Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

1982. július 14. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Társadalmi ügy Szinte évek óta tartó levelezgetésben vagyunk egy két gyermekes anyá­val, aki maga is bevallot­ta már évekkel ezelőtt, nem veti meg az italt, s az évek során a rabságába került. Ezért aztán szám­talan összeütközése volt a munkahellyel, a szomszé­dokkal, ismerősökkel, és emiatt szakadt meg a há­zassága is. A bajok tovább soka­sodtak. Az italozás miatt alkalmatlanná vált a gyermeknevelésre. Noha két kislányát nagyon sze­rette, a gyámhatóságnak közbe kellett lépnie. Álla­mi gondozásba vették a gyerekeket, s ma nevelő­szülőknél élnek. Közben minden egyes mozzanatról tájékoztat bennünket a két gyerme­kes anya. Mindig bűnbá­nattal s a javulás ígéreté­vel. A legutóbbi levélben is arról olvashattunk, hogy az anyát ismét intézeti kezelésre utalták, s noha időnként érzi a gyerme­kek iránti felelősségét, mégsem tud magatartá­sán változtatni. Egyelőre nem lehet csa­ládi körülményein módo­sítani. Magatartása mi­att nem lehet a gyereke­ket rábízni. Bár soraiból szeretet, s a gyermekek utáni vágy sugárzik. Korábban tudtuk: a munkahelye is próbált se­gíteni káros szenvedélye­inek leküzdésében. Most az utóbbi időben már úgy érezzük, e háttér is meg­szűnt. S hogy miért, nem tudjuk;, számunkra érthe­tetlen. Hiszen az alkohol- izmus elleni küzdelem köz­érdekű társadalmi gond. Arról már többször is szóltunk, hogy a mérték­telen italozás mennyire teszi tönkre a .családok életét. íme, levélírónk példája is, hogy az anya alkoholizálása akadályoz­za a gyermekek erkölcsi fejlődését és hogy hány ilyen család van, azt szá­zalékban sajnos nem is tudjuk pontosan kimutat­ni. Abban a kérdésben, hogy az alkoholizmus ma már nem magánügy, ha­tározott a közvélemény. De vajon mit tesznek el­lene? A káros hatás fel­ismerése még kevés. Szükséges az is, hogy a társadalom által nyújtha­tó védelem kínálkozó mó­dozatai között a munka­helyek a munkajogi sza­bályok által adott lehető­ségekkel is szolgálják az alkoholizmus elleni mód­szeres küzdelmet. Sajnos a munkahelyek általában az alkoholizmus elleni küzdelmet a bal­esetelhárítási, munkavé­delmi tevékenységre szű­kítik le. Ez kevés. Kétség­telenül fontos a dolgozó egészsége, testi épsége, de legalább ennyire a lelki épség, erő, amely a család életére is visszahat, ked­vezően. Soltész Ágnes KÖSZÖNET Sajnos, idős korom ellenére családi körülményeim miatt olykor otthonomból el kell mennem a város egyik lakó­telepén élő ismerős család­hoz. így volt ez július elsején is este úgy fél tíz táján, ami- koris az Északi temető mel­letti 7-es autóbuszmegállóban várakoztam. Ugyanott várt egy fiatal házaspár is, akik bizonyára látták riadságomat, s a hűvös időjárásnak sem­miképpen nem megfelelő öl­tözetemet. Az első adandó alkalommal leintettek egy taxit, s mondván, hogy ők is arra mennek amerre én, el­vittek magukkal, s pontosan ott állították meg a taxit, ahol az ismerősöm lakott. Nem fogadták el a fuvardíj rám eső részét sem, mondván: „örülünk, hogy segíthettünk”. Talán sohasem fogom elfelej. teni a fiatal pár kedvességét, figyelmességét. özv. J. L-né Nyíregyháza Kun Béla utca 45. szám A VÁSÁRLÓ BOSSZANTÁSA Április 14-én vásároltam egy szandált a vásárosnamé- nyi áruházban 325 forintért. Alig viseltem, máris kezdett leválni a talpa. Május 24-én az áruház megjavíttatta. Nem sokáig tartott, igaz ezúttal már mind a kettőnek mutat­kozott hibája, a talpleválás. Június 16-án ismét reklamál­tam, mire az áruház vezető­je így reagált: „száraz idő van, lehet benne járni”. Egy­szóval nem cserélték ki a hi­bás szandált. Ezek után kér­dezem: a vásárlónak kell megfizetnie a gyár selejtmun. káját? Varga Zoltánná Ilk, Dózsa György utca 21 RENDBONTÓK Tudom, mást is bosszant, hogy Nyíregyházán az Északi temetőben nem sikerül az il­letékeseknek rendet teremte­niük. Pontosabban arról van szó, hogy különösen vasárna­ponként az utakon ugyancsak vigyázva kell közlekedniük a gyalogosoknak, mert élénk a gépkocsiforgalom. A temető hátsó kapuján valahogy be­juthatnak, s ha ezen az aka­dályon túl vannak, már sem­mi sem korlátozza őket. Az sem, hogy tiltja a szabály a temetőn belüli gépjárműfor­galmat, s hogy a temető csendjét, nyugalmát meg­bontják. Erélyesebben kelle­ne fellépni a rendbontók el­len. M. A. nyíregyházi lakos TÖBB MINT KÖTELESSÉG Szomorúság ért vagy két hete. A lépcsőházunkban tar­tott háromkerekű biciklim egyik kerekét leszerelték, s valaki elvitte. Számomra ez a jármű nélkülözhetetlen, akár egyetlen órára is, mert csak így tudok a négy fal kö­zül kimozdulni. Sajnos — mint megtudtam — hónapok­ba telt volna, míg a gyógyá­szati segédeszközt gyártó cég­től kaphattam volna egy új kereket, s egy új kocsira is legalább egy félévet kellett volna várni. Érthető volt te­hát az elkeseredésem, amely szerencsére nem tartott so­káig, a nyíregyházi társada­lombiztosítási igazgatóság jó. voltából. Ugyanis egyik dol­gozójuk — Béres András — amint problémámról tudo­mást szerzett azonnal útra kelt, s végig járta Nyíregyhá­za üzeleteit. Végül a Nyírfa Áruházban sikerült egy kem- . pingkerékpárAoz , való kere­ket találnia, amely az én bi­ciklimhez is megfelel. Ennek köszönhetem, hogy újra útra kelhetek, s mozgásomban nem vagyok korlátozva. Kö­szönöm a segítséget a kivéte­les intézkedést. Papp Ágnes Nyíregyháza Toldi utcai lakos RONTJA A VÁROSKÉPET Kisvárda központjában széppé, tisztává varázsolták az üzleteket, megújult a vá­ros szíve. Csupán egy borozó­féle nyújt itt lesújtó lát­ványt, mely előtt gyakor­ta italozó, részeg emberek csoportosulása látható. Nem ritka az sem, hogy az előtte lévő autóbuszváró területén fekszik egy-két, dorbézolás­ban „elfáradt” ember. Mél­tatlan e helyhez ez a körül­mény. Talán helyesebb len­ne, ha az italbolt helyére esetleg egy sokkal fontosabb tömegigényeket kielégítő üz­let kerülne. D.-né Kisvárda Vár utcai lakos BIZONYTALANSÁG AZ ÁRLESZÁLLÍTÁSNÁL Tábla és reklám hirdette Nyíregyházán a Vöröshadse­reg úti papírbolt füzetvásárát, hogy június 12-től 50 száza­lékkal olcsóbbak lesznek a füzetek. A vásárlókat megle­petés érte, mert csupán a nyi­tás után néhány percig kap­ták féláron a füzeteket, az­után már csak negyven szá­zalék volt a kedvezmény. A vásárlók miértjére azt a vá­laszt adták a bolt dolgozói, hogy a központ, az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat vé­gül is úgy döntött, hogy csak negyven százalék engedményt ad. A boltban tolongó, a so­rukra váró vásárlók termé­szetesen nem fordultak sar­kon ennek hallatára sem, de bosszankodtak, különösen ha tapasztalták még 9,30-kor is volt olyan szerencsés társuk, aki (lehet ugyan, hogy téve­désből), de még 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatta meg a füzetcsomót. Az ügy tanulsága: határozottabbnak kell lennie a kereskedelem­nek, s a vevőket megtévesz­tő intézkedéseket lehetőleg kerüljék el. Morovszki Mihály Nyíregyháza, Kinizsi u. 30. sz. HIÁNYCIKK Több háziasszony nevében kérdezem: hova tűnt az üzle­tekből a 10 százalékos ecet? Itt van a befőzések ideje és bárhol keressük mindenütt azt a választ kapjuk, hogy nincs már nem gyártják. Va­jon miért? Nem mindenki szereti hígítani a 20 százalé­kos ecetet, s meggyőződésem, hogy a gyári kétféle elegyítés egészen más ízt kölcsönöz. Valamikor mind a kétfélét árusították, bizonyára azért, mert van különbség a kettő között. Nem lehetne most is kétfélét forgalmazni? M. O-né nyíregyházi lakos SZÉP GESZTUS Férjemmel együtt nyugdíj­ból élünk. A lakásban előfor­duló hibák javítgatása bizony plusz terhet jelent, anyagi terhet. Most legutóbb a mo­sogató csaptelepe romlott el, ki kellett cserélni, melynek 50 százalékát nekünk kellet vol­na fedeznünk. Pogácsás György brigádvezető és Vin- cze Sándor vízvezeték-szerelő — mindketten az ingatlanke­zelő válalat dolgozói — azon­ban a munka befejeztével nem mindennapi örömet kö­zöltek velünk: az öregek nem­zetközi éve alkalmából a munka értékét a vállalat Sza­muely Tibor szocialista bri­gádja vállalja. Röviden ma­gukra vállalták a brigádtagok a kiadásunkat. Ezúttal is kö­szönjük figyelmességüket, se­gítségüket. S. P.-né Nyíregyháza, Toldi utca 35 szám Szerkesztői üzenetek Simon Miklós panyolai, Varga Károly tiszalöki, Sohajda Jánosné nyíregy­házi, Tóth Lajos ököritó- fülpösi olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Lénárt István gégényi, Jeleskor Miklósné rohodi, Kábái Jánosné újfehértói, Lakatos József né kékesei, Lakatos Gyuláné tiszaka- nyári, Czine József jármi, özv. Pristyák József né kis- várdai, Szántó János nyír­egyházi, Mosolygó János fábiánházi, Fehér Lajos nagyecsedi, Végső József tornyospálcai, Olbecz Ta- másné ibrányi, Vajda Mi- hályné nyírbélteki, Jakab Béláné gemzsei, Nagy Zsigmond tyukodi, özv. Balogh Józsefné szabolcsi, Vass Ferencné kemecsei, Hegedűs Józsefné máté­szalkai, Bartha Imre ti- szavidi, Kecskeméti Kál­mán nyíregyházi, Petróczi József újkenézi, Simái An­tal balsai, Kovács János nyíregyházi, Molnár Ad­taíné nyíregyházi, Hatala Bertalan pusztadobosi, Fü- gedi Imre nyíregyházi- és Kemény Zsigmondné gesz- terédi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Szluk Andrásné ófehér­tói olvasónk kedves kö­szönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Nagy Bertalanné tisza- adonyi olvasónkat értesí­tettük, hogy nyugdíjának megállapításához szüksé­ges szolgálati idejéhez csak az 1975. és 1976. évek megvásárlására lenne le­hetősége. Horváth Józsefné tisza- dobi olvasónk táppénz­ügye rendeződött. Várkodi Sándor nyír­egyházi lakos a reklamált jövedelempótlékot meg­kapta. Krivács László nyírma- dai olvasónkat levélben tájékoztattuk, hogy mely napon tehet elméleti vizs­gát, s hogy a vásárosna- ményi MHSZ vezetősége milyen napokat jelöli meg a gyakorlati vezetésre. Az illetékes válaszol NEM CSAK ÍGÉRET A június 23-i Fórumban „Csak ígéret maradt” címmel közölték a Markó-bokori la­kosok kérését. Elmondjuk, hogy a 36. sz. fő közlekedési út felújítása során az autó- buszmegállókban leállósávo- kat építettek. A Markó-bo- korban lévő megállóban a kis utasforgalomra való te­kintettel ez nem készült el. Így az utólagos oszlopkihe­lyezések során ide véletlenül nem került tábla. Az oszlop kihelyezésére a KPM Közúti Igazgatóságát megkértük. Ad­dig is intézkedtünk, hogy az autóbuszok a megállóban vá­rakozó utasokat vegyék fel. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza MEGJAVÍTOTTÁK „Pazarlás” címmel a júni­us 23-i Fórum rovatban ész­revétel jelent meg, hogy Őrö­sén a Meggyes utcában több mint egy hete égnek a köz- világítási lámpák. Közöljük, hogy a közvilágítást vezérlő szürkületkapcsoló meghibá­sodása okozta a zavart. A hi­báról kirendeltségünk tudott, hiszen ebben az időben a vi­har több kárt is okozott Oros községben. Sajnos készülék hiánya miatt csak később tudták a hibát kijavítani. » TITÁSZ Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága I szabadság kiadásá­nak rendiéiül- A dolgo­zó áthelyezésért!! Dávid Sándorné záhonyi olvasónk áthelyezéssel került az egyik termelőszövetkezethez irodavezetői beosztásba. Munkabérét a korábbi 3800 forint helyett 4500 forintban állapították meg. Ez év márciusában megszüntették azt az üzemágat, amelyben dolgozott, ezért bérszámfejtői mun­kakörbe helyezték át és a munkabérét 3300 forintban ál­lapították meg. Olvasónk ezt sérelmezi. Véleménye szerint nem kerülhet azért hátrányos helyzetbe, mert a termelő- szövetkezet veszteséggel zárt. Munkája ellen kifogás nem merült fel, illetve fegyelmi büntetésben vagy figyelmez­tetésben nem részesült, munkabére viszont 1200 forinttal csökkent. Olvasónk leveléből megállapítható, hogy azt a mun­kakört, melyben korábban dolgozott, meg kellett szüntet­ni. A térmelőszövetkezetnek olvasónkkal az új munkakör­nek megfelelő munkamegállapodást kellett kötni, amely­ben meg kellett állapodni az új munkakörnek megfelelő új munkabérben is. Az újonnan megállapított munkabére az új munkakörének megfelel. Az új munkabérben való megállapodást nem érinti az áthelyezéssel létesített mun­kaviszony és az akkori besorolási bér. Nem hozható össze­függésbe azzal a körülménnyel sem, hogy az előbbi mun­kakörében a munkája ellen kifogás nem merült fel, illet­ve figyelmeztetésben vagy fegyelmi büntetésben nem ré­szesült. Munkakörének megszüntetése azonban a veszte­séggel hozható összefüggésbe. Kolonics Ferencné kisvárdai olvasónk egy brigád ne­vében arra kér választ, hogy anyaghiány esetén kötele­sek-e szabadságot igénybe venni? A munkáltató tájékoz­tatása szerint, ha elfogy az évi szabadságuk, ilyen esetben fizetésnélküli szabadságra küldik a brigádot. A dolgozót munkával ellátni a munkáltató kötelessé­ge. Ennek hiányában a munkáltató munkavégzés nélkül, állásidőre díjazást köteles fizetni. Az állásidő díja nem lehet kevesebb, mint a dolgozó munkakörére előírt bér­tétel alsó határa. A levelükben közölt négy óra állásidőre visszamenőleg követelhetik a díjazást. Téves olvasónknak az az ismerete, hogy a szabadság felével a munkáltató rendelkezik. A szabadságot tárgyévben kell kiadni, az igénybevételt megelőzően erről a dolgozót tájékoztatni keik Ha a kollektív szerződés másképpen nem rendelke­zik, az igénybevételt megelőző harminc nappal. Az így megállapított időponttól csak közös megegyezéssel lehet eltérni. A szabadságot kettőnél több részletben csak a dol­gozó kérésére lehet kiadni, de ilyen esetben is legalább tíz napot egybefüggően. Fizetésnélküli szabadságot csak a dolgozó kérésére adhat a munkáltató. A helytelen in­tézkedés miatt jogaiknak érvényesítése céljából fordulja­nak a munkaügyi döntőbizottsághoz. Jáger Ferencné nyírtéti lakos munkaviszonyát a mun­káltató 1981. november 19-én felmondással megszüntette. A felmondásra létszámcsökkentés miatt került sor és ol­vasónk a Nyíregyházára való bejárást nem vállalta. Mun­kaviszonyának helyreállítása érdekében peres eljárást kezdeményezett, de az eredményre nem vezetett. A fel­mondási idő alatt táppénzes állományba került, ezért a felmentési időre átlagkeresetet nem kapott. A munkatár­sát időközben a munkáltató újra alkalmazta. Ezen túl­menően olvasónk azt is sérelmezi, hogy miért nem a mun­katársának mondtak fel, amikor ő később került alkalma­zásra és az 1981. év után miért nem kap év végi része­sedést? A felmondással kapcsolatos jogerős ítélet arra utal, hogy a felmondás megalapozott volt. A munkáltató dönti el, hogy az alkalmazásban lévő dolgozók közül szükség esetén melyiknek szünteti meg a munkaviszonyát. Ter­mészetesen a felmondást tiltó, illetve korlátozó rendeletek figyelembevétele mellett. Olvasónk részére a felmondási időn belül a felmentési időre azért nem jár átlagkereset, mert táppénzben részesült. A kétszeres ellátás nem illeti meg. Lengyel Jánosné demecseri lakos az elmúlt év június 16-án munkahelyet változtatott. Munkaviszonyának meg­szüntetését saját maga kezdeményezte. Az új munkáltató csak a második fél év időtartamára biztosította a rendes szabadságát. Kérdése az, hogy melyik munkáltató köteles az első félévi szabadságát kiadni? Olvasónk a volt munkáltatójánál kérje az első fél év­ben igénybe nem vett szabadságának pénzbeni megváltá­sát. A munkáltató a munkaviszony megszűnésekor az ese­dékes szabadságot kérés nélkül köteles lett volna pénzben megváltani. Az esetleges kifizetés megtagadása esetén ké­relemmel forduljon a volt munkáltatója mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. ^ M‘h'1

Next

/
Thumbnails
Contents