Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 25. 'K'kmczAi'is 000030 Táncház, antikvár könyvvásár, gyermekműsorok Hét végi programajánlat 27-én, vasárnap 10 órakor hagyományőrző együttesek találkozója lesz a megyei és városi művelődési központ előtti téren. A találkozón 15 együttes — tánccsoport, nép­dalkor, eiterazenekar — vesz részt, hogy egész napos mű­sorral elevenítse fel megyénk és tájegységünk sok szép ha­gyományát. A találkozóval egy időben népművészeti vá­sár lesz a művelődési ház épülete körül, melyre már eddig 40 vásározó népi ipar­művész jelentkezett az or­szág minden részéről. A leg­kisebbek a Mesekert Báb­színház Vitéz László című előadását láthatják majd, a táncolni szeretőket pedig délután 5 órától szatmári táncház várja az épület keleti vége alatt. ★ Városaink művelődési há­zaiban a világbajnokság ide­jére VB-ügyeletet szerveztek, ami azt jelenti, hogy napon­ta a közvetítések végéig tar­tanak. nyitva. Általában szép­számú nézősereg gyűlik ösz- sze esténként a színes tévék előtt — hallottuk Kisvárdá- ról, Mátészalkáról és Fehér- gyarmatról. Kisvárdán egyébként nagy sikere van a várszínházi na­pok rendezvénysorozatának, melynek következő előadását június 28-án, hétfőn este fél kilenckor tartják. A békés­A megyei művelődési köz­pont galériájában a hét vé­gén is várja még a látogató­kat a VI. Nemzetközi Érem­művészeti Alkotótelep záró- kiállítása. A szabadidős tér­ben Gál Ludmilla ruhaterve­ző iparművész modelljei te­kinthetők meg. A harmadik ajánlott nyíregyházi ki­állítás pedig ma, júni­us 25-én 16 órakor nyílik Kerülő Ferenc festőművész alkotásaiból a Lenin téri ki­állító teremben. A jövő hét kulturális prog­ramjának egyik kiemelkedő eseménye lesz Debrecenben. Június 29-én 11 órakor nyit­ják meg a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem díszudvarán a VII. Országos Nyári Tárla­tot. A kiállítás megrendezésé­ben részt vállalt a Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezete is. A tár­lat anyagát az In memóriám Kodály Zoltán képzőművé­csabai társulat Ábrahám Pál: Viktória című nagyoperettjé­vel vendégszerepei megyénk­ben. A hét végén is találnak maguknak elfoglaltságot Kis­várdán, a művelődési házban a vakációzó gyerekek. Bár kötött programot nem szer­veztek, rendelkezésükre áll­nak a társasjátékok, folyó­iratok stb. Szombaton, 26-án délelőtt fél tízkor kezdődik a házban a művezetőknek meg­hirdetett kulturális vetélke­dő, Mátészalkán a debreceni Vojtina bábegyüttes szóra­koztatja a legfiatalabb kö­zönséget. A tervek szerint a közeli jövőben a szatmári vá­ros óvodáiban is bemutatja majd műsorát. Fehérgyarmaton sok meg­lepetést ígér az érdeklődők­nek az antikvár könyvvásár. Vesznek is, adnak is, ki-ki megszabadulhat egy régi könyvtől, amit esetleg valaki keres. Ugyanitt komolyzenei kazetták is gazdát cserélnek. Tiszacsécsén lesz a gyar­mati művelődési központ szervezésében a következő műsoros vasárnap. Június 27-én délután egy órától es­tig színes, tarka műsor pereg az alkalmi színpadon. Fellép a milotai cigánycsoport, a ti- szakóródi férfikar, a sonkád! eiterazenekar, a kömörői pá­vakor és a tunyogmatolcsi gyerekekből álló citeraegyüt- tes. A napot diszkó zárja. szeti pályázatra beküldött munkákból válogatták. A ki­állításra kerülő alkotásokból látható lesz, hogyan adóznak a kortárs képzőművészek a nagy magyar zeneszerző, ze­netudós és pedagógus emlé­kének. A megyénkben élő művé­szek közül hárman szerepel­nek az Országos Nyári Tár­laton. Berecz András népda­lok ihlette sorozatából az Is­tenem, istenem című képét állítják ki. Tóth Sándortól A Köröndön című kisplasztika és kétoldalas Kodály-érem, Sebestyén Sándortól a „Cso­damalom” és a „Csallóközi gyűjtések emlékére” alkotá­sok láthatók majd. A közel­jövőben Nyíregyházára költö­ző Titles Béla Pentaton I. című művével, Bényi Árpád, a tanárképző főiskola rajz tanszékének vezetője pedig két festménnyel szerepel a kiállításon, melyet július 19- ig kereshetnek fel az érdek­lődők. Ma este nyolc óra húsz perckor mutatja be a tévé megyénk egyik legjelentősebb műemlékéről, a nyírbátori református templomról ké­szült húszperces filmet. (Fo­to : Elek Emil) Fúvósok a Vajda­hunyod várban A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, valamint a Kórusok Országos Tanácsa nyári hangversenysorozatot szer­vezett, minden vasárnap délelőtt fél tizenegyes kezdettel a Vajdahunyad vár udvarán, a város­ligetben : ideális helyen az itt fellépő fúvószenekarok­nak. Legközelebb június 27- én nyíregyházi zenészek mű­sorát hallhatja a közönség, az Ifjú Gárda fúvószenekart, Tonte László vezényletével. Vége az évadnak Még két előadás van hátra, s azzal befejeződik a Móricz Zsigmond Színházban az első színházi évad. Június 25-én, pénteken este hétkor Vásá- rosnaményban mutatja be a Ma éjjel megnősülök című zenés vígjátékot. Szombaton este pedig fél hatos kezdés­sel tartják a szezon utolsó előadását. A műsoron az Ez aztán szerelem című rock­opera szerepel. A színház az évadzáró társulati ülést ma délelőtt tartja. Az „Igaz ez / II ez a szép brigádvetélkedő 2. feladatlapjának megoldása 1. A Fővárosi Vigadó 1923. no­vember 19-én Pest-Buda egyesí­tésének 50. évfordulójára rendkí- vüli filharmóniai díszhangver­senyt rendezett. Ezen a hang­versenyen Kodály melyik mű­vét mutatták be? a) 55. Zsoltár, 2. Kodály Psalmus Hungaricus című művét megszólaltató együt­tesben szerepel-e gyermekkar? b) Igen. 3. Ki ismertette meg Kodály Zoltánnal a fonográf ke­zelését? b) Vikár Béla. 4. 1937- ben Kodály előadást tartott Nyíregyházán. Mi volt az elő­adásának a címe? b) Vidéki vá­ros zeneélete. 5. Melyik Kállai kettős című művet komponálta Kodály először? b) Kállai kettős ének és zongorára. 6. Melyik in­tézmény vette fel Kodály Zoltán nevét megyénkben: a) Zenei Ta­gozatos Általános Iskola, Kis- várda. 7. A Háry János szöveg­könyvét kinek a műve alapján írták Paulini Béla és Harsányi Zsolt: b) Garay János: Az obsi­tos. 8. A Háry János c. mű egyik népdala Nagyabony mellett Majlandot is említi. Mit jelent? b) Milánó. 9. 1933-ban Milánó­ban Kodály melyik művét mu­tatták be? a) Székelyfonó. 10. Kodály több művében megszó­laltatja a cigányzenekarok egyik hangszerét, a cimbalmot. Melyik művében nem szerepel ez a hangszer? b) Galántai táncok. Kiállításokról Sebestyén Sándor Mutatványos című szobra. (E. E. felv.) * HEB MEGVIZSGÁLTA KOPOG A BETEG Áz egészségügy integrációjának tapasztalatai Eredményesebbé és haté­konyabbá vált-e az egészség­ügy! intézmények működése az integráció kialakítása óta? Időben eljut-e az orvos a be­teghez, vagy megfelelő ellá­táshoz jut-e egy várostól tá­voli településen is a beteg? Javult-e az alapellátás szín­vonala? Hogyan értékeli a la­kosság az integrációs változá­sokat? Ilyen és hasonló kér­désekre kereste a választ az elmúlt hetekben több mint száz népi ellenőr, mert kevés intézkedés váltott ki olyan vitát a lakosság körében, mint az egészségügy terüle­tén végrehajtott módosítá­sok. Még 1977-ben történt meg a megyeszékhelyen a fekvő­beteg-intézmények egyesíté­se, s ezzel megteremtették a feltételét egy szervezetileg jól felépített vezető kórház­nak. Egyesült a fehérgyar­mati kórház a mátészalkai­val, a vásárosnaményi pedig a kisvárdaival, de e két egye­sítés sok gondot okozott, így 1979 elejétől, Vásárosnamény és Fehérgyarmat várossá vá­lásával lehetőség nyílt arra, hogy az egészségügyi intéz­mények városi hatáskörbe kerüljenek. A községeket, nagyközségeket csak részben érintette az integráció, az vi­szont annál inkább: hogyan látják el műszerekkel, fel­szereléssel a körzeti orvoso­kat, s egyáltalán van-e min­den körzetben orvos? A megyei átlaglétszám nem rossz, hiszen egy orvosi kör­zetre 2000—3500 ember jut, ám van olyan hely, ahol 5— 10, néhány településen pedig 10—15 kilométert kell meg­tenni azért, hogy a beteg or­voshoz jusson. Az üres kör­zeti orvosi állás betöltése a legtöbb gondot Botpaládon, Rétközberencsen és Tarpán okozza, ahová hosszabb idő óta nincs jelentkező. Ami az alapellátás tárgyi feltételeit illeti, a városokban és a székhelyközségekben megfelelő, bár Kisvárdán az egyik körzeti orvosnak csak phonendoszkópja és vérnyo­másmérője van, egy másik­nak nincs sürgősségi orvosi táskája. URH sehol sincs, éj­jeli telefonnal sem rendelke­zik minden körzet. A hatvan körzeti orvos közül telefonon ötvennyolc érhető el, sürgős­ségi táska 16 körzetből hi­ányzik, EKG-készülék pedig 43 körzetben nincs. Milyen­nek ítéli a lakosság a körzeti orvosok munkáját? Alapvetően jónak, a szak- rendeléseken töltött várako­zási időt azonban hoszúnak tartják. A nyírmadaiak azt helytelenítik, hogy Vásáros- naményban van az ügyelet, a Csenger környékiek a gyer­mekorvos hiányát kifogásol­ják, s joggal teszik szóvá, hogy nehéz a fehérgyarmati kórház és rendelőintézet megközelítése. Mátészalka környékén a vizitelő orvo­sokra való hosszú várakozást, az idegorvosi szakrendelés megszüntetését, a fogászati ellátást és a gyermekorvosi ügyeletet kifogásolták. Az üzemorvosi ellátásról is" jó vélemény alakult ki, s azt is megállapíthatták, hogy az orvosok tevékenysége nem­csak a gyógyszerfelírásra korlátozódik. A dolgozók rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak, szűrővizsgálato­kon vesznek részt, s ennek következtében csökkent a táppénzes napok száma. Az üzemorvosi rendelők műsze­rezettsége lehetővé tette munkaalkalmassági vizsgála­tok végzését, a munkahelyi ártalmak kiszűrését, s ezzel csökkenthették a rendelőin­tézetek terheit. Fehérgyar­maton viszont kifogásolták, hogy az üzemorvosok nem a meghirdetett időben rendel­nek, emiatt nőtt a munká­ból kiesett idő, s ez akadá­lyozza a tervszerű munka­végzést. összességében olyan követ­keztetést vonhattak le a népi ellenőrök, hogy az integráci­ót megfelelően hajtották végre, figyelembe vették a helyi sajátosságokat, s ezzel tervszerűbbé vált a gyógyító és megelőző munka. Ezt bi­zonyítja a betegek kezelése és a gyógyulási idő lerövidü­lése is. B. J. Nagyközségeinkből jelentjük Biogál-gyár Görögszálláson Tiszavasvári. Áj*' közepén lezajlott tanácsülé­sen a testület a szabálysérté­si ügyintézéssel foglalkozott. Az utóbbi egy esztendőben több jelentős változás követ­kezett be. A megelőző tevé­kenység mellett a szakigaz­gatási szerv egyes dolgozói helyszíni bírságolásra is le­hetőséget kaptak. A pénzbírságok összege meghaladta az évi kétszáz­ezer forintot. A szabálysértések jelentős része tulajdon ellen történik. Sok a tankötelezettség meg­szegésével, valamint a kör­nyezetszennyezéssel kapcso­latos ügy is. Sajnálatos vi­szont, hogy nő a visszaesők száma, így a bírságok kiro­vóira vár a feladat, hogy még hathatósabb bírságoláspoli­tikával tartassák be a sza­bálysértőkkel a jogszabályo­kat. U» Jjt-- A tanácsülé­noaasz. sen értékel­ték a nagyközség áruellátá­sának helyzetét, valamint a kereskedelmi és vendéglátó- ipari egységek környezeté­nek kulturáltságát. A nagy­község területén az áruellá­tást 17 kiskereskedelmi, 7 vendéglátóipari egység, va­lamint 3 vegyeskereskedő biztosítja. Az élelmiszer főágazaton belül a hús és aJiúskészítmé- nyekkel való ellátás a ko­rábbi évekhez képest javul*, ám ezeken kívül a hal, a ba­romfi, valamint a kenyszer- vágott állatok forgalmazásá­ra nagyobb gondot kell for­dítani. A sütőipari termékek ellá­tásában elsősorban minőségi problémák mutatkoznak, de helyenként a szállítás idő­pontjával is baj van: a ke­nyér és pékáru nem mindig a megfelelő időben érkezik. A tej és tejtermékek ellá­tása megfelelő, igaz a válasz­tékbővítésen akad még javí­tanivaló. Nem tudta viszont a zöld­ség-gyümölcsből a Zöldért kielégíteni az igényeket. A gondokon az ÁFÉSZ igyeke­zett téli tárolótér biztosítá­sával enyhíteni. Az ellátást a lakosság is tudná segíteni, ám a vetőmagellátás helyze­te sem megnyugtató. Minden bizonnyal javít á helyzeten az új ABC-áruház, melyet feltehetően már júli­usban átadnak a fogyasztók­nak. Nyírtelek, ásp£: kai és községfejlesztési bi­zottság beszámolója hangzott el a tanácsülésen. Ez a bi­zottság, bár a nagyközségi tanács legfiatalabb testületé, feladata mégis igen jelentős. Jó néhány, a lakosság széles rétegeit mozgató ügyet oldot­tak meg az elmúlt két év­ben. fgy például az új 1. sz. általános iskola építéséhez szükséges tereprendezés a lakosság segítségével történt, s részt vettek a Tokaji és a Petőfi utcák fásításában is. Cipőfelsőrész-készítő mel­léküzemág indult a tsz-ben, Görögszálláson pedig épül a Biogál Gyógyszergyár gyár­egysége. Mindkettő a lakos­ság foglalkoztatottságát igyekszik, helyben megolda­ni. Megnyugtató a község egészségügyi ellátása, ám az új ügyeleti szolgálat beveze­tése nem esett egybe a lakos­ság maradéktalan támogatá­sával. Folytatni kívánják a fásí­tási akciókat, és meghirde­tik a „Tiszta Nyírtelekért” akciót, melynek célja a köz­ség területén található „vad” szemétlerakóhelyek felszá­molása, a község szépítése. A távlati tervekben a belte­rületek szennyvízgondjának megoldása is szerepel. (csendes) Saját gyártmányú késsel támadott Verekedés a táncparketten Tavaly január 12-én a kisvár- dai Halász étteremben italozott két büntetett előéletű: Albók László 44 éves és Lakatos László 32 éves helybeli segédmunkás. Társaságukban volt az azóta meghalt P. E. és mindhárman ittas állapotba kerültek. P. E. egyszer a kályha közelé­ben ülő P. Zoltánhoz lépett, s őt minden előzetes szóváltás nélkül arcul ütötte. P. Zoltán az ütést visszaadta, s verekedés alakult ki: Albók P. E. segítsé­gére sietett, Lakatos pedig a P. Zoltánéra. Javában püfölték egymást a táncparketten, amikor a felszolgálók közbeléptek, s ki­vezették az étteremből Albókot és P. E.-t. Lakatosék utánuk mentek, s az étterem előtt folytatták a vitás ügyek elintézését, Albók példá­ul egy saját gyártmányú késsel verekedett, és a többiek sem tétlenkedtek. A buszmegállóban legalább százan botránkoztak meg a nem egészen sportszerű páros mérkő­zésen, mire megérkezett a rend­őrség. Simon János rendőr a verekedők közé ugrott, gumlbot- jával kiütötte Albók kezéből a kést, s egy önkéntes rendőr se­gítségével a .meseautóba” ültet­te Albókot és P. E.-t, beszállítva őket a legközelebbi kapitány­ságra. Lakatosék ezután visszamen­tek az étterembe, de a felszol­gálók megtagadták szomjas tor­kuk kiszolgálását. Erre Lakatos egy felszolgáló nőre támadt, du­lakodott vele, meg akarta ütni, de a pincérek megint idejében léptek közbe és kivezették az ét­teremből. A rendőrök ezek után őket is beszállították a kapitány­ságra. A nagy ricsajjal járó vereke­désnek egyébként három sérült­je volt: P. Zoltán, P. E. és La­katos, de séi-ülésük szerencsére könnyebb természetűnek bizo­nyult. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a garázdaság miatt Albókot — mint visszaesőt — nyolc, Laka­tost pedig öt hónap börtönre büntette, s mindkettőjüket” eltil­totta egy évre a közügyektől. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents