Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. július 2. Kommentár Megállapodás — kérdőjelekkel A bonni kormánykoalció pártjainak szinte a 24. órában sikerült megál­lapodniuk a költségvetés hosszú ideje vitatott terveze­tében, amelyet a jövő hét elején fogad majd el a ka­binet. Látszólag néhány mil­liárd márka az ellentét a szo­ciáldemokrata párt és koalí­ciós partnere, a szabadde­mokraták között, valójában azonban az együttműködés jövője forog kockán. A szo­ciáldemokraták 16 év óta vannak hatalmon, s tizenhá­rom esztendeje soraikból ke­rül ki a szövetségi köztársa­ság kancellárja. Ez, a hosz- szú idő módot adott arra, hogy kirajzolódjék a koalíció 'arculata a nemzetközi politi­ka, a társadalom és a gaz­daság alapkérdéseiben. Noha a szociáldemokrata párt, a koalíció fő ereje ma­ga is megosztott, a belső el­lentétei mélyülőben vannak, néhány, a külvilág számára is fontos ügyben napjaink realitásainak szellemében po­litizál. Vele szemben a ki­csiny szabaddemokrata párt növekvő hányada egyre köze­lebb került az enyhüléssel, a kelet—nyugati gazdasági kap­csolatokkal szembenálló ame­rikai felfogáshoz. S ez utóbbi szerfelett közel esik a nyugatnémet ellenzék nézőpontjához. Ez a folyamat — a költségvetési vita nélkül is — felvetette a kérdést: fenntartható-e a máris töré­keny együttműködés a kor­mányzó pártok között? A kér­dés létjogosultsága annál na­gyobb, mivel összetett társa­dalmi-gazdasági, s részben külpolitikai mozzanatok mi­att a szabaddemokraták tér­vesztése szinte feltartóztatha­tatlan, egyes vezetőik már a párt létéért aggódnak. A kis koalíciós partner vezető körei erős kí­sértést éreztek, hogy a kiutat, hosszútávú jövőjük biztosítását a jelenlegi koalí­ció felbontásával, s az ellen­zéki keresztény pártokkal va­ló szövetkezésben keressék. Ügy tűnik, átmenetileg azok az erők kerekedtek felül, amelyek az eddigi szövetség és kormánypolitika mellett teszik le a voksot. Illúzió lenne azonban azt hinni, hogy a bonni koalíció ellentétei véglegesen megoldódtak. Legkésőbb szeptember 26- án, a hesseni választásokkal ismét felvetődnek az alap- problémák, mert az FDP esetleges újabb választási ku­darca a mai bizonytalan egyensúlyt automatikusan felborítaná. A veszély tehát nem hárult el, s mindazok a kérdőjelek, amelyek egy eset­leges bonni hatalmi váltással, annak az európai és a nem­zetközi politikára gyakorolt hatásával kapcsolatosak, to­vábbra is fennmaradtak. Győri Sándor Rendkívüli állapot Guatemalában Efrain Rios Montt tábor­nok, guatemalai államelnök, szerdán este rádió- és tele­víziós beszédben jelentette be, hogy csütörtöktől az egész ország területén" bevezetik a rendkívüli állapotot. Az elnök bejelentése a ka­tonai diktatúra ellen harcoló gerilláknak adott 30 napos „türelmi idő” lejártával hangzott el. Ez utóbbit egy hónappal ezelőtt hirdették meg a gerillák fegyverletéte­lére. Rios azt állította, hogy több mint 1800-an megadták magúkat. Rios közölte, hogy mostan­tól halálbüntetéssel sújtják az elfogottakat: ügyükben statáriális különbíróságok fognak ítélkezni. Helmut Schmidt a költségvetésről A bonni koalíciós pártok vezetői sajtótájékoztatón számol­nak be arról, hogy megegyeztek a jövő évi költségvetés ter­vezetében. A képen jobbról balra: Helmut Schmidt kancel­lár, Lahnstein pénzügyminiszter és Lambsdorff gazdasági miniszter. (Kejet-Magyarország telefotó) Az állami szociális kiadá­sok nem haladhatják meg a költségvetés 31 százalékát, mert ellenkező esetben a be­ruházásokat kell csökkente- nünk — jelentette ki csütör­töki sajtóértekezletén Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár annak indoklásául, hogy az NSZK 1983-as költ­ségvetésében mintegy nyolc- milliárd márka megtakarí­tást határoztak el a koalíciós pártok, nagyobbrészt a szo­ciális juttatások korlátozásá­val, kisebbrészt a jobbmódú rétegek terhére. A szerdán elfogadott kompromisszumos