Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. június 25. Ázsiai látogatás Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke az ország leg­magasabb állami kitüntetését, a Sekatuna-rend első fokoza­tát nyújtja át Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek. Középen: Imelda Marcos, az elnök felesége. (Kelet- Magyarország telefotó) L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénte- ■ ken fejezi be látogató körútját, amelynek során ez­úttal Burmába és a Fülöp- szigetekre látogatott el. Há­rom — múltját, hagyomá­nyait, s társadalmi-gazdasági jelenét tekintve — teljesen különböző országról van szó, amelyeket mégis összeköt egy fontos kapocs: az aggodalom az emberiség jövőjéért, ame­lyet az atomfegyverek veszé­lyeztetnek. Kapcsolataink a fejlődés nem kapitalista útját járó Burmával több évtizedre te­kintenek vissza. Losonczi Pál látogatása minden bizonnyal lökést ad az egyelőre szerény, de a távolság ellenére is perspektivikus gazdasági együttműködésnek. Ne fe­ledjük: a 32 milliós ország ásványi kincsekben gazdag, figyelemreméltó fejlesztési tervei vannak, amelyek érté­kes, de egyelőre kiaknázatlan lehetőségeket tartogatnak a magyar ipar számára is. A tárgyalásokon teljes egyetértés mutatkozott: a kapcsolatbővítés mindkét fél számára fontos, és a lehető­ségek valóraváltását segítheti a nemzetközi helyzet égető gondjainak azonos megítélé­se. Mint ismeretes, Burma külpolitikáját az aktív sem­legesség és az el nem kötele­zettség jellemzi. A Fülöp-szigetek Burmától földrajzilag és politikailag is távol esik, ám a vendégek és vendéglátók álláspontja meg­egyezik abban, hogy a politi­kai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének nem lehet aka­dálya a két ország között. Marcos elnök, a Fülöp-szige­tek államfője a vietnami há­ború tanulságainak levonása nyomán kezdett hozzá az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok fokozatos lazítá­sához. Ennek részeként lé­pett diplomáciai viszonyra az 1970-es évek elején az euró­pai szocialista országokkal, köztük hazánkkal. E gyüttműködésünk azóta perspektivikusnak ne­vezhető: a magyar gyógyszerek, vegyianyagok, izzólámpák és műszerek már­is ismertek a szigetország­ban; Magyarország mezőgaz­dasági és ipari nyersanyago­kat importál. Érdemes em­lékeztetni rá, hogy a Fülöp- szigetek része a délkelet­ázsiai gazdasági integráció­nak, amely a fejlődő világ leggyorsabban haladó or­szágcsoportjai közé tartozik. Losonczi Pál látogatása a két távoli országban láncsze­me a sok irányú magyar dip­lomáciai tevékenységnek, amelynek alapvető célja a nemzetközi béke és biztonság erősítése, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés együttélésének, a népek közötti barátságnak a szilár­dítása. Az út egyértelmű pél­dája annak, hogy ezt a még oly nagy földrajzi távolságok sem akadályozhatják. Győri Sándor Fjodor Abramov: I PH 14. Pelage ja a mezőn ment: istenem, csak részeg ember­rel ne találkozzon. Megszólít­ja. Haza vonszol ja. Még meg is verheti — régi mondás: a részeg ember kiskirálynak hiszi magát. Igaz, magát nem féltette — ő aztán nem hagy­ja magát. De mit tehet, ha a lányát bemocskolják? Pelage ja először akkor csípte rajta csintalanságon Alkát, amikor éppen ötödik