Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 24.­üísííhi örökös partnerek Á felvásárlásról Yásárosnaményban A nyíregyházi kenyérgyárban Tassi Miklósné, Hubicska Györgyné és Sinku Józsefné műszakonként 1700 vajaskiflit készít. (Jávor László felvétele) Telepszerű, többszintes lakások Bemutató Vaján A termelő kontra felvásár­ló viták gyakorisága orszá­gos gond. Vásárosnaményban Gergely Ferencet, az ÁFÉSZ elnökét kérdeztük a felvásár­lás terveiről, mintegy 1982 őszére kérve előrejelzést. A terv: 70 millió — A felvásárolt áruk mennyisége és értéke nálunk évről évre rohamosan emel­kedik. Tavaly a vegyes cik­kek és a zöldség-gyümölcs felvásárlásunk értéke 67 és fél millió forint volt. Idén 70 millió forintot tervezünk. 1600 kistermelővel állunk szerződéses kapcsolatban. Ennek a kapcsolatnak a tar­talma nekünk létkérdés. Egy példa: a felvásárolt áru 75 százaléka alma. Tavaly 26 fillérrel magasabb áron vet­tük és 10 fillérrel olcsóbban adtuk el. Ha a MÉM nem méltányolja a körülöttünk kialakult nyugodtabb hangu­latot, akkor veszteséges lett volna az almafelvásárlásunk. Így nulla nyereséges lett. A veszteséget is kockáztatnunk kellett. — A termelői közhit sze­rint csak a termelő kockáz­tat. A kereskedő szerint csak a kereskedő. Ki kockáztat? Ki kockáztat? — Mindenki valamennyit. A termelő, a felvásárló és a továbbértékesítő. Mi va­gyunk középen. A felvásárolt termékek 90 százaléka szer­ződött termék. Mi magát a termelést is segítjük. Vető­maggal, növényvédő szerek­kel, a termelőknek biztosított szakmai segítséggel, tanács­adással, vagyis minden lehe­tő módon. A partnerünk eb­ben á továbbértékesítő. Eb­ben az esetben a Zöldért. — Itt is voltak viták ter­melő és felvásárló között. . . — A minősítés mindig vagylagos. Ugyanakkor keve­sebb vita volt, mint általá­ban. — A Zöldért? — Ugyanúgy örökös part­ner, mint a termelő. Valójá­ban a kettőnk kapcsolata termelői érdek. Ha minden szerződéses partnerünk ilyen korrekt lenne, akkor nyugod­tak volnánk. — összegezve: 1600 terme­lő „lent”. A Zöldért, mint jó partner „fent”. Hol a gond? Mi lesz az idén? — A félmillió exportláda több mint fele már a terme­lők udvarán van. Minden szükséges növényvédő szert biztosítunk, és folyamatosan megszerveztük a termelők ré­szére a szaktanácsadást. A gond: csökkent a tápforga­lom. Elsődlegesen a tavalyi jó kukoricatermés miatt. A megkésett tavasz okozott gondokat, de — hozzátéve a termelés örök bizonytalansá­gát — jó évet remélünk. Eb­ben az évben emelni akarjuk az alma termelői csomagolá­sát. Az almánál maradva: a Zöldérttel együtt idén is sze­retnénk megszervezni, hogy a Szovjetunióba újra szállít­hassunk közvetlenül kamion­nal. A közelség miatt is ez innen a leggazdaságosabb. Tavaly jó termékeink vol­tak: a dióbél, 202 mázsát vá­sároltunk fel belőle, a méz, 337 mázsát vettünk át, a nyúl, 589 mázsát küldtünk A főkertész meghívót ka­pott, Pestre utazott és átvet­te a kitüntetést, mely lévén nemrég alapított, elsők kö­zött jutott a birtokába. A kitüntetés neve: „Embe­ri környezetért”: aki kapta, egy fiatalember. Lengyel Fe­renc, a mátészalkai főkertész. — Órákat beszélhetnék — mondja, mikor a munkáról esik szó. És beszél, mesél, színesen, érdekesen. Arca, beszéde megváltozik közben, mint a költőé, zeneszerzőé, szobrászé, amikor művéről szól. Igaz, Lengyel Ferenc is alkotó ember. — Kertésztechnikus vol­tam, aztán agrárt végeztem, és ide kerültem. Innét is in­dultam. Pár éve kezdtünk valamit csinálni a város szé­pítéséért. Nekem nemes fel­adat jutott, Kiss' István fel- szabadulási emlékművének és Csikszentmihályi Róbert díszkútjának: terveztem meg a környezetét öcsémmel együtt, aki Debrecenben épí­tész. Ez oly jól sikerült, hogy Kiss István, most a Szekszár- don felállítandó szobra kör­nyezettervezésére is minket tovább, valamint az egyre kedveltebb uborka. Emelke­dést számítunk valamennyi cikknél. Megemlíteném még a babot és az éti csigát, ami­ből hárommázsányit értéke­sítettünk. Ezekre a termé­kekre különös gonddal fi­gyelünk. Ugyanígy segítjük — süldőkihelyezéssel — a sertéstenyésztőket... Gond tehát minden részterületen van, de ez így természetes. A babtól az éti csigáig — Mit ígér a termelőknek? — A szerződéses kötele­zettségeink maradéktalan teljesítését. Talán kevesebb vitát is a minőséggel kapcso­latban. Megszigorítjuk az el­lenőrzést, és ez a termelők­hagyta elképzeléseinket. .. Lehet, önmagában ennyi is elég lett volna az elismerés­hez, de amiről szó esett, az a főkertész munkájának egyik része. Mert, mióta el­kezdődött a megyében lévő parkok megújításának mun­kája, azóta kutat tervez, dol­gozik, hogy a valamikor oly szép, aztán sajnos elrontott parkok, ismét régi fényükben ragyogjanak, s betöltsék a célt, amire hivatottak: lát­ványukkal tegyék kellemes­sé a bennük töltött órákat. — A legtöbb ilyen parkban eddig a haszonelvűség ural­kodott, ezért ültették őket teli nyárfákkal. Ez káros volt, s most azt tanulmányo­zom, milyen határig érde­mes, és lehet elmenni a re­konstrukcióban. A szálkái kertészet, mely­nek ő a vezetője, az egyik gazdája a parkok megújítá­sának. Berkesz, Vaja, Bakta- lórántháza, Kocsord, Mán- dok, Eperjeske, Tuzsér, Sza- bolcsveresmart lesz munkáik színhelye. — Ügy ötven ember van erre, nem lesz könnyű a munka. De, ez egy szenve­dély. S ha a valaha oly gond­dal kialakított parkokat is­mét megszépíthetjük, akkor úgy vélem, valamit alkothat­tam ... Szeretek Mátészalkán dolgozni, mert sok mindent csinálhatok, az ülőpadtól a térplasztikáig. Valami ritkaság, hogy egy köz­lekedési baleset vizsgálatánál 4186 forint szakértői költség ve­tődjék föl: most azonban így történt, s hogy a legalaposabb vizsgálódás sem volt fölösleges, azt végül a jogerős Ítélet mu­tatja. November 18-án délután két óra körül vezette a nyíregyházi Zöldért vállalat Rába kamion­ját — pótkocsival együtt — Anarcs felől Nyírkárász irányá­ba Tóth István 47 éves nyíregy­házi lakos. A húsz méter hosszú szerelvény sebessége ekkor — a bíróság megállapítása szerint — 90—100 km/óra (!!) volt. Tóth a. 4. számú kilométerkő­től körülbelül 150 méterre ész­lelte, hogy az egyenesben tőle 100—120 méternyire egy piros személygépkocsi áll félig az út­testen, jobb kerekeivel az út­padkán. Ugyanakkor azt is ész­revette, hogy vele szemben 200 —250 méternyire jön egy sárga Zsiguli. (Ezt Karácsony László, a Nyírtass! Állami Gazdaság 36 éves főkertésze vezette, utasként szállítva Havér Olivér kisvárdai lakost, ugyancsak az állami gazdaság dolgozóját.) Tóth — mikor észlelte a hely­zetet, — erőteljesen blokkolva, fékezni kezdett, azonban a ha­Az OTP Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága és a Vajai Nagyközségi Közös Ta­nács 1978. június 11-én meg­állapodást kötött, hogy a kastélykert térségében 60 la­kásból álló községközpontot alakít ki. Az építési területet a nagy­község adta, a beruházással kapcsolatos feladatokat az OTP igazgatósága látta el. A lakótelep tervezését a Sze­gedi Tervező Szövetkezet, míg a kivitelezését a Máté­szalkai Építő-, Szerelő- és Szakipari Szövetkezet végez­te. A lakások úgynevezett VELOX építési technológiá­val épültek meg. Ezt a tech­nológiát Magyarországon elő­ször alkalmazták, pedig ön­tött jellegéből adódóan alkal­mas minden olyan létesít­mény megvalósítására, ame­lyet a hagyományos építési módokkal meg lehet építeni. Szerdán Nyíregyházán tar­totta meg soros ülését az Or­szágos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös. Vállalat igazgató tanácsa. Megtárgyalta a Skála-COOP vezető testüle­té a nagykereskedelmi ága­zatnak az őszi és téli for­galomra történő felkészülését, döntött új tagvállalatok fel­vételéről. A tanács előtt Gát­talmas szerelvény sebessége olyan nagy volt, hogy kellően az álló piros autóig nem tudott le­lassulni. Pontosan ez Időben ér­kezett az álló autóhoz a sárga Zsiguli is, amelynek sebessége 80 km/óra, vagy annál valamivel nagyobb volt. Tóth a parkoló gépkocsitól mintegy ötméternyire hirtelen balra rántotta a kormányt, (lát­va, hogy a gépkocsiig képtelen megállni), átsodródott ötven centivel az úttest bal oldalára, és összeütközött a vele szemben érkező Zsigulival. Az iszonyatos erejű ütközés következtében a Rába bal első kereke keresztül­haladt a Zsiguli motorházának bal oldalán, a személygépkocsi eleje a kamion alá került, és annak szerszámosládájában akadt meg. A lendülettől a Rába az alászorult Zsigulival a bal oldali árokba csúszott. A baleset következtében Kará­csony László és Havér Olivér azonnal meghalt. Vizsgálat kezdődött és ennek során Tóth tagadta bűnösségét. Állítása szerint csupán 70 kilo­méteres sebességgel haladt, s az ütközés pillanatáig nem lépte át a felezővonalat, viszont a Zsi­guli túlságosan gyorsan jött, A megépült lakások átlag alapterülete 98 négyzetméter, 3,5 szobás. A lakások értékét növeli, hogy egy-egy lakás­hoz mintegy 80—100 négy­szögöl telek is tartozik. A lakások célszerű hasznosítá­sának bemutatására az OTP Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága, berendezésére a mátészalkai Szatmár Bú­torgyár, a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kisker. Vállalat bemutatót, illetve kiállítást rendez. A felépült lakásokat 760 400 forintos áron értéke­sítik, s minden olyan ked­vezmény megilleti a vásárlót, amely a telepszerű, többszin­tes lakások értékesítésére vo­natkozik. A bemutató június 25-től 30-ig, hétköznaponként 11-től 17 óráig, szombaton 9-től 12 óráig tart. falvi Barnabás, a Kelet SZÖVKER Vállalat igazgató­ja, a tanács elnökhelyettese ismertette a vállalat fejlődé­sének történetét és beszámolt eredményeiről. Az igazgató tanács tagjai tapasztalatcse­re-látogatáson vettek részt a Kelet Áruházban és a sóstói Expo Áruházban. majd amikor a közelébe ért, érthetetlenül balra kormányozta a vezetője, így szaladt a kamion hátsó kerekének, tehát nem frontális ütközésről van szó. Az egész védekezése arra épült, hogy a Zsiguli vezetője felelős a balesetért, s kérte a bírósá­got, tartson az ügyben új hely­színi szemlét. A szakértők részletesen indo­kolt számításokkal igazolták, hogy a Rába sebessége 98—101 km/óra volt, s ha igaz, amit ál­lít, megállt volna a parkoló gép­kocsi mögött. A kamiont újból megvizsgálták, s ez igazolta a frontális ütközést: a bal elején a sérülésnyomok mellett ott maradtak a Zsiguliról lepergett festéknyomok is. Az új helyszí­ni szemle viszont az ütközés he­lyét igazolta: ott a kamion szin­te az úttestbe préselte a sze­mélyautót, s ennek nyomai az aszfalton ma is látszanak, de e nyomok az úttest bal oldalán vannak, tehát a Rába az ütközés előtt áttért oda. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Tóthot halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt két év fogházra büntette és három év­re eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (»0 KITEKINTÉS Megyénk az országos sajtóban Az elmúlt hetek koránt­sem bőséges választékából három szabolcsi téma kínál­kozik tallózásra. Az első a „Nimród” című folyóirat idei 6. számában három oldalt is betölt. „INGYEN NAPSZÁMOSOK” A felszabadulás után a bo­gárpusztító foglyot a „mező- gazdaság ingyen napszámo­saként” tisztelte a közvéle­mény és védelmével foglal­kozott. A fogolyállomány 1974-ig állandóan emelke­dett, ezt követően rohamosan csökkent. A vadfaj kipusz­tulásának megakadályozásá­ra sorra létesültek a te- nyésztelepek, a kudarcok azonban kedvét szegték a vállalkozóknak. A Kemecsei Állami Gazdaságban több mint két évtizedes kísérlete­zés után sem adták fel a harcot. Ezer tenyészpáros te­lepük nyereséges, ma már több mint hárommillió fo­rinttal gazdagítja a vadásza­ti ágazatot. A gazdaság szak­emberei olyan technológiát dolgoztak ki, amelynek al­kalmazásával a fácántenyész­téshez hasonló eredmények érhetők el. SZABOLCSRA ODA KELL FIGYELNI A Sportvezető című folyó­irat idei 5. száma tényközlő cikket közöl a szabolcsi test­kultúra rohamos fejlődésé­ről. Ez a robbanásszerű fej­lődés nem véletlen, titka a jól megalapozott, színvonalas munka. Bizonyságul említ­sünk meg néhány adatot. A középiskolákban felszámolták a testnevelőtanár-hiányt és hamarosan az általános is­kolákban is mindenütt lesz képzett testnevelő. Az elmúlt öt év alatt 33 iskolai tor­natermet építettek, és ezt az ütemet tartják a következő években is. 1976-ban az ál­talános iskolai tanulók 53%-a sportolt, 1980-ban már több mint 80%-uk, ugyanakkor a testnevelés alól felmentettek aránya 0,75%-ról 0,46%-ra csökkent, miközben megtíz­szereződött az iskolai úszás- oktatásban részt vevők szá­ma. Az erős iskolai alapok­nak köszönhető, hogy éven­te 15—20%-kal növekedett a tömegsportban részt vevő fel­nőttek száma. MŰEMLÉK AZ „lNSÉGDOMB”-ON? Ezzel a címmel közöl meg­szívlelendő jegyzetet Szentesi Magda a Képes Újság június 12. számában. Nagykállóban, 1967. május elsején adták át az idegenforgalomnak a „földesúri elnyomás korát” jelképező ínségdombot. A munkálatokhoz annak idején a megyei tanács 200 ezer fo­rintot adott, a társadalmi munka értéke ugyancsak 200 ezer forint és 2500 köbméter földet építettek a meglévőre. Mellette játszótér a gyere­keknek, odébb rózsakert, s egy bisztrót is építettek. De ahogy felépítették, úgy is hagyták, öt éve lassan, hogy „ínséges romhalmazt” talál az ínségdomb helyett a kí­váncsi látogató. A szomorú, hogy még helyrehozni sem engedik, öt szocialista brigád elhatározta: minden ellen­szolgáltatás nélkül rendbe­hozzák. Elmentek bejelenté­sükkel a költségvetési üzem vezetőjéhez, akinek az volt a véleménye: „nincs rá pénz, menjenek a műemlékhivatal­hoz”. S mit lehet így tenni? A domb oldalán tovább nő­nek az akácosbokrok, a ró­zsákért helyén elgyepesedett ágyások — ugyan hogyan játszhatnának benne a játszó kedvű gyerekek? (ősz) Muszlin női alkalmi ruhákat készítenek NSZK-bérmunká- ban a Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavasvári telepén, Képűnkön: Halász Györgyné ellenőrzi a késztermékek mi­nőségét. (Gaál Béla felvétele) nek előnyös. Bartha Gábor Ritka kitüntetés Olipad, térplasztika kért fel. A zsűri, már jóvá­s. z. Szakértők cáfolták az állítást Frontális ütközés, halállal Nyíregyházán ülésezett a Skála igazgató tanácsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents