Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. július 4. Visszatért a szovjet—francia űrexpedíció. Arkalik város térsége, Kazah SZSZK, Szovjetunió: Alekszandr Ivancsenkov és Vlagyimir Dzsanyibekov szovjet, és Jean-Loup Chrétien francia űrhajós, a Szojuz T—6 űrhajó legénysége, röviddel Földet érésük után. (Kelet-Magyarország telefotó) Események címszavakban HÉTFŐ: Palesztin javaslatot juttattak el Habibhoz, az amerikai elnöknek a libanoni válságról tárgyaló különmegblzottjá- hoz — Személyi változások történtek az iraki vezetésben — A lakásépítés tokozásáról tárgyalt a lengyel minisztertanács KEDD: Véget ért a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XII. kongresszusa, a párt elnöke Mitja Ribicsics lett — A Közös Piac országainak állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon a megállapodások betartására szólították fel az Egyesült Államokat SZERDA: Reagan sajtóértekezletén a libanoni válságban Izraeléhez hasonló véleményt hangoztatott — A küldöttségek érdemi ülésével Genfben megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások — Beiktatták tisztébe Bignone tábornokot, Argentína új elnökét — Budapesten magyar—malaysiai külügyminiszteri megbeszélések voltak CSÜTÖRTÖK: Bonnban megegyeztek a koalíció pártjai a költségvetés vitatott kérdéseiről — Husszein jordánlai király Szaúd- Arábiában Fahd királlyal tárgyalt, a libanoni jobboldal vezetője, Gemajel szintén Szaúd-Aráblába utazott PÉNTEK: Üjabb plenáris ülés volt Genfben a szovjet—amerikai tárgyalásokon — Eredménytelenül ért véget az Arab Liga hat országának küldötteiből álló „libanoni bizottság” ülése — Sajtósztrájk Olaszországban SZOMBAT: Arafat arab csúcsértekezlet összehívását javasolja — Izraeli „látszattámadások" Nyugat-Bejrút ellen — Wazzad miniszterelnök cáfolja kormánya és a PFSZ megállapodásának hírét — Az új angol szociáldemokrata párt elnöke Roy Jenkins lett — Argentínában új kormány alakult, amelynek csak egy katona tagja van Á hét három kérdése O Miért alakul olyan ellentmondásosan az arab országok álláspontja a libanoni válság dolgában? Amikor az izraeli páncélosok Nyugat-Bejrut köré ostromgyűrűt vonnak, amikor az izraeli légierő kénye-ked- ve szerint bombázza a libanoni fővárosnak azt a részét, amely a 6—8000 főnyire becsült palesztin erőket fogadja be, a felületes szemlélő talán meglepetéssel fogadja, hogy az arab országok nem tudnak, nem akarnak egységes álláspontot elfoglalni, pedig szavakban korábban any- nyiszor ígértek teljes támogatást a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetnek. Szép szavakban, persze, most sincs hiány, de egyik-másik hangzatos nyilatkozat után egyhamar előbukkan a nyilatkozók igazi szándéka. Jellemző az egyiptomi magatartás. Kairóban előbb azt hangoztatták, hogy hajlandók akár hajókat is küldeni Nyugat- Bejrutba a palesztinok elszállítására, aztán azt mondták, hogy akkor fogadják be a menekülteket, ha egy palesztin emigráns kormány alakul meg kairói székhellyel. S amikor kiderült, hogy Egyiptom a maga (és közvetve az amerikaiak) befolyása alá akarná vonni ezt a palesztin emigráns kormányt, akkor Kairóban a látható ellenkezés nyomán vissza is vonták az eredeti javaslatot... Szaúd-Arábia szintén úgy tesz, mint aki kész — legalábbis pénzzel — támogatni a palesztin ügyet. Egyszer- másszor még Washingtonban is felemeli figyelmeztető szavát. Az Arab Liga által életre hívott úgynevezett „Liba- non-bizottság” ülésezésének is megteremtette a feltételeit szaúd-arábiai földön. De ez a bizottság (amelynek természetesen Szaúd-Arábia is meghatározó jellegű tagja volt), a benne helyet foglaló Szíria és Algéria, valamint a PFSZ törekvései ellenére sem tudott mást, mint homályos és gyakorlati jelentőség nélküli elvi határozatot hozni. Közben Szaúd-Arábiában megjelenhetett a libanoni szélsőjobboldal képviselője, Basir Gemajel is, hogy kifejtse a nyugatbarát és Izra- ellal szövetséges libanoni körök véleményét és elképzeléseit. Végül is kibontakozik a Tel Aviv, Washington, valamint a libanoni jobboldal és a reakciós arab országok közös frontja, amely a palesztinoknak Nyugat-Bejrutból való kiszorítását tartja a válság megoldásának. © Miért erősödik Nyugat- Európa és Japán ellenállása a washingtoni nyomással szemben? A szovjetellenes gazdasági intézkedések, amelyeket az amerikai kormány maga is meghozott és amelyeknek meghozatalára nyugat-európai és japán szövetségeseit is rá akarja kényszeríteni, továbbra is élénk vita tárgyai. Mi sem jellemzőbb, hogy még Thatcher asszony, a „Vas-Lady” sem helyesli Reagan embergó-politikáját, pedig Nagy-Britannia igazán az USA „különlegesen szoros szövetségesének” szerepében szeretett mindig is feltűnni. Bonnban, Párizsban és most már Londonban is azt hangoztatják, hogy a szovjetellenes szankciók kiterjesztésével az USA megszegte a június elején Versailles-ben tartott nyugati csúcsértekezleten elfogadott közös előírásokat. A nyugat-európai cégeket súlyosan érinti, ha a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés és a kereskedeljni árucsere kényszerűen leapad, különösen most, amikor a válság egyre fokozódó munkanélküliséget eredményez a tőkés világban. De még elvi megfontolásokat is kifejezésre juttatnak a nyugat-európai politikusok: „pacta seunt servanda”, „a szerződéseket meg kell tartani” — hová jutna a világ, ha minden megkötött szerződést bárki utólag és indokolás nélkül felmondhatna? A Reagan-kormányzat ugyanakkor folytatja kemény és kíméletlen kampányát: a héten például Washingtonban elutasították azt a tokiói kérést. hogy mentesítsék a szovjetellenes amerikai gazdasági Fjodor Abramov: >: 21. Tartalékok a törésvonal fölött Furcsa város Managua, Nicaragua fővárosa. Talán nem is város. A Managua-tó partján, a lagúnák, dombok, hegyek között szétszórt negyedekben autózva nehéz elképzelni, hogy itt valamikor eleven élet zajlott. A városközpontot az 1972- es földrengés szinte letörölte a térképről. Azaz, a térképe megmaradt. Zöld mezők megannyi négyszöge, s az úthálózat jelzi, mekkora lehetett. Csupán az Intercontinental luxusszálloda rombuszépülete élte túl sértetlenül a pusztító rengéseket. Á földrengés árnyékában így most valahogy minden ideiglenesnek tűnik. Persze itt, a földkéreg törésvonalában, ahol gyakran mozdul meg a föld, nem érdemes magas épületeket emelni. Azaz, földrengésbiztos házakra lenne szükség, de erre jó ideig még aligha futja. A sandinista vezetés lehetőségeihez képest megpróbál enyhíteni a súlyos lakásgondokon. Deszkát, szöget adnak a rászorulóknak, a kartonvárosok helyén legalább fabarakkok épülnek. Azonnal közművesítik ezeket a negyedeket, egészséges vizet, villanyt vezetnek a házikókba. S itt-ott akad egy-egy trópusi luxusvilla. A városközpontban, a romok helyén alakították ki a forradalom győzelméről elnevezett Július 19. teret, ahol az ünnepi megmozdulásokat szervezik. A tribünök falépcsői ott jártamkor üresek voltak, ám hamarosan benépesülnek : Somoza elűzésének harmadik évfordulóját ünnepli a nép. Á „plasztikfiúk" eltűntek Ideiglenesnek tűnik, s talán egy vásárváros pavilonjaihoz hasonlítható a szórakoztató negyed, a Ciudad Plas- tico, a plasztikváros. „Plasztik-fiúknak” nevezték Managua egykori aranyifjúságát. Közülük sokan mér Miamiban folytatják az aranyéletet. Ma Managuában egészen másfajta láz fűti a fiatalokat. Saját vállukon érzik az országépítés, egy új társadalom formálásának felelősségét. Nicaragua lakosságának fele húsz év alatti fiatal. Itt a legmagasabb posztokon is Megszolgálták: akkora kupac fát vágtak fel, hogy a tornácig ér. Meg aztán azt is tekintetbe kell venni: tartsd jól a főnököt is, de a segítőtársairól se feledkezz meg. Pofon egyszerű — a beosztottak vezetik el az embert a főnök ajtajához. Szóval, a kopasz fiúknak odacsúsztatta a flaskát. Csak úgy mentében — senki sem látta. De hogy ennek micsoda szeme van — ő látta. Alighogy az asszony betette a lábát a sütödébe a holmival, a tiszt máris megfenyegette az ujjával. — Ezt aztán már nem szabad, anyuska! Az én katonáimat nem kell itatni. Tréfásan, mosolyogva mondta, de úgy, hogy jól az eszébe vésse — többet nehogy dugdosson nekik. Pelage ja pillanatok alatt kótyagos lett. Nem a bortól — két pohárral, nem is volt tele, ivott a társaság egészségére. A beszélgetéstől kó- tyagosodott meg. A világ minden adományánál jobban szerette az okos szót. Igaz ugyan, hogy nem volt nagyon tanult, de azért megértette a kort, amelyben élt. Látta például, hogy Pjotr Ivanovics mindig felül marad egy életen át. De emellett a sasszemű kópé mellett — így keresztelte el magában Pelageja a dédelgetett Vlagyikot (ő maga erősködött, hogy szólítsa csak a keresztnevén) — még Pjotr Ivanovics is elbújhat. Ez mindent tud, mindent látott, mindenütt járt, és ha beszélni kezd, szájtátva hallgatja az ember. Például mit jelent az, hogy mindig „anyuskának” tiszteli? Ha az ember jól meggondolja, a leghétköznapibb szó. Nem i§ szebb, nem is csúnyább, mint bármely más. Az édeslánya azért hívja így, mert az édeslánya, de ha egy idegen férfi szólítja így — udvariasságból, illemből teszi. Amikor ez a férfi anyuskának szólítja, örömében megdobban a szíve. Azért, mert tisztel, becsül, becéz, és talán valamire céloz. A jövőre. Mert hát minden megesik az életben, talán később csakugyan anyuskának kell majd szólítania. Nem volna rossz, igazán nem, ha ilyen vöt kapna — gondolta Pelageja és a maga részéről kedveskedett, hi- zelgett, ahogy csak tudott. (Folytatjuk) Tomas Borge belügyminiszter árvízkárosult családokat látogat csupa-csupa ifjú ember dolgozik. Én pedig újra és újra meglepődtem, amikor leültem beszélgetni egy 28 éves gyárigazgatóval, egy 25 éves szak- szervezeti főtitkárral, egy harmincas miniszterrel. A „muchackók”, a fiúk (ahogy az idősebbek nevezik őket) óriási munkabírással, hatalmas felelősségtudattal vezetik az országot. S ne feledkezzünk meg a lányokról sem, akik anndk idején a harcokból, s most a közéletből egyenlően veszik ki részüket. Áz indiánpiac él A két nagy managuai bevásárlóközpontban, s a super- mercadókban — az itteni ABC-áruházakban — sok olcsó áru van. Igaz, a tehetősebbek kezdenek panaszkodni: nem kapható egy sor luxuscikk, élelmiszer, amely a Somozák idején bőségesen áramlott az észak-amerikai piacról az országba. Ruhát, cipőt azonban a managuaiak szívesebben vásárolnak Ma- sayában, az indiánpiacon. Masayia autóval talán félóra járásra lehet a fővárostól, kedves indián kisváros. Egyik negyede, Monimbo hősi hírnevet szerzett a forradalmi harcokban. Itt született Ru- bén Dário, a költő, a nicara- guai, s talán az egész spanyol nyelvű irodalom meghatározó egyénisége. Masayában, az indián bódésorok között nemcsak a turista bóklászik kedvtelve, óraszámra válogatva a népi kerámiák, pompás bőráruk, szőttesek, fonott kosarak, gyönyörű hímzett ingek, ruhák között. A managuaiak- nak is megéri megtenni ezt az utat a 100—200 córdobás különbségért, amit némi alkudozás után így megspórolhatnak. A fizetések egyébként 1500 córdobától tízezerig ingadoznak. (Egy córdoba körülbelül egy forint.) Nicaragua gazdag természeti lehetőségekkel megáldott ország. Hárommillió polgárának zöme jórészt a csendes-óceáni oldalon lakik. Az atlanti part bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe hosszú évtizedek feladata lesz. A két nagy tó, a Mana- gua-tó és a Nicaragua-tó partjára üdülőközpontokat lehetne telepíteni. A vulkanikus talaj a geotermikus energia hatalmas tartalékait rejti. Ezek azonban egyelőre csak lehetőségek, .tervek — a sandinista forradalom ma még a megélhetés, a túlélés problémáival küszködik. Elekes Éva VÉGE intézkedések hatása alól a szahalini szovjet—japán közös kőolaj- és földgázkitermelő vállalkozást. Az amerikai szabadalom alapján gyártott japán fúróberendezéseket nem engedi az USA a Szovjetunió számára leszállítani. — Erről maga Reagan elnök tájékoztatta levélben Szuzuki japán kormányfőt. A washingtoni keménység láthatóan nyugtalanítja és tiltakozásra készteti a Közös Piac országait: állam- és kormányfőiknek brüsszeli tanácskozásán például hangsúlyozták annak veszélyét, hogy súlyosan megromlanak a politikai és gazdasági kapcsolatok az európai közösség és az Egyesült Államok között. A brüsszeli csúcstalálkozón elhatározták: a GATT-ban (az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény Szervezetében) és az OECD-ben (a Tőkés Államok Gazdasági és Fejlesztési Szervezetében) jogi eljárást indítanak a washingtoni intézkedések ellen! O Mi várható a nyugatnémet kormánykoalícióban a mostani megegyezés után? Schmidt kancellár nem hiába szeret vitorlázni, most is ügyesen manőverezett: kifogta a szelet a szociáldemokrata—szabad demokrata kormánykoalíció további fennmaradását akadályozó FDP- politikusok vitorlájából, amikor több pénzügyi engedményt tett nekik a jövő évi költségvetés vitájában. De ezzel teljesen rájuk is hárította volna egy esetleges szakítás felelősségét! Genscher alkancellárnak és külügyminiszternek, a szabad demokraták pártelnökének a tárgyalási helyzete meggyöngült azáltal is, hogy az FDP bal- szárnyán őt heves támadások érték, többen azzal vádolták, hogy azért kacsintgat a CDU/ CSU-val való pártközi összefogás irányában, mert a saját jövőjét akarja biztosítani. Ezzel azonban a szabad demokraták elvesztenék választóik egy részének bizalmát, holott arra sohasem volt akkora szükség, mint most, a hesseni és a bajorországi tartományi választások előtt. (Szeptember végén Wiesbadenban és környékén, október közepén pedig Münchenben és az egykori „bajor szabad állam” területén járulnak az urnákhoz a polgárok.) Az NSZK választási rendszere szerint az a párt, amely nem kapja meg a szavazatok 5 százalékát, nem jut mandátumhoz, így aztán az FDP annak a veszélynek is ki van téve, hogy itt is, ott is kibukik a tartományi parlamentekből, ami pedig az 1984- ben esedékes országos törvényhozási választásokra is rányomhatná a bélyegét. Az SPD sincs kedvező helyzetben: a tartományi választásokon mindenütt csak a második helyre számíthat a CDU, illetve a CSU mögött. A nyugatnémet politikai élet színképén új színfolt az úgynevezett „zöldek”, a környezetvédők mozgalma. A választásokon valószínűleg túljutnak ama bizonyos 5 százalékos akadályon és bekerülnek a helyi parlamentekbe. Mint tették Hamburgban, ahol egyszeriben a mérleg nyelvének a szerepe jutott számukra (az FDP kibukása után!), s érdekes, hogy ők a mérleget egyelőre a szociáldemokraták javára billentették. A magyar származású Klaus von Dohnanyi úgy őrizheti meg polgármesteri tisztét, hogy a kisebbségbe szorult SPD mellett a ..zöldek” is mögéje sorakoztak fel. A nyugatnémet belpolitikai küzdelem egy szakasza — a költségvetés elvi vitája végén — lezárult, a koraőszi harc még hátravan. Kimenetele legalábbis kétes, de azért az NSZK-ban akadnak, akik azt jósolják, hogy Schmidt kancellár talán a hesseni választás után is továbbmanőverezi a koalíció hajóját az 1984-es országos választásokig. Pálfy József