osztályba járt. Télen történt, a nőnapon. Aznap éppen nagy baj érte őket — meg­betegedett a Manyka tehe­nük. Az állatorvos nem volt otthon — bement a kerület­be. Most mi lesz? Eszükbe jutott a fiatal ál­latgondozó — mégis többet ért hozzá, mint ők. Szóval, evvel a fiatal állat- gondozóval kapta rajta Pela­ge ja a lányát. Csókolóztak! A tehénistállóban. Éppen ak­kor akaszkodtak össze, ami­kor az anya kiszaladt a mos­lékért. Az még csak hagyján lett volna, ha a fiú ölelgeti Alkát, de nem úgy történt. Alka tapadt a fiúra, akár a bogáncs. Kinyújtózkodott, lábujjhegyre állt, hogy minél jobban elérje a száját, rá­adásul a két karjával a nya­kába csimpaszkodott. Ez döbbentette meg akkor olyan nagyon Pelagej át. A gondozóval rövid úton végeztek. A kerület legeldu- godtabb porfészkébe küldték — akkoriban az asszonynak még volt hatalma. De hát az édeslányát hová küldheti az ember? v Megverte, a lelkére beszélt — falra hányt borsó. Olykor­olykor mindenki behúzódik egy-egy sarokba, vagy a kert végibe, de Alkát mindig csak ott látni. Ha például Pe­lage ja most belebotlott volna a fürdő, vagy a magtár mö­gött, még csak fel se kiáltott volna meglepetésében ... A klubban csak úgy ren­gett a föld — ennyi embert nagyon régen látott együtt a falujában. És a hegyaljáról egyre újabb és újabb fiatalok jöttek. Az erdőgazdaságból, a túlpartról, a szomszédos fal­vakból, — a dél óta berregő motorcsónakok még most sem tértek pihenőre —, még a kerületből is érkeztek ven­dégek. Csendben, észrevétlenül átmászva a fakorláton, ugyanolyan csendben és ész­revétlenül a tornácra akart jutni, ott táncoltak a fiata­lok, de jól megjárta! NSZK-kormánynyilatkozat Helmut Schmidt a szovjet kereskedelem mellett BELGRÁDI SZÁMVETÉS Pártkongresszus Jugoszláviában A nyugatnémet kormány nem hajlandó kereskedelmi háborút folytatni a Szovjet­unióval, mert ez a hideghábo­rú új korszakának beköszön­téséhez vezethetne — jelen­tette ki csütörtökön a nyu­gatnémet parlamentben el­hangzott kormánynyilatkoza­tában Helmut Schimdt kancellár. A Versailles-i gazdasági és a bonni NATO-csúcstalálko- zóval, valamint Ronald Rea­gan amerikai elnök NSZK- bell látogatásával foglalkozó 'nyilatkozatában a nyugatné­met kormányfő nyomatéko­san lelszögezte: az NSZK kormánya „aggodalommal és sajnálattal” vette tudomásul az amerikai kormánynak a szovjet—nyugat-európai föld­gázcső szerződés ellen irá­nyuló legutóbbi döntését. Erre a döntésre a nyu­gat-európai szövetségesek­kel való mindenfajta ta­nácskozás nélkül került sor; az egyet jelent a nemzetközi jog megsértésé­Bécsben csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 310. tel­(Folytatás az 1. oldalról) Számot adtak az aratási felkészülésről a termelési rendszerek helyi képviselői is. Az IKR-, KITE- és a GTR- rendszerekhez tartozó üze­mekben öszesen 63 ezer hek­tár az aratni való. A termés- kilátások jók, a felkészülés megfelelő. Tavaly a mezőgazdasági üzemek 5400 hektáron vetet­tek másodnövényt. Ehhez a munkához az időjárás most kedvező, a vetőmag 10 ezer hektárra elegendő. Mivel a szálas és lédús takarmányra nagy szükség van, célszerű a még betakarítható takar­mánynövények vetése. — Nászasszony, drága nászasszony! De jó, hogy jössz! Éppen hozzád készül­tem. Hol van a ti Prokopjev- nátok? — kérdem. — Hová dugtátok? Pelage ja szerette volna széttépni a nászasszonyát, a szomszéd faluban lakó uno­katestvére feleségének nővé­rét — igazán nem volt ínyé­re, éppen most és így, ez a találkozás! Persze, mondani mást mondott, mintha a vilá­gon a legdrágább kincse ez a pityókos, kipirult arcú asz- szony lett volna. — Jó napot, jó napot, nászasszony! — köszöntötte örvendezve Pelage ja, még meg is hajolt; — Tiszteljük mink a rokonunkat. Igazán kedves vagy, hogy eszedbe jutottam, Anna Matvejevna, de igazán nem úgy festesz, mint aki hozzánk készült. Pedig nem lakunk a heted­hét országon túl. Azt hiszem, ma éjszaka mindenképpen ránk akadtál volna . . . Egyszóval mindent elmon­dott, amit ilyenkor illik, sőt még többet is, mert ez az ostoba, részeg asszony a nyakába borult, csókolgatni kezdte, aztán meg bevonszol­ta a körbe. — Nézd csak, nézd csak a lányodat! Én láttam, gyö­nyörűség ránézni. Hogy ez micsoda szépséges! Így aztán Pelage ja benyo- makodott a fiatalok közé, a részeg nászasszonya karján. Mégse kiálthat rá: „Hagyd már abba, te részeg ném- ber!” — amikor körös-körül vei és elfogadhatatlan a Kö­zös Piac tagállamai számára — mondta Schmidt. Mivel az amerikai lépés el­lentétes a Versailles-ban kö­zösen elfogadott határozattal, amely a szocialista országok­kal való kereskedelmet — ha megszigorításokkal is — a kölcsönös előnyök és a keres­kedelmi józanság alapján változatlanul követendőnek tartotta, az NSZK kormánya kitart a szerződés mellett — hangsúlyozta a kancellár. A gázszerződés hozzájárul az NSZK jobb energiaellátásá­hoz, nem vezet függőséghez, a nyugatnémet fél meg fog­ja tartani a szerződésben vál­lalt kötelezettségeit. Schmidt közölte: az NSZK nyugat-európai szövetségese­ivel együtt tárgyalásokat kezd a Reagan-kormánnyal, amelyek során rá kíván mu­tatni, hogy az amerikai dön­tés veszélyezteti Nyugat-Eu- rópa és az Egyesült Államok gazdasági együttműködését. jes ülését. A tanácskozáson felszólalt dr. Emil Keblusek csehszlovák nagykövet. A következő teljes ülést a jövő héten csütörtökön tart­ják a Hofburgban. Jövő héten már aratunk. Nem lesz könnyű a feladat, éppen ezért maximális szer­vezettségre van szükség. El kell érni, hogy a kombájno­lással egy időben történjék a szalmabetakarítás és a tarló­szántás. A mezőgazdasági üzemek nagy munkáját ke­reskedelmi és iparvállalatok aratási ügyelettel segítik. A MEZŐGÉP és AGROKER vállalat június 28-tól augusz­tus 15-ig reggel héttől, este hétig tart ügyeletet. Az ügye­let szombaton és vasárnap délután egy óráig vehető igénybe. A GMV-vel szerződ­ve a GELKA a szárítók szer­vizügyeletét látja el. ott vannak az emberek. És egy perc múlva már ő is át­ölelte a nászasszonyát. Sose hitté volna, hogy ilyen kapós ez az Alka. Antanyida Petrovnának magas iskolája van, és mit csinál? A legszélén táncol. Méghozzá az édesbátyjával toporog. A másik városi kis­asszony, az erdőkitermelő szövetkezet elnökének a lá­nya, az is tanult lány, az meg éppen semmit se csinál — petrezselymet árul, az igazat megvallva, csak néző. Az ő Alkája meg! A tánco­lok kellős közepén, a fő he­lyen. Méghozá kivel? Magá­val a túlparti komszomoltit- kárral. Kell ennél jobb vé­lemény? Hisz egy ilyen párt­ember csak nem járatja le magát — csak nem táncolna rossz lánnyal. De ez még mind semmi. Alighogy Szavvateyjev Alkát visszakíséri a lányokhoz — odamegy hozzá a tiszt. Ugyanaz, akivel nemrég lát­ták a Pjotr Ivanovics abla­kából. Fiatal, jóképű, szép szál legény. Úgy hajladozik, akár a venyige. Meg aztán hogy virít a váll-lapja — tíz lépésről is vakít. — Előtáncosok, nézz oda! Hát azért talán mégse, a nászasszony csak túlzott, nemcsak a lányát vitték táncba. Pelage ja körülné­zett. Az egész álló közönség nézte. Még a fiatalok is: Al­ka meg a tiszt három kört tett meg, és csak akkor lé­pett be a két másik pár. (Folytatjuk) H olnap ül össze a Ju­goszláv Kommunis­ták Szövetségének XII. kongresszusa. A 29- ig tartó tanácskozást más­fél éves gondos előkészí­tés előzte meg. A tanács­kozáson száznál több kommunista és munkás­párt — köztük az MSZMP —, továbbá szocialista, demokratikus, haladó párt és mozgalom képviselteti magát. A szocialista Ju­goszlávia létrejötte óta ez déli szomszédunk kommu­nistáinak első olyan or­szágos kongresszusa, ame­lyen nem vesz részt ki­magasló történelmi sze­mélyiségük, Joszip Broz Tito. Két évvel ezelőtti halála természetesen űrt hagyott maga után, nem hozott azonban változást sem a bel-, sem pedig a külpolitikai irányvonal­ban. A mostani belgrádi számvetésre így a folya­matosság jegyében kerül­het sor. Közismert, hogy a szo- sialista Jugoszlávia az el­múlt évtizedekben gyors ütemben fejlődött és köze­pesen fejlett országgá vált, ahol az egy főre ju­tó nemzeti jövedelem há­romezer dollár körül mo­zog. Az utóbbi években azonban súlyos gazdasági nehézségek jelentkeztek, ezért a kongresszus a gaz­dasági stabilizáció prob­lémáira fordítja a fő fi­gyelmet. Arra a kérdésre kell választ adnia, hogyan lehet leküzdeni a gondo­kat, megőrizni a dolgozók életszínvonalát, s biztosí­tani az előrehaladást. Az előzetes vitákban egyönte­tű állásfoglalásként ala- kult ki az a nézet, hogy tovább kell erősíteni a termelőerők társadalmi jellegét, a szocialista öni­gazgatási rendszert, fel kell tárni a szocialista építés menetében jelent­kezett társadalmi ellent­mondásokat, szilárdítani kell az ország nemzetei­nek — és nemzetiségeinek testvériségét — egységét, átfogóan elemezni a nem­zetközi helyzetet, s foly­V (Folytatás az 1. oldalról) A három űrhajós állandó rádió- és hosszú ideig tv- kapcsolatban volt Bajkonur- ral a pályára térés szakaszá­ban, folyamatosan jelentet­ték a műszerek adatait. A pályára állás után hala­déktalanul megkezdték a szükséges munkákat. A prog­ram az első körre a fedélzeti berendezések ellenőrzését, a megfelelő légelzárás felül­vizsgálatát Írja elő, a máso­dikra a rádiótechnikai eszkö­zök ellenőrzését. Ekkor a há­rom űrhajós már levetheti szkafanderét, és elfoglalhatja helyét az úgynevezett orbitá- lis egységben. Ekkorra van előirányozva a vacsora is. A harmadik körben az orientá­ciós berendezéseket kell el­lenőrizni az irányító beren­dezésekkel együtt, s a negye­dik körben, mintegy hat órá­val a rajt után kerül sor az első pályamódosításra. Az űrhajó rajtjánál jelen volt Claude Arnaud, Fran­ciaország moszkvai nagykö­vete, eljöttek a francia tudo­mányos intézmények, a CNES és más szervek képvi­selői. Ott voltak a szovjet űrhajózási program irányítói: Vlagyimir Satalov, Georgij Beregovoi, Alekszej Leonov és mások. A rajtról a hely­színről tudósítottak a Fran­cia Rádió, a televízió, az AFP hírügynökség és egyes lapok tudósítói. Egyidejű közvetítést adott erről a szovjet és a francia televí­zió is, a szovjet tévé többórás tatni az eddigi el nem kö­telezett külpolitikát. A kongresszus minden bizonnyal pontot tesz a JKSZ demokratikus cent­ralizmusa körül kialakult vitákra- Ezeket Dusán Dragoszavac, a KB elnök­ségének elnöke a követke­zőképpen összegezte: „Ju­goszlávia föderatív állam és nem lehet más. Ugyan­akkor a kommunista szö­vetség nem lehet födera­tív szervezet, hanem egy­ségesnek kell lennie, mert éppen ez biztosítja rend­szerünk egységét. Szá­munkra ezért lényegbe- vágóan fontos a demok­ratikus centralizmus, és­pedig mindkét összetevő­je. A politikai vonal kia­lakításakor növeljük a demokráciát, serkentjük a vitákat, de a határozatok végrehajtásában nélkülöz­hetetlen a fegyelem, az egység.” A legmagasabb pártfó­rum várhatóan értékeli Koszovo autonóm tarto­mány politikai-biztonsági helyzetét, amely a tavaly tavasszal és az azóta le­zajlott albán nacionalista megmozdulások, ellensé­ges akciók következtében még mindig igen bonyo­lult. Várhatóan megerősí­tik a Központi Bizottság erre vonatkozó tavalyi ha­tározatát, amely rögzítette a teljes és tartós normali­zálás érdekében megvaló­sítandó politikai és egyéb feladatokat is. Á kongresszus előké­szítésében közvetle­nül és tevékenyen részt vett az egész párt­tagság. A demokratikus vitákban minden lényeges kérdésben egységes állás­pont alakult ki. így a leg­magasabb pártfórum egyértelmű határozatokat hozhat. Gyakorlati meg­valósításukhoz pedig biz­tos alapot adnak az or­szág szocialista építésében az elmúlt évtizedekben elért valóban komoly eredmények. Márkus Gyula műsort szentel az első közös szovjet—francia űrexpedíció rajtjának. Jean-Loup Chrétien, az el­ső francia űrhajós 44 éves, nős, négy gyermeke van. Re­pülőiskolát végzett, majd va­dászrepülő, berepülő pilóta, és egy ideig Franciaország déli körzete légvédelmének parancsnokhelyettese volt. 1980 nyarán választották ki társával, Patrick Baudryval együtt űrhajósjelöltnek, 1980 szeptemberében kezdte meg a felkészülést Csillagvárosban. Kiváló képességekről tett ta­núságot, kitűnő minősítése­ket kapott mind elméleti, mind gyakorlati tárgyaiból, és nagyszerűen tudott együtt dolgozni szovjet társaival. A szovjet—francia űrexpe­díció az első alkalom arra, hogy szovjet űrhajóval nem szocialista ország űrhajósa indul útnak. A szovjet—francia együtt­működésnek a világűr békés célokat szolgáló kutatásában viszont több mint egy évtize­des, folyamatos története van: az első megállapodást még 1966-ban, csaknem pon­tosan 16 évvel ezelőtt írták alá. Az első francia űrhajós út­ja iránt igen nagy az érdek­lődés a Szovjetunióban: a rajt előtt nagyon sok távira­tot, levelet küldtek a nem­zetközi expedíció tagjainak szovjet emberek, üzemi kol­lektívák. Jó rajtot, a felada­tok sikeres végrehajtását és sima leszállást kívántak Jean-Loup Chrétiennek és két szovjet társának. Haderő-csökkentési tárgyalás Bécsben •• Ülésezett a megyei szervezési bizottság SS

Next

/
Thumbnails
Contents