyi hasznosítását is célozza. A központi tervutasításos rendszert tehát kiegészítik a helyzetnek legmegfelelőbb módszerekkel, hogy mindenütt és minden szinten pontosan értsék, mi a kötelességük. A centrális gazdaságirányítást az ország óriási mérete, a hatalmas ágazati és régiószámok indokolják. A szakemberek elmondták: tanulnak a szocialista országok, a magyar gazdaságirányítás tapasztalataiból is, de a szovjet gazdaság sajátosságait nem lehet figyelmen kívül hagyni, az állami elosztási tevékenységét mellőzni ott, ahol a közvetlen vállalati kapcsolatok megteremtése igen bonyolult, szinte lehetetlen. A Szovjetunióban az irányítási tevékenység fejlődését jelzik a hosszú távú tervek. A párt- és állami szervek nemrég kidolgozták az élelmiszerprogramot, de elfogadták a 15—20 évre szóló lakás- programot is, amely ugyancsak a teljes megoldást szorgalmazza. Hasonló terv szorgalmazza a nagy vizierőmű-épí- tési és az atomerőművesítési programot is. Ezek azt jelentik, hogy az utóbbi időben — az éves és ötéves terveken kívül már tovább, tíz években gondolkodnak. Napjainkban mind nagyobb szükség van a 15—20 éves távlati tervekre is. Vezető közgazdászok mondják: nem elég egy beruházást megkezdeni, végig felelősséget kell érte vállalni egészen a megvalósításig. Számos olyan beruházás van ugyanis folyamatban, amelyek befejezése ma még nem is látszik. Ezekkel kapcsolatban olvastam a szovjet sajtóban a mesebeli Naszredin Hodzsa történetét, amelyben egy ember vállalja: 20 év alatt megtanítja a szamarat olvasni. S amikor megkérdezték, mi lesz, ha mégsem megy a dolog, azt mondta: ennyi idő múltán vagy ő hal meg, vagy akivel fogadott, esetleg a szamár múlik ki közben. A terv iránti jogos követelmény, hogy abban ne csak az építkezés kezdete, de a vége is benne legyen. A mai Szovjetunió elsajátítja a távlati tervezés tudományát. Egyedül ezzel sokat javul a népgazdaság irányítása. Távlati tervet készíteni azonban bonyolult. Egyre fontosabb szerepet játszanak ebben a középtávú tervek. Az SZKP Központi Bizottsága márciusi plénuma meg- | fogalmazta: ki kell küszöbölni azt a gyakorlatot, amely szerint állandóan korrigálni kényszerülnek az ötéves terveket; hogy a vállalatok év közben kérjenek és kapjanak tér rcsökkentő módosítást. A termelést az éves tervek szabályozzák, ott osztják el a tartalékokat, az anyagi ösztönzés is éves alapon történik. Ez sokban meghatározza az emberek gondolkodását. Egy évben élnek, s ha az nem sikerült, legfeljebb leveleznek az illetékes állami szervekkel, s kérik: csökkentsék a terveiket. Ha ez megtörténik, úgy tűnik, az éves terv valóra vált. A középtávú terv pedig nem teljesül. A laikus nehezen tudja megérteni, miért nem válik valóra a középtávú terv, amikor a statisztika évente jelzi a teljesítést. A jövőben már nem lehet menet közben változtatni az éves terveket. Fejlődik az ellenőrzés rendszere is, halmozottan vizsgálják a tervfegyelem helyzetét. Nem kis gondot okoz ugyanis, hogy a tervezett bért mindig teljesítik, a produktumot pedig már nem mindig. Világosan következik ebből az egyensúlytalanság. Ezért is szánnak nagyobb szerepet a felelősségnek. A legnagyobb jelentőségű törekvés a munka minőségére, hatékonyságára irányul. A szovjet gazdaság számára a legtöbb területen már nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. A Szovjetunió világelső a kőolaj, szén, gáz, vasérc, hengereltáru, cement, műtrágya, gabona, cukorrépa, burgonya és egy sor más termék előállításában. És bármilyen furcsának tűnik, e termékekből még mindig hiánya van. Az ok nemegyszer a minőség gyenge volta, másrészt pedig a magas veszteségarány. (Folytatjuk) v OLopka, (János