megoldás­sal kapcsolatban a nyugatné­met kormányfő megállapítot­Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön hi­vatalában fogadta Tan Sri Muhammad. Ghazali Bin Shafie-t, Malaysia külügymi­niszterét, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodott Magyar- országon. A megbeszélésen áttekintették a Magyar Nép- köztársaság és Malaysia kap­csolatainak alakulását, vala­mint az előtérben álló nem­ta: szociáldemokrata vagyok, de ezúttal mint egy koalíci­ós kormány kancellárja jár­tam el. A költségvetés fedezéséhez szükségessé vált a szociális juttatások újabb korlátozása is. Ezt elsősorban a munka- nélkülieknek nyújtott támo­gatás csökkentésével, illetve a munkaadók és munkavál­lalók fokozottabb teherválla­lásával valósították meg. Mindez azonban — a CDU és az FDP jobbszárnyának törekvései ellenére — nem érinti a munkanélküliek leg­fontosabb megélhetési forrá­sát, a munkanélküli segélyt, annak nagyságát. zetközi kérdéseket. A szívé­lyes légkörű eszmecserén je­len volt Pujo Frigyes külügy­miniszter. A malaysiai diplomácia ve­zetője délután befejezte hi­vatalos magyarországi láto­gatását, elutazott Budapest­ről. Vendégét a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes kül- | ügyminiszter búcsúztatta. KAMPALAI ROBBANÁS Időzített pokolgép robbant csütörtökre virradóan egy gépkocsiban az ugandai fővá­ros második legnagyobb szál­lodája előtt. A robbanás kö­vetkeztében többen megsebe­sültek, hivatalos adatokat egyelőre nem hoztak nyilvá­nosságra. A szálloda épületé­nek valamennyi ablaka be­tört, két további gépkocsi megrongálódott. Kampalában egy héten belül ez volt a har­madik pokolgépes merény­let. A tettesek kiléte nem is­meretes, de feltételezhető, hogy a Milto Obote elnökkel szemben álló ugandai föld­alatti szervezet tagjai követ­ték el az akciót. földrengés Földmozgásokat észleltek szerdán' Kirgíziában. A ren­gések középpontjában, a kir- gíziai Narin városától dél­nyugatra a földmozgások erőssége a 12-es beosztású skálán elérte az 5-ös erősséget. Magában Narinban 3—4-es erősségűek voltak a rengések. Sem emberéletben, sem az épületekben nem ke­letkeztek károk. GÖRÖG HŐHULLÁM A Görögországban múlt csütörtök óta tartó nagy me­leg következtében eddig 99 személy vesztette életét — közölték csütörtökön Athén­ban orvosi források. Magá­ban a görög fővárosban a ha­lálos áldozatok száma elérte a 78-at. Az elhalálozottak mindannyian 45 évesnél idő­sebbek voltak, és a kánikula következtében fellépő szív­elégtelenségben hunytak el. Az utóbbi napokban némileg csökkent a hőmérséklet At­hénban a hét végi 45 fokos, vagy a hétfői 41 fokos meleg­hez képest. A görög főváros­ban most arra számítanak, hogy az elkövetkező napok­ban a meleg tovább mérsék­lődik. KOLERA Eddig 12 személy vesztette életét, 40-et pedig kórházba szállították a Fülöp-szigetek déli részén, egy kétezer lako­sú szigeten, kolerajárvány következtében. A szigetet a hatóságok lezárták. Arra gya­nakszanak, hogy a járványt fertőzött tengeri hal okozta. Losonczi Pál fogadta a malaysiai külügyminisztert Egész életében azt gondol­ta: kényszermunka, iga vonás — csak ebből áll a pékség. Most pedig kiderül, hogy e nélkül a kényszermunka meg enélkül az igavonás nélkül meg se tudna lenni. A katonák még inkább megrökönyödtek, amikor a néni, alighogy abbahagyta a sírást, mosolyogva elvihar- zott mellettük, és egy szusz­ra felszaladt a tornácra. A sütödében pedig — szin­tén hihetetlen dolog történt vele — nem az idegent, a tisztet köszöntötte először, hanem a kemencét, a ko­vászt, az ő pirospozsgás kis kölykeit — jókedvében Pela- geja így nevezte a kemencé­ből frissiben kiszedett kenye­ret —, és mindent ugyanígy átölelt a tekintetével. Csak ezután biccentett Vlagyiszlav Szergejevicsnek. Vlagyiszlav Szergejevics, komolyan-e, vagy csak úgy kedvtelésből, a kemence előtt állt a sütőlapáttal. Ga­tyában. Mezítláb. De ez még semmi, ezt még elnézte vol­na Pelage ja: városi ember, de különben most a falubeli parasztok is nadrág nélkül mászkálnak. Hanem Alka, Alka aztán igazán szemér­metlen! Annak is ki van a köldöke. — Meghibbantál, te szé­gyentelen! — pattogott Pela- geja. — Miért nem veted le mindjárt ezt is! — Alka tar­ka kartonból készült mell­tartójára meg bugyijára mu­tatott. — De hisz meleg van — vágott vissza Alka. Még nagyobb haragra ger­jedt Pelageja, mikor körül­nézett a sütödében. Először majd megbolondult örömé­ben, semmit sem vett észre: sem a három agyonégett ke­nyérkosarat, amit a sarokba a moslékosveder mögé dob­tak (megint levonják a köny­velésen), sem a lisztesláda körül csupa mocsok falat (rögtön látni, hogy amióta ő nincs itt, egyszer se mosták le), sem az ajtóban a tönkre­ment vesszőseprűt (mire le­het ezt még használni?) Hanem a legnagyobb ha­nyagság — a kenyér. Egy, kettő, három ... Egy­más után tizenkét keletien, hitvány kenyér, isten tudja, hol sütötték — vajon a ke­mencében, vagy a napon. De mondjuk még, ezek a kenyerek is hagyják: mégis­csak ember süti — nem gép, és ki tud teljesen hibátlanul dolgozni? De a többi kenyér is olyan szánalmas. Pelageja belenézett a tál­ba, amelyikből meg szokta kenni a frissen sült kenyér héját. Cukros napraforgó- olajjal — ezzel aztán nem ta­karékoskodott. Igaz, azt a kenyeret öröm volt kézbe venni. Szinte mosolygott, hí- zelgett. Szinte magától az amber szájába kívánkozott. Hát ez meg mivel kenegeti? NATO Spanyol belépő M iután az atlanti tömb tagállamainak törvény­hozó szervei — több hónapos előkészületek után — gyorsított eljárással jóvá­hagyták Madrid csatlakozá­sát a NATO-hoz, Spanyolor­szág ügyvivője az amerikai külügyminisztériumban letét­be helyezte a belépésről szó­ló jegyzőkönyv ratifikációs okmányait. Ezzel a május végi aktussal a szövetség tag­jainak száma 16-ra emelke­dett. Leopoldo Calvo Sotelo spanyol miniszterelnök a jú­nius 10-i bonni csúcstalálko­zón már teljes jogú résztve­vőként képviselhette kormá­nyát és ezt a tényt Ronald Reagan amerikai elnök — furcsa módon — a „nyugati demokrácia diadalának” ne­vezte. Történt mindez annak el­lenére, hogy a Varsói Szer­ződéshez tartozó szocialista országok jó ideje kitartóan szorgalmazták: ne bővítsék az Európában szembenálló két politikai-katonai koalíció egyikét sem, mert minden, a hadászati egyensúly megbon­tására alkalmas lépésnek sú­lyos következményei lehet­nek. A vezető tőkés hatal­mak részéről legutoljára 27 esztendővel ezelőtt, 1955 má­jusában került sor ilyen fe­nyegető intézkedésre, amikor az NSZK-t vették fel a NA- TO-ba. Ez akkoriban rendkívüli módon kiélezte a feszültsé­get földrészünkön. Tekintet­tel a háborús veszélyre, az európai béke és biztonság fenntartásában érdekelt szo­cialista országok kénytelenek voltak életre hívni az erői­ket egyesítő közös védelmi szervezetüket. Azóta több­szörösen beigazolódott ennek a válaszintézkedésnek a szükségessége és helyessége. Erre a nemegyszer kri­tikus időszakra már csak azért sem felesleges emlé­keztetni, mivel a spanyol NATO-tagság törvényesítését ismét a fegyverkezés foko­zódása, a „korlátozott” nuk­leáris háború lehetőségében rejlő fenyegetés kíséri. Spanyolországnak az at­lanti szövetség politikai szervezetéhez történt csatla­kozását (egyelőre erről van szó, mert a NATO integrált katonai szerveibe és a had- szintéri struktúrába való be­építése még bizonyos időt vesz igénybe) önmagában, csupán nemzeti keretekben nem vizsgálhatnánk anélkül, hogy ki ne tekintenénk a tömb déli szárnyára. Ez a zóna, amely katonaföldrajzi- lag Olaszországot, Török- és Görögországot fogja át, első­rendű szerepet játszik a Pelageja szigorú pillantást vetett Alkára. Közönséges vízzel ? — Mondd csak, először vagy a sütödében? — kezdett pattogni a lányával. — Sose láttad, anyád hogyan csinál­ja? — Jól van az — legyintett Alka —, aki éhes, megzabál- ja. — Persze, ma megzabálja, holnap, holnapután meg nya­kon csapják a péknét. — Juj, de megijedtem ... Hogy tudsz így rám ijeszte­ni... Hát lehet ezzel a kancával beszélni? Ez mindenre tud válaszolni, mindig kivágja magát. Á, hiába mondják az em­berek: az alma nem esik messze a fájától, ez a kanca nem az ő almája. Mert volna így beszélni az anyjával, ő, Pelageja? Nyugodjék szegény, agyonverte volna. Akkor az­tán ember ne is lássa. Úgy hírbe hozzák, hogy senki se veszi feleségül. Különben is, az előtt nem a fizimiskáját nézték a lánynak, hanem, mit bir el a háta, meg a keze. (Folytatjuk) Varsói Szerződés tagállamai elleni nyugati hadászati el­képzelésekben. A mintegy 1,2 millió négy­zetkilométernyi térséget (itt cirkál a földközi-tengeri 6. amerikai flotta is) a NATO- vezérkarok ideális hídfőnek, ugródeszkának tartják a ter­vezett légi és haditengeré­szeti hadműveletek végre­hajtásához nemcsak a szocia­lista, hanem az észak-afrikai haladó országok ellen is. Minthogy a Földközi-ten­ger medencéje egyúttal fon­tos összekötő láncszem az Atlanti- és az Indiai-óceán között, tehát nélkülözhetet­len megközelítési útvonal a Perzsa- (Arab)-öbölhöz, a Közel- és Közép-Kelet „olaj­birodalmához”, ez az övezet minden szempontból kiemel­kedő stratégiai jelentőségű a NATO katonai vezetésének elgondolásaiban. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a déli szárnyon egymil­lió katonát, több mint 1000 repülőgépet és 500 hadihajót összpontosítottak, könnyű megérteni, hogy a nyugatné­met Die Welt miért írhatta azt, miszerint „a mellékhad­színtér voltaképpen máris elsőrendű frontvonallá ala­kult át". (Ez, persze a legke­vésbé sem csökkenti a kö­zép-európai hadszíntér sze­repét.) Noha Franciaország 1966 óta nem vesz részt a NATO katonai ‘ szerveinek tevé­kenységében, a brüsszeli fő­parancsnokság a francia flot­ta földközi-tengeri erőit mé­gis potenciális „tartalék­ként” tartja számon. Az or­szág területén azonban je­lenleg nincsenek NATO-tá- maszpontok, az integrált pa­rancsnokságok ellenőrzése alatt álló utánszállítási vo­nalak, Spanyolország viszont — mint a Pentagonban latol­gatják — pótolhatná és kie­gészíthetné a déli szárny fel­vonulási mélységét. Az amerikai elképzelés nyilvánvaló: az országban már évtizedek óta működő négy katonai bázishoz most hozzáadhatják majd az Ibé­riai-félsziget hadászati lehe­tőségeit, Európa és Afrika ta­lálkozási pontján igen elő­nyös földrajzi fekvését, a több mint félmillió négyzet­kilométernyi kiterjedésű és a NATO támadó erőinek felvo­nultatásához nehezen nélkü­lözhető „hátországot”. A The Stars and Stripes, az amerikai hadsereg lapja már 1980 júniusában arról cikkezett, hogy „Spanyolor­szág 1983-tól az atlanti szö­vetség teljes jogú tagja le­het”, vagyis ekkortól a 350 ezer főnyi spanyol hadsere­get is bevonnák az egyesített fegyveres erők szervezetébe. Az sem mellékes szempont, hogy bár a spanyol kormány korábban kizárta nukleáris fegyverek tárolását az ország területén, erre a későbbiek­ben, alkalmas időpontban sor kerülhet, s ezzel jelentős mértékben megnövekedhet a szocialista közösség fenyege­tettsége. É rthető, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei nem nézhetik tétlenül a legújabb fejleményeket. Világosan utalt erre a spa­nyol külügyminisztériumba 1981 szeptemberében eljutta­tott szovjet memorandum. A moszkvai Pravda félreérthe­tetlenül leszögezte: Spanyol- ország NATO-belépése köz­vetlenül „érinti az európai és az Európa határain kívüli béke, biztonság és együttmű­ködés széles körű érdekeit, s a Szovjetunió ezek iránt nem maradhat közömbös”. Hogy a kilátásba helyezett „megfele­lő intézkedések” milyen jel­legűek és földrajzilag egyál­talán meghatározhatók lesz­nek-e, ennek találgatásába bocsátkozni pusztán speku­láció lenne. Serfőző László alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents