Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

A hét végi nagy hajrá után hétfőn pihentek az aratók. Kedden kivonultak ugyan a táblákra, de a vissza-vissza térő csapó esők miatt nem sok dolguk akadt. Szer­dán már annál inkább, de azóta is csak félgőzzel halad­nak, mert sáros a talaj, ned­ves a kalász, és még mindig feltűnnek a sötét felhők, las­sítva a száradást. NAGYGYŰLÉS MINSZKBEN A búzának már közel nyolcvan százalékát le­aratták, a rozsnak egy- harmadát, a tavaszi árpá­nak több mint a felét. A Békemenet f82 felhívása a világhoz Legtöbbet takarítottak be a nyíregyházi járásban. Másutt kevesebbet, de összességében lendületes, és ütemes volt a munka, amíg a kánikula tar­tott. Nem mondható el ugyanez a szalmalehordásra, és a kapcsolódó talajmunkákra, amely a kezdeti jó indulás után egyre jobban lemaradt. Sok helyen nemcsak a bálák vannak még kint, hanem a szalmahurkák áznak A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Is megnehezítette az aratást az időjárás. Az egyik tizenöt hek­táros táblán teljesen ledőlt termést takarított be Fodor Sán­dor és Vass László (JL) és most az a gondja, hogy ed­dig minden learatott ter­ményt behordtak telepeire a tsz-ek, pedig 40 ezer tonnát az üzemekben terveztek tá­rolni. A hátralévő búza majdnem kivétel nélkül szá­rítóigényes, ilyen berendezés azonban nincs mindenütt. Különösen nagy probléma ez a nyíregyházi járásban, így a szárítóval rendelkező gaz­daságokból kevesebbet vesz­nek át, és átcsoportosításokat hajtanak végre a tárolók kö­zött. Sajnos az eső könnyebbé tette a szemeket, így csak mintegy húszezer tonna mi­nőségi búza felvásárlására le­het számítani, de átlagban meglesz a har­minc százalékon felöli si­kértartalom, a malmok jó búzát őrölhet­nek. Ha nem jön közbe az eső, a hét végére befejeződött volna az aratás, így körülbe­lül két-három napi munka még hátravan. A gyors fi­nist lehetővé teszi a megyén belüli kombájncsere, és egyre több gép jön más vidékek­ről is. (és) A zenei napok programjából Báthori „piacz“, lantmuzsika Nyírbátor minden eddiginél gazdagabb program­mal készül a zenei napok rendezvénysorozatára. A re­formátus templomban hagyományos koncertekből idén négyet tartanak, a nyitány augusztus 6-án lesz, ezt kö­vetik a 7-i, a 14-i és a 20-i koncertek. Ezen a nyáron a Ma­gyar Állami Hangverseny- zenekar, a Budapesti Kó­rus, a Nyírbátori gyer­mekkar, a Szabolcsi szim­fonikus zenekar, a Nyír­egyházi egyesített vegyes kar, a Debreceni Zenemű­vészeti Főiskola kórusa, valamint a Nyírbátori nemzetközi zenei tábor együttese lép fel a hang­versenyeken, számos ki­váló szólistával. Az augusztus 4-én kez­dődő zenei tábor népszerű­sége is növekszik, így idén először a szocialista orszá­gok mellett a spanyolok is jelezték részvételi szán­dékukat. Az előző évek­ben a zeneirodalom leg­fontosabb stíluskorszakait vették át, a barokktól a kortárs muzsikáig, most a zenekari művészképzés az elsődleges. Híven a szo­káshoz, a nagyzenekari be­mutatkozás mellett most is jó szereplési lehetőséget kínálnak a nyírbátori és környékbeli koncertek. A táborban ezúttal is kiváló művészpedagógusok ve­zetnek mesterkurzusokat. Színvonalas kiegészítő programokat kínálnak a város vendégeinek a zenei napok idején. A Báthori Múzeumban auguszt. 6-án a Báthoriak pénzverése címmel nyílik kiállítás, itt látható továbbá Asszonyi Tamás szobrászművész éremkiállítása és Gink Ká­roly fotóművész a Kodály centenáriumhoz kapcso­lódó tárlata, Budavári Te Deum címmel. ínyenccse­megét kínál Borsos Mik­lós rajzainak bemutatója a református templom sek­restyéjében. A zenei napok alkalmá­ból tudományos üléssza­kot rendez a város a Bá­thoriak és Erdély címmel a városháza tanácstermé­ben, augusztus 6-án. Itt több tudományos előadás hangzik el, a korszakot elemezve. Aznap a régi magyar zene kedvelői is meghallgathatják egyik él­vonalbeli együttesünk, a Bakfark Bálint lant­trió koncertjét a múzeum­ban, negyed négytől, A Báthori udvar zenéjéből. Akik pedig valamiféle vá­sárfiát szeretnének ha­zavinni, a Báthori „piacz” kínálatából válogathatnak, a fatoronynál, ahol szent­endrei, budapesti, és nyír­egyházi képző- és iparmű­vészek kirakodóvására várja a látogatókat. Ez­úttal is működik az alkal­mi postahivatal az infor­mációs szolgálatnál, il­letve a • hangversenyek előtt a helyszínen. S a szokások szerint most is toronyzene csendül fel hazánk legnagyobb fa ha­rangtornyának kerengő- jén a Debreceni Honvéd Helyőrség fúvósainak hangszerein, negyed nyolc­kor. A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárában több mint egymillió pár lábbelit gyár­tanak szovjet megrendelésre. (Elek Emil felvétele) Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint a világ országainak kormánya­ihoz, parlamentjeihez és né­peihez intézett békefelhívás elfogadásával csütörtökön Minszkben befejezte útját a Békemenet—82. A több tíz ezer embert megmozgató háborúellenes, nemzetközi tiltakozó akció résztvevőinek a belorusz fő­városban közzétett nyilatko­zata hangsúlyozza: a menet létrejötte is nagy meggyőző erővel bizonyítja, hogy a ke­leten és nyugaton egyaránt mind nagyobb tömegeket megmozgató békemozgalom résztvevői határozottan kiáll­nak a leszerelés és a béke mellett. A nyilatkozat megfogalma­zói felszólítják a világ or­szágait, hogy a leszerelés és a béke biztosítása érdekében nyilatkozatban mondjanak le a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról, nemzet­közi ellenőrzés mellett szün­tessék be az összes nukleáris fegyverkísérletet, e fegyverek gyártását és telepítését, kös­A Békemenet—82 senek megállapodást atom­fegyvermentes övezetek léte­sítéséről Európában és a vi­lág más részein. A skandináv országok nőszervezeteinek kezdeményezésére július 13- án Stockholmból elindult több száz főnyi háborúellenes tiltakozó menet július 17 óta tartózkodik a Szovjetunió te­rületén. Útja Viborgon, . Le- ningrádon, Kalinyinon, Moszkván, Szmolenszken ke­resztül vezetett Minszkbe. A főleg a skandináv országok képviselőiből álló nemzetkö­zi megmozduláshoz csatla­koztak a szovjet társadalmi szervezetek képviselői. A Bé­kemenet—82 tagjai találkoz­tak a szovjet békebizottság, nőbizottság és más társadal­mi szervezetek vezetőivel, s megvitatták velük, hogy mit tehet a nemzetközi közvéle­mény a háborús veszély meg­szüntetése érdekében. A me­net résztvevői a felkeresett szovjet városokban nagygyű­léseket, felvonulásokat tar­tottak, s ezeken mindenhol több tíz ezer ember vett részt. rothadnak a tarlón. A terme­lőszövetkezetek egy rossz szemlélet miatt már nem vesznek bálázókat, lévén kö­zel az aratás vége. Negyven nagyüzemben vé­geztek eddig a nagy nyári munkával, de sok helyen meglepő a lemaradás. A bal- kányi termelőszövetkezetben közel ezer hektár rozshoz még alig kezdtek hozzá. Ugyancsak sok még az arat­ni való Jánkmajtison, Szat- márcsekén, Porcsalmán, Va­ján, Nyírbátorban, Bujon, Ti- szabercelen és Gemzsén. Biz­tató hír, hogy a környékbe­li termelőszövetkezetekből, ahol már végeztek a munká­val, igyekeznek segíteni a kombájnok. Általában jő a felajánlási és a fogadási készség, de kivétel is akad. Ilyen az érpataki tsz, ame­lyik nem nagyon igyekszik elfogadni a segítséget. Az esőig a felvásárlás is soha nem látott ütemben folyt, mert „összeérett” a rozs a búzával, utána azon­ban lanyhult a forgalom. Több mint 140 ezer tonna gabonát vásárolt fel ed­dig a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, r lán nem is beszél­nénk már róla így kifelé a júliusból, ha egy tikkasztóan száraz nyár fele lenne a hátunk mögött, de bánatunkra, örömünkre igen sokat ön­tözte a természet a földe­ket. A másodvetésről van szó, amelyek — ahol sike­rültek — jól kelt hal­ványzöldjükkel a tavaszt idézik, és a nedves talajo­kon jó termést Ígérnek. Sajnos nem mindenütt tulajdonítanak a táblák kettős hasznosításának rangjának megfelelő je­lentőséget. A nevének megfelelően másod-, vagy harmadrendűnek tekin­tik, kampányfeladatnak, amit szükséges rosszként viselnek el, és immel-ám- mal csinálják, éppen csak annyira, hogy szó ne érje a ház elejét. Ügy gondol­ják : ha a vége felé kevés­nek tűnik a tömegtakar­mány, hozzásilóznak még hatvan-nyolcvan hektárt a fővetésűből, ez még mindig olcsóbb, mint az aratás kellős közepén ilyen „mel­lékes” dolgokkal nyűglőd­ni. Van így is baj elég — legyintenek. Rövidlátó szemlélet. A mai vezető nemcsak gazdálkodik, ha­nem egyúttal politizál is. Tudnia kell rangsorolni az érdekeket. Nagyon egysze­rűen el lehet dönteni a sorrendet, hiszen tény: a megye tömegtakarmányá­nak jelentős hányadát meg lehetne termelni a másodrendűnek tekintett másodvetésekből. A tervezett mintegy hat- ezeí hektár nyolcvan szá­zalék körül hirtelen meg­állt, és úgy tűnik sehogy sem akar a százfelé el­mozdulni. Ritka az ilyen jó esztendő csapadéksze­gény vidékünkön, már en­nek is ösztönzőleg kellene hatnia. Ez a hét pedig az utolsó kifogástól is meg­fosztotta a vetni nem akarókat. Eső esett, így volt gép is, ember is, ahol mégsem fogtak hozzá, on­nan az akarat hiányzott. ,ég most sem késő, jö- hét még kényszerpi­henő. A Vetőmag Vállalatnál tízezer hektár­ra való a másodvetésre szánt készlet, és bár las­san halad a tarlóhántás, van hová vetni. Az ország­nak komoly érdeke, hogy minél több silózásra szánt kukoricát takarítsanak be szemként, mert ezzel is növekszik az exportálható árualap. A külgazdasági egyensúlyunk megterem­tésének fontossága pedig minden felelős gazdasági vezető előtt ismert. É. S. XXXIX. évfolyam, 177. szám ÁRA: 1,4* FORINT 1982. július 30., péntek NEGYVEN TSZ MÁR BEFEJEZTE „Célegyenesben" az aratás vetés

Next

/
Thumbnails
Contents