Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

urasul ;ld“‘ költségvetési ■n már elvégezte. Gál Bertalan, Simon mdrásné és Kovács Sán­dor tanácstagok a város- I kepei italt6' \Jelenséged­ről”'szóltak-. Ezek-kö-1”^3 ' 1 * 2. sz. iskola élőt« sóder- hegy; a Május 14. tér 8. számú lakás előtti törme- ~*L4lv-_r Táncsics é8 Ve~ rés Pétét* utcák zalálko- zásánál lé. -ő cső-órás épp­úgy szerepelt-, mint az az észrevétel, mely az utcai autóbuszvárók többszöri takarítását kérte. Az isko­la előtti építőanyag vég­legesen csak a nyári szü­netben kerüt felhasználás­ra. A buszvárók takarítása megoldódott, azonban szükség van a lakosság se­gítségére is, a szemetelők „lefüleléséhez”. Burbucs László tanács­tag (a cigánysorról) — vá­lasztói kérését tolmácsol­ta, amikor az Arany Já­nos utca végén lévő köz­kifolyó (innen kezdődik az az utca, ahol a cigányok laknak) javítását kérte. (A Szavicsav soron kívül elvé­gezte a javítást.) Joggal észrevételezte Burbucs László azt is, hogy a bíróság előtt — a Kossuth tér központjában — lévő kátyúkról, nem­csak a járműveknek, de esős időben a gyalogosok­nak is sok kellemetlensé­ge van, ugyanis megáll a víz. Az észrevételt köve­tően egy héten belül kija­vították a hibát. A közben süllyedő salak utántöltése, egyengetése azóta is folya­matos. A szemétgyűjtők lebetonozását is hasznos­nak tartotta a műszaki osztály. A távlati megol­dást illetően azonban olyan vélemény alakult ki, hogy a jövőben olyan szemétgyűjtőket szerez­nek be, melyek rögzíthe­tők. így a jelenleg meg­lévő, de majd elhaszná­lódó szemétgyűjtőket már ilyenekre cserélik majd ki. Bíró László a József Attila utcai árok ügyében szólt. A nagyobb beton­törmeléket a költségvetési üzem szállította el. Molnár Károly V_________________/ I kes . ... Szépen aleszkedjek a y^Jtépbe, melyet itt a mű- p .lék torony határoz meg, s amihez majd a továhbi fej­lesztés-is igáződik. ---­— A modernebb tanácsi munka szervezése is sürgető feladat volt — veszi át a szót Preku Lajos, a tanács titkára. — Kilenc vidéki vá­rosban kísérletek folytak ilyen irányban, ezek tapasz­talatait feldolgozták, most a megyei tanács foglalkozik ez­zel. Mi úgy éreztük, hogy a saját tapasztalat és igény nem várhat, hiszen egy-egy város jellege, sajátossága föl­tétlenül irányítója az ilyen organizációnak. A modell, amit ajánlanak az úgyneve­zett „négyosztályos”. Nálunk jelenleg más a rend. Kiszolgálni az ügyfelet Ha valaki belép a tanács- háza szép, otthonos aulájába, maga előtt találja a teljes ügyfélszolgálati rendszert. A tájékoztató, a szobák sora, pontos útbaigazítás, a^ülön rekeszekben lévő, előre elké­szített nyomtatványok mind- mind azt szolgálják, hogy az ügyét intéző gyorsán és bo­lyongás nélkül jusson célhoz. — Nyolc helyiségben fo­lyik az ügyfelek szolgálata. Mindenütt szakemberek, akik vagy azonnal dönteni és in­tézkedni tudnák, vagy ha ez nem lehetséges, időre, koránt­sem ragaszkodva a harminc naphoz, lehetőleg hamarabb, érdemben foglalkoznak a hozzájuk fordulók ügyével. Tanácsunkon — mondja az elnök — a 43 fős apparátus egészének megvan a szakmai munkához szükséges maxi­mális képzettsége, többségük fiatal. — Nem lényegtelen az sem — így Preku Lajos —. hogy az ügyfél az ügyintéző­vel intim dolgairól is úgy tud tárgyalni, hogy nem za­varja őket senki. Ez fontos, hiszen az élet nem egy ügye olyan, hogy senki nem tere­geti ki szívesen. Meggyőző­désünk, hogy ez a mostani ügyfélszolgálati rendszer jól bevált, amit mindennél job­ban visszaigazol a hozzánk forduló napi 100—150 ember. á vé- iesse vád az ügyeket intézőket. — Fehérgyarmat kis város — folytatja a titkár — itt egészen másak még (szeren­csére!) az emberi kapcsola­tok, viszonylatok- Ha valaki azt vizsgálja, váh-e társadal­mi presztízse a tanácsi dol­gozónak. akkor azt mondhat­juk: van! Erre büszkék va­gyunk. Talán a legfőbb ok az. hogy itt az ügyfél többsége ismerős, szomszéd, utcabeli, rokon, így a kritika is más, de a bánásmód is. — A város már több já­rási funkciót is ellát — ma­gyarázza Deme Imre —, a sport, a munka- és az egész­ségügy a mi hatáskörünkben van. Ez azt jelenti, hogy egy sor kérdésben a vidékiek is hozzánk fordulnak. Célunk, hogy bizalmuk teljes legyen, s ügyintézésünk ne keltsen csalódást. Az ügyfél- fogadás — Van egy terület, amely- lyel éppen a nagy félforga­lom miatt még gondjaink vannak — meditál Szabó Endre az elnök —, s ez az ügyfélfogadás rendje. Szabá­lyoztuk ezt, mégpedig úgy, hogy szerdán és pénteken egész nap, hétfőn fél napig tart. Kedden és csütörtökön a tisztségviselők tartanak fo­. .leni tudja, vagy ép­pen ügyét sürgősnek érzi. El nem küldünk senkit, de azt be kell látni, hogy a rend éppen azokat segíti, akik hoz­zánk fordulnak. — Amikor a tanácsi dol­gozókat neveljük, nyoma té- kösan felhívjuk a figyelmet1 arra: senkit ne utasítsanak el — magyarázza a titkár —, de az bizony előfordul, hogy a nem ügyfélfogadási napon hozzánk forduló nem olyan eredménnyel távozik, mint amit várt. Vagy az illetékes és cselekvőképes ügyintéző nincsen bent, vagy csak el- modani tudja dolgát a fél, de intézkedés csak később születik. — De talán hiba lenne az is, ha csak a tanácsházán történő dolgokat sorolnánk akkor, amikor a lakossággal való kapcsolatról esik szó — mondja az elnök. — A ta­nácstagok rendszeresen be­járnak, nekik minden időben zöld útjuk van. Az itt dolgo­zókat — éppen mert kicsi a város — sokszor az utcán is megállítják tanácsért, pa­naszügyben. Elő-előfordul — bár harcolunk ellene, hisz szóbeszéd lehet belőle —, hogy még lakásunkon is megjelenik az állampolgár. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Kezd „Delakoain . t\z azon­ban máris látható: a hármas tagoltságú rend: ügyfélszol­gálat, tájékoztatás, leíró, csökkenti az ügyfél útját, nem rabolja idejét, új, jobb, korszerűbb. B. L. delye alapján niás alkal­makkor (sportegyesület, ifjúsági delegációk; ifjú városok találkozója stb.) is használható lesz, az egyébként kereskedelmi forgalomban nem kapha­tó címer. Galériaalapozás Két évvel ezelőtt alakult ki szorosabb kapcsolat Osváth Miklós és a város vezetői kö­zött. A 45 éves akvarellfestő a múlt évben két hetet töl­tött a járásban. Az itt ké­szült alkotásokat május 26-tól június 5-ig tekinthetik meg a város lakói a volt házas­ságkötő teremben. Mint a megnyitón a város tanácselnöke bejelentette, a művész 10 képet ajándéko­Munkában a tévéstáb. zott a városnak, mely alap­ját képezi a Fehérgyarmati Városi Képtár tervezett ál­landó kiállításának. A május végi megnyitón a Magyar Televízió híradójának munkatársai is jelen lehet­tek, így a május 27-i Tv-hír- adóban az egész ország tájé­kozódhatott a képtárlétesítés­ről. Kocsárné Herboly Ildi­kó, a kecskeméti Kodály Intézet tanára is elisme­réssel szólt a IX. megyei kórustalálkozón Fehér- gyarmaton fellépő kóru­sokról. A meglepetés erejével hatott az évek óta vendé­geskedő, mégis mindig újat nyújtani tudó Ifjú Gárda zenekar, Tonté László vezetésével. Nem­csak az öröm, de a csodál­kozás is motiválta a tisza- vasváriak kimagasló tel­jesítményét. Igazi ínyenc­ségnek számított a kisvár­dai úttörőkórus (Petró Márta vezetésével) műso­ra. Most sajnáltuk csak igazán, hogy a múlt év­ben nem tudtak eljönni a találkozóra. A Szabó Dénes, Kovács Lászlóné, illetve Hegedűs Istvánná vezette nyíregy­házi 4. sz. iskolai kórusok szinte „hazajöttek” a vá­rosba. Ezt szerették volna elérni a városiak, s a he­lyi üzemek, akik a Schmidt Sándor fafaragó készítette emléktárgyakkal köszönték meg a 16 kórus produkcióját. Az Ifjú Gárda zenekar térzenéje. A dal ünnepe

Next

/
Thumbnails
Contents