Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-02 / 153. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. július 2. XVUl'klZ/t'A'JS ooooo© Finn kórus megyénkben Nagy várakozás előzte meg a hét végén és a jövő hét elején megyénkben vendégszereplő finn kórus érkezését Vásárosnaményban, ezúttal .ugyanis, a finnek szokásához alkalmazkodva, családoknál, a naményi kórus tagjainál szállásolják el a vendégeket. De izgatottan készültek az útra a vammalai kamarakórus tagjai is, hiszen együtt most először járnak Magyarországon. Személyes kapcsolat, majd levélváltás nyomán került sor az ötven tagú együttes meghívására. Az öntevékeny művészeti együttes két koncertet ad megyénkben; július 3-án, szombaton este fél nyolckor a vásárosnaményi művelődési házban, 5-én, hétfőn este fél nyolckor pedig a tarpai református templomban. Műsorukon finn népdalok, klasszikus és kortárs művek szerepelnek, egyebek között Mozart, Sibelius és karnagyuk, Martti Visto dalai. Vásárosnaményban Bárdos Lajos kórusművével, Tarpán, Kodály: Esti dalával kedveskednek a magyar közönségnek. Szereplésüket a naményi kórus augusztus elején viszonozza. KI HEGY? KI JÖN? Színházi háztáji A Móricz Zsigmond Színház közönsége az első évadban megismerte és megszerette az alapító társulat tagjait. Ezért is érthető az a fokozott kíváncsiság, amellyel a nézők a személyi változások iránt érdeklődnek, hiszen szeretnék tudni, kik válnak meg egy év után a várostól, az itteni lelkes közönségtől, s kiknek tapsolhatunk majd a következő szezonban? Két pályakezdő fiatal sikeresen startolt Nyíregyházáról a színművészeti főiskolára, ősztől ott kezdi meg tanulmányait Tallós Rita (az Ez aztán a szerelemben Evangeli- nát játszotta) és Szűcs Sándor (a Csongor és Tünde — egyik ördöge volt). A színművészek közül elszerződött Nyíregyházáról Balog Judit — emlékezetes volt a Csongor legkisebb ördögeként — Muszte Anna — kiemelkedő alakítást nyújtott az Amphitryonban, Pólyák Zsuzsa — őt sajnos egész évadban nem láthattuk, Barbinek Péter — az Űri muri lecsúszott dzsentrijét formálta meg, Beratin Gábor, aki több kisebb szerepet játszott, Kiss T. István — az Űri muri felejthetetlen kiskondása volt, és Tímár Zoltán, akit a Csongor fejedelmeként láttunk. Mint megtudtuk, ki személyes okok miatt keresett magának új társulatot, ki pedig a magasabbra ívelő pálya reményében. Jó utat, sok sikert kívánunk! A nyíregyházi színházhoz eddig két művész jelentkezett új társulati tagnak. Gerbár Tibort valószínűleg nem kell már bemutatni sem a nyíregyházi, sem a szabolcsi közönségnek, hiszen a debreceni társulat tagjaként számos alakításával maradt emlékezetes. Legutóbb, vendégként az Űri muri Csulijával aratott sikert. Újvári Zoltán tavaly végezte a főiskolát, egy évet dolgozott Pécsett, onnan szerződött ősztől Nyíregyházára. Koncert, kiállítás, vetélkedő Hét végi programok Az előttünk álló hét vége kulturális programjait a megye legtöbb nagy művelődési házában a világbajnokság alakítja, a népművelők szerint ugyanis a közönség zömmel csak a tévéközvetítésekre kíváncsi. Szerencsére ezzel az egy szolgáltatással nem mindenütt elégedtek meg, s gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt igyekeznek vonzó programokat kínálni. Vásárosnaményban szombaton este a finn kórus ad hangversenyt, s ugyanott megkezdődött az alkotómunka a fafaragó táborban. Idén negyven fafaragót fogad a beregi város az ország minden részéből. Munkáikból július 2-án, pénteken délután fél négykor nyílik kiállítás a művelődési házban. Fehérgyarmaton hétfő óta gyakorolnak és tanulnak a megye népzenei együtteseinek vezetői — felnőttek és diákok. A harminc zenekar- vezetőből alakult együttes csütörtökön Kölesén, Szat- márcsekén és Tiszabecsen mutatta be műsorát, pénteken pedig a fehérgyarmati Metripondban szerepelnek. Szombaton délután kettőkor kiállítás nyílik a művelődési házban azokból a munkákból, melyeket a nyíregyházi tanárképző főiskola rajz szakos hallgatói a cégénydányá- di alkotótáborban az elmúlt napokban készítettek. A negyven főiskolás munkáit egy héten át mutatják be. Kisvárdán szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a járási szocialista brigádok körében meghirdetett levelező vetélkedő döntője. Ezúttal hét városi és két járási csapat méri össze tudását. A legjobb négy brigád, csatlakozva a záhonyi verseny győzteseihez, jutalomkiránduláson vesz majd részt, az északi hegyvidéken. Kiállítást is láthatnak a kisvárdai művelődési házban az érdeklődők: most a gépi hímző tanfolyam résztvevőinek „mestermunkáit” mutatják be. Hétfőtől ismét lesz „szín- társulata” a városnak, meg- ' kezdi ugyanis a pórbákat a várszínház nyári együttese. Könyvespolc Az itáliai reneszánsz művészete Közel egy évtizednyi kutatómunka összegzése a Corvina Kiadónál a közelmúltban megjelent, Az itáliai reneszánsz művészete című könyv. Vayer Lajos az előszóiban azt írja, hogy ez a mű nem követheti az európai művészet nagy korszakait áttekintő sorozat korábbi köteteit, mert a reneszánsz bemutatása a román korhoz, a gótikához képest más feldolgozást kíván. Ez az időszak ugyanis már a nagy egyéniségeké: olyan festőké, szobrászoké, akiknek művészi pályája megrajzolása is több kötetet töltene meg. így a szerző nem törekedhetett egyébre, mint hogy a legfontosabb alkotásokat leírja, elemezze és a fejlődés történeti menetébe ágyazza. Közvetlen stíluson szól az emberi kultúra egyik legnagyszerűbb korszakáról. A könyv illusztrációit nézegetve pedig jó néhány remekműben gyönyörködhet a művészettörténet iránt érdeklődő olvasó. Ráér? Nézze meg! Szabolcs műemlékei Harangláb Szabolcsban. (Cs. Cs. felvétele) Tokajba, vagy a községen át az északi hegyekbe sokan járunk kirándulni a megyéből, a leggyakrabban a csoportok útja is erre vezet. Érdemes egy-egy programot úgy megszervezni, hogy ne szaladjunk el a raka- mazi elágazásnál, hanem tegyünk egy kis kitérőt a megye névadója, Szabolcs vezér földjére. A honfoglalás után a vezérek egyike, Szabolcs, nagy árkot ása- tott és erős földvárat építtetett. A község az Árpád-kor folyamán ispánsági székhely volt, hat kőoszloppal tagolt monostorát I. István idején építették, itt volt az esperesség központja, itt tartottak 1092-ben, I. László színe előtt zsinatott. Az egyszerűségében lenyűgöző templomot a műemléki felügyelőség támogatásával nemrégiben újították fel. Kulcsáért a szemben lévő házba kopogjunk be* Visszaúton menjünk föl az emlékműhöz a földvár tetejére, onnan a legpompásabb a kilátás a vadregényes hegy-völgyekre. Ne hagyjuk el a kicsi falut anélkül, hogy meg ne néznénk a Mudrány-kúriát, benne az iparművészeti kiállítással. A XVIII. század utolsó harmadából származó kastély eredeti szépségében várja a látogatókat, néhány különleges bútorral, berendezési tárggyal; értékes mennyezetfreskóival. segíti a megelőzést A nyírcsaholyi orvos „találmánya“ A körzeti orvosnak amellett, hogy gyógyítja a betegeket mindent meg kell tennie a betegségek megelőzéséért is. Ennek egyik módja, hogy időközönként felvilágosító előadást tart a váróban össze- gyűlteknek — például egy-egy kór .kialakulásáról, megelőzéséről, a helyes életmódról. De vajon mi alapján dönti el, hogy melyik az a legfontosabb téma, amelyről feltétlen beszélni kell? — Sokáig úgy gondoltuk, hogy a neurotikus betegségek a leggyakoribbak — tájékoztat dr. Fehér László, aki húsz esztendeje körzeti orvos Nyírcsaholyban. — Mióta bevezettük a kísérleti körzeti orvosi forgalmi naplót, sokkal többet tudunk arról, hogy a betegségek milyen gyakran fordulnak elő, melyik korosztály a legveszélyeztetettebb, tehát hol kell javítani a megelőző munkát A mátészalkai járásban mindig is nagy gondot fordítottak arra, hogy évenként feltérképezzék az ott élők egészségi állapotát. Ennek fontos része a körzeti orvosok jelentése a betegforgalomról. A nyírcsaholyi orvos- írnok, Fehér Lászlóné lenne a megmondhatója, mennyi fejtörést okozott az összesítés. Hiszen a hagyományos forgalmi napló jóformán alig tartalmaz használható adatokat, így külön füzetekbe jegyezték fel az előforduló betegségek jellemzőit. Ez adta az ötletet a nyírcsaholyi orvosnak, hogy az — adminisztráció csökkentésére — egyszerűbb egy olyan forgalmi naplót szerkeszteni, amelybe minden fontos tényező feljegyezhető. A név, lakcím, életkor mellett jelzik a betegellátás módját, helyét, az irányítás helyét valamint a betegségre vonatkozó adatokat. Ezen belül 17 féle betegségcsoportot tüntettek fel kezdve a fertőzésektől a mérgezésekig. — A két mérkvállaji s az öt csengeri kollégával —• akiknek tetszett az új nyilvántartási rendszer — sikerült meggyőznünk a három község tanácsát, hogy fedezzék a napló nyomdai költségeit. Magam 1979 végétől, a másik hét körzeti orvos ’80 elejétől vezeti a naplót — folytatja Fehér doktor. — Rendkívül sok értékes adathoz jutottunk. Kiderült, hogy Nyírcsaholyban elsősorban légzőszervi betegségek kínozzák a lakosságot. 1980- ban 1385 esetben kezeltünk ilyen betegségben szenvedőket. Második helyen a keringési betegségek állnak, s rengeteg a baleset is. Tehát ezek azok a területek ahol nagy energiát kell fordítani az okok kutatására, s a megelőzésre. Erre épül az egészség- ügyi felvilágosítás is. HavonDecember 5-én a délutáni vonattal utazott haza Pongó Kálmán 27 éves nyírbátori lakos budapesti munkahelyéről. Ezen a „fekete vonaton” utazott Rákosi Károly gulácsi lakos is, és ezen teljesített szolgálatot Szigeti László MÁV-jegykezelő. A Mátészalka felé haladó vonaton Nyírbogát tájékán Szigeti a jegyeket ellenőrizte, és mivel Rákosi nem tudott érvényes jegyet felmutatni, közölte vele, hogy a következő állomáson, tehát Nyírbátorban kizárja az utazásból. Nyírbátorban Rákosi kisebb huzavona után el is hagyta a vonatot, bár a lépcsőnél kapaszkodott, csak arra engedte el a kapaszkodót, mikor Szigeti a lyukasztóval a kezére ütött. Ám amikor a vonat elindult, ismét fel akart szállni, Szigeti viszont ta egy-kétszer a betegváróban a lakosságot legjobban érintő tennivalókról hangzik el előadás. A nyírcsaholyi orvos „találmányát” nem fogadta mindenki örömmel, mondván, hogy a napló vezetése megterhelő — holott sokkal inkább megkönnyíti a munkát. Néhány kolléga meg nem értése ellenére 1981 januárjától az egész mátészalkai járásban áttértek, jövő januártól pedig az egész megyében bevezetik az új forgalmi naplót. Fehér doktor feljegyzései már a minisztériumba is eljutottak. Így lehetséges, hogy hamarosan az egész országban a nyírcsaholyi orvos által szerkesztett naplót használják majd a körzeti orvosok. Sokan gondban voltak Kisvár- dán, ha kerékpárt, varrógépet akartak javíttatni, vagy éppen a késeket, az ollót szerették volna kiéleztetni. Ezen a gondon segített a Vas- és Gépipari Szövetkezet, amikor megnyitotta a Fel- szabadulás lakótelepen — a játszótér szomszédságában — a javítóműhelyét. A garanciális és garancián túli szolgáltatások mellett az apróbb műszerész és lakatosmunkákat is a helyszínen elvégzik. Vállalkoznak különböző lakatosmunkák felmérésére Is, amit a szövetkezet telepén készítenek el, s azt házhoz is szállítják. Képünkön: Fejes Pál műszerész munka közben, (vp) megállította a vonatot, Rákosi pedig véglegesen elhagyta a szerelvényt és a közelben lévő kerítéshez ballagott. A kerítésnél állt Pongó, s látva Rákosi leszállítását, hirtelen odaszaladt a vonathoz, lerántotta a lépcsőn álló Szigetit, s mindketten a földre huppantak. Eközben Pongó ütlegelte a jegyvizsgálót, de annyira, hogy an- mak táskája kinyílott, s a benne lévő okmányok és pénz szanaszét szóródott. Szigeti könnyebb természetű, zúzott és horzsolt sérüléseket szenvedett. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Pongót közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt öt hónap börtönre büntette. Az ítélet jogerős. <k) Urbanizáció (Császár Csaba felvétele) Moszkva, 72 nyelven Miről ír a Szovjetunió júliusi száma? A közeli napokban jelenik meg a Szovjetunió című folyóirat júliusi száma. Többek között cikket olvashatunk a Szovjetunió második legnagyobb és harmadik legnépesebb köztársaságáról, Kazahsztánról. Mint a szűzföldeket termőre fordító gabonatermesztő, nagy nyersanyag- és alapanyag-termelő terület tett szert országos, illetve nemzetközi rangra. Hol a „másik” értelem? című cikkében V. Kjucsarjanc, a tudományos témák színes stílusú feldolgozója a más égitesteken létező fejlett civilizációkkal kapcsolatos kutatási eredményeket foglalja ösz- (sze. > A Moszkva, 72 nyelven című összeállítás a moszkvai rádió külföldi adásairól szól. A belorusz fizika atyja, Szeged díszdoktora című cikk a nemzetközi hírű Borisz Sztye- panov akadémikussal ismertet meg, aki már a háború előtt is kapcsolatban volt magyar fizikusokkal. A tárgyalóteremből Kalóztámadás a kalauz ellen H. Zs. Javítóműhely a lakótelepen
