Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. július 11. EGY HÉT Francois Mitterrand magyarországi látogatását befejezve pénteken hazautazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta el. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Gromiko külügyminiszter az Arab Liga küldöttsége előtt kijelentette: a Szovjetunió támogatja az arab népek igazságos ügyét. Mexikóban Miguel de ,1a Madrid Hurtado, a kormánypárt jelöltje győzött az elnökválasztáson — A költségvetés tervezetéről tárgyalt a lengyel szejm KEDD: Izraeli harckocsik és tüzérségi egységek ismét lőtték Nyu- gat-Beirutot — Washingtonban kiszivárgott, hogy a 6. amerikai flotta egységei parancsot kaptak, hajózzanak Beirutba, s álljanak készen a palesztin erők elszállítására — Gromika Moszkvában Imelda Marcos miniszter asszonnyal, a Fülöp-szi- getek államfőjének feleségével tárgyalt SZERDA: Budapestre érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök — Ho Si Minh-városban bejelentették, hogy Vietnam csapatainak egy részét kivonja Kambodzsából — Párizsban cáfolták, hogy francia csapatok is részt vennének a palesztin fegyveresek távozásának biztosításában * CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev felhívást intézett Reagan amerikai elnökhöz: Washington lépjen fel az izraeli agresszióval szemben — Bécsben, a haderőcsökkentési tárgyalásokon a NATO-országok egyezménytervezetet terjesztettek be — Allam- biróságot hoznak létre Lengyelországban PÉNTEK: Befejezte magyarországi látogatását Mitterrand francia elnök — Khaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet „külügyminisztere” szerint rövidesen megállapodás jöhet létre a palesztin fegyveresek elvonulásáról Nyugat-Beirutból — Schmidt kancellár hágai látogatása során a Szovjetunióval való földgázcsőüzlet végrehajtásáról nyilatkozott. SZOMBAT: Az OPEC bécsi konferenciáján heves vita folyt a kitermelhető olajmennyiségekről és az olaj áráról — Szír vélemény szerint a palesztinoknak Beirutban kell maradniok — Irán háborús jóvátételt követel Iraktól Á hét három kérdése O Mi volt a jelentősége a Kádár—Mitterrand találkozónak? A magyar—francia kapcsolatok alakulásában — nem túlzás ezt állítani — mérföldkőnek ígérkezik a héten lezajlott csúcstalálkozó, a magyar és francia vezetők, továbbá szakminisztereik megannyi megbeszélése. Amint a tárgyalások során, valamint a pohárköszöntőkben és a sajtókonferencián mind Kádár János, mind pedig Francois Mitterrand leszögezte: közös a törekvés a kapcsolatok kiszélesítésére. Még a politikai kapcsolatok is bővülhetnek, jóllehet a két ország más-más szövetségi rendszerhez tartozik. A konzultációkat sűrítik, s Kádár János példaként említette, hogy közösen fognak fellépni a madridi konferencia sikeres befejezéséért. A magyar— francia csúcstalálkozó a kelet-nyugati párbeszéd fontos eleme, akkor pedig csak növekszik a jelentősége, ha egyébként Európa keleti és nyugati fele között más okok miatt ez a párbeszéd akadozik. Különös figyelmet szenteltek a gazdasági együttműködés, az árucsere fokozására, s nem véletlen, hogy Veres Péter magyar és Michel Jobert francia külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá, ami máris kézzelfoghatóan jelezte az erre vonatkozó közös törekvés valóra váltását. Maga Mitterrand elnök is elismerte, hogy e téren lemaradások voltak, amelyeket pótolni kell. A kulturális kapcsolatók terén is van teendő — francia részről. A vendégek a látogatás kulturális eseményei során szinte meglepve győződtek meg arról, hogy a francia regények és filmek, képzőművészeti vagy zenei alkotások mennyire ismertek Magyarországon. Máris .megígérte Lang kulturális miniszter, hogy fokozni fogják magyar irodalmi művek franciaországi kiadását... A nem egészen három nap alatt sok minden történt a szocialista Magyarország jobb megismertetése érdekében. A francia köztársasági elnököt négy miniszter, igen sok szakértő és 70-nél több újságíró kísérte el. Várható, hogy hatósági intézkedésekben, újságcikkekben, tévériportokban egyformán tükröződni fog a fokozódó érdeklődés és az új, az eddiginél hitelesebb ismeretanyag. Francia köztársasági elnök először látogatott el Magyar- országra, s amint Mitterrand sajtókonferenciáján ki is jelentette: az már az ő szubjektív elhatározásán múlott, hogy elnökként elsőnek Budapestre kívánt jönni, túl azon az objektív tényezőn, hogy már korábban is létezett francia államfőnek címzett magyar meghívás. A szubjektív elemet érde- jnes hangsúlyozni. Akinek megadatott, hogy közelebbről figyelhesse meg egy-egy alkalommal a francia vendéget és magyar vendéglátóit, az megállapíthatta, hogy igenigen szívélyes légkörben, a A ruhája meg — képeslapba való! Csak a csizma a lábán ötven rubelt ér. Jó sokat bezsebelnek manapság ezek a lányok. Pelage ja bánatosan gondolt Alkára. Meg arra, hogy Alka is lehetett volna fejőnő. Miért is ne? Mivel rosszabb ez, mint más munka? Amióta csak él, nemzedékről nemzedékre, az anyja is, a nagyanyja is. meg maga Pelageja is, trágyával, tehenekkel dolgozott, de most egyszer csak elhatározták, hogy ez nem való a mai Iákölcsönös megértés szellemében folyt mindvégig a magyar—francia párbeszéd. S természetesen éppen ezért is volt könnyebb a tárgyalások során az előrehaladás a konkrét megállapodások irányában. O Mit jelent az amerikai ajánlat a beiruti palesztin fegyveresek elszállítására? A libanoni drámában ezen a héten az hozott szenzációs fordulatot, hogy Washingtonban kiszivárogtatták, Jeruzsálemben pedig világgá kürtölték a hírt: az amerikai kormány fontolóra veszi a beavatkozást a Nyugat-Bei - rútban körülzárt palesztin fegyveresek elszállítása végett. A részletekről különböző változatok keringtek: az USA földközi-tengeri flottájának szállítóhajói jelennek meg Nyugat-Beirut előtt és felveszik a palesztin fegyvereseket, hogy a szír kikötők felé, esetleg Algéria partjaira vigyék őket. Közben tengerészgyalogosok szállnának partra, hogy fedezzék a kiürítési akciót. Utána viszont akár ott is maradnának Beirutban és Libanonban —, ez. zel az USA maga is megvetné lábát. Több hírmagyarázó emlékeztetett az 1958-as precedensre: akkor a hírhedt „Eisenhower-doktrina” értelmében szálltak partra az amerikai katonák Libanonban, hogy megmentsék Cha- mon akkori libanoni elnök imperialistabarát, rendszerét, és hogy megpróbálják elszigetelni az épp akkor kitört és sikerrel végződő iraki forradalmat. De épp a 24 évvel ezelőtti eseményekre emlékezés figyelmeztetheti Washingtont: akkor a nemzetközi tiltakozás nyomására és az ENSZ követelésére távozniok kellett az amerikai „bőrnyakú- aknak” (a tengerészgyalogosoknak) Libanonból. nyoknak, piszkos munka. De hát miért? Miért volna piszkos, mikor ebből a mocsokból fakadt az élet? Ezen a napon Pelageja sokat sírt: sírt az erdőben, miután elköszönt a fejőnőktől, sírt a hazafelé úton. És különösen sokat sírt otthon, amikor az üres házban egyedül találta magát. A betegség alattomban te- perte le Pelageját, az őszi eső, a nedvesség beálltával, és az asszony nagyon szenvedett. ö nem tudott betegeskedni. Az anyjára ütött. Aki három nappal a halála előtt munkát kért tőle: „Adj már valamit, hadd dolgozzak egy kicsit. Még élni akarok.” Pelagejának, persze, eszébe se jutott a pékségben dolgozni — hogyan is bírná azt a nehéz munkát? —, de volt valami, amivel komolyan foglalkozott. Miután találkozott a szurgai fejőnőkkel, másnap reggel még az ágyban feküdt, amikor hirtelen eszébe jutott, miért, is ne lehetne ő újra fejőnő, Szabadban kell dolgozni, a gép segít nekik, nem kell gyalogszerrel kutyagolni —, tán csak megbirkózik vele? Washington most talán abban reménykedik, hogy az úgynevezett „mérsékelt” arab országok szívesebben vennék az amerikai jelenlétet — Izrael jelenléténél Libanonban ... © Mélyebb társadalmi mozgást, újabb politikai harcot ígér-e a dél-afrikai bányászok sztrájkja? Mi tagadás, a világ szinte hajlamos megfeledkezni Dél- Afrikáról, a fajüldöző pretoriai rendszer bűneiről, az elnyomott színes bőrű milliók nyomoráról, hiszen más égtájakon látványosabb harcok folynak... A Johannesburg közelében levő aranybányák fekete bányászai most heves szrájk- harcba kezdtek, amelynek közvetlen célja természetesen a magasabb fizetések elérése, a jobb munkakörülmények kivívása. De a tüntetők politikai követeléseket is hangoztatnak és elszántságukat bizonyára fokozza, ha a rendőrterror ismét újabb áldozatokat követel. Mert az történt: az egyik bányánál nyolcán vesztették életüket a rendőrsortűz nyomán. Az afrikai földrész déli végének más eseményei is befolyásolhatják a várható délafrikai fejleményeket: a héten ismét összeült az úgynevezett Namíbia-bizottság, s ezzel megint napirendre kerül a délnyugat-afrikai terület sorsa, emellett pedig azok a leleplező híradások is figyelmet érdemelnek, hogy a pretoriai katonai vezetők újabb támadást készítenek elő Angola ellen. Ha majd egyszer Namíbiában visszakoznia kell a Dél-afrikai Köztársaságnak, s ha megint sikertelen lesz Angola elleni agressziója, ez minden bizonnyal az ország belső helyzetére is kihatni képes. Pálfy József Három napig ez a gondolat éltette. Három napig, bármit csinált, bárhová ment, egyre csak arra gondolt, micsoda felfordulás lesz a faluban, ha megtudják, hogy visszamegy a kolhozba. — Hallottátok, mit ki nem fundált ez a Pelageja? — Még ilyet? — Teheti. Ez vasból van! A negyedik napon, azonban, amikor reggel felébredt — hová lett a híres-nevezetes vasegészség —, kezét-lá- bát meg sem bírta mozdítani. Alig bírt lélegezni — elszorult a szíve. Dél felé mégiscsak magához tért. sőt még a vermet is beágyazta, de e naptól fogva egyre inkább elhagyta az ereje. Ellenállt a betegségnek, egész nap tett-vett a ház körül, hol a fát rakta össze, hol összeszedte a szemetet és elégette. hol tömítette a kamrát — az egyik sarka minden télen befagy —, és nagyon gyakran kijárt a dombra, a hegyaljára, ahonnan jól látszott a sütöde. (Folytatjuk) II mongol nép ünnepe A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György üdvözlő táviratot küldött Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárának, a Mongol Nép- köztársaság nagy népi hurálja elnöksége elnökének, Zsambin Batmönhnek, a minisztertanács elnökének. Hatvanegy esztendeje, 1921. július 11-én forradalmi lovashadsereg vonult be Urga városába. Ezzel az eseménynyel Mongóliában győzött a forradalom. Urga, a főváros, akkor néhány kőépületen kívül csupán nemezsátrakból, jurtákból állt, néhány ezer lakossal. Azóta Urgából Ulánbátor lett, a „vörös hős városa”. Négyszázezer lakójának túlnyomó többsége korszerű lakótelepi házakban lakik. A nomád pásztorok nagy része azóta korszerű mező- gazdasági üzemekben dolgozik vagy az iparban keresett magának munkát, megélhetést. Az egykori feudális birodalom helyén élő és virágzó Mongol Népköztársaságban a hagyományos állattenyésztés mellett meghonosodott a korszerű növénytermesztés. A forradalom előtt úgyszólván nem létező ipar fejlődését pedig, mi sem jellemzi jobban, minthogy napjainkban már az ipar nem kevesebb, mint 30 százalékát adja a nemzeti jövedelemnek. A tehetséges és szorgalmas mongol nép szocialista hazája építéséhez kezdettől fogva nagy segítséget kapott a Szovjetuniótól, majd az utóbbi három évtizedben a többi szocialista országtól. E segítségnek köszönhetően az eddig rejtett kincseit feltárta a mongol föld: ólomra, vasércre, szénre, wolframra, ónra bukkantak a kutatók. A Mongol Népi Forradalmi Párt tavaly megtartott XVIII. kongresszusa nagy fontosságú határozatai célul tűzték ki, hogy Mongólia agrár-ipari országból ipari-agrár országgá váljon. Ennek előfeltétele a termelékenység növelése, a belső tartalékok mozgósítása, a munka minőségének javítása. Hazánk és a Mongol Nép- köztársaság kapcsolatai kiegyensúlyozottan, a közösen kidolgozott terveknek megfelelően fejlődnek. E kapcsolatok megerősítését szolgálta a két ország között 1965-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés. Az évek során Kádár János pártós kormányküldöttséget vezetett az ázsiai baráti országba és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, ugyancsak ellátogatott hozzánk. Legutóbb, néhány hete Zsambin Batmönh mongol kormányfőt láttuk vendégül. A látogatásról kiadott közös közlemény megelégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt években az országaink közötti testvéri együttműködés töretlenül fejlődött és szélesedett. Nagy nemzeti ünnepén igaz ■barátsággal köszöntjük a testvéri mongol népet és további sikereket kívánunk hazája szocialista építésében, nagy céljai valóra váltásában. Urgából Ulánbátor lett... Az ipar a nemzeti jövedelem 30 százalékát adja ... Képünkön: az erdeneti réz- és molibdén kombinát Az állattenyésztés részben még hagyományos A VILÁGBAN
