Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

1982. június 8. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Növényvédelem — vegyi védelem Vigyázat! Méreg! Az országban körülbelül más­fél millió család van, akik kert­műveléssel, mezőgazdasági kister­meléssel, ahhoz szükséges anya­gok felhasználásával, termény­értékesítéssel foglalkoznak. Saj­nos nagy részük, különösen a tápanyag-visszapótlás és növény- védelemhez szükséges anyagok vonatkozásában hézagos isme­rettel. Aki a tápanyagok (mű­trágyák) hatásmechanizmusának, a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nél­kül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos rovarok, méhek, ma­darak egészségét, életét és a környezet tisztaságát. A káros hatásokat célszerű mindenkinek ismerni, és a vegy­szereket kellő ismeretek meg­szerzésével a nagy terméshoza­mok elérésének szolgálatába ál­lítani. A kémiai szerek haszná­lata is csak akkor veszélyes, mint a villamosság, ha nem is­merjük jól az alkalmazásuk módját. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben magas szinten képzett szak­emberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvédőszer- felhasználást, ennek eredménye, hogy országunk a mezőgazdasá­gi termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerést nyert.- A mezőgazdasági szakemberek ügyelnek a műtrágyák és nö­vényvédő szerek felhasználására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki, s a megtermelt áru minél nagyobb mennyiségben, az egészségre ká­ros hatás nélkül kerüljön a fo­gyasztók asztalára. A legjobban vezetett üzemekben, különösen arra ügyelnek, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és nö­vényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a há­zikertekben gyakran előfordul gondatlanság. Különösen a táp­anyag-felhasználás és növény- védelem terén kell sokat ten­nünk az embert és környezetét veszélyeztető gyakorlat meg­szüntetéséért. Különös para­doxon, hogy a gyógyszertárak­ban sokkal kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra le­het kapni, viszont a növényvédő- szer-boltokban sokkal nagyobb méregtartalmú anyagokat bárki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű fel- használását mindenkinek meg kell tanulni, olyan mértékben, mint ahogyan bánik velük. Sú­lyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó sze­rek használata. E szerek nem­csak a gyomnövényeket pusztít­ják el, sejtburjánzást előidézve, hanem hatással vannak a kul­túrnövényekre és más élő szer­vezetekre is. Felszívódnak a megtermelt burgonyába, sárga­répába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, ezek elfo­gyasztásával a szervezetünket károsíthatják. A legjobb gyom­irtó szer a helyes növényi sor­rend és az idejében alkalmazott kapálás. Amennyiben nem hul­lanak el gyommagvak, akkor nem is kelhetnek ki a gyomok. Az egészségünknek is jót tesz a szabad levegőn végzett rendsze­res mozgás. Napjainkban vita tárgyát ké­pezi, hogyan termeljünk? Vegy­szerek alkalmazásával-e, vagy az úgynevezett biológiai növény- védelemmel. E két kérdésnél ha­tározottan leszögezhetjük, hogy korszerű mezőgazdaság, korsze­rű tápanyagok és növényvédő szerek nélkül ma már nem kép­zelhető el. Tehát ezekkel foglal­koznunk kell, de mielőtt alkal­maznánk ezeket, alaposan is­merjük meg tulajdonságaikat, elsősorban a káros, majd a hasz­nos hatásukat. Az utóbbi évtizedekben a vi­lágban bekövetkezett demográ­fiai robbanás miatt az emberi­ség egyre több, egyre választé­kosabb élelmiszereket igényel. Az igényeket — lényegében vál­tozatlan földterületen — csak a terméshozamok szüntelen növe­lésével lehet kielégíteni. A tudományos technikai fejlő­dés eredményei lehetővé tették a bőven termő, nagyobb ellenálló­képességű növényfajták kineme- sitését nagy hatású műtrágyák és növényvédő szerek létrehozását. A mezőgazdaság kemizálásával egy időben jelentkeztek az örö­mök és gondok, öröm a nagyobb terméshozam, kevesebb emberi munka, hatásos védelem, gond a műtrágyákból talajban vissza­maradó, esetleg mérgező elem, vagy vegyület és a növényvédő szerek mérgező bomlástermékei a talajban, a növényben, az élel­miszerben, a vizben, mindenütt a környezetben. A növényvédő szerek jelentő- sebbik része mérgező, a rovar­ölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti felépítése, mérgezési hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező harc­anyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harcanyag ese­tében, mindig kétséges, hogy a vegyület milyen célra kerül ki- fejlesztésre, illetve milyen célra használták először. A második világháborút megelőzően növény­védő szer után kutattak és az idegmérgeket fejlesztették ki, vagy Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegysze­reket próbáltak ki és alkalmaz­tak lombtalanításra, növényzet­pusztító harcahyagként. A növényvédő szerek bomlás- termékei, a szermaradványok, vagy más szóval peszticidek mi­vel felhalmozódnak az élő szer­vezetben és a környezetben, ká­rosítják — mérgezik, életfunk­ciójukat befolyásolják, mutálják — az élő szerveket, szöveteket, sejteket. Súlyos problémaként mutat­kozik az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tárolóanyagainak a széjjeldobálása. Intézményesen el kellene rendelni, hogy vegy­szerek csomagolóanyagai kör­nyezetszennyezés nélkül megsem­misíthető anyagból készüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kellene szervezni. Az üveg, amely nagy részében csak összetörik, mint alapanyag is ér­ték. Napjainkban tapasztalható, hogy egyes üzemek még a por alakú növényvédő szerek árusí- tásához is műanyag flakonokat készítenek, amelyek széjjeldo­bálva szennyezik, csúfítják a környezetet, csapadék hatására a maradék vegyszer bemosódik a talajba és szennyezi annak víz­készletét. A növényvédő szerek haszná­lata közben sokan fegyelmezet­lenek, nem tartják be a munka- védelmi előírásokat, nem hasz­nálják védőeszközeiket. A legtöbb probléma a kisker­tekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felkészültségük, nem is­merik a munkavédelmi előíráso­kat, nem használnak védőesz­közöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb, a készítmények­re nyomtatott higítási ajánlások, figyelmeztetések, munkavédelmi előírások betartása. Csak a ke­reskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növényvédő szere­ket és azokat is csak az előírá­sok szerint használjuk. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányozzunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenés­re szánjuk magunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szap­panos, bő vízben kezet és arcot, töröljük szárazra magunkat. Munka befejeztével, célszerű ala­posan lemosakodni, lezuhanyoz-, ni. A mérgező harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. Az elmondottak alapján igen sok hasonlóságról győződhettünk meg, a növényvédelem és a ve­gyi védelem között. A növényvédelem gépei, esz­közei, a szakmunkások ismere­tei, a védőeszközök jól szolgál­hatják érdekeinket, az ország háborús körülmények közötti szakszerű védelmét is. A szakszerű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott eset­ben a mérgező harcanyag-szeny- nyeződés eltávolítására, mentesí­tésére. Az ipari és szellemi dolgozók nagy része már régebben felis­merte, mit jelent a kertészkedés az egészségre, a káros urbanizá­ciós ártalmak ellensúlyozására. A kertművelés ma már milliók kedvelt foglalatossága, jövede­lemkiegészítő tevékenysége. A kert kellemessé teszi a családi együttléteket. A legfiatalabbtól a legidősebbekig találhatnak munkát, értelmes foglalatossá­got. A család élelmezésében — gyümölcs, szőlő, zöldségnövé­nyek termesztése — komoly sze­repet játszik és pénzmegtakarí­tást jelent. Kellő figyelemmel, szakértelemmel végzett kerti munka révén így valósítható meg az egészségünk és a társadalom védelme. Két őszi és egy tavaszi árpá­val gazdagították a hazai fajta- választékot az MTA martonvá- sári Mezőgazdasági Kutató In­tézetének nemesitől: a közel­múltban nyert állami elismerést az MV 50, az MV 38 és az MV 39 fajta. Mindhárom bőtermő, in­tenzív termesztésre, gépi beta­karításra alkalmas, szilárd szá­lú, s felveszi a versenyt a ter­mesztők körében igen népszerű csehszlovák árpával. Az MV 50 tavaszi sörárpa 1980- ban a kisparcellás kísérletekben hektáronként 7,24 tonna átlag­terméssel fizetett. A betegségek­kel — főként a lisztharmattal — szemben ellenálló, biztonságosan termeszthető. Vetőmagjának a szaporítását már megkezdték, s egy-két éven belül nagyobb te­rületen is termeszthető lesz. Az őszi árpák családja két ki­váló martonvásári fajtával gya­A Szovjetunió legdélibb csücs­ke, amely közvetlenül határos Afganisztánnal, Pakisztánnal, Indiával és Kínával, földrajzi és geológiai adottságainak sok el­lentmondásával régóta foglalkoz­tatja a tudósokat. Tudnivaló, hogy e tadzsikisztáni területen vannak a Szovjetunió legmaga­sabb, általában lakhatatlan he­gyei. A Turáni Alföldet övező hegyek, köztük a Pamir csúcsai 7000 méter felettiek. A csúcsok, a gerincek mindenütt eljegesed­tek. A Pamirból kb. 8000 négy­zetkilométernyi területet 20—30 méteres vagy még vastagabb jég borít. Ezen a tájon még a völgytalpak is négyezer méter magasan vannak. A közelmúlt­ban értek véget azok a helyi kutatások, amelyeknek adatai lehetővé teszik, hogy kialakítsák bolygónk kérgének legvalószí­nűbb modelljét e térségre vo­natkozóan. Sikerült kísérleti rapodott: az MV 39 az első hazai nemesítésű kétsoros őszi sörár­pa. Bőtermő, nem fogékony az őszi árpákat gyakorta károsító őszi sárgulásra, lisztharmatra és a rozsdabetegségekre is csak rit­kán reagál; igen jó söripari alapanyag. A nemesítők a közép­kötött, tápanyagokban közepesen gazdag talajokra ajánlják. Vető­magjának szaporítását már meg­kezdték, s hamarosan ezt a faj­tát is nagyobb területen ter­meszthetik a gazdaságok. Alacsony, vastag, szilárd szárú bőtermő takarmányárpa az MV 38-as. Az őszi árpák között tél­állósága és fagytűrő képessége is jó, tömött kalászokat érlel, a lisztharmat, valamint a por- és fedettüszög megbetegedésekre csak ritkán reagál. Várhatóan ez is egy-két év múlva terjed el a köztermesztésben. úton megerősíteni azt a felte­vést, hogy a földkéreg e helyen páratlanul megvastagodott. A kéreg, ami az óceánok alatt igen vékony, a nagy kontinentális te­rületek alatt pedig általában 30 —40 kilométeres vastagságú, a Pamir és a Himalája alatt eléri a 75 kilométert is. Sehol másutt a világon nem védi ilyen vas­tag „páncél’ földünket. A tudó­sok egy része azt tartja, hogy itt megkétszereződött földkéregről van szó, mások szerint viszont a megvastagodás grandiózus hegyképződési folyamatok ered­ménye, amelyek során az égbe nyúló hegyvonulatok sajátos „csomóba” kötődtek, s ez a földkéreg szokatlan mértékű be- gyűrődését eredményezte. Képünkön a kutatást végző nemzetközi tudóscsoport táborát láthatjuk a hófödte hegyek lábá­nál. Cs. Zs. VEGYE IGÉNYBE A CENTRUM ÁRUHÁZ LEGÚJABB SZOLGÁLTATÁSÁT! Áruházunkból 3 napos próbahasználatra lakására szállítjuk a színes televíziót! A negyedik napon megvásárolhatja, vagy visszaszállítjuk. Használt Color-Star televízióját 3000,— Ft értékben, használt fekete-fehér televízióját 1000,— Ft értékben beszámítjuk új szí­nes televízió vásárlása esetén. KERESSE FEL A CENTRUM ÁRUHÁZ MŰSZAKI OSZTÁLYÁT! Szórakoztató technika A világ nagy városaiban min­denhol van egy terület, ahol kü­lönféle technikai eszközök állnak a szórakozni vágyók rendelkezé­sére. Egyszerűbb esetben megfe­lel ilyen célra a ringlispil vagy a hajóhinta, de természetesen az igazi szórakozást az ijesztő hul- lámvasutak, óriáskerekek és tár­saik jelentik. Ilyen — és nem is akármilyen — szórakoztató lehe­tőség például a budapesti Vidám Park, amely ugyan nem veteked­het a nagy amerikai szórakozta­tóparkokkal, például a Walt Dis- ney-falu játékaival. Sokan nem tudják azonban, hogy Európában csak a koppenhágai Tivoli és a római szórakoztatópark múlja fe­lül, de a budapesti sajátos han­gulatát a sok fával és virággal a külföldiek is méltán irigylik. A budapesti Vidám Park terü­letén már 1838 előtt is pezsgő élet volt: csúszda, tánchelyiségek, mutatványosok vonzották a kö­zönséget. Itt ismerkedhettek meg sokan a műszaki újdonságokkal, a villanyárammal, a fényképe­zőgéppel, a fonográffal, a te­lefonhírmondóval és a mozi­val. 1862-ben a fő szenzáció a „rázómedence” volt, a medence aljára két aranytallért tettek, s aki a pénzt ki akarta venni, azt megrázta a víz; a medencébe ugyanis gyenge áramot vezettek, amelyet gyerekek által hajtott generátor táplált. A körhintát előbb egy ló forgatta, majd em­berek, de 1885-ben megjelent a gőzgép a hinta forgatására, sőt 1909-ben a villanymotor. 1908-ban megnyílt a sárkányvasút, majd felépítették a siklót, a hullám­vasutat, a csodatükrökkel és egyéb furcsaságokkal csábító, nemrég leégett elvarázsolt kas­télyt. E szórakoztatóeszközöket követte a villanyautó, az azóta is népszerű dodgem. A park ma is egyik legnépsze­rűbb eszköze a hullámvasút, amelybe évente mintegy 80 kilo- lométer fagerendát kell beépíte­ni az elhasználódottak cseréjére. A legújabb típusú szórakoztató technika a játékteremben talál­ható. Ugyancsak új berendezés az olasz gyártmányú ciklon, amely hasonló a hullámvasúthoz (legnagyobb hullámmagassága 13 méter), de annál gyorsabb: a sebessége néhol eléri az órán­kénti 57 kilométert. Képünkön: az „öriás Loch Ness” nevű pálya látható az egyik amerikai szórakoztatóparkban. Az utasok keresztülmennek a kétsze­resen hurkolt, mintegy 1000 mé­ter hosszú pályán. (MTI Külföl­di Képszolgálat) Páratlan vastagságú földkéreg A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vál­lalat nagy sorozatban készíti a különböző pótkocsikat. Ez szük­ségessé és lehetővé teszi olyan célgépek alkalmazását, amelyek növelik a termelékenységet, időt és pénzt takarítanak meg. A pótkocsigyártás gépesítésének egyik megoldásra váró nagy problémája volt az oldalfal­gyártás. Ezt eddig úgynevezett élhajlító géppel