Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. július 11. EGY HÉT Francois Mitterrand magyarországi látogatását befejezve pénteken haza­utazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta el. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Gromiko külügyminiszter az Arab Liga küldöttsége előtt kijelentette: a Szovjetunió támogatja az arab népek igazságos ügyét. Mexikóban Miguel de ,1a Madrid Hurtado, a kormány­párt jelöltje győzött az elnökválasztáson — A költségvetés ter­vezetéről tárgyalt a lengyel szejm KEDD: Izraeli harckocsik és tüzérségi egységek ismét lőtték Nyu- gat-Beirutot — Washingtonban kiszivárgott, hogy a 6. ameri­kai flotta egységei parancsot kaptak, hajózzanak Beirutba, s álljanak készen a palesztin erők elszállítására — Gromika Moszkvában Imelda Marcos miniszter asszonnyal, a Fülöp-szi- getek államfőjének feleségével tárgyalt SZERDA: Budapestre érkezett Francois Mitterrand francia köztár­sasági elnök — Ho Si Minh-városban bejelentették, hogy Vi­etnam csapatainak egy részét kivonja Kambodzsából — Pá­rizsban cáfolták, hogy francia csapatok is részt vennének a pa­lesztin fegyveresek távozásának biztosításában * CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev felhívást intézett Reagan ameri­kai elnökhöz: Washington lépjen fel az izraeli agresszióval szemben — Bécsben, a haderőcsökkentési tárgyalásokon a NATO-országok egyezménytervezetet terjesztettek be — Allam- biróságot hoznak létre Lengyelországban PÉNTEK: Befejezte magyarországi látogatását Mitterrand francia elnök — Khaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet „kül­ügyminisztere” szerint rövidesen megállapodás jöhet létre a palesztin fegyveresek elvonulásáról Nyugat-Beirutból — Schmidt kancellár hágai látogatása során a Szovjetunióval va­ló földgázcsőüzlet végrehajtásáról nyilatkozott. SZOMBAT: Az OPEC bécsi konferenciáján heves vita folyt a ki­termelhető olajmennyiségekről és az olaj áráról — Szír véle­mény szerint a palesztinoknak Beirutban kell maradniok — Irán háborús jóvátételt követel Iraktól Á hét három kérdése O Mi volt a jelentősége a Kádár—Mitterrand ta­lálkozónak? A magyar—francia kap­csolatok alakulásában — nem túlzás ezt állítani — mérföldkőnek ígérkezik a hé­ten lezajlott csúcstalálkozó, a magyar és francia veze­tők, továbbá szakminiszte­reik megannyi megbeszélése. Amint a tárgyalások során, valamint a pohárköszöntők­ben és a sajtókonferencián mind Kádár János, mind pe­dig Francois Mitterrand le­szögezte: közös a törekvés a kapcsolatok kiszélesítésére. Még a politikai kapcsola­tok is bővülhetnek, jóllehet a két ország más-más szövet­ségi rendszerhez tartozik. A konzultációkat sűrítik, s Ká­dár János példaként említette, hogy közösen fognak fellépni a madridi konferencia sike­res befejezéséért. A magyar— francia csúcstalálkozó a ke­let-nyugati párbeszéd fontos eleme, akkor pedig csak nö­vekszik a jelentősége, ha egyébként Európa keleti és nyugati fele között más okok miatt ez a párbeszéd akado­zik. Különös figyelmet szentel­tek a gazdasági együttműkö­dés, az árucsere fokozására, s nem véletlen, hogy Veres Pé­ter magyar és Michel Jobert francia külkereskedelmi mi­niszter megállapodást írt alá, ami máris kézzelfoghatóan jelezte az erre vonatkozó kö­zös törekvés valóra váltását. Maga Mitterrand elnök is el­ismerte, hogy e téren lema­radások voltak, amelyeket pótolni kell. A kulturális kapcsolatók te­rén is van teendő — francia részről. A vendégek a láto­gatás kulturális eseményei során szinte meglepve győ­ződtek meg arról, hogy a francia regények és filmek, képzőművészeti vagy zenei al­kotások mennyire ismertek Magyarországon. Máris .meg­ígérte Lang kulturális mi­niszter, hogy fokozni fogják magyar irodalmi művek franciaországi kiadását... A nem egészen három nap alatt sok minden történt a szocialista Magyarország jobb megismertetése érdekében. A francia köztársasági elnököt négy miniszter, igen sok szakértő és 70-nél több új­ságíró kísérte el. Várható, hogy hatósági intézkedések­ben, újságcikkekben, tévé­riportokban egyformán tük­röződni fog a fokozódó érdek­lődés és az új, az eddiginél hitelesebb ismeretanyag. Francia köztársasági elnök először látogatott el Magyar- országra, s amint Mitterrand sajtókonferenciáján ki is je­lentette: az már az ő szub­jektív elhatározásán múlott, hogy elnökként elsőnek Bu­dapestre kívánt jönni, túl azon az objektív tényezőn, hogy már korábban is léte­zett francia államfőnek cím­zett magyar meghívás. A szubjektív elemet érde- jnes hangsúlyozni. Akinek megadatott, hogy közelebbről figyelhesse meg egy-egy al­kalommal a francia vendéget és magyar vendéglátóit, az megállapíthatta, hogy igen­igen szívélyes légkörben, a A ruhája meg — képeslap­ba való! Csak a csizma a lá­bán ötven rubelt ér. Jó so­kat bezsebelnek manapság ezek a lányok. Pelage ja bánatosan gondolt Alkára. Meg arra, hogy Alka is lehetett volna fejőnő. Mi­ért is ne? Mivel rosszabb ez, mint más munka? Amióta csak él, nemzedék­ről nemzedékre, az anyja is, a nagyanyja is. meg ma­ga Pelageja is, trágyával, te­henekkel dolgozott, de most egyszer csak elhatározták, hogy ez nem való a mai Iá­kölcsönös megértés szellemé­ben folyt mindvégig a ma­gyar—francia párbeszéd. S természetesen éppen ezért is volt könnyebb a tárgyalá­sok során az előrehaladás a konkrét megállapodások irá­nyában. O Mit jelent az amerikai ajánlat a beiruti pa­lesztin fegyveresek elszállí­tására? A libanoni drámában ezen a héten az hozott szenzációs fordulatot, hogy Washing­tonban kiszivárogtatták, Je­ruzsálemben pedig világgá kürtölték a hírt: az amerikai kormány fontolóra veszi a beavatkozást a Nyugat-Bei - rútban körülzárt palesztin fegyveresek elszállítása vé­gett. A részletekről külön­böző változatok keringtek: az USA földközi-tengeri flottá­jának szállítóhajói jelennek meg Nyugat-Beirut előtt és felveszik a palesztin fegyve­reseket, hogy a szír kikötők felé, esetleg Algéria partjaira vigyék őket. Közben tenge­részgyalogosok szállnának partra, hogy fedezzék a ki­ürítési akciót. Utána viszont akár ott is maradnának Bei­rutban és Libanonban —, ez. zel az USA maga is megvet­né lábát. Több hírmagyarázó emlékeztetett az 1958-as pre­cedensre: akkor a hírhedt „Eisenhower-doktrina” ér­telmében szálltak partra az amerikai katonák Libanon­ban, hogy megmentsék Cha- mon akkori libanoni elnök imperialistabarát, rendszerét, és hogy megpróbálják elszi­getelni az épp akkor kitört és sikerrel végződő iraki for­radalmat. De épp a 24 évvel ezelőtti eseményekre emlékezés fi­gyelmeztetheti Washingtont: akkor a nemzetközi tiltako­zás nyomására és az ENSZ követelésére távozniok kel­lett az amerikai „bőrnyakú- aknak” (a tengerészgyalogo­soknak) Libanonból. nyoknak, piszkos munka. De hát miért? Miért volna pisz­kos, mikor ebből a mocsok­ból fakadt az élet? Ezen a napon Pelageja so­kat sírt: sírt az erdőben, mi­után elköszönt a fejőnőktől, sírt a hazafelé úton. És külö­nösen sokat sírt otthon, ami­kor az üres házban egyedül találta magát. A betegség alattomban te- perte le Pelageját, az őszi eső, a nedvesség beálltával, és az asszony nagyon szenve­dett. ö nem tudott beteges­kedni. Az anyjára ütött. Aki három nappal a halála előtt munkát kért tőle: „Adj már valamit, hadd dolgozzak egy kicsit. Még élni akarok.” Pelagejának, persze, eszébe se jutott a pékségben dolgoz­ni — hogyan is bírná azt a nehéz munkát? —, de volt valami, amivel komolyan foglalkozott. Miután találko­zott a szurgai fejőnőkkel, másnap reggel még az ágy­ban feküdt, amikor hirtelen eszébe jutott, miért, is ne le­hetne ő újra fejőnő, Szabad­ban kell dolgozni, a gép se­gít nekik, nem kell gyalog­szerrel kutyagolni —, tán csak megbirkózik vele? Washington most talán ab­ban reménykedik, hogy az úgynevezett „mérsékelt” arab országok szívesebben vennék az amerikai jelenlétet — Iz­rael jelenléténél Libanon­ban ... © Mélyebb társadalmi mozgást, újabb politi­kai harcot ígér-e a dél-afri­kai bányászok sztrájkja? Mi tagadás, a világ szinte hajlamos megfeledkezni Dél- Afrikáról, a fajüldöző preto­riai rendszer bűneiről, az elnyomott színes bőrű milli­ók nyomoráról, hiszen más égtájakon látványosabb har­cok folynak... A Johannesburg közelében levő aranybányák fekete bá­nyászai most heves szrájk- harcba kezdtek, amelynek közvetlen célja természetesen a magasabb fizetések elérése, a jobb munkakörülmények kivívása. De a tüntetők poli­tikai követeléseket is han­goztatnak és elszántságukat bizonyára fokozza, ha a rendőrterror ismét újabb ál­dozatokat követel. Mert az történt: az egyik bányánál nyolcán vesztették életüket a rendőrsortűz nyomán. Az afrikai földrész déli vé­gének más eseményei is be­folyásolhatják a várható dél­afrikai fejleményeket: a hé­ten ismét összeült az úgyne­vezett Namíbia-bizottság, s ezzel megint napirendre ke­rül a délnyugat-afrikai te­rület sorsa, emellett pedig azok a leleplező híradások is figyelmet érdemelnek, hogy a pretoriai katonai vezetők újabb támadást készítenek elő Angola ellen. Ha majd egyszer Namíbiában vissza­koznia kell a Dél-afrikai Köztársaságnak, s ha megint sikertelen lesz Angola elleni agressziója, ez minden bi­zonnyal az ország belső hely­zetére is kihatni képes. Pálfy József Három napig ez a gondo­lat éltette. Három napig, bár­mit csinált, bárhová ment, egyre csak arra gondolt, mi­csoda felfordulás lesz a falu­ban, ha megtudják, hogy visszamegy a kolhozba. — Hallottátok, mit ki nem fundált ez a Pelageja? — Még ilyet? — Teheti. Ez vasból van! A negyedik napon, azon­ban, amikor reggel felébredt — hová lett a híres-neveze­tes vasegészség —, kezét-lá- bát meg sem bírta mozdítani. Alig bírt lélegezni — elszo­rult a szíve. Dél felé mégiscsak magá­hoz tért. sőt még a vermet is beágyazta, de e naptól fogva egyre inkább elhagyta az ereje. Ellenállt a betegségnek, egész nap tett-vett a ház kö­rül, hol a fát rakta össze, hol összeszedte a szemetet és el­égette. hol tömítette a kam­rát — az egyik sarka min­den télen befagy —, és na­gyon gyakran kijárt a domb­ra, a hegyaljára, ahonnan jól látszott a sütöde. (Folytatjuk) II mongol nép ünnepe A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György üdvözlő táviratot küldött Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárának, a Mongol Nép- köztársaság nagy népi hurálja elnöksége elnökének, Zsambin Batmönhnek, a minisztertanács elnökének. Hatvanegy esztendeje, 1921. július 11-én forradalmi lo­vashadsereg vonult be Urga városába. Ezzel az esemény­nyel Mongóliában győzött a forradalom. Urga, a főváros, akkor né­hány kőépületen kívül csu­pán nemezsátrakból, jurták­ból állt, néhány ezer lakos­sal. Azóta Urgából Ulánbá­tor lett, a „vörös hős városa”. Négyszázezer lakójának túl­nyomó többsége korszerű la­kótelepi házakban lakik. A nomád pásztorok nagy része azóta korszerű mező- gazdasági üzemekben dolgo­zik vagy az iparban keresett magának munkát, megélhe­tést. Az egykori feudális bi­rodalom helyén élő és virág­zó Mongol Népköztársaság­ban a hagyományos állatte­nyésztés mellett meghonoso­dott a korszerű növényter­mesztés. A forradalom előtt úgyszólván nem létező ipar fejlődését pedig, mi sem jel­lemzi jobban, minthogy nap­jainkban már az ipar nem kevesebb, mint 30 százalékát adja a nemzeti jövedelemnek. A tehetséges és szorgalmas mongol nép szocialista hazá­ja építéséhez kezdettől fogva nagy segítséget kapott a Szov­jetuniótól, majd az utóbbi három évtizedben a többi szocialista országtól. E segít­ségnek köszönhetően az ed­dig rejtett kincseit feltárta a mongol föld: ólomra, vasérc­re, szénre, wolframra, ónra bukkantak a kutatók. A Mon­gol Népi Forradalmi Párt ta­valy megtartott XVIII. kong­resszusa nagy fontosságú ha­tározatai célul tűzték ki, hogy Mongólia agrár-ipari ország­ból ipari-agrár országgá vál­jon. Ennek előfeltétele a ter­melékenység növelése, a bel­ső tartalékok mozgósítása, a munka minőségének javítása. Hazánk és a Mongol Nép- köztársaság kapcsolatai ki­egyensúlyozottan, a közösen kidolgozott terveknek megfe­lelően fejlődnek. E kapcsola­tok megerősítését szolgálta a két ország között 1965-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés. Az évek során Kádár János párt­ós kormányküldöttséget ve­zetett az ázsiai baráti ország­ba és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, ugyancsak ellátogatott hozzánk. Legutóbb, néhány hete Zsambin Batmönh mongol kormányfőt láttuk vendégül. A látogatásról kiadott közös közlemény megelégedéssel ál­lapította meg, hogy az elmúlt években az országaink közöt­ti testvéri együttműködés tö­retlenül fejlődött és szélese­dett. Nagy nemzeti ünnepén igaz ■barátsággal köszöntjük a test­véri mongol népet és további sikereket kívánunk hazája szocialista építésében, nagy céljai valóra váltásában. Urgából Ulánbátor lett... Az ipar a nemzeti jövedelem 30 százalékát adja ... Képün­kön: az erdeneti réz- és molibdén kombinát Az állattenyésztés részben még hagyományos A VILÁGBAN

Next

/
Thumbnails
Contents