Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-04 / 129. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. június 4. /---------------------------------------\ I versailles-i csúcstalálkozó elitt M a este kezdődik meg a versailles-i kastélyban az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Olaszország, Nagy-Britannia és az NSZK vezetőinek csúcstalálkozója, amelyen a Közös Piac bizottságának elnöke, Gaston Thorn is részt vesz. A csúcstalálkozón Mitterrand elnök hosszabb referátumban fogja elemezni a nemzetközi gazdasági helyzetet és javaslatokat tesz, hogy kijuthassanak az egyre súlyosbodó válságból. A francia álláspont alap- gondolatát az elnök már kifejezésre juttatta szerdán Genfben. Rámutatott a növekvő munkanélküliség veszélyeire. Francia elképzelés szerint az elmúlt évek zűrzavara után ismét szilárdabb alapokra kell helyezni a nemzetközi pénzügyi rendszert, mégpedig úgy, hogy szoros kapcsolatot létesítenek a dollár, a jen és az ecu (a közös piaci elszámolási egység) között. A konferencia másik fontos témája a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok kérdése lesz s az előzetes amerikai nyilatkozatok alapján Párizsban arra számítanak, hogy Reagan elnök erőteljesen sürgetni fogja a kelet—nyugati kereskedelem fejlesztését szolgáló hitelek korlátozását s annak megakadályozását, hogy szocialista országok számára eladjanak Washington által „stratégiai fontosságúnak’ minősitett technológiákat. A konferencián szó lesz a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok kapcsolatairól — az „észak—dél vi szony” problémáiról — is s francia részről előzetesen azt hangoztatják, hogy Mit terrand elnök síkra fog szállni a fejlődő országok érdekei mellett, A versailles-i kastélyban ünnepélyes külsőségek között megrendezendő konferencia előtt a francia kommentátorok általában inte nek a túlzott várakozások tói s rámutatnak arra: a legutóbbi amerikai nyilatkozatok alapján nem lehet arra számítani, hogy Washington lényegesen módosi taná eddigi gazdaságpoliti káját. Todor Zsivkov Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke csütörtökön munkalátogatásra Bécsbe érkezett. Kíséretében van Petr Mladenov külügyminiszter, Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter és több más hivatalos személyiség is. A kétnapos látogatás során Zsivkov Rudolf Kirchschläger osztrák államfővel és Bruno Kreisky kancellárral találkozik. A megbeszélések középpontjában a kétoldalú kapcsolatok felmérése áll majd, de szóba kerül néhány időszerű nemzetközi kérdés is. Todor Zsivkov osztrák vendéglátóival a tervek szerint hosszú lejáratú programot ír alá, amely a kétoldalú gazdasági, ipari és tudományosműszaki együttműködés ki- szélesítését és elmélyítését irányozza elő. Befejeződlek a szovjetcsehszlovák tárgyalások Befejezte moszkvai látogatását és Uljanovszkba, Lenin szülővárosába utazott a Gus- táv Husák vezette csehszlovák párt- és állami küldöttség. A delegációt Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők búcsúztatták a moszkvai repülőtéren. A csehszlovák küldöttség kedden tárgyalt a Szovjetunió párt- és állami vezetőivel. A CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezetésével a csehszlovák küldöttség rövid látogatást tesz Uljanovszkban és pénteken tér vissza Prágába. Gustáv Husáknak elutazása előtt, csütörtökön nyújtották át a Szovjet Tudományos Akadémia által adományozott Marx Károly-aranyér- met. Gustáv Husákot és a csehszlovák párt- és állami küldöttséget ünnepélyesen, katonai tiszteletadással búcsúztatták Moszkvában. (Folytatás az 1. oldalról) elégedettek lennénk, ha ilyenek lennének az országos termésátlagok. Erich Honecker ezt követői en arról érdeklődött, hogy a kiterjedt, korszerű gépparkkal dolgozó gazdasági járművei, kombájnai mennyi üzemanyagot emésztenek fel. Vendéglátói erre válaszolva elmondták: a benzin- és az olajárak emelkedése mind szigorúbb takarékosságra ösztönzik a tsz-t, ennek egyik eszközeként valamennyi munkagépre teljesítmény- és fogyasztásmérő műszert szereltek fel, így pontosan és személyreszóló az ellenőrzés. Ezután a termelőszövetkezet szárítóüzemében folytatódott a program, ahol a bábolnai technológia alapján készült a szárítótorony, és a forró levegős nedvességelvonó berendezés évi 15 ezer tonna gabonát készít elő tárolásra és további feldolgozásra, A telephez 8—9 ezer tonna évi teljesítményű keverőüzem is csatlakozik. Az utóbbiban előállított tápokat elsősorban a tsz saját állatállományának hizlalására hasznosítja, de jut belőle elegendő a háztáji gazdaságoknak is. A Fejér megyei pártbizottság és a megyei tanács a program végeztével ebédet adott az NDK párt- és kormányküldöttségének tiszteletére. Az ebéden Boór Ferenc mondott üdvözlő szavakat, majd Willi Stoph, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke köszönte meg az élményekben, tapasztalatokban gazdag programot a vendéglátóknak. Az NDK párt- és kormány- küldöttségének tagjai délután Budapesten a magyar tárgyalócsoport résztvevőivel folytattak megbeszéléseket. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Willi Stoph-fal, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjával, a minisztertanács elnökével találkozott. A delegáció este a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát tekintette meg a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. TENGERJOG Közös kincs, vagy szabad préda? Csaknem kilencéves tárgyalássorozatra volt szükség, hogy az ENSZ III. tengerjogi konferenciája befejezze munkáját. A szakemberek sokszor gúnyosan — és találóan tengeri kígyóhoz hasonlították a New Yorkban, Cara- casban és Genfben felváltva ülésező, elhúzódó értekezletet, amelyen mintegy 150 ország vett részt. A küldöttségek végül most a közelmúltban szavazták meg a terjedelmes, 320 pontból, számos függelékből és határozatból álló szerződést. A tárgyalás nehézkessége két fő tényezővel magyarázható. A tengerjogi kérdések bonyolultak, a konvencióba bevont problémák sokrétűek. Ez érthető, hiszen a tengerek hovatartozása, a hajózás és a halászat szabályozása számtalan gazdasági, politikai és kereskedelmi érdeket érint. Az elmúlt években pedig mindehhez járult egy újabb: a tengerfenék kincseinek kiaknázása. A nehezen született konvenció jónéhány létfontosságú kérdés dzsungelében teremt rendet. Megszabja a parti vizek határát — 12 tengeri mérföldben, azaz körülbelül 22 kilométerben — s emellett 200 tengeri mérföl- des úgynevezett „kizárólagos gazdasági övezetre” jogosítja a partmenti államokat. Hogy ez mennyire lényeges: gondoljunk csak a felségvizek önkényes értelmezésére, vagy a halászati háborúskodásokra. Kiemelendők a szabad hajózás jogáról, a tengerszorosokon való áthaladásról, a nyílt tengereken való halászatról, a szárazföldi talapzat behatárolásáról, s a környezetvédelemről alkotott cikkelyek. E rendelkezések jórésze kompromisszumos jellegű, például az érinEgyre nagyobb szerepet játszanak a korszerű tengeri kőolaj- fúrótornyok (képünkön), ám a szakértők szerint nemsokára megindul más ásványkincsek mélytengeri bányászata is. (Fotó — TASZSZ) tett országok hatáskörébe utalja a megegyezést ott, ahol a partok túl közel vannak egymáshoz. Említésre érdemes az egyezmény kedvező intézkedése a nem tengerparti államok érdekében. Ez az országcsoport — köztük hazánk — bizonyos előjogokat élvezhet más államok gazdasági övezetében, s biztosított számukra a tengerhez való kijutás joga. A konvenció kidolgozását megnehezítő másik ok a tengerfenéken űzött bányászat problémája volt. Az éles viták jelzik: a kérdés jelentősége egyre növekszik, párhuzamosan azzal a felismeréssel, hogy mily óriási élelmiszer-, fém- energiahordozó- és ásványkincstartalékok találhatók a Föld kétharmadát borító víz alatt — pontosabban a tengerek és az óceánok nemzeti jog alá nem eső részén. Az alapkérdés tehát így hangzott: ki rendelkezhet e kincsekkel, hogyan, milyen feltételekkel aknázhatók ki? Napjainkban jórészt még csak kőolajbányászat folyik egyes kontinentális talpazatokon, de viszonylag rövid időn belül sor kerülhet a tengerfenék mangán-, vas-, réz-, kobalt- és nikkeltartalmú rögeinek kibányászására. Érzékeltetésül: becslés szerint a tenger mélyének rézkészletei tizenötször, a nikkelkészletek ezerötszázszor, a mangánkészletek pedig négyezerszer nagyobbak a szárazföldi lelőhelyekénél! Az ENSZ már 1970-ben „az emberiség közös kincsének” nyilvánította a nyílt tengerek gazdagságát. Viszont egyelőre csupán a legfejletteb tőkeerős államok vállalkozhatnak a korszerű technológiát, roppant •beruházást igénylő kiaknázásra. A fejlődő országok érdekeinek védelmére ezért a tengerjogi értekezleten egy nemzetközi szervezet,, a Tengerfenék Hatóság létrehozásáról döntöttek. Ez szabályozná a kutatást, a feltárást, döntene a kitermelésről saját vállalata révén, illetve a magánvállalkozások bevonásával, amelyek bérleti díj fizetésére, s technológiaátadásra lennének kötelesek. E feltételrendszer nagyjából már tavaly kialakult, s a tervezetet mintegy száz ország támogatta. Az egyezmény elfogadása azonban még egy évet késett az Egyesült Államok visszakozása miatt. A Reagan-adminiszt- ráció a bányaipari óriásmonopóliumok nyomására felül akarta vizsgálni azokat a cikkelyeket, amelyeket a „szabad kutatás és kiaknázás” — sarkosan fogalmazva: a „szabad préda” — szempontjából sérelmesnek talált, Az amerikai delegáció negyven oldalas módosítási javaslatlistával tért vissza márciusban az új ülésszakra, veszélyeztetve ezzel az egész, kényes egyensúlyon alapuló szerződést. Ám a harmadik világ döntő többségben levő államai közölték: alapvető változtatásról szó sem lehet, s az idén mindenképp — akár Washington nélkül is — befejezik a munkát. A végső voksolás kimenetele nem lehetett kétséges. Az USA-t alig néhány állam támogatta. Á dokumentumot az év végéig kell hivatalosan aláírni Caracasban, életbe pedig akkor lép, ha már legalább hatvan állam ratifikálta. Jócskán maradt azonban kérdőjel a gyakorlat, a végrehajtás, mindenekelőtt a Tengerfenék Hatóság működése és irányítása körül. Szegő Gábor