végezték. A MEZŐGÉP a mezőgazdasági főiskola gépészeti intézetét bíz­ta meg olyan hengerlő célgép megtervezésével, amely méret- pontos, gyors munkára képes. A tervezői munka dr. Lengyel An­tal, Nagy Kálmán és Gubucz János közreműködésével az el­múlt évben kezdődött és a pro­totípus legyártásához decem­berben láttak" hozzá. Ma már a célgép próbaüzemelésénél és beszabályozásánál tartanak. Ma még korai lenne a teljesítmény­ről, az idő- és energiamegtaka­rításról szólni, egy azonban biz­tos; a hagyományos technológiá­hoz viszonyítva a célgép óriási fejlődés. (A képen Morauszki György az új célgép beállítását végzi.) Szabó Tihamér Takarmánybetakarítás — kaszálás A fehérje megtermelése sok gondot okoz valamennyi gazda­ságban, s ezt a gondot fokozza még annak helytelen megóvása, megvédése is. Kérődző állataink számára az oly nagyon fontos fűfélék betakarítása sok esetben a megtermelt fehérje elvesztésé­vel jár. A különböző tartósítási eljárások során ennek megóvása adott, melynek elősegítését meg­felelő technikai eszközök alkal­mazásával, jó hatásfokkal bizto­sítani tudjuk. Ha arról az oldal­ról közelítjük meg a kérdést, hogy hány %-os hatásfokkal nyerünk így táplálékot, akkor igen eltérő eredményre jutunk. A szálas takarmányok * beta­karításának idejét a növépy éré­si állapota határozza meg. Ez azonban azt is jelenti, hogy az optimális érési állapot a betaka­rítási időtartam közepén legyen, mert ha csak az optimum idő­szakában kezdjük meg a kaszá­lást, annak elhúzódása miatt az emészthető fehérjék átalakulnak emészthetetlenekké. Úgyszintén fontos a fajlagos beltartalmi érték is. Nem mind­egy, hogy hány kg tömeget kell megmozgatnunk egységnyi fe­hérje kinyeréséért. Ezek a té­nyezők szoros összefüggésben vannak az elérhető energiater­melés hatásfokával is. Sajnos minél több műveletet végzünk, azaz minél magasabb feldolgozá­si fokon értékesítjük a terményt, annál rosszabb a befektetett és a termelt energia viszonya, vagy­is a tíatásfok. Ezért is kell felül­vizsgálni az alkalmazott techno­lógiákat és fokozatosan, vagy éppen forradalmi módon meg kell változtatni. A néhány lehetsé­ges megoldás közül külön fel­hívnánk a figyelmet a helyes kaszálási mód alkalmazására. Ismeretes, hogy gazdaságaink erőgépállományának traktormo­torjai olyan teljesítményfölös- leggel rendelkeznek kaszáláskor, amelyeket jobban kihasználva lényeges energiamérleg-javítást érhetünk el. Ezek közé tartozik a több fűkasza működtetése is. Másik módszer az E 301 kaszák szársértővel való munkavégzése. Több helyen — nagyon helytele­nül — kiszerelték a szársértő hengereket. A gazdaságos üzértfviteTnek; fontos része a gépek műszaki állapotának szintentartása. Így az álló kaszapengék állapota legalább olyan fontos, mint a mozgó pengesoré. A rotációs kaszák esetében pedig (lengő­kaszánál is) különösen fontos a „kőmentes” talaj. Ha pedig for­gó késtörés következik be, azt párosán, a szembenlévő is, kell cserélni. (Hasonló okok miatt mint a kalapácsos darálónál.) Végül ne feledjük el, hogy a nap energiája ingyen van, csak jól kell felhasználni, és értékes ta­karmányhoz juthatunk. Huszár István, mezőgazdasági főiskola Védekezzünk a vértetű ellen! A vértetű a fürkészdarázsának (Aphelinus mali) betelepítése után sokáig nem okozott goridot télialma-gyümölcsöseinkben. Az elmúlt néhány évben számos he-\ lyen olvashattuk, hogy a DDT, majd később a szerves foszfor- savészterek széles körű alkal­mazásával elpusztított fürkészda- razsak és egyéb hasznos élő szer­vezetek (katicabogarak, fátyol- kák stb.) hiányának tulajdonít­ják az egyre növekvő vértetű- fertőzöttséget. Ez azonban csak egyik okként említhető, össze­tett problémáról van szó. Feltét­lenül figyelembe kell venni a fajtaváltást is. A jonatán mellett igen elterjedt fajtává vált az utóbbi években a starking. Fel­méréseink alapján elmondható, hogy a vértetű a starking fákat fokozottabb mértékben károsít­ja, mint a jonatánt. Szorosan összefüggő kérdés a fajtával a metszési mód is. A két fajta más-más metszési módot köve­tel. A starking nagy növekedési erélyét gyakran még fokozzuk az erőteljes visszametszéssel. A visz- szametszések után növekvő buja, laza szövetű hajtások jó táptala­jul szolgálnak a kártevőnek. A fűrésszel történő ritkítás után ej­tett nagy felületű sebeket sem ápoljuk le minden esetben szak­szerűen. Ezeken a sebhelyeken nem csak a vértetű, de az alma- faszitkár, különböző gombák, s az ezek által erősen megbetegí- tett ágrészeken később a szúbo- garak is megtelepednek. A külön­böző okokból megtelepedett vér- tetvek a legtöbb gyümölcsösben a nyár folyamán nyugodtan sza­porodhatnak tovább, hiszen a sűrű lombkorona miatt a permet- lé nem minden esetben jut el a törzsekhez és vázágakhoz. Kísérleteink során azt vizsgál­tuk, hogy tavasszal és ősszel (szüret után) hogyan hatnak a különböző készítmények a kár­tevő ellen. Ezekben az időszakok­ban ugyanis még (vagy már) nem annyira zárt a lombkorona, mint a nyári időszakban. A permetezéseket április és októ­ber hónapokban végeztük el. A házikertekben is alkalmazható készítmények: közül az Ágról- (1,0), a Plrimor . -50 DP . (0,0S%),‘ a Bi 58 EC~Tö?l%Ir -a/ Sjifltforr -4a WP (0,25%) Nonit (0Ä, azf Unifosz 50 EC (0,15%) és a’z An-f thio 33 EC (0,1%) bizonyult meg-t felelőnek a kártevő ellen. Tehát rendelkezésünkre állnak megfelelő készítmények. Ezeket úgy kell kijuttatni, hogy a vér- tetű telepekre megfelelő meny- nyiségű permetlé jusson. Ezt ta­vasszal tudjuk csak minden ne­hézség nélkül megvalósítani. A nyár folyamán ki jutatott inszek- ticidek nem hatnak kellő mérték­ben a vértetű ellen, ugyanakkor a mozgékonyabb parazitákat, ra­gadozókat elpusztítják. Az őszi kezeléseknek technikai akadá­lyai lehetnek. Nem biztos, hogy a szüret befejeztével az időjárás még kedvező a permetezések végrehajtásához. A vértetű elleni védekezésre a következőket ja­vasoljuk: — Fokozott gondot kell fordítani a metszésre és seb­kezelésre. — Tavasszal, a „gyap- jusodás” megindulásakor — ami általában kifejlett zöldbimbós ál­lapotra esik — védekezzünk első ízben a kártevő ellen. — Virág­zás után követlenül — a parazi­ták és ragadozók hasznos tevé­kenységének időszakában — ha erős vértetű-fertőzöttség lép fel a Pirimor 50 DP-t vagy az Uni­fosz 50 EC-t alkalmazzuk. Ezek a készítmények kevésbé pusztítják a hasznos élőlényeket. —* A nyár folyamán igyekezzünk minél jobb permetlé fedettséget biztosí­tani a törzsön és a vázágakon is. — Igen erős fertőzöttség esetén a szüret utáni permetezéssel a telelőre vonuló népességet tize­delhetjük meg. összefoglalva elmondható, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani erre a kártevőre, mint eddig tettük. Akkor tudunk a vértetű ellen sikeresen védekez­ni, ha a környezetkímélő vegy­szeres védekezést összekapcsol­juk a helyes mechanikai véde­kezéssel (metszés, faápolás). Molnár Józsefné dr. megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Új órpafajták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents