Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

XXXIX. évfolyam, 160. szám ARA: 1,80 FORINT 1982. július 10., szombat Véget értek a magyar—francia tárgyalások Mitterrand hazautazott Találkozó szellemi életünk képviselőivel Az elnök sajtókonferenciája Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság szerdán hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezett elnöke pénteki programjának kezdeteként találkozott Lékai László bí­boros, esztergomi érsekkel. A találkozó színhelye budavári érseki rezidenciája volt. Ezután a Parlament Nán­dorfehérvár termében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára újabb négyszemközti megbe­szélést folytatott a francia ál­lamfővel. A késő délelőtti órákban hazánk magas rangú vendé­ge felkereste a Magyar Nem­zeti Galériát. A Budavári Pa­lota előtt — ahol az elnök a napfényben fürdő belváros látképére is vetett néhány pillantást — Köpeczi Béla művelődési miniszter és Be- reczky Loránd, a galéria fő­igazgatója köszöntötte. A múzeum falai között elő­ször a francia művészet egyik reprezentánsának alkotásait mutatták be az államfőnek. Éppen ezekben a napokban' nyílt meg ugyanis itt Théo­dore Gericault-nak, a múlt századi francia romantikus piktura egyik legnagyobb alakjának elsősorban litográ­fiáit, akvarelljeit és tusraj­zait felsorakoztató tárlata. A fiatalon elhunyt, s napjaink­ban „újrafelfedezett” alkotó képei között Francois Mitter- rand-t honfitársa, Francois Bergot, a Roueni Szépművé­szeti Múzeum igazgatója ka­lauzolta, mint a budapesti vendégkiállítás rendezője. Ezután régebbi és frissen napvilágot látott köteteket tartalmazó tárlók előtt veze­tett a látogatók útja: francia szerzők műveinek Magyaror­szágon megjelent fordításai­ból ad válogatást az ugyan­csak néhány napja nyílt ki­állítás. A gazdag anyag, s Köpeczi Béla szavai egyaránt érzékeltették a két ország sokoldalú irodalmi, művésze­ti kapcsolatainak több évszá­zados múltját, s fejlődő je­lenét. A felszabadulás óta 4700 mű jelent meg hazánk­ban francia szerzők tollából, nemcsak a klasszikus ég kor­társ literatúra értékeit, ha­nem számos társadalomtudo­mányi munkát is megismer­tetve a magyar közönséggel — mondotta a miniszter. Hozzátette, hogy a Francia­országban kiadott magyar művek száma jóval szeré­nyebb, ám remélhetőleg kul­turális együttműködésünk bő­vülése e tekintetben is ked­vező változást hoz majd. A francia államfő ezután hazai festészetünk néhány ki­emelkedő alkotójának művei­vel ismerkedett. Múlt századi és e szárad elejei nagyjaink — Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Rippl Rónai Jó­zsef, Csontváry Kosztka Ti­vadar több képe mellett Dési Huber István, Egry József és Derkovits Gyula vásznaiból adott ízelítőt a válogatás. A galéria égjük termében — barokk művészeti emlékek között — a Budavári Palotá­ban tett látogatás záróak­kordjaként a magyar értel­miségiek, művészeti életünk jeles képviselőivel találkozott az elnök. Köpeczi Béla üdvözölte a résztvevőket, a francia elnö­köt mint írót is köszöntve, aki most kollégái körében érezheti magát. Francois Mit­terrand bevezetőjében a ma­gyar nemzet történelmi helytállásét méltatta, s elis­meréssel szólt a magyar nép irodalmáról, kultúrájáról. Örömét fejezte ki, hogy ta­lálkozhatott kulturális éle­tünk vezető képviselőivel. Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke az írószövetség nevében köszön­tötte az államfőt, majd kö­tetlen beszélgetésre került sor a jelenlévők között. Francois Mitterrand dél­ben a francia nagykövet bu­dapesti rezidenciáján dísz­ebédet adott Kádár János és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke' tiszteletére. A meghívottak között volt po­litikai, gazdasági és kulturá­lis életünk számos vezető (Folytatás a 4. oldalon) TANÁCSELNÖKI ÉRTEKEZLET Tájékoztatás a lakásellátással kapcsolatos feladatokról Pénteken a Parlamentben a főváros, a megyék és a me­gyei jogú városok tanácselnökei értekezletet tartottak, me­lyet Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke vezetett. Először Juhász Ádám ipari mi­nisztériumi államtitkár adott tájékoztatást az iparirányítás helyzetéről, az ezzel kapcsolatos tanácsi teendőkről. Elemez­te iparunk általános helyzetét, szólt az elkövetkezendő idő­szak feladatairól. Javítani szükséges a gazdálkodás szerve­zettségét, az energiagazdálkodásihoz hasonló anyaggazdál­kodási programot kell kialakítani — mondotta egyebek kö­zött, és szólott arról is, milyen belső átszervezésekkel, új vállalkozási formák elterjesztésével lehet hatékonyabbá ten­ni egyes ipari területeket. Az előadást követő vitában szá­mos tanácselnök a minisztérium és a tanácsok kapcsolatá­nak javítását szorgalmazta, több információt, gyakoribb kon­zultációt igényelve. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a lakásellátás fejlesz­tését szolgáló — az MSZMP KB és a Minisztertanács hatá­rozatával jóváhagyott — irányelvek eddigi végrehajtásáról, a minisztériumokat és a tanácsokat érintő további feladatok­ról. (Folytatás a 4. oldaton) MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA Á szocialista munkaerkölcs fejlesztése (3. oldal) I nyírbátori városi-járási pártbizottság ülése Július 9-én ülést tartott a nyírbátori városi-járási párt- bizottság, amelynek munká­jában részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára. Első napirendként a testület megtárgyalta A párt- szervezetek feladatai a szo­cialista munkaerkölcs fej­lesztésében című előterjesz­tést. Ezt követően jelentés hangzott el a pártbizottság idei gazdaságpolitikai tervé­nek időarányos végrehajtásá­ról, elfogadták a végrehajtó bizottság második féléves munkatervét, végül személyi kérdésben döntöttek. Megválasztották a városi­járási pártbizottság első tit­kárának Nagy Istvánt, aki most fejezte be tanulmányait az SZKP pártfőiskoláján és korábban a nyírbátori váro­si pártbizottság első titkára (volt. Nagy teljesítményű HTB 08-as hangsugárzó gyártását kezd­ték meg a napokban korszerű szerszámokkal a BEAG kis- várdai gyárában. (Gaál Béla felvétele) KIVÁLÓ VASÚTI EREDMÉNYEK Ötmillió utas, 670 ezer tonna áru Kiváló eredményekkel kö­szönti az idei, 32. vasutasna­pot a MÁV nyíregyházi körzeti üzemfőnökség mint­egy 2500 dolgozója. A múlt évben elért eredményeik alapján idén elnyerték a ki­váló üzemfőnökség kitünte­tő címet. Ezzel fél millió fo­rint jutalmat kaptak, mely­ből az arra legérdemesebb kollektívák részesültek. Termelési tanácskozáson döntöttek úgy, hogy az idén is a kitüntetéshez méltóan dolgoznak. Ezt eddigi ered­ményeikkel igazolták. A nyíregyházi körzetben az el­ső fél évben 5 millió 300 ezer utast szállított a MÁV. A nyíregyházi vasútállomáson naponta 35—40 ezer utas for­dul meg, de jelentős a forga­lom a vásárosnaményi és a záhonyi vonalon is. Ezek eredményeként az idén az első hat hónapban 5 száza­lékkal volt magasabb a sze­mélyszállításból származó be­vétel, mint tavaly az első fél évben. Az idén az első hat hónap­ban mintegy 670 ezer tonna árut szállítottak a MÁV-kör- zetből. Értékelhetően javult a személyvonatok menetrend szerinti közlekedése. Gondot fordítottak továbbá az anyag­gal, az energiával és egyéb költségekkel való takarékos­ságra is, melynek eredménye 9 millió forint. Javult a bale­seti helyzet'— tavaly az év első felében 15 tárgyi baleset volt, az idén ugyanebben az időszakban 11. Az anyagi kár nem volt jelentős. Több­sége a szerelvények tolatásá­ból eredt. Lényegesebb vi­szont, hogy halálos baleset nem volt, s az üzemi balese­tek száma is lényegesen ke­vesebb volt, mint tavaly ilyenkor. (fk) Hegújuló sütőipar Kenyérgyár Nyíregyházán Már a kiviteli tervei is el­készültek annak az új ke­nyérgyárnak, amely Nyír­egyházáin, az Orosi úton, a tejipar szomszédságában épül fel. A megyeszékhely és vont záskörzete, összesen 160 ezer ember ellátásáról gondosko­dik az 1985-ben már termelő kenyérgyár. A hazai viszonyok között is az egyik legkorszerűbb gyá­rat építi fel a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. A jelen­legi számítások szerinti 160 millió forintos beruházás le­hetővé teszi, hogy három gyártóvonalat építsenek be, míg egy negyediknek a he­lyét kihagyják, hogy az igé­nyek növekedésével ne kell­jen új kenyérgyárat építeni. A két műszakos termeléssel naponta 48 tonna kenyeret fognak készíteni az új üzem­ben, mégpedig olyan gépesí­tettség! szinten, automata ve­zérléssel, hogy emberi kéz alig lesz szükséges, amíg a lisztből kenyér lesz. A sütő­iparnak megvannak a tervei a régi nyíregyházi kenyér­gyár hasznosítására is. A nyíregyházi gyár meg­épülésével a megyében egy olyan hálózat alakul ki, ame­lyik hosszabb távra is meg­oldja a jó kenyérrel való el­látást a megyében. A szállí­tási távolságok nem nagyok, ami hozzájárul a kenyér minőségének megóvásához. Egyébként a sütőipari beru­házásokhoz jelentős tanácsi céltámogatás jár. A Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat ebben az ötéves tervben 130 millió forintot használhat fel, míg a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnak 15 millió forint jut. Mátészalkán a közelmúlt­ban fejeződött be a kenyér­gyár rekonstrukciója. Itt a süteménygyártás bővítése a cél, aminek a volt tejüzem átalakításával teremtik meg a helyet. A támogatás többi részét pedig gépesítésre, fenntartási munkákra hasz­nálják fel. A tanácsi élelmiszeripar­ban a Nyirkémia Vél .Jat sem marad el a beruházá­sokkal. Vásároltak újabb üdítő ital palack«: ..resort, A népszerű, s egy: e azked- veltebbé váló V -csalá­dot gyártják rajta a nyírbá­tori üzembe «b) Ribizke Japánba, hálókocsin ment a málna Főszezon a konzervgyárban Holland uborkatöltő be­rendezésből kettő működik a Nyíregyházi Konzervgyár­ban: az egyik a megyeszék­helyen, a másik viszont a tyukodi üzemben található. Ez utóbbi kizárólag tőkés exportra gyártja a keresett savanyúságot. Ha már az exportnál tartunk zöldborsó megy a Szovjet­unióba, magozott meggybe­főtt a Német Szövetségi Köz­társaságba, piros és fekete ribizlidzsem Japánba, s ami újdonság volt az idén, első ízben küldtek tartálykocsi­ban hűtött szamócapulpot (félkész termék) Ausztriába. Mint Gábor Gyula, a ter­melési osztály helyettes veze­tője mondta: az időjárás változásai a termelést is vál­tozóvá tették, de mindez kü­lönösebb fennakadást nem okozott, mert — szerencsére — nem midenütt esett eső, s tombolt vihar. A gyár eddig — egyebek közt — 285 vagon borsósze­met, 135 vagon meggyet és jelentős mennyiségű málnát, valamint cseresznyét dolgo­zott fel. Az uborka igazi sze­zonja azonban csak a jövő héten kezdődik, s az időjá- járástól függően, az elkövet­kező napokban indul a zöld­bab feldolgozása is. Ebben az évben, a tartály- kocsiban exportált hűtött málnán kivül egyéb újdon­ság is akadt. Ide tartozik az 5 kilogrammos dobozos meggybefőtt, s a ribizke is. Ugyancsak változás, hogy szemben az eddigi száras meggyel, újabban a szár nél­kül szedett meggy vásárlását, feldolgozását részesítik előny­ben. A szakember szerint ennek oka, hogy így többet és jobb minőségben gyárthat­nak. És ez, amikor a termés nagjmbb, mint a feldolgozási lehetős«égek, nem megveten­dő szempont. Már az utolsó hektárokon aratják az árpát a pátrohai Zöld Mező Tsz-ben. (GB)

Next

/
Thumbnails
Contents