Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. július 8. Kelet-M agy arország Kutatótábor természetkedvelőknek A III. Természetvédelmi Expedíciós Kutatótáborát ren­dezte meg az idén a Tornyos'pálcai Általános Iskola úttörő madártani szakköre. A tábor június 27-től július 3-ig tar­tott. A résztvevők a ricsikai erdő lászlótanyai terület ré­szén végezhettek megfigyeléseket. Ismerkedhettek a külön­böző madárfajokkal, figyelhették életmódjukat. A tábor le­hetőséget nyújtott az érdeklődőknek ismereteik bővítéséhez, az élővilág alaposabb vizsgálatához. Nyíregyházáról Angliába Befejeződött az 1981/82-es mozgalmi év. A gyermekna­pon megkapták a csapatok az országos úttörőelnökség ki­tüntetéseit. A napokban jó néhány szabolcsi úttörő laká­sára érkezett távirat, többek közt Kocsis Gábor 7. osztá­lyos tanuló, a nyíregyházi 1. számú gyakorló 7. osztályos úttörője: Július közepén Angliába utazhatom — értesítettek a táviratban. A csapattársaim is örültek, gratuláltak. Az igazság az, magam sem gon­doltam, hogy nemcsak kiváló úttörő leszek, de külföldre is megyek. Ez lesz életem első külföldi útja. Egy éve tanu­lok a TIT angol nyelvtanfo­lyamán, most a társalgási szó­tárt még tempósabban forga­tom. A volánosoktól szeret­nék népi öltözéket kérni. Ki­sebb ajándékokat készítek, il­letve veszek. A csapat most kapta meg a KISZ KB Vörösselyem Zászlaját. Hat évvel ezelőtt Jugoszláviába, 3 éve Len­gyelországba, most én Ang­liába — ennyi a csapatból eddig más országba jutalom­ból elküldött úttörők száma. Két éve vagyok csapattitkár. Az irodalmi színpaddal jár­tam már Csillebércen, tanács­titkárképzésen és az aktivis­ták táborában Zánkán. És most július 12-től előkészítő, majd Anglia. Mint Lippai Gergely me­gyei úttörőelnöktől megtud­tuk: Artyekbe utazhatnak a nyírbátori Sándor Andrea; KGST-táborba a Szovjetunió­ba az újfehértói Szabó Edit. A Fekete-tenger partján tölthet közel két hetet a nyír­egyházi Pali ez Tamás és a fehérgyarmati 1. sz. iskola úttörője Szűcs Tibor. Finnor­szágban ezúttal négy szabol­csi fiatal élvezheti a rokoni vendéglátást: Balogh Csaba Komoróból, Juhász Zsuzsa Kisvárdáról, Nádasdy Leven­te Tiszavasváriból és Tarpay Anikó a Fehérgyarmati 1. sz. Általános Iskolából. Játék a lakásban Bármikor előfordulhat, hogy hidegebbre fordul az idő, vagy esni kezd az eső. Azért még nem kell unatkozni. Most esős időben, lakásban, székkel játsz­ható játékokat ajánlok nektek. Székfoci Ehhez nagyob terem kell. A leállított labdától egy méterre állítsatok egy széket. A verseny­ző a szék lábai között átgurít egy labdát. Akinek ez sikerült, a szék mögé (a versenyzőtől távo­labbi oldalra) egy méterre egy újabb széket tesz, és most már a két szék alatt kell átrúgni a fo­cit. Aki eltéveszti, kiesik. A ver­seny addig tart, amíg valaki egyedül marad. (Az országos csúcstartó eddig 12 székig jutott el.) Kisebb terem esetén a székek 50—70 centiméterre is tehetők egymás mögé. Ennek egyik változata a kiseb­bek részére a székek alatti gurí- tós játék, ahol a székek mögé műanyag palackot, vagy mű­anyag kuglibábut is tegyetek. A feladat a bábu ledöntése. Itt is minden sikeres dobás után a szé­kek számát növelni kell. (Lásd rajzunkat.) Mocsárjárás f. Péter és a furfangos katona I. Péter szeretett vadászni, sétálgatni. Séta közben min­dent megfigyelt: éleslátású volt: messzire látott, min­dent hallott. Egyszer megy az utcán, hát látja: a fűsze­restől egy pityókás katona jön kifelé. Jön és motyog. I. Péter a nyomába szegő­dött, s hallgatózott. A katona meg így beszél magában: „Némely embernek esze nincs, ám pénze annál több; nekem meg eszem van bőven, csak a pénz hibádzik. De hát a pénz nem mindenkit ked­vel”. Vtólérte a cár. — Adj’ isten bajtársi — Fogadj isten! — Nem ismersz meg? — Nem. — Hogyhogy? Hisz egy ez­redben szolgáltunk, az 509- es gyalogosoknál. — Hát az meglehet. — Kivel beszélgettél? — Csak úgy magammal. — És mit mondtál? — Azt mondtam, eszem van bőven, ám pénzem az nincsen. — Aztán minek neked a pénz? (Orosz népmese) — Pálinkára. 1. Péter meg így szól, mi­közben végigtapogatja a zse­beit: — Nálam sincs pénz, ott­hon hagytam. Gyere, tegyük zálogba a kardodat! — Az ám, de tiltja a sza­bályzat. — Mit szabályzat! Hisz senki sem tudja meg. — Mégis félek. Ha a cár megtudja, lesz jaj! — Ugyan kitől tudná meg? Holnap reggel kiváltjuk. — Na jól van, menjünk! Bemennek a teázóba, hív­ják a csapiárost: — Hozzon egy pint vodkát, zálogba tesszük érte ezt a kardot. Megkapták, amit kértek; ettek, ittak, majd mindket­ten hazaindultak. I. Péter rövidesen vissza­tért a csaplároshoz, és kivál­totta a kardot. Másnap reg­gel a katona szerzett egy kis pénzt, s ő is elindult a teázó­ba a kardért. Am a gazda nagy meglepetésére ezt mondta neki: MADÄR JANOS: Utazás Varázslovam fölnyergelem, megyünk varázshegyre. Varázslovam hétpatkója kopog egyre-egyre. Varázslovam varázstényben varázsszóra vágtat. Varázslovam a veszélynek sose fordít hátat. Varázslovam aranyszörét bámulja az isten. Varázslovam aranyszőrén nincs, aki segítsen. Varázslovam megérkeztünk. Holdsugárból jászol. Varázslovam varázshabos. Csillagok kózt táncol. — Hiszen a barátod még tegnap kiváltotta! Mit lehet itt tenni? Megy a laktanyába, ott épp azt hirdetik, hogy két óra múlva szemlét tartanak. Elszaladt az asztaloshoz, csináltatott egy fakardot. Bedugta a hü­velyébe, s azt gondolta, most már minden rendben. Kezdő­dik a szemle. Nézi, nézi — hát megismeri a cárt. Az meg ment sorban, megtalál­ta az emberét, s ezt paran­csolja neki: — Két lépést előre! Kihív még egy katonát, s újabb parancsot ad az első­nek: — Vágd le ennek a fejét! Azt mondja erre a katona: — Hogy vágnám le? Lehet, hogy ártatlan! — A cárral nem szokás vi­tázni. Parancsolom: vágd le! A katona az égre emelte tekintetét: — Uram, ha ez az ember ártatlan, változtasd fává acélkor dómat! Kihúzza — látják, hogy fá­ból van. Így szól erre a ka­tona: — Felség, isten csodát tett! Ez az ember tehát ártatlan. I. Péter igy válaszolt: — Igazat beszéltél, gyere velem, megajándékozlak. De többet meg ne szegd a szabályzatot, a kardod el ne add! A kupicát fenékig ne idd, s a titkot senkinek el ne mondd! Amíg csak én tudom, ártatlan maradsz. A cár bőkezűen megaján­dékozta a furfangos katonát, s a szolgálatból elbocsátván hazaengedte. A legény meg­köszönte a pénzt, s az okí­tást. Visszatért a falujába, ahol módos gazda lett belő­le. Talán még ma is él, ha meg nem halt. Fordította: Grabócz Gábor álló székét teheti előre, míg a másik kettőn áll. (A versenyző azokra a székekre állhat verseny közben, amelyikre akar, de csak a harmadik üres széket rakhatja előre.) Az győz, aki mindhárom székével eljut a célig, és az ott felállított műanyag bábut az egyik szék lábával ledönti. Gyorsan cserélj helyet! A játékban minden résztvevő gyerek fog egy széket, és nagy kört alkotva leülnek. Ezután vá­lasztanak egyet közülük sorso­lással (kiszámolással stb.), ő lesz a cica, aki a kör közepére áll. Indul a játék, a cica szeretne leülni az üresen maradt székre, a többiek pedig villámgyors cseré­vel arrébb ülnek a székeken, és megakadályozzák, hogy a közé­pen álló gyerek leülhessen. Ha ez öt percig nem sikerül a cicá­nak, akkor új cicát választanak. Ha sikerül leülnie, akkor pedig helyet cserél azzal, aki ezt en­gedte. 2 gyerek versenyezhet egy­szerre egymással. Mindkét ver­senyzőnek 3—3 szék áll a ren­delkezésére. A gyerekek a célban elhelyezik há­rom széküket, leveszik cipőjüket, és felállnak egy-egy lábbal egy- egy székre, a harmadik székük üresen marad. A játékvezető je­lére keU a székekkel előreha­ladni a célig úgy, hogy a ver­senyző mindig az éppen üresen Székes tánc Ezt a játékot talán már többen is ismeritek, mégis izgalmas jó­kedvre deríti a társaságot, sőt a gyorsaságot és a reflexeket is fejleszti. Két sorban állítsátok fel a székeket támlájukkal egymás­nak háttal. Egy székkel keveseb­bet, mint ahány gyerek játszik. Magnóra, zenére kell a gyerekek­nek körbe-körbe a székek körül szaladni. Amikor a zene elhall­gat (a magnót, rádiót valaki ke­zelje, és a legváratlanabb időben állítsa meg a zenét), mindenki­nek le kell ülnie egy székre. De mert kevesebb a szék, valaki hop­pon marad. Ez a gyerek kiesik, de egy széket is ki kell Venni és félretenni. A verseny végére már csak két versenyző és egy szék marad, győztes lesz az, aki le tud ülni, ha a zene elhallgat. Párbaj Két gyerek játszhatja. Két szé­ket egymásnak háttal kell fel­állítani kb. 1—2 méterre egymás­tól. A két versenyző háttal egy­másnak leül a székekre. A já­tékvezető a székek alatt kihúz egy spárgát, úgy, hogy az éppen a versenyzők lábáig érjen. Taps­ra kell a versenyzőknek lehajol­ni, és elrántani a zsinórt, akinek ez előbb sikerül, az a győztes. Ha egyszere húzzák, az döntet­len. Három húzásból áll egy mérkőzés. A győztessel játszik a következő gyerek. Tehát körbaj­nokság is szervezhető. Mire minden játékot végigját­szottatok. talán már elállt az eső, kisütött a nap, lehet kint is játszani. Horváth Mihály Kedvelt madaraink a fecskék Magyarországon három fecske­faj él, közülük a füsti-, és a molnárfecske kizárólag az ember közelében, falvakban, városokban, a partifecske főként a folyók, ta­vak környékén, ahol elhagyott sóderbányákban, meredek part­oldalakban fészkelnek. A füsti­fecske színezete acélkék, homloka és torka rozsdavörös, alsóteste fehér vörhenyes árnyalattal. Na­gyon jellemzők az öreg madarak hosszú faroktollai (képünkön), ezek a frissen kirepült fiatalokon még hiányoznak. A füstifecske épületek belsejében, istállók ge­rendáin, tornácok alatt fészkel. Otthona felül nyitott, a madarak az apró sárgalacsinok közé hosz- szú fűszálakat építenek be. A molnárfecske felül ugyan­csak acélkék, de háta és egész alsóteste hófehér, ez a házak kö­rül keringő madarakon mindig jól látszik. Rendszerint több ma­dár él együtt, a fészkek néha szo­rosan egymás mellett épülnek az eresz alatt, vagy a modem épü­letek erkélyeinek szögleteiben. A molnárfecske fészkéből hiányoz­nak a fűszálak, teljesen zárt építmény, csupán egy keskeny bejárónyilást találunk rajta. A három hazai fecskefaj közül a partifecske a legkisebb, színe­zete felül barna, alul, a begyén át húzódó ugyancsak barna or­vét leszámítva, piszkosfehér. Fészkelésmódja teljesen eltér a füsti- és molnárfecskétől. Az ap­ró madarak hihetetlenül nagy munkával vízszintes lyukakat fúr­nak a meredek folyópartokba vagy a sóderbányák oldalába, és annak végében, méternyi mélyen költik ki tojásaikat, és nevelik fiókáikat. Mindig telepesen fész­kelnek, legalább néhány tucat, de gyakran több száz pár él egymás közelében. Fiókanevelés idején úgy repkednek a telep kö­rül, mint a méhek a kaptár kö­zelében. Közben szinte szünet nélkül hallatják halk, sok finom „zs”-betűt tartalmazó hangjukat. Fecskéink valamennyien ván­dormadarak, a téli hónapokat Afrikában töltik. Tavasszal leg­korábban márciusban, a füsti­fecske érkezik, de a fészkelőhely közelében csak áprilisban jelenik meg, körülbelül ugyanakkor, amikor a molnárfecskék és a partifecskék érkeznek haza Af­rikából. Ha az időjárás kedvező, mindhárom faj kétszer nevel évente fiókákat. A molnárfecske második költése gyakran elhúzó­dik, ilyenkor még szeptember második felében is láthatunk ete­tő madarakat. Ezek a megkésett fecskék azonban a többnyire szép őszi időben még minden ne­hézség nélkül eljuthatnak a ten­gerpartra, és onnét tovább a te­lelőhelyekre. A fecskék kizárólag repülő ro­varokkal táplálkoznak, kora haj­naltól alkonyatig a levegő ország­útjait járják. Hűvös, esős napo­kon viszont, amikor a rovarmoz­gás a magasban megszűnik, gyakran megfigyelhetjük őket a legelő gulya körül, vagy tavak felett suhanva, ahol a szárnyaik­kal felvert rovarokat szedik ösz- sze. A fecske és a gólya mindig a magyar ember kedves madarai­nak számítottak, sok költemény emlékezik meg róluk, és talán éppen ezért tűnik furcsának, hogy újabban egyre több olyan esetről hallunk, amikor fiókáik­kal teli fecskefészkeket vernek le, nemegyszer intézményesen, csu­pán azért, mert a kicsinyek ürü­léke a járdára, vagy a fal tövébe hullik. Pedig néhány perces munkával, egy kartonlap vagy deszkalap felerősítésével meg­előzhetnék a bajt. Védjük a fecskéket! Nemcsak azért, mert tavasztól őszig a le­vegőben mozgó rovarokat tizede­lik, hanem elsősorban azért, mert itt élnek közöttünk, s ked­ves csicsergésükkel, szüntelen repkedésükkel életet visznek a betondzsungel szürke egyhangú­ságába. Az új lakótelepek első madárvendégei csaknem mindig a molnárfecskék. Fogadjuk őket szeretettel, és örüljünk, ha ép­pen a mi erkélyünk szögletébe kezdik építeni apró sárdarabkák­ból álló művészi otthonukat. FUTÓLÉPÉS. Ha az ábra betűit a sakkjáték futólépésé­nek szabályai szerint haladva helyes irányban olvassátok össze, a német költészet kiemelkedő alakjának nevét (1749— 1832) kapjátok megfejtésül. '3117300 SraSjiOM nutqof : saifajaa pj TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetben: A). 6. Bánat. 7. Értékes kár­tyalap. 8. Állami Biztosító. 9. Annak a tu­lajdona. 11. Menyasszony. 12. Megfejten­dő. 14. összevissza szid! 16. Megfejtendő. 18. Kiejtett mássalhangzó. 20. „Úri .. .” (Móricz-mű). 21. Tiltás. 22. Világtalan. 24. Forradás. 25. Mezőgazdasági gépek. 27. Marx Károly ismert műve: A — 28. Hosszú idő múlva (+’). 29. Vissza: ékes­ség. Függőleges: 1. Gabonaféleség. 2. Kiej­tett mássalhangzó. 3. Elme. 4. Kétjegyű mássalhangzó. 5. Becézett Sarolta. 6. Hü­velyesből készült étel. 10. Jég betűi ke­verve. 11. Két határozott névelő. 13. Auszt­ria, Jugoszlávia nemzetközi gépkocsijel­zése. 14. Római 551. 15. Megfejtendő. 17. Szatmári község. 19. Megfejtendő. 21. Ré­szére. 23. Alapszín. 24. Vitéz. 26. Kiejtett mássalhangzó (mint a függ. 2.). 27. TZ. Megfejtendő: Dél-alföldi városok (víz­szintes 1, 12, 16, függ. 15, 19). Múlt heti megfejtés: DUNAKANYAR — VISEGRAD. Könyvjutalom: Karámos Emőke Ber- kesz, Szűcs Ildikó és Emese Oros, Magyar Ibolya Mátészalka, Pető Henrietta Kisna- mény, Fehér Pálma Szamostatárfalva, Há­mori Beáta Leninváros, Benedek-Kovács Orsolya Tiszalök, Pócsi Tamás Berkesz, Tóth László Nyingyulaj, Bllisánszky Ti­bor Nyírszőlős, Szigeti Károly Mándok, Piczil János Nyírlugos, Kanyuk József Tiszanagyfalu, Bunna Attila Mllota, ifj. Holes István Nyírtelek. Csak levelezőlapon beküldött és keddig beérkezett megfejtéseket fogadunk el!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents