Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-30 / 151. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. június 30. Újabb 32 lakást ad át a közeljövőben a SZAÉV Nyírbátor központjában. (E. E. felv.) Ki mit árulhat? gáltató és javító ipari tévéVÁSÁR ÉS PIAC Egy asszony a Sóhordó utcából Gyerekkorom egyik legnagyobb eseménye minden évben az országos vásár volt. Azon a napon nem vittek kapálni, nem kellett korán kelni, s órákig bámultuk a színes kavalkádot, hajtottuk a körhintát, hogy egyszer in- fyen beleülhessünk, s ha volt egy forintunk, vettünk érte mézeslovat. Hogy milyen va- ázsa van ma egy ilyen nagy- v .'sárnak, nem tudom, de azt íem nehéz kitalálni, hogy nőst is sok embernek — vemnek és eladónak — jelent eseményt a vásár, a piac. .lét éve, nem sokkal a város*! válás után szabályozta rendeletben a nyírbátori tanács a vásár és a piac működésének rendjét. Azóta sok változás történt. Nemcsak a zöldség, a gyümölcs ára emelkedett, hanem a piac fenntartásának költsége, s a városiasodással egyszerre, a kertek megszűnésével, a többszintes lakások számának növekedésével egyenes arányban egyre többen válnak vásárlóvá is. Ezek miatt volt Akinek nincs lakása, az érdekli legjobban, hol és mikor építenek, akinek pedig van, ráadásul a város valamelyik központi részén, arra kíváncsi: hol bontanak, mert esetleg az ő háza is a város- fejlesztés áldozata lesz. Nyírbátorban ezekben a hetek- ben-hónapokban több helyen is megkezdődtek, illetve megkezdődnek a kisajátítások, s több családnak keil lemondani a város érdekében megszokott otthonáról, elköszönni a régi jó szomszédtól. Legnagyobb méretű a kisajátítás a Fáy-lakótelep környékén, hiszen a lakótelep bővítése, a 20 tantermes iskola, a 100 személyes óvoda nagy területet igényel. A terület 250 lakásnak ad majd helyet, épít ide a tanács bér- és szövetkezeti lakásokat, de jut hely az OTP beruházásában épülő lakásoknak is, sőt — mivel ebben az ötéves tervben meglehetősen behatároltak a lehetőségek — még a VII. ötéves időszak elején is ez a terület ad helyet a korszerű többszintes lakásoknak. Megkezdődött a múzeum melletti tó környékének kisajátítása is, mert csak így végezhetők el azok a munkák, amelyek körüljárha tóvá teszik a tavat, s remeihecélszerű a díjtételekkel együtt a rendeletet is az élethez igazítani. Természetesen nemcsak az úgynevezett nagyvásár, az országos állat- és kirakodóvásár rendjét szabályozták, hanem a heti és az alkalmi vásárokét, a járművásárét, továbbá az élelmiszer- és virágpiacét, a használtcikkpia- cét is, s azt is rögzítették, hogyha akár a József Attila utcán megtartandó vásár, akár a Fürst Sándor utcán megtartandó piac ünnepnapra esne, akkor az előző munkanapon tartják azt meg. Az érdeklődők ezután saját maguk is számon tarthatják, hogy az országos állat- és kirakodóvásárt mindig március és szeptember első csütörtökén, a heti állat- és kirakodóvásárt minden csütörtökön, a járművásárt pedig minden hónap első vasárnapján tartják meg. Szabályozták azt is, hogy a vásáron és ‘piacon vendéglátó- ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint szoltően rövid idő múltán ligetté, kedvelt pihenőhellyé válik az egész terület. Ezt szolgálja a tó kitisztítása is. Végezetül: hozzáláttak a cipőgyár melletti terület kisajátításához is, a szanálások befejezése után elkezdődik a gyár bővítése. kenység folytatható, de nem hozható forgalomba nemesfém, gyógyszer, látást javító szemüveg, tűzveszélyes robbanó és robbantószer, s természetesen semmi olyasmi, amelynek forgalomba hozatala egyéb jogszabályba ütközik. Ki árulhat a piacon? Élelmiszert és virágot a termelő, a mezőgazdasági nagyüzem alkalmazottja, tagja, vagy aki a terméket szerződéssel felvásárolta, s természetesen mindazok, akiknek erre engedélyük és a piacon elárusító helyük van. A vásárló érdekeit védi a rendeletnek az a része, amelyik rögzíti, hogy a termelők áruit a piacon akár a viszonteladók, akár az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelem csak 9 óra után vásárolhatja meg. Egészségügyi okok miatt külön helyet jelöltek ki a tej, tejtermék, a gomba, az élőállat és a virág árusítására, s újból szabályozták: miért, mennyi helypénzt kell fizetni. Még arra is ügyeltek a rendelet alkotói, hogy előírják: az áru tárolására szolgáló burkoló- és csomagolóanyag minőségének olyannak kell lenni, hogy ne befolyásolja károsan az áruk ízét, szagát és minőségét. És az is természetes, hogy gombát csak azután árulhatnak, ha a gombaszakértő látta. Aki a tanács rendeletében előírt szabályokat megszegi, vagy nem teljesíti az áruk megvédésére, illetve értékesítésére előírt feltételeket, annak az engedélyét azonnal visszavonhatják. Július közepétől; Idegenforgalmi hivatal Nyírbátorban Az utolsó négyzetmétereknek is megvan a gazdája a város főterének szép új házában: a 72 lakás földszintjére eddig beköltözött boltok és szolgáltatóhelyek mellé az épület Szabadság téri— •Zrínyi utcai csúcsába a NYlRTOURIST Idegenforgalmi Hivatal költözik. A nyitás várható időpontja július közepe, így a zenei napokra érkező vendégekről már szervezetten tudnak majd gondoskodni. A hivatal helybelieknek is egy sor szolgáltatást nyújt majd: a vasúti jegyek eladásától a valutabevaltsáig, a helyjegybeszerzéstől a szállásfoglalásig, a belföldi és külföldi társasutazások szervezéséig mindenről gondoskodnak. A szolgáltatások megszervezése azonban attól is függ, hogy a posta mikorra tudja a telex- és telefon- vbnalat bekötni. Személyi számok Még mindig van olyan lakója Nyírbátornak, akinek nincs személyi száma. Ez az állapot már nem sokáig tart, hiszen az elmúlt napokban az Állami Népességnyilvántartó Hivatal elküldte az utolsó 250 számot is. A tanács dolgozói természetesen név szerint is értesítik a személyi számok gazdáit, a tapasztalatok szerint azonban ez sem mindig vezet eredményre. Előfordul, hogy valaki csak papíron nyírbátori lakos, rég elköltözött, s így hiába küldik ki az értesítést. Van, vannak olyanok, akik csak ritkán, hét végén, esetleg még ritkábban találhatók a városban, mert munkájuk másfelé szólítja őket, ezért helyettük közeli hozzátartozójuk is átvehetik a személyi számot. Amelyik szám július 15-ig nem tálálja meg a gazdáját, azt a tanács visszaküldi a népességnyilvántartó hivatalnak, s onnan kell majd a tulajdonosnak megszerezni. De július 15. után már esetleg büntetés is jár azért, ha valakinek hiányzik igazolványából a személyi száma. N yitrai Lászlónéval a nyírbátori járási hivatal művelődésügyi osztályán, munkahelyén beszéltünk meg találkozót. Csinos, szőke energikus és kiegyensúlyozott — ez volt mindjárt a benyomásom róla, ahogy beszélgetni kezdtünk. Két évvel ezelőtt lett a nyírbátori 48-as számú választókerület tanácstagja. — A Sóhordó utca lakóit képviselem, gondjaikat a sajátomnak érzem. Örültem, amikor engem választottak, hiszen közöttük nőttem fel. Nem is volt ismeretlen előttem ez a munka, hosszú ideig az édesapám, és öt évig a férjem is volt már tanácstag. Tudtam, hogy sok erőfeszítéssel, feladattal jár, de sohasem voltam otthonülő típus. Meg is keresnek gyakran a lakók problémáikkal. Ilyen volt legutóbb az utca fiatalságának a kérése, hogy az egyik üres telken létesítsünk játszóteret. Ügy érzem választóim bíznak bennem, elismernek. Amit hiányolok gyakran, az az érdeklődésük hiánya. No, nem irántam, hanem a város élete, fejlődése, a lehetőségek, távlatok iránt. A tanácstagi beszámolókon nem eshetett szó mindenről, és nem is erőltették. Nehéz az információkat eljuttatni hozzájuk, hiszen a kertkapuban összefutva, vagy az ablakból kikönyökölve a fejlesztési alapról, városfejlesztésről aligha kérdeznek. — Amióta tanácstag vagyok, sok változás történt az utcánkban, mégsem érzem magam elégedettnek. Teljes hosszában elkészült a betonjárdánk, de az esős időben járhatatlan földút miatt még sokszor bosszankodunk. Ennek a korszerűsítése önerőből, társadalmi munkával lehetetlen. Gondunk a sze- métkihordás is, ugyanis éppen a rossz út miatt a szemeteskocsik nem tudnak az utcába bejárni. így aztán egy- re-másra feltűnnek a környéken a lopva kihordott szemétkupacok, papírhalmok. Bízom benne, hogy rövidesen megoldódik ez a problémánk is. Nyitrainé nemcsak a tanácstagok, hanem a járás fiataljainak életét is szeretné szebbé, tartalmasabbá tenni. Többször írtunk már ezen az oldalon arról, milyen szorgalmasak, városszeretők Nyírbátor lakói, hogyan segítik önzetlen munkájukkal a település fejlődését, de arról még nem, hogy milyenek a nyírbátoriak a bíró szemüvegén át, hányán és milyen bűncselekmény elkövetésével szereznek kétes hírt maguknak. Az elmúlt három év alatt a közvádas bűncselekmények számában emelkedés történt, ami a garázdaság, a súlyos testi sértés és a személyi tulajdon elleni bűncselekmények kivételével minden ügykategóriát érintett. Ha kis számban is, de emelkedés volt a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknél, több embert kellett elmarasztalni* tartás elmulasztása miatt is, mint korábban, a közlekedési bűncselekmények pedig háromszorosára emelkedtek három esztendő alatt. Mit jelent ez számokban kifejezve? Azt, hogy míg 1979-ben tíz nyírbátori lakost kellett megbüntetni társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt, addig 1981-ben már 18-at, 51-ről 80-ra emelkedett azok száma, akiket tartás elmulasztása, huszonegyről hatvankettőre, akiket közlekedési bűncselekmény miatt kellett felelősségre vonni. A személyi tulajdon elleni bűncselekmények száma 105-ről 97-re, a súlyos testi sértéseké 34-ről 31-re, a garázdaságoké 10-ről 7-re csökkent. A bírósághoz érkezett összes ügyekből a Nyírbátorban elkövetett bűncselekmények száma 33,5 százalék, meglehetősen magas. Ennek megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Nyírbátorban nagy az átmenő forgalom, sok esetben idegenek követik el a bűncselekményt, ez viszont a városi statisztikát rontja. — Tagja vagyok a Vörös- kereszt városi-járási vezetőségének és a család- és ifjúságvédelmi bizottságnak, valamint a járási hivatal ifjúsági felelőseként is sok feladat vár rám. A járás fiataljainak szabad idejét szervezzük a KISZ-bizottsággal együtt. Sok időt töltök a fiatalok között, az ifjúsági parlamentek vitái sem csak hivatalból érdekeltek^ Hét éve lett a járás tizennyolc önálló igazgatású általános iskolájának tanulmányi felügyelője. — Talán soha nem készültem még úgy a szeptemberi iskolakezdésre, évnyitóra mint 1975 nyarán — meséli mosolyogva tanfelügyelősége történetét. — Hirtelen jött a kérés, hogy dolgozzam a járási hivatalban. Ha több időm lett volna átgondolni, hogy mire vállalkozom és mitől kell megválnom, bizonyára ma is a katedrán áll- nék. Az első „iskolám” Penészleken volt. Képesítésnélküliként kezdtem a pályát. Az ott eltöltött küzdelmesnek is mondható öt év alatt lettem pedagógus papír szerint is. Azok az évek, a sokféle tapasztalat és élmény váltotta talán ki bennem a másokért való makacs tenni- akarást, kitartást. Később Nyírgelsén tanítottam, ahol életem első igazi elismerését a kiváló úttörővezető kitüntetést kaptam. Nagyon hiányzik a gyerekekkel való közvetlen kapcsolat, bár ez a tevékenység is értük van. Nagyon szép és nagyon nehéz munka, de megéri. A felnőttekkel, a tanárokkal, iskola- igazgatókkal miattuk dolgozunk ... O tthon sem pihen. A másfél és három és fél éves fiuk rengeteg foglalkozást igényelnek. Különösen most, hogy a férj egyetemi előkészítőn van egy évig. — Azért jut időm magamra is, az olvasásra, a kézimunkákra, és a kert rózsáira is. Tanulni majd csak később fogok, hogyha a férjem már elkezdte tanulmányait. Addig a házunk építkezéseit is nekem kell irányítani, építőkkel, kőművesekkel, fuvarozókkal tárgyalok, mert sok mindenhez kell érteni... Nem emelkedett a visszaeső bűnözők aránya, ami annak tudható be, hogy a bíróságnál is ér- vényesül az a jogpolitikai követelmény, amely a törvény szigorát alkalmazza a visszaeső bűnözőkkel szemben. A visszaesés megakadályozását segítették elő a hivatásos pártfogók, akik a börtönből szabadultaknak nyújtanak segítséget a munkavállaláshoz, a munkakönyvük kiváltásához és elhelyezésükhöz. A bíróság az erőszakos jellegű bűncselekmények esetén olyan ítélkezési gyakorlatot igyekszik alkalmazni, ami megfelelő visz- szatartó hatás elérésére alkalmas. Ilyen ügyekben csaknem minden esetben végrehajtható szabadságvesztést szabnak ki, s nyilván ez Is közrejátszott abban, hogy az erőszakos cselekmények száma nem növekedett, hanem csökkent. Nem panaszkodhatnak munkahiányra a polgári bírák sem, hiszen 1981-ben 221 házassági perben, 28 apaság és származás megállapítása iránti perben, 31 személyi állapotra vonatkozó egyéb perben, 137 házasságból született gyermek tartása iránti perben, 48 házasságon kívül született gyermek tartása iránti perben, öt kisajátítási kártalanítási perben, tizenhét birtokháborítási perben, ötvenkét tulajdonjoggal kapcsolatos egyéb perben, 91 szerződésen kívüli kártérítés Iránti perben és 171 kötelmi jogviszonyból eredő perben kellett dönteniük. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF A Nyírbátori ÁFÉSZ és a Szatmár Bútorgyár közösen üzemelteti azt a bútorboltot, amelyet a közelmúltban nyitottak meg Nyírbátorban. Az induló készlet meghaladta az 5 millió forintot. (E. El felv.) Napirenden a kisajátítás Lakások, gyárbővítés N. K. Büncselekménymérleg Garázdák és visszaesők
