Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-15 / 164. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. július 15. Változatlanul igen feszült a helyzet a libanoni főváros körzetében. Képünkön: izraeli katonák figyelik a stratégiai fontosságú Bejrút—Damaszkusz útvonalat. Iráni támadás az iraki határon Kommentár Szenátusi székfoglaló Világszerte érthető érdeklődéssel várták, vajon mit mond George Shultz, a lemondott Haig utóda a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatása során. Schultz is annak a Bechtel nevű szupermonopóliumnak volt egyik vezetője, amely a Reagan köré tömörült konzervatív „kaliforniai klán” gazdaságipénzügyi hátországához tartozik. A Bechtel-csoport milliárdos üzleteket bonyolít le az arab világgal, így az új kül- ■ ügyminiszter személye azoknak az amerikai tőkés érdekeltségeknek viszonylagos térnyerését jelentheti, amelyek politikai és gazdasági harcban állnak az Izrael- lobby körhöz tartozó monopóliumokkal. Nyilván ebből következik, hogy Shultz_sze- nátusi székfoglalójában a Haig-kurzus idején sosem hallható nyomatékkai szólt „a palesztin probléma gyors megoldásának” szükségességéről. Shultz kijelentette: támogatja a Szibériát Nyugat-Eu- rópával összekötő gázvezeték építésével kapcsolatos amerikai tilalmakat. Ez várható volt. Az azonban már kevésbé, hogy sietett hozzátenni: „általában helyteleníti a kereskedelmi szankciók politikai fegyverként való bevetését”. Vajon miért találta szükségesnek Shultz ezt a megjegyzést? A válasz nyilvánvalónak tűnik: az érdekelt szövetségesek elemi erejű tiltakozásának hatására. . Ma — és ez új fejlemény — már ott tartunk, hogy Washington szövetségeseinek tiltakozása nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. Leningrádban az amerikai szankciós szuperkampány kellős közepén írtak alá épp a Washington által támadott Szibéria—Nyugat- Európa gázvezeték építésével kapcsolatos kb. 3 milliárd márkás szovjet—nyugatnémet hitelmegállapodást! A Nihon Keizai Simbun, a nagyipari körök lapja úgy értesült: a japán kormány is közli az érdekelt cégekkel, ne vegyék figyelembe az amerikai tilalmat. Japán előtt Anglia is ilyen döntést hozott. Az az Anglia, amely eddig igencsak aggályosán egyeztette” döntéseit a washingtoni vonalvezetéssel... Iráni csapatok kedden este Basra közelében átlépték az iraki—iráni határt és tíz kilométeres mélységben iraki területre hatoltak be — jelentette be szerdán az iraki fegyveres erők főparancsnokságának közleménye, és egyben a támadás megállításáról is hírt adott. Ez a közlemény erősíti meg első ízben, hogy az iráni csapatok, a két ország közötti háború során először, L azar Mojszov jugoszláv külügyminiszter meghívására Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere július 21-én kétnapos látogatásra Jugoszláviába utazik — jelentették be szerdán délután Bonnban. A két külügyminiszter megbeszéléseKözép-Amerikában az elmúlt két év alatt 50 ezer ember vesztette életét, legtöbben a salvadori és guatema- lai polgárháborúban. Az erőszak a térség valamennyi országában növekszik — jelentette szerdán az AFP, San Jose-i megfigyelőkre hivatkozva. Salvadorban 35 ezer embert öltek meg két év alatt. Guatemalában több mint ötezer ember vesztette életét azóta, hogy Efraim Rios iraki területre léptek. A kedd éjszaka közzé tett iráni katonai közlemény csak annyit mondott, hogy az iráni csapatok nagyszabású hadműveletbe kezdtek a front déli szakaszán és áttörték az ellenség első védelmi vonalait. A teheráni rádió szerda reggeli adása megerősítette, hogy az iráni csapatok szétzúzták az iraki védelmi vonalakat és iraki katonák százait ejtették foglyul. inek színhelye a makedóniai Ohridi-tó lesz. Ott tartja ugyanis ez évi ülését a nyugatnémet—jugoszláv vegyes bizottság. Jugoszláviai tartózkodása alatt Genscher ellátogat Belgrádba is, ahol fogadja őt Milka Planinc asz- szony, jugoszláv kormányfő. Montt tábornok három hónappal ezelőtt magához ragadta a hatalmat. Honduras- ban a- múlt héten 15 ember halt meg a hadsereg egyik egysége és egy fegyveres csoport összecsapása következtében. Nicaraguában az ellen- forradalmi fegyveres csoportok fokozzák támadásaikat. A közép-amerikai konfliktusok eddig egyedül Costa Ricát kerülték el — mutatnak rá a San Jose-i megfigyelők. TELEX MAGYAR PÄRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT NICARAGUÁBA A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front országos vezetőségének meghívására Géczi Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével szerdán párt- és kormányküldöttség utazott a Nicaraguái Köztársaságba, hogy részt vegyen a forradalom 3. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. SIKERES KÉNYSZERLESZÁLLÁS Számos utassal a fedélzetén sikeres kényszerleszállást hajtott végre a dzsakartai repülőtéren kedden este a szingapúri légitársaság Singapore és Melbourne között közlekedő Boeing—747-es óriás gépe. A pilóta elmondotta: a Boeing tízezer méter magasságban, az indonéziai fővárostól mintegy 160 kilométerre vulkanikus eredetű porfelhőbe keveredett. Négy hajtóműve közül kettő, nyilvánvalóan a belekerült por miatt, meghibásodott és leállt. Végül a Boeing kapitánya a két működő hajtóművel Dzsa- kartában sikeresen földre tette a gépet. NÉGYES SZALTÚ Vasárnap az artistaművé- szet történetében határt tört át Miguel Vazquez 17 éves mexikói légtornász. Az Arizona állambeli Tu csőn ban a világon elsőként sikerült nyilvános előadáson végrehajta- itania a négyes szaltót. A mutatványnehézségének érzékeltetésére elég annyit mondani, hogy az első hármas szal- tó bemutatásától az első négyes szaltó tökéletes kivitelezéséig 85 évnek kellett eltelnie. FALKLANDI KITÜNTETÉS Eldőlt a Nagy-Britanniában dúló, nagy érzelmeket kavaró vita airról, ki kaphasson a falklandi háborúban való részvételért kitüntetést, és milyent. Végül is kompromisz- szumos megoldás született. „Dél-atlanti medál” néven új kitüntetést alapítottak, amelyet a harci cselekmények valamennyi résztvevője automatikusan megkap. Genscher Jugoszláviába látogat 35 ezer embert öltek meg Salvadorban — Te csak ne sóhajtozz. Te sem vagy az a hű, de boldogtalan. — Én? — könyökölt fel csodálkozva Pelageja. — Tudom, amit tudok. — Ugyan, ugyan, ne bánts ... A férjem eltemettem, én meg ... Manya nem tiltakozott. Ezek szerint Alkáról van valami híre, jutott eszébe Pelagejának, és hirtelen olyan jól érezte magát, mintha belopózott volna a házába a nyár. Fürgén felkelt. — Látod, micsoda bánatom van! Vendégem jött, én meg fekszem, akár egy darab fa. Bocsáss meg nekem, bocsáss már meg, Marja Arhipovna, olyan ostoba vagyok — szólalt meg régi hangján, pöszítve a hiányos foga miatt, s maga is meglepődött, éppen olyan hízelgő és vidám hangon, amelynek senki, még maga Pjotr Ivanovics sem tudott ellenállni. — Foly- ton-folyvást csak egyedül, már az agyam is begyepesedett. Nem, nem, Marja Arhipovna! Leülünk a szamovár mellé, megiszunk egy-két pohárkával — ünnep van ma. Csak fújjad, fújjad a füstöt, ne zavartasd magad, Masa. Valaha, amikor a gazda még egészséges volt, magam is vettem cigarettát. Tán levennéd a csizmád is, ne gyötörd a lábad, majd adok neked a kemencéről meleg papucsot... A hír, amelyet Manya hozott (persze, miután háromszor a pohár fenekére nézett) — Pelageja mindjárt tudta, hogy száraz torokkal nem beszél az öregasszony, minden várakozását felülmúlta: a községi tanács elküldte Atkának az igazolást a személyazonosságihoz. — Igazat mondasz, Masa? Nem téveszted össze valami mással? — faggatta Pelageja, és — nem bírta visszatartani — elsírta magát, hisz éppen ebbe az igazolásba betegedett bele, mondhatni, ezért esett ágynak. Folyton a Fatuskó nyakára járt, kö- nyörgött a kolhozelnöknek, siránkozott Pjotr Ivanovics- nak — sehol semmi. „Nem olyan időket élünk most — mondta neki Pjotr Ivanovics. — Vissza kell hívni a fiatalokat a faluba. Várj”. De hogyan várjon? A lánya személyazonossági nélkül van a városban — ez még rosszabb, mint eltévedni a sűrű erdőben. Most aztán nagy kő esett le a szívéről — Alkának van személyazonosságija. — És mikor volt ez? — puhatolózott újra, még mindig hitetlenkedve Pelageja. — Tennapelőtt. —Tennapelőtt? És neked volt szíved, Marja Arhipovna, eltitkolni egy ilyen hírt a szülőanyjától? — Mer’ hát honnan tudnám vóna, hogy’ fogad ez az anya ... — Ugyan, ugyan — legyintett sietve Pelageja —, minek hánytorgassuk fel a múltat. Néha a napot is eltakarják a felhők, én meg — ostoba öregasszony vagyok ... Beszélj, beszélj, Marja Arhipovna! — De hát mit mondhatnék? Vaszilij Ignatyevics mondta tegnap a boltban: „Végképp, aszongya, kirepült a lányunk. A katonai hatóság igazolást kért...” — Na és, kiadták az igazolást? — Hát mán hogyne adták volna? Mondom, hogy a hadsereg kérte... — A hadsereg? — ismételte elgondolkozva Pelageja. — De hát akkor Vlagyik sürgette a dolgot... Istenkém, Masa! Uramisten! — kiáltott fel Pelageja, és kicsordult a könnye. — Ezek szerint, együtt vannak? ök ketten? Én meg itt folyton rágom magam, sehol sem találom a helyem ... — Hiába az anyai szív — jegyezte meg sokatmondóan Manya. — De szeretném, jaj, de szeretném látni, milyen boldogok — bökte ki merengve titkos vágyát Pelageja. — De hát mozdulni se bírok. Gúzsba köt a betegség. Annak a kancának meg eszibe se jut, hogy legalább írna. Hát ilyenek ezek a mai gyerekek. A lelkét kifacsarják az embernek, ha kell, amikor meg már minden jól megy nekik, rendbe jönnek, eszükbe se jut az anyjuk ... Manya vigasztalta Pelage- ját, hogy majd csak megjön az a levél, nem vész el, meg hogy minek is írt volna eddig Alka — csak felizgatta volna az anyját, ha egyszer nem volt rendben az igazolványa. Aztán váratlanul felajánlotta: Hát ha nem bírod kivárni — menessz követet. Egyik lábam ott, a másik meg itt. — Te? A városba? — Mér’ ne? Jól körülnézek. Bízd csak rám. Pelageja jól összeszorítot- ta az ajkát — mint mindig, amikor valamit el kellett döntenie. Közben gyors számvetést csinált, mibe kerülhet neki ez a Manya-féle utazás. Negyven rubelbe. Az sok. Majdnem egy egész havi sütödéi fizetés. Másrészt viszont, gondolta, mit számít a pénz? Miért ne áldozhatna a saját nyugalmáért? — Kapsz huszonöt rubelt — mondta puhatolózva Pelageja. — Huszonötér’ a városba? Akkor kocogj magad! — A Nagy Manya fürgén, komolykodva kezdett számolni az ujján. (Folytatjuk) Közlemény Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miaisztertanácsa elaökének a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének a meghívására 1982. július 13— 14-én hivatalos, baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Lázár Györgyöt fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Az őszinte és baráti légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a magyar—román kapcsolatok helyzetéről, az együttműködés fejlesztéséről. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke megkoszorúzta a nép és a haza szabadságáért, a szocializmusért elesett román hősök emlékművét. A miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik szocialista építőmunkájának időszerű kérdéseiről, megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, véleménycserét folytattak néhány időszerű nemzetközi kérdésről. A felek kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatainak meghatározó szerepét, valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs találkozóinak jelentőségét a magyar— román viszony fejlesztésében. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy különös fontosságot tulajdonítanak a magyar és a román nép barátsága erősítésének, a Magyar Népköztársaság és a Roméin Szocialista Köztársaság jószomszédi együttműködése fejlesztésének az 1972- ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint az 1977-es legfelső szintű találkozón elfogadott közlemény elvei és céljai alapján. Méltatták az elért eredményeket, és hangsúlyozták, hogy kormányaik tovább munkálkodnak a legfelső szintű megállapodások valóra váltása érdekében. A kormányfők kifejezték elhatározásukat, hogy fejlesztik a kapcsolatokat valamennyi területen, és hatékonyabbá teszik a találkozókat, a politikai párbeszédet pártjaik, parlamentjeik, kormányaik, politikai és * társadalmi szerveik vezető képviselői között. A tárgyalások során a felek részletesen elemezték az árucsere-forgalom, a gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok helyzetét. Kedvezően értékelték a gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság, a központi tervező szervek, ^ a külkereskedelmi minisztériumok és a többi gazdasági tárca utóbbi években elért eredményeit. A felek ugyanakkor hangsúlyozták a két ország szomszédságából fakadó előnyöket, gazdasági lehetőségeiket a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztése és az árucsere-forgalom növelése szempontjából. Megállapodtak, hogy intézkedéseket hoznak a jelenlegi tervidőszakra egyeztetett szállítások ütemes teljesítésére, és vizsgálják az áruforgalom további bővítésének módozatait. Elhatározták újabb kooperációs és gyártásszakosítási megállapodások előkészítését a gépipar, az elektronika, az elektrotechnika és mikroelektronika, a kohászat és a vegyipar, valamint a különböző nyersanyagok hasznosítása területén. A két ország népgazdaságának lehetőségei és szükségletei szerint konkrét lépéseket tesznek a harmadik piaci együttműködés előmozdítására. Megállapodtak abban, hogy a két ország tervhivatala és illetékes főhatóságai a közeljövőben megkezdik az 1985 utáni időszakra vonatkozó gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési javaslatok kidolgozását. A felek megerősítették el- határozásúkat, hogy hozzájárulnak a KGST keretében folyó együttműködés fejlesztéséhez, a komplex program és a különböző speciális hosz- szú lejáratú együttműködési programok teljesítéséhez, amelyek a nyers-, a fűtőanyag és az energia, a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termékek, a fogyasztási cikkek, valamint a gép- és berendezésszükségletek kielégítését célozzák. A továbbiakban a közleményben hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a kulturális, a művészeti, az oktatási, a tudományos, a sajtó, a rádió és a televízió, a sport, az egészségügy és az idegenforgalmi kapcsolatok mind nagyobb mértékben járuljanak hozzá a magyar és a román nép haladó és forradalmi hagyományainak ápolásához, a szellemi alkotások és értékek kölcsönös megismeréséhez és a két nép barátságának erősítéséhez. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a két miniszterelnök megerősítette kormánya elhatározását, hogy mindent megtesz a leszerelésért, a béke és a biztonság védelméért, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Román Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere tárgyalásainak eredményeit jegyzőkönyvben rögzítették. A tárgyalások szívélyes, elvtársi légkörben folytak, és hozzájárultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködésének bővítéséhez, a két nép, a szocializmus és a béke javára. Lázár György magyarországi hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Constantin Dascalescut, amit a román kormány első minisztere köszönettel elfogadott.
