Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 22. Szólisták, kórusok, zenekarok Hangversenymérleg SZÉP HANGVERSENY­ÉVADOT zártunk Sza- bolcs-Szatmár megyében. A megyei és városi műve­lődési központ hangver­senytermében kiváló szó­listák és együttesek léptek fel, gazdag élménnyel ör­vendeztetve meg a muzsi­ka régi híveit, s az Orszá­gos Filharmónia jóvoltá­ból újabb közönséget sze­rezve a komolyzenének. Kiemelkedik a sorból a múlt év végi koncert a Debreceni MÁV Filhar­monikus Zenekarral, élén Gulyás Györggyel, a Ma­gyar Állami Hangverseny- zenekar fellépése február­ban — először jártak Nyíregyházán — Németh Gyula karmester irányí­tásával, s a mi Szabolcsi Szimfonikus Zenekarunk két koncertje — egy alka­lommal az állandó karmes­ter, Kováts Zoltán vezény­letével, majd másodszor Medveczky Ádám dirigá­lásával. Eközben olyan szólistá­kat ismerhetett meg kö­zönségünk, mint Katona Ágnes és Falvai Sándor zongoraművészek, illetve Ádám Károly gordonka- művész. Bérleti hangversenyeket rendeztek Fehérgyarma­ton, Kisvárdán és Vásá- rosnaményban is. Szíve­sen látott vendég volt töb­bek között a Magyar Rá­dió Gyermekkórusa, Bot­ka Valéria és Csányi László vezényletével, a Szenthelyi testvérpár, va­lamint Péczely Sarolta és Sólyom Nagy Sándor. A Kolozsvárt élő világ­hírű hegedűvirtuózt, Ruha Istvánt már nem kellett közönségünknek bemutat­ni, hiszen a nyírbátori nemzetközi zenei tábor tanáraként régi ismerő­sünk. Vásárosnaményi koncertjének számunkra különös értéke volt, hogy a hangversenyt az Opera­ház karmestereként dolgo­zó, nyíregyházi születésű Kovács László vezényelte. Bár nem a Filharmónia szervezte, de megyénk ze­neszerető közönsége élénk figyelemmel kísérte a leg­jobb kórusok bemutatko­zását. Az első és a máso­dik kategóriába tartozó kiemelkedő színvonalú énekkarok bemutatóját a megyeszékhelyen és Máté­szalkán rendezték. Ko­moly sikereket értek el az Éneklő Ifjúság kórusmoz­galomban részt vevő cso­portok, közülük többet a Magyar Rádió is bemuta­tott. JELENTŐS RENDEZ­VÉNYE zenei életünknek a mátészalkai dalos tavasz, a záhonyi ifjúmunkás kó­rusfesztivál, illetve a nyírbélteki népzenei be­mutató. Mindezek a ren­dezvények és a fellépő együttesek azt bizonyítot­ták, hogy ^megyénkben fontos szerepet tölt be a népzenei hagyományok ápolása, s hogy jónéhány olyan együttessel rendel­kezünk, melyek az ország határain túl is a legma­gasabb színvonalon kép­viselik hazánk zenei kul­túráját. Példa erre a Belgium­ban járt Ifjú Zenebarátok kórusa és a napokban ha­zatért vegyeskar szereplé­se Finnországban. Amel­lett nem szabad megfeled­keznünk a szimfonikus ze­nekar szerepléséről a veszprémi fesztiválon, ahonnan a hat különdíj közül négyet hoztak el, népszerűsítve a kortárs zeneirodalom alkotásait is. be. Július 3-án és 4-én Nyíregyházán Nemzetközi eszperantó találkozó Már másodszor ad otthont Nyíregyháza rangos eszpe­rantó találkozónak: július 3- án és 4-én itt tartják meg' a Magyar Eszperantó Szövetség vasutas szekciójának ülését. A hazaiak mellett a rendez­vényre meghívták az IFEP, a Nemzetközi Vasutas Eszpe­rantó Szövetség vezetőit is. Vendégeket várnak Ausztriá­ból, Jugoszláviából, Cseh­szlovákiából, NDK-ból, Bul­gáriából. Ez alkalommal ün­nepük a 32. vasutasnapot és a 18. országos vasutas eszpe- rantista találkozót. Kétszáz vendéget várnak az ország különböző pontjáról, már je­lezték részvételi szándékukat a győriek, pécsiek, kecskemé­tiek, dunakesziek. Az eszperantó találkozó egyúttal alkalmat ad a részt­vevőknek a Szabolcs-Szat- márral való ismerkedésre is. Ezért az első napon nyíregy­házi autóbuszos városnézésre hívják a vendégeket, majd délután hivatalosan is meg­nyitják a rendezvényt. A kulturális műsorban a Debre­ceni MÁV Filharmonikusok zenekara és a Debreceni Cso­konai Színház két művésze adja elő műsorát. Aznap 18.30 órakor fórumon vitatják meg az eszperantista mozga­lom időszerű kérdéseit. A szálláshelyen, a 107-es szak­munkásképzőben ismerkedési és táncesten találkoznak. Másnap folytatódik a me­gyejáró program. A legtöb­ben a nyírbátori kirándulás után érdeklődnek, a műem­lék templomot és a vajai vá­rat nézik majd meg. A má­sik csoport Tokajba látogat, ahol pincelátogatás csakúgy szerepel az útitervek közt, mint a tiszai motorcsónaká­zás. Az eszperantó találkozóra külön jelvényt készítenek, s egyúttal jubileumot is kö­szöntének: 1982-ben ünnepli fennállásának 25. évforduló­ját a nyíregyházi vasutas művelődési ház eszperantista szakköre. (tk) Kirándulók a sóstói szigeten. Régi filmek — új sikerek Az archív filmklubról Nemrégen adtunk hírt ar­ról, hogy a nyáron ismét lesz­nek filmmúzeumi vetítések megyénkben. Június közepén pedig az archív filmklubok előadássorozata ért véget. Az egymást jól kiegészítő ren­dezvényekkel a Szabolcs- Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat hozzáférhetővé teszi a filmtörténet kiemelkedő al­kotásait, tartalmasán szóra­koztat. A művészeti élmé­nyektől gyarapszik a moziné­zők filmesztétikai ismerete, és a körültekintően összeál­lított sorozatok hatására to­vább bővül a művészfilme­ket szeretők és értők tábora. Mint Sarkadi Gábor film­szakelőadótól megtudtuk, ta­valy októbertől tizennégy archív filmklub működött a megyében. Minden városunk­ban megszervezték a zártkö­rű vetítéseket. Ezenkívül Ib- rányban, Demecserben, Gesz- teréden, Mándokon és Nyír- madán alakult egy-egy klub. összesen ötezren váltottak bérletet, ősztől júniusig ti­zennyolc film került „terí­tékre”. A nyíregyházi Krúdy moziban alkotásonként négy előadás volt. Hogy nem egy szűk réteg ügye az archív filmklub, ar­ra bizonyíték a most lezá­rult sorozat is. A bérletvál­tók között az értelmiségiek mellett a nézőtéren szép számmal helyet foglaltak két­kezi dolgozók is. A zártkörű előadások látogatóinak több mint a fele a tanuló ifjúság­ból került ki. Jelenlétük meg­határozta a sorozat összeállí­tóinak munkáját. Főleg en­nek a fogékony, formálódó rétegnek a kedvéért szere­pelt a programban néhány olyan klasszikus filmalkotás, amiket a fiatalok koruknál fogva még nem láthattak. Az archív filmklub sikerének záloga az is, hogy mennyire veszik figyelembe a szakem­berek a moziba járók szoká­sait, igényeit. — Részben ezért tűztünk műsorra közönségsikert ga­rantáló westernfilmeket — mondta Sarkadi Gábor. — Természetesen olyanokat, mint például az amerikai Délutáni puskalövések címűt, melyek magukban hordozzák e műfaj minden erényét. Em­lékezetes darabja volt a so­rozatnak a hidegháborús évek után készült angol film, a Pogányok ideje, amely a hirosimai atomtá­madás felidézésével figyel­mezteti a civilizációt a teljes megsemmisülés veszélyére. Vagy a Sorompó című len­gyel filmet említhetem, ame­lyik a hatvanas évek Len­gyelországában önmagukat kereső fiatalok problémáját dolgozta fel. Az archív filmklubokban a vetítések előtt bevezető elő­adások hangzottak el. Nem voltak ugyanakkor ankétok, melyeken a filmek hatását el lehetett volna mélyíteni, a felvetődött kérdéseket pedig tisztázni. — Talán már a következő sorozatban, ősztől a vetítések után az érdeklődők közösen megbeszélhetik a látottakat — folytatta a szakelőadó. — A nagy nézőszám, az eltérő foglalkozások, képzettségek miatt nem lesz könnyű iga­zán hasznos és érdekes be­szélgetéseket kezdeményez­ni. Sok múlik majd a vita­vezetőn. Egy-egy film láttán mindenkinek van~ mondani­valója, csak azt érzékkel a felszínre kell hozni. (rg) Üdültet a KISZÖV Kéthetes sóstói üdülésen vesznek részt az ipari szövet­kezetek dolgozóinak gyerekei június 21-e és július 3-a kö­zött. A 10—14 éves gyerekek kikapcsolódásáról úgy gon­doskodik a KISZÖV, hogy hatezer forint értékű társas­játékot és különböző sport­szereket vásároltak a tábor­ba. Ez alkalommal száz gye­rek pihenéséről gondoskod­nak, július 5-e és 17-e között pedig száznyolcvanán nya­ralnak a sóstói KlSZ-tábor- ban. A tárgyalóteremből Elítélték az útonállékat Kujbus Péter hodászi lakos ta­valy július 26-án délután az édes­anyját akarta meglátogatni, de az utcán meglátta a családjával régóta haragos viszonyban lévő ifj. Dudás János büntetett elő­életű 22 éves helybeli lakost, és édesanyját, id. Dudás Jánosné 45 éves helybeli lalkost, amint az ut­cán karókkal felfegyverkezve ál­lanak. Kujbus erre a kertek alatt próbálta megközelíteni az édes­anyja lakását, de Dudásék elé­be kerültek, s annyi ideje sem volt, hogy a kaput kinyissa, megtámadták. Dudásné azzal a felkiáltással esett Kujbusnak, hogy „megdög- lesz, megmérgezted a tcsirkéi- met”, a fia pedig hátulról a ka­róval már fejbe is verte. Kujbus a kezét védekezésül maga elé emelte, de mindkét irányból zu­hogtak rá az ütések, Kujbus esz­méletét vesztette és a földre zu­hant. Dudásék ott tovább püföl- ték az eszméletlen férfit. Kujbus számos sérülést szen­vedett, három ujja tört el, a fe­je tetején pedig ötcentis, cson­tig hatoló repesztett sérülés ma­radt, de mondhatni, hogy az al­só lábszárától a feje búbjáig nem maradt rajta egy sérülés- mentes rész: hat hét alatt gyó­gyult meg. Dudásék az ügy tárgyalásán tagadták a verekedést, ők akkor aludtak, nem tudnak semmiről. Sőt, kihallgattatták a Kujbússal egyébként szintén haragos vi­szonyban lévő rokonaikat, akik ugyancsak nem láttak semmit, — de hát voltak, akik láttak vagy hallottak az esetről, no meg ott volt az összevert em­ber, magától senki sem néz úgy ki. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Dudás Jánost a súlyos testi sér­tés miatt nyolc hónap börtönre büntette, elrendelte előző, fel­függesztett szabadságvesztésé­nek végrehajtását is, továbbá két évre eltiltotta a közügyek­től. Dudásnét a bíróság hat hó­nap szabadságvesztésre büntette, a büntetés végrehajtását azon­ban három év próbaidőre felté­telesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. 00 A ELŐTT Foci, foci, foci... Minden mennyiségben. Kíváncsi va­gyok, mi maradt meg más a nézők túlnyomó többségé­nek emlékezetében a múlt heti televíziózásból, mert kétségtelennek tűnik, hogy a múlt heti műsorban a lab­darúgó-világbajnokság mér­kőzéseinek közvetítései vol­tak elsősorban meghatáro­zók —, ami nézettséget il­leti. (Kíváncsiságomat ta­lán Szecskő Tamás, a Tö­megkommunikációs Kuta­tóközpont igazgatója szoká­sos tájékoztatójában majd kielégíti.) Pedig két meccs — vagy meccsnap — között termé­szetesen bőven akadt meg­emlékezésre ilyen-olyan okot adó produkció. Gratu­lálni tudok például a Bra­zília—Szovjetunió összecsa­pást megelőző Önök kér­ték ... hangulatos különki­adása készítőinek és szerep­lőinek, élükön a műsorve­zető Tamási Eszterrel és a két illusztris műsorvendég­gel, Váradi Hédivel és Sas Józseffel. Amúgy is nagyon ritkán szokott a sajtó meg­emlékezni erről a sok új ötlettel és betéttel fűszere­zett népszerű műsorról. A csütörtökön kezdődött há­romrészes ausztrál tévé­film, a Piszkos pénz kelle­mes, könnyed szórakozást ígért és nyújtott is. Igaz ugyan — mert nem lévén mindnyájan közgazdászok —, hogy nem mindenben tudtuk érthetni a bűnös eszközökkel szerzett pénz törvénytelen eszközökkel történő befektetését a „tisz­tességes” tőkés vállalkozás­ba, no meg a feltehetően az adóhivatal megbízásából el­járó könyvelő-revizor tény­kedésének minden mozza­natát sem, mégis leköthe­tett minket a jó mesterség­beli tudással felépített, gör­□ RÁDIÓ A múlt héten mutatta be a Rádiószínház Vámos Mik­lós Halév című hangjáté­kát. A szaporodó éves ak­ciók korában az ember nem is gondolná, hogy ez a cím csak egy a sok önkényes, csak egészen szűk kör szá­mára érthető rövidítés kö­zül, s nem valami akció. De — mint kiderül — több is ennél. A rideg hivatalnoki szemlélet kifejezője is. Egy olyan szemléleté, amelyben a mások iránti figyelem csak a rendeletek paragra­fusainak határáig terjed. Ez a torzszülött szó a ha­lálozási év szókapcsolatnak a rövidítése. Az a temetői csoportvezető használja, aki tudtára adja a férje ham­vait a kolumbáriumban hi­ába kereső özvegynek, hogy az urnát „kilakoltatták” a rekeszből, és — a név fel­tüntetése nélkül — tömeg­sírban helyezték el. Több száz más urnával együtt, mert az újsághirdetésben és plakátokon megadott tü­relmi határidőig a hozzá­tartozók nem jelentkeztek. A temetőgondnokság sze­rint tehát minden rendben van. Papírforma szerint. Mert ugyebár, az özvegy sem jelentkezett. Hogy mi okból, az a vállalatnak kö­zömbös. A helyzet az öz­vegynek fájdalmas, akit most a lelkiismeret is bánt, mert őt is mulasztás terhe­li. Hiába vigasztalja őt a temető kertésze azzal, hogy inkább az élőkkel, az uno­kájával törődjön ezután, mert az unokákban lehet örömet találni, akinek pe­dig megvan az öröme az életben, az kevesebbet jár ki a temetőbe. Fia sem tud­ja megnyugtatni, aki azzal érvel, hogy a halottakat nem külsőségekben, hanem a szívünkben, belül kell gyászolnunk, ha szerettük őket életükben. getett és megjelenített tör- -ténet, s néhány egészen ki­váló karakter-alakítás. (Grogén őrmester: Ray Burrett — Szabó Gyula hangjával, s a rendkívül karakteres Hilary: Barbara Stephens — Bánsági Ildikó szinkronizálásában.) Mind­ezzel együtt úgy vélem, hogy ez a filmsorozat felül­múlta a szokványos krimik színvonalát. Akinek pedig volt lelki­ereje vasárnap este átkap­csolni a kettes csatornára pontban a Spanyolország— Jugoszlávia mérkőzés kez­detekor, hogy megtekint­hesse a most nyolcvanéves kiváló írónk, Illés Endre színművéből készített „já­tékát a nappali álmokról”, a Festett egeket, némileg csalódhatott. A darab ugyanis — amellett, hogy a ténylegesen meglévő fiatal értelmiségi magatartás-tí­pusokat és egyedi sajátos­ságaikban is jellemző élet­formákat hitelesen jelení­tett meg — híjával volt az igazi drámai töltésnek. Ehe­lyett etikai, erkölcsfilozó­fiái kérdéseket feszegetett, a képernyő előtt nehezen elviselhető helyenkénti ter- jengősséggel. A gondolati­lag kétségkívül magas szín­vonalú tévéjátékot valószí­nűleg értelmiségi rétegmű­sornak szándékolták a ké­szítői: Deme Gábor drama­turg, Bónis Gyula vezető operatőr és Gaál Albert rendező. (A műsorszerkesz­tés is lehet hogy ezért tet­te a kettesre? — bár indo­kolatlanul a jelzett idő­pontban.) Egy alakítást azonban ki kell emelnem a színvonalas többi közül is: Venczel Vera Júliája igen emlékezetes marad. A fo­cirajongók azért elkaphat­ták még a meccs végét az egyesen. Merkovszky Pál MELLETT Elgondolkoztató, olykor felzaklató hangjáték a Vá­mos Miklósé, a halottak iránti kegyelet megszokott külsőségeit meg is kérdője­lező, de az élők és a hol­tak iránt nagyobb figyel­met is követelő. Temessy Hédié, az ő számtalan ér­zelmet közvetíteni képes já­tékáé az érdem, hogy — ha korholtuk is az özvegyet — mégis együttéreztünk vele. Kedves kis hangjátéko- kat/ foghatott ki az, aki csü­törtökön fél hat tájban a Kossuth adóra kapcsolta készülékét. Az egyik — a Jó reggelt! Itt a központ! — a Walentin Chorellé, egy kis falu egyetlen napjába enged bepillantást. Szüle­tés, halál, szerelem, házas­ságtörés, férfimulatozás, és csaknem minden, ami az élet fordulóit, színeit adja. Schütz Ila (Linda, a tele­fonközpontos kisasszony) olykor a negédességig fo­kozta a kedvességet. — A másik: Pirkko Jaakola Lo­gikus beszélgetés című hangjátéka jóhumorú és éles szatíra az emberek el­idegenedéséről és a túlhaj­tott speeializációról, amely már a gyógyászatba is be­tört. Az építészeti értékek megmentésének szentelte a nyíregyházi stúdió azt a műsorát, amelyet a hét kö­zepén a Petőfi adón sugá­roztak. A Kísértet-kasté- lyok riportere, Antal Ist­ván a Szabolcs-Szatmár megyében található, száz­harmincnál is több, műem­léki jellegű épület jelenlegi állapotáról, rendeltetéséről és jövőbeni sorsáról kérde­zett meg illetékeseket. Re­méljük, meglesz a haszna, foganatja ennek a műsor­nak: az állami segítség mel­lett erősebb lesz a társadal­mi összefogás is. Seregi István

Next

/
Thumbnails
Contents