Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
1982. augusztus 3. Kelet-Magyarország 3 Szakszervezetek a közművelődésért Beszélgetés Virizlay Gyulával, a SZOT titkárával Közművelődésről, munkásműveltségről sok szó esik manapság. Erről beszéltek a képviselők is az országgyűlés tavaszi ülésszakán, amikor megvizsgálták, hogyan, mennyire sikerült végrehajtani a hat évvel ezelőtt hozott közművelődési törvényt. A szervezett dolgozók életszínvonalának emeléséért, s ezen belül a mind magasabb kulturális színvonal eléréséért a magük területén igen sokat tesznek a szakszervezetek. Mit és hogyan? — erről kérdeztük meg Virizlay Gyulát, a SZOT titkárát. — Régi igazság, hogy csak a műveltebb ember képes kellően helytállni munkájában, lépést tartani a változásokkal. Különösen fontos ez ma, amikor állandóan fejlődik a technika, emelkedik a műszaki színvonal — mondta a bevezetőben a SZOT titkára. — De ennél többről is szó van. A szocialista társadalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy ez embernek módja van részt venni saját sorsa alakításában, s ehhez elengedhetetlenül szükséges a műveltség, a politikai érettség és iskolázottság. A szak- szervezetek részt vettek a közművelődési törvény kidolgozásában. Azóta pedig jelentős változás tapasztalható, elsősorban a munkahelyi művelődésben. Itt fontos lépés volt az Országos Köz- művelődési Tanács és a SZOT elnökségének közös határozata nyomán a vállalati művelődési bizottságok életre hívása. így lehetőség nyílt a munkahelyi művelődés egységes tervezésére és irányítására. Figyelemmel kísérjük és segítjük e bizottságok tevékenységét. Feladatunk, hogy javítsuk, fejlesszük ezeknek a bizottságoknak a munkáját. — Hogyan dolgoznak a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak? — Terveiket egyeztetik a vállalati művelődési tervekkel és a szakszervezeti alapszervezetek kulturális, agitá- ciós és propagandaterveivel. Elsőrendű feladatnak tekintik a közéletiség és a szakmai kultúra fejlesztését, s a mindezeket megalapozó világnézeti, politikai és általános műveltség elmélyítését. — Milyen a szocialista brigádok kulturális tevékenysége? — Az üzemekben a munkahelyi művelődés bázisát a szocialista brigádok képezik. Művelődési tevékenységüket és a közösségi életre gyakorolt hatásukat csak a termelésben betöltött szerepükkel együtt lehet vizsgálni. Szeretnénk elérni, hogy a szocialista brigádok művelődése elsősorban jobb munkát, a munkahelyi demokráciában hozzáértőbb részvételt jelentsen; eredményezzen fokozottabb újítókedvet, kultúráltabb magatartást a a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. Sok még a formalitás, de tény, hogy a szocialista brigádok tömegméretekben nevelik olvasóvá,, színházlátogatóvá, kiállítások nézőjévé a dolgozókat. A tartalmi megújulás lehetőségeit azonban még keresnünk kell, helyet adva az egyénekhez' jobban igazodó kezdeményezéseknek . a munkaverseny egész területén. — Mire költik a szak- szervezeti alapszervezetek a kultúrára szánt összegeket? — Anyagiakkal is támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely segíti a dolgozókat és gyermekeiket, hogy a művelődés terén is lépést tudjanak tartani a fejlődéssel. Támogatjuk a nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok, a szakmunkástanulók, a munkás- szálláson lakók és a bejáró dolgozók művelődését, kul- turálódásuk feltételeinek javítását. Megkülönböztetetten segítjük az általános iskola elvégzését, a fiatal szakmunkások egyetemre felkészítését, a szakmunkástanulók anyanyelvi hátrányainak felszámolását célzó kezdeményezéseket. Erősítjük az esztétikai és érzelmi nevelést egyaránt szolgáló munkás- művész kapcsolatokat, segítjük a művészeti öntevékenység fejlesztését. Legutóbb a szakszervezeti művelődési intézmények számára pályázatot írtunk ki, ezzel a munkahelyi művelődés tartalmi gazdagítását, minőségének javítását, a munkáshagyományok ápolását, a szakmunkástanulók művelődési szokásainak kialakítását, a szabadidőprogramok gazdagítását szeretnénk ösztönözni. A vállalati jóléti és kulturális alapok felhasználásánál is .elsősorban a dolgozókat közvetlenül érintő és érdeklő közművelődési formákat kívánjuk fejlesztem. Ma nincs lehetőség az agyagi alapok jelentősebb növelésére, de legfontosabb feladatainkhoz elegendő a pénz. Ésszerűbben kell gazdálkodni. Sajnos, még sok helyen nem élnek megfelelően a jóléti és kulturális alap adta lehetőségekkel. — Mit tehetnek a szakszervezetek a dolgozók öntevékeny művészeti mozgalmainak támogatásáért? — Ma az ilyen kórusok, zenekarok, színjátszód népi táncegyüttesek, bábcsoportok és képzőművészeti szakkörök száma megközelíti a háromezret, 60 ezer taggal. Működésükhöz ß szak-,, szervezetektől kapnak felszerelést, hangszereket, táncruhákat, s a szakszervezet fizeti a vezetőket is. Némelyik együttes igen magas színvonalat ért el, a népi táncegyüttesek és a kórusok között olyanok is vannak, amelyek a világ bármely részén sikerrel szerepelhetnének. Az élmezőny és a közepes, valamint a gyengébb együttesek színvonala között azonban még nagy a szakadék, igyekszünk ezt csökkenteni, felfelé nivellálni — mondotta végül Virizlay Gyula, a SZOT titkára. . V. E. Galambos Lajos: KEDD M a tehát elmennek, gondolta äz öreg. Este hét tájban indul a vonatjuk, és akkor elmennek végre. Délután három tájt lesz az ebéd, ahogyan sejtem, és akkor elmennek, hál’isten. Az asszony pakol nekik két-há- rom csirkét a hűtőszatyrukba, aztán rendben lesznek itt mindenek újra; bár ez a Pityu gyerek egy kissé hiányozni fog. De tán ő sem, hiszen csak én hívom Pityunak; a szülei Etyiennek szólítják. Vannak a világban számomra érthetetlen dolgok. Hej, isten! Megittak hat nap alatt tizenkét liter bort, amelyet még az őszön dugtam el jelesebb napokra, az asszony felfedezte ama bor dughelyét, és az asztalra tette azonnal, nem várta meg, hogy én szolgáljak vele! Mivégre él immár az ember, ha az ajándékra szánt ajándékot is ellopják tőle? Ámbár hát! Kell lennie még egy háromliteres kisdemizsonnak, amelyben szemen-szedett riz- ling van, s amelynek mára olyan kell legyen a színe, mint a folyt-aranyé; hirtelenjében utána is nézek, megvan-e még, az ördög sohse alszik. Akkor rászólt az unokája: — Mit keresel, nagyapa? — Tán a vágó dohányomat, vagy mit tudom. Ezt a kölyköt valahogyan az ösztönéből szerette. Mindeddig nem tudta megmagyarázni miért, de ezt a fiú-embert szerette. Olyan ez tán, mint én, csak elvadították az én világomtól. — Mondd már, igazából, mit keresel, nagyapa? Hátha segíthetnék. — Te ugyan, kisöreg! — De te, talán, te egyedül, segíthetnél nekem, öreg szivar. — Nana! - . — Amíg dumálnak ott bent, és elkészül az ebéd, megszökhetnénk ? — Hová? — Van nálad egy kis pénz? — Föltétien. — De nehogy átöltözz. — Minek öltöznék én, és hová? — Ne kérdezz, ne szólj, csak amikor már lőtávolságon kívül kerültünk. — Lőtávolon, hiteles-kato- nailag! Mentek. — Most már beszélhetsz — szólt az öreg. — Nagyapa, igaz, hogy te tekintélyes ember vagy ebben a megyében? — Nyugdíjas vagyok. — De a megyei tanács tagja. — Ó, már az a nyugdíj mellé csak amolyan szépség- flastrom. — A növénynemesítő intézet osztályvezetője! — Voltam, kisunokám. Már kiöregedtem mindenből. Már csak vakkantgatni tudok, mint a vén kutya. Mert például tudod-e, hogyan ugat egy ifjú eb? — Na, nagyapó, na? — Várhhoss leszek! Vaah- háross. Ross! Város. A gyerek nevetett: — És a vén kutya? Nagyapó! — Falni voóón joó! Faluuu- ban-ban-ban. Faluban. A fiúcska nevetett: — Akkor én vén kutya leszek, faluban, faluuu-ban- ban, nagyapó! Csak nevettek, az öregnek egy kissé le kellett ülni. Kicsi csend után azt mondta az öreg: — Szóval a mezőgazdaságira, gondolod. — Igen. — Hát hiszen azért jövünk. Jó. Hátha adnak még valamit a szavamra. Nálad vannak a bizonyítványaid? A kérelmed, satöbb. — Minden. — Kutatási vágyad? — A napraforgó. — Hm. — Hidd el. Ha nem sikerül, bizony úristen öngyilkos leszek. A Kelet-Szövker. Vállalat nyíregyházi irodagép-javító részlegében megyei közületek megrendelésére író-, számoló-, könyvelő- és pénztárgépek garanciális és egyéb javítási munkáit végzik. Képünkön: Koleszár István FACIT típusú elektronikus asztali számológépet javít. (Császár Csaba felvétele) Vizsga helyi politikából Felajánlották a glóbuszt Versenyben Határszemlék A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat évről évre versenyezteti a taggazdaságait. Hagyomány már, hogy a versenyt több szakaszban értékelik. Például első lépcső a tavaszi vetés szemléje, amikor a szakemberek határszemlén bírálják el a vetés minőségét. Az ilyenkor versenyben maradt gazdaságokat júniusban újra felkeresik, amikor már a kikelt növény is megmutatja, hogy milyen volt a technológia. Az idei kukoricatermesztési versenyben az északkeleti 3000-es körzetben a mária- pócsi Rákóczi Termelőszövetkezet a harmadik helyen áll. Ez nagy ' dolog, hiszen olyan neves gazdaságok vannak előtte, mint a Szerencsi Állami Gazdaság és a derecskéi Vörös Csillag Tsz. A versenybizottság megállapította: az elmúlt évihez viszonyítva tová"bb javult a technológiai fegyelem. Ez nemcsak a talaj munkák, a vetés minőségében, a kikelt tőszámban, a gyomosodás mértékének csökkentésében volt mérhető, hanem a táblaszélek kivezetésében, a csatlakozó sorok pontosságában is. Reméljük, a mária- pócsiak az őszi betakarítás után is jól szerepelnek a versenyben. Alig ezernél több lélek él Csengerújfaluban, háromszázhatvan családi tűzhely melegénél, önálló kenyéren, mert eddig még nem szorultak mostoha természeti adottságuk ellenére sem eltartásra. Gyenge adottsága ellenére a kis Béke Tsz még nem zárt mérleghiánnyal. Sőt! Idén jó híre kelt országszerte. Tavalyi sikereik alapján elnyerték a Kiváló Tsz kitüntető címet. Kerezsi Miklós, a nagyközségi pb titkára így jellemzi Csengerújfalut: „Sokszínű falu, kitűnő adottságokkal, mostoha gazdasági háttérrel, hiszen ide nyúlik az Ecsedi- láp. Van önálló iskolaigazgatósága, óvodája, napközije, postája, évek óta mérleghiány nélkül működő termelőszövetkezet, s 38 párttaggal a falusi tsz pártszervezete.” Csengernek Üjfalu csatolt faluja, de egyáltalán nem rangon aluli viszonyban. Sőt! Még a csengeriek is büszkék e kis gazdaság országos sikereire. Az emberek állat- szeretetére alapozva, a táj adottságaira építve fejlesztették a szarvasmarha-tenyésztést. Erősen megközelítették, most tehenenként az éves 4 ezer literes bűvös határt. Elsők voltak a megyei tej termelési versenyben! Nemrégiben vették át az érte járó kitüntetést. Olyan politikai és gazdasági vezető gárdája van Csengerújfalunak, amely képes vonzó helyi politikát alakítani — az emberekkel úgy, ha szükséges munkát vállalnak százak. Elsősorban ez a sikerük titka. Nagy tekintélynek örvend megyeszerte is Szabolcs-Szatmár tsz-moz- galmának ialán egyik legrégibb elnöke, Katona Gyula. Itt született, ismeri még az emberek gondolatát is. Tagja a városi-járási pb-nek, s nincs olyan társadalmi megmozdulás Csengerújfaluban, ahol ne lenne jelen. Fehér Bertalan, az iskola igazgatója pedig a Csenger Nagyközségi Közös Tanács társadalmi elnökhelyettese, az alapszervezet vezetőségének tagja. Nemzedékeket nevelt fel. Itt él a nyugalmazott párttitkár Földvári András is, Szűcs Imre pedig másfél évtizede propagandista. Marxista műveltségre oktatja, politizálásra neveli e kis határmenti falu arra alkalmas fiataljait. Elsősorban ők a legközvetlenebb segítői, s a politika formálói a még kissé tapasztalatlan, alig kétéves párttitkári múlttal rendelkező Tóth Jánosnak, aki korábban lakatos volt. Így végezte el a közgazdasági technikumot, utána a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet. Csengerújfaluból 61 az eljárók száma. Hét tagja van a KISZ-nek, 18 az MHSZ- nek. Legnagyobb létszámmal a Vöröskereszt helyi szervezete működik: 42. Egy-egy falugyűlésen 100 ember vesz részt. S hallatják szavukat, ha közérdekű gondok megoldásáról van szó. Sok huzavona volt Csen- gerújfalu közművesítésével, de végül is úgy ' tűnik, év végére megépül az új vízmű. Talpalt érte a gazdasági és pártvezetés egyaránt. Elsők között Katona Gyula kilincselt* Persze úgy, hogy a tsz 1 milliót adott a vízműépítéshez, s felajánlotta saját glóbuszát, és biztosította a kutat is! Lesz végre jó ivóvíz Csengerújfaluban. Házról házra jártak párttagok, tanácstagok, aktivisták. így alakították meg a vízműtársulatot. Tíz esztendei törlesztésre 14 —16 ezer Ft-tal járultak hozzá családonként a csengerúj- falui vízmű megépítéséhez. S a már most sem apadó, népességet megtartó faluban új fürdőszobás lakások épülnek. Ennek sikerétől függ most a közhangulat, a jó politikai közérzet, e piciny, „istenhá- tamögötti” falucskában. És vizsgázik újra helyi politikából a vezetés. Farkas Kálmán — Az ilyesmivel várhatunk, kisöreg. Majd az első szerelmi csalódás után, de akkor se érdemes. Sok minden terhet elvisel az ember, a szerelmit a legkönnyebben. Fáj egy kicsit, ha elmúlik, de aztán le van ejtve az egész. Tanuld meg, a szerelem, mindig, mindenkoron, visszahúzó erő. Pillanat az ember életében, ha ismétlődik: pillanatok. Nem több. Csak a szerelemből származó lény az érdekes: te, vagy én, mivel az igaz ember csak szerelemből születhet, utána már nem érdekes a méh. Kirepülünk és széliünk, ha tudunk, ameddig energiánk, amelyet a minden- ség belénk lökött, engedi, aztán visszatérünk a világmindenség valamelyik bolygójára. Tudod, hogy a gondolat végtelen, ilyesformán az ember is, minthogy a földön csak az embernek van gondolata, egyedül az embernek van végtelensége százmilliárd fényéveken túl is, mindenhol, az univerzumok végtelenségeiben, csak az emberi gondolat uralkodik. Eközben beértek a városba, a mezőgazdasági főiskola elé. — Add ide a papírjaidat — mondotta a gyereknek az öreg. — Te csak maradj itt. Kissé sokára jött vissza. — Megfelel neked — kérdezte —, ha csupán jövőre kezdheted a studiomokat? És addig a gazdaságunkban munkálkodsz, mint mondjuk egy segédmunkás. Megfelelne ez a módozat neked? De itt maradsz szüntelen a két szemem látókörében. Megfelel ez neked? — Ó, öreg, öreg. — És semmiféle öngyilkos- sági gondolat, rendben? — Ó, melletted? Hát lehet ilyenre gondolni? — Te szaros — mondta még az öreg,, aztán indultak csekély léptekkel hazafelé. — Magyarázd meg nekem egyszer, a szaros kölykök mikor komolyodnak meg, mikor értik meg az életet? — Vén kani — mondta mélységes szeretettel a kölyök •—, nem szeretnél-e végül is az én helyzetemben lenni? Minden bajommal, könyörgésemmel,- kuncsorgá- sommal, halvány reményekkel, nem szeretnél az én helyemben lenni? Az öreg nem szólt, majd hátradurta kissé a haját és azt mondta: — Adj már egy cigarettát, hirtelenjében az enyém kifogyott. — Kifogyott? — nevetett a fiú. — Az enyém teljesen tele van? Holott kedden ezen a vidéken nincsenek nyitva a boltok. Ügy tudom. Vagy nem így van? — így. így van.
