Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

2 K eiet-Magyarország 1-982. június 6. Strandon Két fogoly — Drakula-történet Filmmúzeumi sorozat a mozikban Tavaly nagy sikere volt a filrnmúzeumi sorozatnak me­gyénkben. A moziüzemi vál­lalat ezért hasonlóan emléke­zetesnek ígérkező összeállí­tást enged útjára az idei nyá­ron. Tizennégy filmslágert mutatnak be június 25-től Nyíregyházán, Vásárosna- ményban, Záhonyban, Máté­szalkán, -Fehérgyarmaton, Nyírbátorban és Nagykálló- ban. A Krúdy moziban és a mátészalkai filmszínházban két-két előadásra, a többi he­lyen egy-egy előadásra vált­hatnak jegyet a nézők. Nyíregyházán pénteken­ként 18 és 20 órakor kezdőd­nek majd a filmmúzeumi vetítések. Végigtekintve a sorozaton, látható a szerve­zők szándéka: a nyári hóna­pokra könnyed, de tartalmas szórakozást kívánnak nyúj­tani a mozilátogatóknak. Olyan alkotásokat válogattak össze, melyek többségét még nem láthatta a közönség. A sort a tragikusan elhunyt olasz rendező, Pasolini Oidi- pusz király című filmje nyit­ja. Ezenkívül még két filmje — a Canterbury mesék és a Dekameron — került be a sorozatba. Minden idők legnagyobb kasszasikerű westernje, a Butch Cassidy és Sundance Kid című amerikai film nyá­ron a megyében indul „hódí­tó körútra”. A két főszerep­lőt, Paul Newman-t és Ro­bert Redford-ot az A nagy balhé című filmben láthatta együtt a közönség. Egy má­sik vadnyugati témájú alko­tás; a Bonnie és Clyde a ta­valyi filmmúzeumi sorozat­ban igen népszerűnek bizo­nyult, ezért ismét műsorra tűzik. Bizonyára az idősebbekre gondoltak a sorozat összeál­lítói akkor, amikor a régi magyar filmek közül kivá­lasztották a Két fogoly és a Kölcsönkért kastély című filmeket. Az előbbi Zilahy Lajos művéből készült. Egy fordulatokban gazdag, tra­gikus szerelem története, me­lyet átsző az első világhábo­rú. A két főszereplő Bajor Gizi és Jávor Pál. Alakításuk emeli az átlag fölé a filmet. Mint ahogy hasonló mondha­tó el a Kölcsönkért kastély­ról, melyet a főszereplő Ka­bos Gyula mentett meg a fe­ledéstől. Az archív filmklubok kö­zönségén kívül most azok is megnézhetik a Persona című svéd filmet, akik szeretik Ingmar Bergman rendezéseit. Az 1974-ben készült amerikai film A rock nagy évtizede a fiatalok körében számíthat érdeklődésre. G. Lucas, a Csillagok háborúja rendezője ebben az alkotásában az öt­venes évek Amerikáját ele­venítette meg, melyben Elvis Presley dalai születtek. A ki­váló film képei és dalai bizo­nyára sokáig megmaradnak a nézők emlékezetében. Az egzotikus filmek kedve­lőinek is tartogat csemegét a filmmúzeumi sorozat. „Nos- feratu, a vámpír” rémtörté­net. Drakula, a horrorfilmek félelmetes, vérszívó hőse kel benne életre. A Véres trón című filmet Kurosawa ren­dezte. Ez a látványos és el­gondolkoztató történelmi film a japán filmművészet egyik legkiemelkedőbb da­rabja. A június 25-én kezdő­dő filmmúzeumi sorozat rész­letes programjáról műsorfü­zet készül. Bábkészítés, strandolás, kirándulás Nyit a napközis tábor Negyedik alkalommal fo­gadja Sóstón a nyári napkö­zis tábor az általános iskolá­sokat. Az utolsó tanítási nap után — június 11-étől — még az iskola szervezi meg a felügyeletet igénylő gyere­keknek a napközit. Június 28-án pedig már a sóstói tá­bor fdgadja az alsós és fel­sős csoportokat. Nem véletlenül népszerű ez a tábor a szülők és a gye­rekek közt. Évekkel ezelőtt sajnáltuk az iskola padjai közt sínylődő gyerekeket, akik még a vakáció alatt is kénytelenek bejárni az isko­lába. A sóstói tábor azonban felér egy nyaralással. A ker­ti játékok közt sok hinta, li­bikóka várja a mozgásra áhí­tozó gyerekeket. A szabad­idős-foglalkozásokhoz kiegé­szítették a szobai játékokat; sakk, kártya, társasjátékok közt válogathatnak, ha az idő a szobába kényszeríti őket. Az iáén minden bizonnyal meghaladja a táborlakók lét­száma a szokásos háromszá­zat, mivel az NYVSSC nem szervez sportnapközit, így aki úszni, vagy futni akart a nyáron, most biztosan a nyá­ri napközis tábor lakója lesz. A tábor területén lévő sportpályát bitumennel ta­karták le, így jó idő esetén egész nap egészséges, tiszta levegőn sportolhatnak, játsz­hatnak a táborozok. A napközis táborba a nyír­egyházi iskolák mindegyiké­ből jelentkeznek a tanulók. A szokásokhoz híven, a város több pontján alakítják ki a gyülekezési körzeteket, ahon­nan pedagógus felügyelete mellett indulnak Sóstóra. A programokról csak annyit: a sóstói parkerdő zegét-zugát bejárják, s amit egynapos ki­rándulás keretében megnéz­hetnek, arra sort kerítenek a nyári hónapokban. Ha az idő­járás nem kedvez a szabad­téri programoknak, bábozás­sal, bábkészítéssel, vetélke­dőkkel, gyermekszínházzal, filmvetítéssel teszik változa­tossá nekik a táborozást. A foglalkozásaikat a város köz­művelődési intézményeiben dolgozó, felkért előadók tartják. Ízes falatokról az Alföldi Vendéglátó Vállalat gondos­kodik. A napközis tábor mel­lett 60 úttörő cseretáborozá­sára kerül sor folyamatosan. Már gondolkoznak a tábor bővítéséről: a nyár folyamán egy faházzal gyarapszik a lé­tesítmény. (t. k.) A KÖJÁL tanácsai Mialan lyár - veszélyekkel Fasírt helyett zsíros kenyér Itt a nyár, mikor sokkal szabadabban, gondatalanab- bul élünk, mint máskor. Ki­rándulunk, strandolunk, jó­kat eszünk-iszunk, s közben meg sem fordul a fejünkben, hogy a vakáció nemcsak örö­möket nyújt, de veszélyeket is rejteget. Ezért kértünk ta­nácsot a KÖJÁL-tól. Kánikulában fürdésre csá­bítanak a tavak, folyók. Fü­rödni viszont csak a kijelölt helyen lehet, ahol a víz tisz­tasága, összetétele, s a meder formája egyaránt alkalmas a fürdőzésre. Felhevült testtel még a strandon is veszélyes vízbe ugrani. A hirtelen hő­mérsékletváltozás sokkot okozhat. Megbénulnak az izmok, megáll a szív — s ilyenkor mit sem ér, ha az áldozat kitűnő úszó. Mivel nyáron erősen izzadunk, s jobban tapad testünkre a pi­szok, nemcsak a magunk, de a többi strandoló egészsége védelmében is fontos, hogy mielőtt megmártózunk a me­dencében, zuhanyozzunk le. Csínján kell bánni a na­pozással is. A tűző napsütés könnyen felégeti a bőrt, sőt Rossz anyag, hanyag munka Szakértői vélemény az újfehértói művelődési ház összedőlésének okairól A hír, amelyik 1980. novem­ber 20-án vált ismertté, min­denkit megdöbbentett: össze­dőlt az újfehértói művelődési ház, s csupán perceken mú­lott, hogy a tragédia nem ak­kor történt, amikor a nagy terem zsúfolásig tele volt, ha­nem akkor, amikor két ese­mény között éppen szellőz­tettek. A szerencsésnek ne­vezhető baleset után szakér­tők kezdték vizsgálni: mi okozta az épület összedőlését. A vizsgálat hosszúra nyúlt, csaknem másfél év után a napokban készült el a véle­mény. A szakértők azt állapították meg, hogy a művelődési ház acél rácsos tartószerkezete részben a tervtől eltérő anyag­felhasználás, részben a gon­datlan, hanyag hegesztés miatt dőlt össze. A szerkezet az elkészítés első percétől bizonytalan állapotban volt, tulajdonképpen bármikor be­következhetett volna a tragé­dia. Hogy mégis 1980-ban dőlt össze a művelődési ház, köz­rejátszott az utólagos rábe- tonozás és az ismételt tető- szigetelés, de ez csak közvet­ve tekinthető kiváltó oknak. A szakértői vélemény szerint ugyanis ennek elmaradása esetén is beomlott volna a művelődési ház tetőszerkeze­te. Az épületkár mai árakon számolva 15 millió, ennyibe kerülne az eredeti állapot visszaállítása. A most folyó munkák azonban legalább 20 milliót igényelnek, mert nem­csak helyreállítást végeznek, hanem korszerűsítik is. A kárért alapvetően a SZA- ÉV, mint kivitelező okolha­tó, hiszen a hegesztés hanyag végzése a vállalat lelkén szá­rad, de a Beruházási Vállalat sem vétlen, hiszen a műszaki ellenőrnek észre kellett volna venni, hogy az acél minősé­ge sem jó és a szerelvények méretei sem feleltek meg az előírásoknak. Ha kisebb mér­tékben is, de megállapítható a tervezők és a rábetonozást végző újfehértói ktsz felelős­sége is. Hogy az újfehértói művelő­dési ház felépítése után több mint tíz évvel büntetőjogilag felelősségre vonható-e valaki, azt az ügyészség flönti el, a kárért azonban rossz mun­kát végzőknek mindenképp felelniük kell. B. J. Tovább hódít a füstölt áru Ősztől hurka Vállajról A recept most sem titok, bárki megpróbálhatja. A só­zott sonkát, csülköt, szalon­nát érlelő kádba kell tenni, foghagymás páclével alapo­san meglocsolni. Azután pi­hentetni, s következhet á füs­tölés. Akik a leírtak szerint jártak el, töredelmesen meg­váltották: hiába minden, az így készített szalonna még­sem olyan ízű, mint a válla- ji. Mert a vállaji „füstölt cso­da” továbbra is utánozhatat­lan, s egyre kedveltebb. Nemcsak az ínyencek ke­resik a vállaji II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet tör­pe húsüzemében készülő kol­bászt, csemege- és császár- szalonnát, sonkát. Mátészal­kán és Nyíregyházán értéke­sítik a sajátos ízű füstölt élelmiszert. Az elmúlt évben 761 sertés szenvedett ki idejekorán a feldolgozóban a hentesek ke­zei között. A több mázsa kol­bászt, sonkát rögtön elkap­kodták. A jelenlegi mennyi­ségnél jóval többre is akad­na vevő. Nyíregyházára a Kelet Áruház csemege osz­tályára hetente egyszer szál­lítanak füstölt árut Vállajról, és háromszor érkezik ugyan­onnan friss belszerv. Alkal­manként közel mázsányi máj, tüdő, vese, láb és fej. A vál­laji tsz mátészalkai boltjába hetente úgyancsak egyszer visznek füstölt húsárut, ami néhány órán belül vevőre ta­lál. Az egyik legkedveltebb termékből, a kolbászból az idén az első néhány hónap­ban összesen huszonkilenc mázsa került a családok asz­talára. A lakosság összhúsfo- gyasztását tekintve sem túl nagy mennyiséggel nem elé­gedettek a vállajiak, mert el­marad a tavalyitól. Bővítés­re vár a tsz húsfeldolgozója. Erre még az idén nyáron sor , kerül. Üjabb helyiséget ala­kítanak ki, ahol a tervek sze­rint már az idén ősztől hur­kát is készítenek. Vajon a vé­res és májas Hurka szintén vállaji specialitást ígér? A meghatározott technológiai eljárás miatt nehezebb lesz megtalálni az egyedi ízt, de bizonyára az ínyenceket sem éri majd csalódás. K. G. bekövetkezhet a napszúrás is, aminek súlyos következmé­nyei lehetnek. Nyáron az átlagosnál több gondot kell fordítani a táp­lálkozásra. Mivel nagy me­legben 6—800 kalóriával ke­vesebbet igényel a szokásos­nál a szervezet, együnk sok frissen mosott (!) gyümölcsöt, zöldséget. A tejes, tojásos éte­leket fogyasszuk el az elké­szítés napján — még akkor is ha hűtőszekrényben tárol­juk. Mivel kiránduláskor a hűtés szinte megoldhatatlan, romlandó élelmiszereket ne vigyünk magunkkal. Ezek kö­zé tartozik — a köztudottól eltérően — a rántotthús és a fasirt is. Ezek helyett csoma­goljunk natúr sülthúst, grill­csirkét, konzervet, zsíros ke­nyeret. Mivel nyáron sok hőt veszít a szervezet, a túrázó „nomádok” felszereléséből nem hiányozhat a termosz, a kulacs friss vízzel vagy te­ával megtöltve. Nem érde­mes az egészséget kockáztat­ni azzal, hogy elhagyott, fú­róit kutak vizéből Iszunk. Különösen vigyázzunk a cse­csemőkre és a kisgyerekekre, akiknek az átlagosnál jóval nagyobb a vízigényük. Ha nem kapnak elég folyadékot, pár óra alatt kiszáradhatnak. Nem szabad elfeledkezni a személyi higiénéről sem. A rendszeres kézmosás, zuha­nyozás egyrészt megvéd a bőrfertőzésektől, másrészt jó közérzetet nyújt. Végül egy jó tanács a kis­termelőknek : permetezett gyümölcsöket, zöldségeket csak a kötelező várakozási idő letelte után árusítsanak. Valamennyiünk egészsége védelmében! „Lökd Ide » sört...” (J. L.) Heti bosszúságunk Kerülés Milyen az élet! Egy hete azon füstölögtem: miért zár­nak le a járművek elől for­galmas utat gyermeknap ürü­gyén egy vállalat reklámcél­jai miatt, most meg majdcsak az ellenkezője adott tollat a kezembe. Néztem a héten órá­kon át, hogyan képesek Nyír­egyházán a Kossuth tér felől érkező autók a Bethlen utcán kikerülni az úttest közepén elhelyezett kis négyzet alakú elterelő „kalitkákat”, amikor ezek nélkül is épp elég ki- centizni a helyet a lebontott 2-es iskolát eltakaró korlát miatt. Pótkocsit vontató hosszú te­herautók vártak, mikor jött szembe egy udvarias valaki, aki szlalomozni hagyta őket, s közben gondolkodhattak: miért szabad egyszerre egy útszakaszon két közlekedési akadályt is állítani, vagy sza­badjon akár hármat is ösz- szehangolni, csak tereljék el onnan a forgalmat, s akkor az úttesten dolgozóknak sem kell balesettől tartani, ők is gyorsabban haladhatnak. Nem úgy, mint azok a jár­művek, amelyek a Kossuth utcán szeretnének továbbjut­ni, amikor négy-öt távolsági busz, esetleg még egy 8-as járat is épp utasokat vesz fel, s több száz méternyi hely lenne elegendő kikerülésük­höz. Am szembe állandóan jönnek a járművek, a megál­lásra kárhoztatott kocsik pe­dig percekig feladják a lec­két az amúgy is forgalmas Rákóczi utcán közlekedőknek. Ettől már csak az Északi te­mető oldalánál lévő buszmeg­álló, illetve hát inkább a bu­szokról leszálló felnőttek és gyerekek okoznak több bosz- szúságot, akik felfestett osz- tályozót és záróvonalat fi­gyelmen kívül hagyva men­nek keresztül-kasul a többsá­vos úton, hiszen az autó — ha még tud — úgyis megáll, a gyalogosátkelő pedig szerin­tük nyilván csak azért van, mert úgy szép az a szürke út, ha itt-ott fehér csíkok látsza­nak rajta. Talán ilyesmik ellen is ér­demes lenne kifundálni vala­mit. Bár az isten se tudja, hogy az elterelő kalitkát, az álló buszt, a szabálytalankodó gyalogost, vagy a megszünte­tésükre kínálkozó lehetőséget nehezebb-e kikerülni? B. J. Mellesleg Kánikula volt, tavaszi kánikula szinte az egész elmúlt héten. Akik körömszakadtáig állították, hogy a tavaszi tél után már nemigen tud újat produkálni az időjárás, azok most kény­telenek voltak tudomásul ven- ni, hogy ők sem csalhatatla­nok és tévedni emberi dolog. Hosszú sorok kígyóztak a fagylaltárusító helyeknél, je- lezvén, hogy nemcsak az előbb említett embereket, banem a fagylaltárusokat is meglepte a tikkasztó meleg, különben a város több pontján árulták volna a hűsítő gömböket. A forrósághoz kapcsolódott az a röpke beszélgetés, me­lyet szükebb pátriánk egyik elnyűhetetlen tanácstagjával folytattam a Nyírfa előtt, kö­rülbelül 40 Celsius-fok meleg­ben. Mondta, szedi a lábát, siet a söriparhoz, rácsapni az asztalra, mert ahol ő lakik, a városszélen, ott találni az egyik legrendesebb boltost, aki viszont ennek ellenére alig kap egy csepp sört hét­számra, pedig mindig rendel, ö maga nem sörivó, de a kör­zetében már többen szóltak, hogy ezt csak el tudja intéz­ni... Mellesleg, egy rejtélyes kér­désre kezdett rávilágítani az én kis szenátorom. Arra tud­niillik, hogy előttem máig ta­lány, • miért van az, hogy egyik boltban bőséges a vá­laszték, a másikban meg üre­sek a polcok. Miért van az például, hogy az egyik üzlet­ben állandóan van magyar sör, de a külföldiből is talál­ni választékot, ugyanakkor a másik boltban csak a két ke­zét tárja szét az eladó. Mi­ként lehet, hogy a tegnap még kisker. boltban — ha bér­be adják, egy csapásra minden van? Még nem tudom, milyen eredménnyel járt az említett tanácstag, de gyanítom, hogy ez a sör probléma valamiféle összefüggésben van az asztal­ra csapással. Vagyis: aki az asztalra csap, annak többször küldenek, aki nem csap, an­nak csak fityiszt mutatnak. A rossz nyelvek szerint az én következtetésem teljesen hibás, mert nem az asztalra kell itt csapni, hanem szépen mosolyogni a szállítókra, így hálálni meg a fáradtságukat. Persze, a köszönet másképp is kinyilvánítható. Szerintem ebből egy szó sem igaz.. . . (angyal)

Next

/
Thumbnails
Contents