Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

1982. július 25. Keiet-Magyararsaág 7 Ez a bagoly még egyáltalán nem bölcs, inkább meggondolat­lan. Éjjel elhagyta a szülői íész- ket, s a verőfényes nappal már a nyíregyházi lakótelep közepén, az Érpatak parti fáinak egyikén érte, s ahonnan nagyokat pislo­gott a harsány gyerekseregre. Ok szedték föl, amikor már az ágon sem bírta tovább bizonyta­lan lába, szárnya. Etetni próbál ták, itallal, csapvízzel kínálták, mindenkinek mutogatták. Aztán egy felnőtt, aki azt hitte tudja mit kellene tennie, vállalkozott a cse­lekvésre. A kis bagoly egy nagy szatyorba került és irány az ál­latkórház. Itt azonban nem leit otthonra, mert nemhogy kalic- kát, ketrecet, de még lóistállót, lovaknak való kórtermet sem terveztek az állatispotályba. A bizonyára több ezer forintot érő bagolyról nem derült ki itt sem, hogy milyen: füles-é vagy uhu, esetleg nem is bagoly... (?) Irány a Sóstói Kulturpark, ahol a portás bácsi — ha névadót nem is tartott — két egymásra rakott bevásárló kosárban Ideig­lenes szállást kínált az értékes madárnak. 2000-ben 6 milliárd! A világ lakossága, amely je­lenleg 4,5 milliárd, 2000-re 6,1 milliárdra növekszik az ENSZ Demográfiai Alapjának évi je­lentése szerint. Ez 20 százalékkal kevesebb, mint amennyire a vi­lág lakossága az ötvenes évek születési és halálozási arányszá­mai alapján növekedne. Rafael Salas, az Alap igazgató­ja kijelentette, hogy a világ la­kosságának növekedési aránya, amely 1960 és 1965 között 1,99 százalék volt, 1975—1980. években 1,72 százalékra esett vissza, a század végére a jelek szerint 1,5 százalékra csökken. A harmadik világ lakosságá­nak mintegy 80 százaléka olyan országban él, amelynek kormá­nya igyekszik csökkenteni a népszaporulatot — tetté hozza. A lakosság növekedésének üteme Kenyában a legnagyobb: az évi növekedés ott 4 százalék. Meglepetéssel szolgált Nagy Lászlóék portáján a napokban egy kacsa: olyan tojást tojt, amely szinte díszgyertyának is beillenék. A képen a „gazda”, a tettes és produktuma. (M. K. felv.) Gyógyító napsugár „Napfürdőnek” nevezik az or­vosok az Üzbegisztánban kidol­gozott gyógymódot, amely első­sorban a krónikus megbetegedé­sektől hivatott megszabadítani az embereket. A légcsőhurutban és asztmában szenvedő betegek már az első kezelés után határozot­tan jobban érzik magukat. Ezt a hatást nagy teljesítményű nap­telepek hozzák létre. A speciális kabinban a tükörreflektor a pá­ciens testére irányítja a.Nap me­leg infravörös sugarait és felme­legítik azt. New Yorkba hamarabb mint Mátészalkára Repülő postások Akik Szilágyi Erzsébet levelét vélik az első légipostái külde­ménynek, bizonyos, hogy nem az egzakt tudományok emberei. A magyar légiforgalom szakembe­rei, kutatói ugyanis az első hazai légipostát jó néhány száz évvel későbbre teszik. Egy Komárom megyei gyógyszerész, Tatár Já­nos például az első magyar légi­postái szállítást Prodam Guidó, az első hivatásos magyar pilóta, a nagynevű aviatikus nevéhez tár­sítja. Prodam — mint azt a szer­ző a Filatéliai Szemle idei, máju­si számában leírja — 1912. máju­sában szülővárosába, Fiúméba re­pült légi bemutatóra. Május 16-i felszállása alkalmával postát is vitt magával, s a nemzeti, vala­mint fiumei szalagokkal átkötött csomagot — gépével siklórepülés­ben 100 méterre leereszkedve — a párt közelében ledobta. Több mint tízezer főnyi közönség lel­kes ovációja mellett. Az első hazai járat Mindez nem egészen egy évvel azután történt — s az idén éppen 70 éve —, hogy London és Wind­sor között megindult a világ első postarepülőgépe. A Közlekedési Múzeum szak­emberei dokumentációk alapján valamivé!“'későbbre, 1918-ra teszik a magyarországi kezdetet. Az Osztrák—Magyar Monarchia leg­jobban bevált géptípusa volt az első világháború idején a Bran­denburg elnevezésű repülőgép; nos, ilyen gépek Bécs—Budapest, illetve Bécs—Budapest—Krakkó— Kijev útvonalon szállították elő­ször rendszeresen a légipostát. Nem sokáig; néhány hétig. A háború befejezése után újra­éledt a magyar légiforgalom és vele a légiposta. 1920-ban alakult , meg az első hazai légiforgalmi társaság, a Magyar Aeroforgalmi BT., belföldi forgalomra, és fel­adatául vállalta a jó és rossz hí­rek továbbítását is. Az egykori krónikák szerint 1920. május 12- én szállt fel az első postajárat az albertfalvai repülőtérről Szeged felé, Lisztics János pilótával és Barkász Emil megfigyelővel a fe­délzetén. A küldemény 1600 újság volt. Bekapcsolják Nyíregyházát Az első — szegedi — járatot nem sokkal követte a szombat- helyi, majd 1921 tavaszán a mis­kolci. Volt tehát igény a légi­posta iránt, ám megint csak hiá­ba; a légij áratokat az Antant a békeszerződésre hivatkozva be­tiltatta, a gépeket megsemmisí­tette. A bátor pilóták számára nem létezett kedvezőtlen időjá­rás, s ez — mai szemmel nézve az akkori repülőgépeket és a föl­di irányítást valóban rendkí­vüli tett volt. A repülőszállítás­nak pedig különösen megnőtt a szerepe akkor, amikor — 1921- ben — a rendszertelen szénellá­tás miatt a MÁV közlekedési korlátozásokat volt kénytelen életbe léptetni. Mintegy segítség­ként a társaság szombatonként és vasárnaponként különjáratokat is indított a vidéki városokból Bu­dapestre, s a gépek még aznap vissza is indultak újságokkal, le­velekkel. A harmincas évek. elején a ma­gyar légiposta szerkezete kezdte elnyerni ma is ismert formáját. Az 1922-ben alakult és 1928-ban átszervezett Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (MALERT) kor­szerű gépek birtokába jutott és belföldi légij áratai mellé — amellyel Nyíregyházára is elju­tott a posta — kiépítette külföldi vonalhálózatát. A küldeményeket gépei és külföldi légitársaságok Budapestet is érintő járatai to­vábbították. Általánossá vált a lé­giposta. Ebben az időben már a postahivatalokban közismert volt a vékony papirú, könnyű légi­posta-boríték, és Budapest vá rosképéhez hozzátartoztak a kék színű légipostaládák. A mutatós légipostabélyegek pedig a gyűj tők igazi csemegéjének számítot­tak. Futballpálya fölött... A légiposta krónikájának ré­sze: a kisebb településeken £ postazsákokat a „repülő postá­sok” a legelő, vagy a futballpá­lya fölé érve egészen egyszerűen kidobták, akárcsak annak idején Prodam, vagy 1920—21-ben a sze­gedi járat pilótái Cegléd, Kecske­mét határában. A levegőből érke+ ző küldeményt ped’g már várták a „földi postások” és szekérrel, kerékpárral szállították tovább. A háború után a Magyar—Szov­jet Légiforgalmi Társaság (MA- SZOVLET) kis LI—2-es gépei szelték a levegőt. Nemcsak a ma­gyar repülést, hanem a repülőte­reket is romjaikból kellett újjá­építeni, a légiposta azonban az első szolgáltatások között kelt életre. Napjainkban gyakorlatilag va­lamennyi országba el lehet jut­tatni légi úton a levelet. New Yorkba rövidebb ideig megy a küldemény, mint' történetesen Mátészalkára. <d) Segítség a vakoknak A vakság nem jelent teljes munkaképtelenséget, mivel sok­féle olyan foglalkozási ág van, amelyekre vakokat is meg lehet tanítani: olvasás a Braille-féle írás segítségével, gépírás, Braille- rendszerű írógépek használata, kosárfonás, kefekötés, zene, zon­gorahangolás, masszírozás és esetleg gyárakban gépi munka, telefonközponti szolgálat stb. A vakok nagy száma is indo­kolja, hogy a világon sokfelé igyekeznek számukra segédesz­közöket szerkeszteni és gyárta­ni. A Litvániai Vakok Társasá­gának kísérleti gyárában például tájékoztató készüléket fejlesztet­tek ki. A készülék elvét a ter­mészettől, pontosabban a dene­vérektől lesték el. A készülék „lelke” az ún. akusztikus fény­szóró, tehát hallhatatlan ultra­hangot kibocsátó sugárforrás és egy, az esetleges reflektált suga­rat felfogó érzékelő. Mindkettőt a vak a mellkasán hordja, kis tokban. Hozzátartozik még egy transzformáló berendezés, amely az utrahangot hallható hanggá alakítja át. Valahányszor a vak útjába valamilyen akadály kerül, a reflektált sugarak hallható, fi­gyelmeztető hangot adnak. Minél közelebb van az akadály,, annál mélyebb á hang. A vak tehát nemcsak az útjában lévő tárgy­ról, hanem — kellő gyakorlattal — apnak távolságáról is tud tá­jékozódni. A készülék más han­got ad az álló és mást a mozgó tárgyakról, mást a sima és mást a durva felületekről. Az NSZK-tban az AEG Tele- funken-cégnél egészen új típusú olvasókészüléket szerkesztettek. A képen látható műszer a köny­vek vagy egyoldalas szövegek betűit Braille-jelekké alakítja át. amelyeket a vakok ujjheggyel tapintanak ki. Kutya (jó) világ A pesti „Divat” Fodrász Szövet­kezet kutyakoz metika szaküzle­tében a főszezonban, tavasztól— őszig, naponta tizenöt-húsz ku­tyát csinosítanak. A kutyakoz­metikusok a nyírástól a pedikű­rig mindent vállalnak, amire a hiú kutyatulajdonosnak és a nem kevésbé hiú ebnek szüksé­ge van. Gondolatok A Budapest—Bécs közötti légipostajárat ünnepélyes indítása 1918. jú-/ lius 4-én. 4 » í? ’! v \ Ha követ dobsz a pocso- Nyugtalanítóan könnyen lyába, sár fröccsen az arcod- szokjuk meg a rosszat, ame- ra. lyet a világ ránk" kénysze­(Maryla Wolska) rít. (Slonimski) o o Ha egy lépésnyi előnyt Kellemetlen dolog aldo- akarsz szerezni, hátrálj egy zati báránynak lenni sza- lépést! > marak közt. (Kínai mondás) (Wojtek, Bartoszewski) 1982. július 25., vasárnap 1982. július 26., hétfő KOSSUTH RADIO 8,05: öt kontinens hét napja. Külpolitikai negyedóra. — 8,21: Énekszóval, muzsikával. Fiata­lok népzenei műsora. — 9,00: „Tövisek és virágok.” Zenés irodalmi magazinműsor. — 10,03: Kalandos vakáció. Asz- lányi Károly ifjúsági regényét rádióra alkalmazta: Tarbay Ede. — 10,43: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa népdalokat énekel. — 11,00: Va­sárnapi koktél. — 12,05: Har­minc perc alatt a föld körül. Nemzetközi magazin. — 12,50: Csajkovszkij: V. szimfónia. — 13,41: Szonda. A rádió tudomá­nyos magazinja. — 14,11: Nép­dalkörök pódiuma. — 14,36: Ütőn Kodályhoz. VI/2. rész. Ko­dály és az irodalom. — 15,05: Művészlemezek. — 16,01: Iro­dalmunk a két világháború kö­zött. Ősök és utódok. Reme- nyik Zsigmond regényét rádió­ra alkalmazta és rendezte: Solymosi Ottó. — 17,05: Volt egyszer egy kemence — avagy a törökbálinti pék. — 17,35: A hegedű virtuózai. — 18,40: Bö­göly. (Vihar Itália felett). Ethel Lilian Voynich regényét — Ke- lényi Mária fordítása alapján — rádióra alkalmazta: Simon László. — 19,49: Zenemúzeum. Kedves lemezeim. A mikrofon előtt: Somogyi József szobrász- művész. — 20,44: Takács Béla nótákat énekel. — 21,06: Mes­terkurzus *82. Jevgenyij Nyesz- terenko rögtönzött hangverse­nye a Zeneakadémia kistermé­ben. — 22,20: Európa hangver­senytermeiből. A Magyar Álla­mi Hangverseny-zenekar Bar- tók-hangversenye a pozsonyi fesztiválon. — 23,39: Josquin des Prés műveiből a Purcell énekegyüttes és az Elisabethan hangszeregyüttes előadásában. — 0,10: Magyar művek rézfú­vókra. PETŐFI RÁDIÓ 6,00: Népszerű muzsika — koránkelőknek. — 7,00: A ró­mai katolikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsi­ka. — 8,05: A milétoszi hajós. Hegedűs Géza regényét rádióra alkalmazta és rendezte: Vadász Ilona. — 9,30: Ritmus. Lucille Starr felvételeiből. — 10,00: Szerpentin. Az Ismeretterjesz­tő szerkesztőség órája. — 11,00: Híres történetek — nagy egyé­niségek. Zoltán Péter sorozata. A malgasok királya. Irta: Lendvay György. — 12,00: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,00: „ ... megláttam a törvényt”. Szabó Lőrinc versei. Elmond­ja: Bánffy György, Cseke Pé­ter és Lőte Attila. — 13-07: Gu­mimanó. A Gyermekrádió nyil­vános matinéműsorának köz­vetítése az 1-es stúdióból. — 14,00: Erről beszéltünk. 1957 jú­lius. — 14,35: Táskarádió. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.35: Poptarisznya. — Lemezlovas­parádé. — 17,30: Húszas stúdió. Foglalkozása: csavargó. — 20,35: Társalgó. — 22,00: A tegnap slágereiből. 3. MŰSOR 7,00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzeti­ségi műsora. — 7,30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 8,11: Zenekari muzsika. — 9,45: Kri­tikus füllel. — 10,45: öt konti­nens hét napja. Külpolitikai negyedóra. — 11,06: Szvjatosz- lav Richter felvételei. XXX/8. rész. Schumann-művek. — 12,03: Népszerű operarészle­tek. — 12,55: Kis magyar néD- rajz. Szerkeszti: Kosa László. — 13,05: A Van Halen-zenekar felvételeiből. — 13,35: Bach­művek. — 15,00: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából. — 15,30: Offenbach operettjeiből. — 16,25: Kamarazene. — 17,28: Zenekari muzsika. — 19,03: A vonósnégyesjáték mesterei. Az Amadeus-vonósnégyes játszik. — 20,09: Takács Klára opera­áriákat énekel. — 20,30: Film­sztárok és filmslágerek — szte­reóban. — 21,30: Népdalok, nép­táncok. — 22,00: Irodalmunk a két világháború között. Király­hágó. Laczkó Géza önéletrajzi regényét rádióra alkalmazta: dr. Molnár Péterné. — 22,46: Jenufa. Részletek Janacek operájából. NYÍREGYHÁZI rádió 8,30: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: Délibáb helyett (ism.). — 9,15: . Kérni mindent szabad! Válogatás hallgatóink levelei között. — 9,57—10,00: Műsorelő­zetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) MAGYAR TV 8,00: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna (ism. — színes). 8,05: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. — 8,25: Varázskor — magyarul beszélő szovjet film (színes). — 9,30: „Csepü, lapu, gongyola”. Vi­dám vetélkedő gyerekeknek, (színes). — 10,30: Hírek. — 10,35: Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot (színes). — 11,35: A Mi házunk torony­ház. (ism.) — 15,00: Bohócok, artisták és társaik (színes). — 15,25: Reklám. — 15,30: Mocsári arabok, (színes). — 16,15: Sza­mos Rudolf: Kántor. Történe­tek a híres nyomozókutyáról. V/l. rész: A külvárosi őrszoba (ism.) — 17,05: Vasárnapi mu­zsika (színes). — 17,50: Reklám. — 17,55: Műsorainkat ajánljuk! (színes). — 18,20: Reklám. — 18,35: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. — 18,40: Idősebbek is elkezdhetik — tévétorna (szí­nes). — 18,45: Esti mese (szí­nes). — 19,00: A hét (színes). — 20,00: Hírek — totó­eredmények. — 20,05: Madigan — magyarul beszélő amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. — A lisszaboni ügy (színes). — 21,15: Kapcsoltam — társasjáték (szí­nes). — 21,55: Varaderi ’81 — emlékek egy fesztiválról (szí­nes). — 22,25: Hírek. 2. MŰSOR 20,05: A modern szobrászat mesterei. III/2. rész: Túl a ku- bizmuson (színes). — 21,00: J. S. Bach: II. branderburgi ver­seny (színes). — 21,15: Te­lesport. — 21,45: Vasárnap esti tévészínház: Hadd hazudjunk (színes). SZOVJET TV 16,45: Hangverseny a Szov­jetunió Haditengerészeti Flotta Napjára. — 17,30: Idegen leve­lek. — 19,00: Hírek. — 19,35: Az író és a jelenkor. — 19,55: A hetedik Csajkovszkij nem­zetközi pályázat eredményei. — 21,10: Hírek. — 21,25: Ma van a kereskedelmi dolgozók napja. 26., hétfő KOSSUTH RADIO 8.25: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,47: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10,35: Népdalok. — 11,07: Se­bestyén András vokális müve­iből. — 11,22: Bioritmus. — 11,42: Édes Anna. Kosztolányi Dezső regénye, folytatásokban. — 12.45: Válaszolunk hallgató­inknak. — 13,00—14,32: zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,37: Félelem. Novella. — 15,05: Zord folyó.— 16.03: Palló Imre operafelvéte­leiből. — 16,30: Fűtől — fáig. Környezetvédelmi műsor. — 17,10: Kodály-mű vek legszebb hangfelvételeiből. — 17,51: Kol- tay Valéria operettfelvételelböl. — 19,15: Az arany meg az asz­szony. Krúdy Gyula jeleneté­nek rádió változata. — 19.50: Nyári panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Hal­ló, itt vagyok! — 23,30: Bach: d-moll partita. — 0,10: Aldo- bolyi Nagy György és Szenes Iván táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8,05: Boross Lajos népi ze­nekara játszik. — 8,35: A hét zenei műsoraiból. — 8,45: Cseh . fúvósmuzsika. — 9,00: Sláger­múzeum. — 10,00—12,00: zene- délelőtt. — 12,00: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 12,35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. —13,25: Világúiság. — 14.00—17.00: Ket­tőtől ötig — a rádió kívánság- műsora. — 17.00: Indiánok, ro­mantika nélkül. — 18.35: örök­zöld dallamok. — 19.35: Molnár Júlia és Szántai Ildikó nótákat énekel. — 20.04; Tiop-topp pa­rádé. — 20,35: Társalgó. —22.00: Sullivan oDerettjelből. — 23,20: Népdalcsokor. nyíregyházi rádió 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. 17,10: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. (Közben hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal jogász válaszol.) — 18,00: Észak-tiszántúli krónika. — 18,15: Az Electronics együttes felvételeiből. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa.) MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: 25-26-án: A VŐLEGÉNY (ma­gyar) Előadás kezdete; 16 óra! 25— 26-án: AZ ÁRNYÉKLO­VAS I—II. (japán) (14 év!) Elő­adás kezdete; 18 óra! Nyíregyháza Kert mozi: 25— 26- án: ÜJRA SZOL A HATLÖ­VETŰ (amerikai) Előadás kez­dete; 21 óra! Pénztárnyitás 19 óra! Nyíregyháza Béke mozi: 25— 26-án: KÉREK EGY ELEFÁN­TOT (lengyel) Előadás kezdete: 16 óra! 25—26-án: A DOMB (16 év!) (angol) Előadás kezdete; 17,45 és 20 óra. MATINÉ: 25-én: A KIS MUCK TÖRTÉNETE. Nyíregyháza Móricz: 25—26-án: NEVEM SENKI (olasz—francia —NSZK) Mátészalka Béke: 25—26-án: SZEXIS HÉTVÉGE (16 - év!> (olasz—francia) 26-án csak 17,30 órától. 26-án FILMMÚZEUM. A ROCK NAGY ÉVTIZEDE (ame­rikai) Előadás kezdetei 15,30 és 19,30 óra! MATINÉ: 25-én: ALIM ÉS SZAMARA c. mese- sorozat. Rendes helyárral! Fehérgyarmat: 25—26-án: ÖR­DÖGBARLANG (szovjet) Ma­tiné: 25-én: A KIS MANÓK .FURULYÁJA. Nyírbátor: 25-én: A PRÉRI (román—francia—angol) 26-án: KATONADOLOG (szovjet) MA­TINÉ: 25-én: GULLIVER. Vásárosnamény: 25—26-án: SZÍVZŰR (14 év!) (magyar) SÓSTÓI KULTÜRPARK: 25­én: diszkóprogram. (1268) Íképek^írei?érdekességei^e5öSrö^^<üSöSröl BÁniÁ FILM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents