Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

2 KeJet-Magyarország 1982. június 19. Nyár közepén új szolgáltatóházat adnak át Tiszavasváriban. TERÜLET, HITEL, KIVITELEZŐ D lakás - ha „sajáterős" 21 500 lakást szeretnénk felépíteni a VI. ötéves tervben Szabolcs-Szatmár megyében, s — nem új dolog — ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha nemcsak az állam teszi hozzá a pénzét, hanem mindenki, aki lakáshoz kíván jutni. Mos­tanság meglehetősen sokat beszélünk erről a témáról, meg­szaporodtak a sajáterős építkezések ösztönzését szolgáló in­tézkedések is, pedig korábban sem épült a közös kasszából több, mint az összes lakás 15, esetleg 16, 18 százaléka. Gyógyír a vevőnek Feljegyzések a vásárlók könyvében Foglalkozott e témával csütörtöki országgyűlési fel­szólalásában Kovács András- né nagyhalászi képviselő, tárgyalt róla legutóbbi ülé­sén a megyei tanács, hiszen ha nem sikerül felszabadíta­ni 'a lakásépítés szervezésé­nek, előkészítésének, kivite­lezésének tartalékait, akkor nem lehet a lakásprogramot eredményesen megvalósítani. Á kalákától a telepszerűig Melyek is ezek a tartalé­kok? Zilahi József, a me­gyei tanács osztályvezetője a testület előtt az OTP saját lakásberuházásainak és a szövetkezeti lakások arányá­nak növelését, a garzon- és otthonházak építését, a kor­szerű csoportos lakásépítés folyamatos elterjesztését, a települések és vonzáskörze­teik együttműködését, a kor­szerű technológiák széles kö­rű alkalmazását, valamint a házilagos, úgynevezett kalá­kaépítkezés szervezett támo­gatását említette. De azt is elmondta, hogy a sajáterős lakásépítés területi arányai nem azonosak a népesség te­rületi arányaival: a városok­ban épül 41,9 százalék, az állami lakásoknak pedig 98 százaléka. Az építési feltételek válto­zását jelzi a hagyományos építési mód, a saját kivitele­zés fokozatos csökkenése, bár szerepe, jelentősége tovább­ra is meghatározó marad, hiszen hagyományos techno­lógiával épül a tervezett ma­gánlakások 80 százaléka. Kedvező jelek A sajáterős lakásépítés fel­tételei tehát javultak. Ezt jelzi a tervellátás fejlődése, a javuló és folyamatos építő­anyagellátás, s a tanácsok, a közreműködő szervezetek összehangoltabb, segítőkész munkája is. De vajon elége­dettek lehetünk-e a telekel­látással? Korántsem, jólle­het csupán tavaly 2274 telek kialakítását kezdeményezték a tanácsok. Pedig ez nem könnyű feladat, gondokat okoz majdnem minden tele­pülésen. Egyre nehezebbé válik a területek művelés alóli kivonása, s ez érthető is, hiszen épp úgy közös ér­dek a termőföld védelme, mint a települések gyors tér­beni növekedésének fékezése, a sokszor indokolatlan ter­jeszkedés megakadályozása. Milyen hasznosítható mód­szereket lehet ajánlani? Ta­lán egyik legfontosabb a rendezési tervek folyamatos karbantartása, s szükség sze­rinti átdolgozása. Sok még a feltáratlan, vagy nem hasz­nosított tartalék a rendezési tervekben, a belterületi ha­tárokon és a beépített terüle­teken belül is. Sok a tartalék a területfeltárásokban, a re­habilitációs területek haszno­sításában is. Ez nem egyszerű tervfelülvizsgálat, műszaki adminisztráció, hanem raci­onális településfejlesztés, amely gondos előkészítést, mérlegelést és felelős vezetői, testületi döntéseket igényel. Jobban megismerni És gondok vannak a kivi­telezői kapacitással is, mert a nagy építőipari vállalatok nem szívesen építenek hagyo­mányos technológiával. Ter­jed azonban a NO-FINES technológia, előkészítés alatt áll a VELOX építési módszer alkalmazása, de ezeket az el­járásokat jobban meg kell ismerniük az építtetőknek, mert csak akkor fogadják el, ha látják mind a gazdasági és esztétikai hasznát. Az ed­digieknél szélesebb körben alkalmazható a félkész la­kásépítés is, ugyanis itt kap­csolhatók be a leghatéko­nyabban azok a „részkapaci­tások”, amelyeket a munkál­tatók, az építtetők, vagy akár a kisiparosok tudnak biztosítani. 1981-ben 113 százalékra tel­jesítette a megye lakás­adási tervét, amelyet első­sorban a családiház-építés lendített előre. Ebből olyan következtetést lehet levonni, hogy ha megfelelő és folya­matos lesz az előkészítő munka, lesz elegendő kivite­lező, akkor 1982-ben és az ötéves terv során is felépül­nek majd a tervezett laká­sok- B. J. Vagy a biztosító munkája lett körültekintőbb, vagy a kuncsaf­tok lettek gyávábbak, tény: az utóbi években ritkábban fordul elő, hogy valaki csalással pró­báljon pénzt szerezni az Állami Biztosítótól. Annál nagyobb fel­tűnést keltett az az ügy, amely­nek tárgyalására nemrég került sor Nyíregyházán, már csak azért is, mert a csaló társaság egyik tagja, sőt szellemi vezére a biz­tosító dolgozója volt. Történt, hogy 1979. május 28-án Kranyik Sándor gyorsan vezette Papp József újfehértói kisiparos kocsiját, s egy útkereszteződés­ben gödörbe hajtott. A kocsi megcsúszott és nekiment az út­test jobb oldalán lévő kerítés­nek. Az ütközés után Kranyik el­ment a kocsi gazdájához, s el­mondta, mi történt. Azt is vállal­ta, hogy megfizeti a kárt. ám a kocsi gazdája azt mondta: ha a biztosító fizet, erre nem lesz szükség. Papp kihívta a hely­színre a körzeti megbízottat és megmutatta azt a gödröt, ame­lyiknél a kocsi megcsúszott. Mi­vel személyi sérülés nem történt, a rendőr elmondta Pappéknak, hogy rendezzék a kerítés gazdá­jának kárát, és a rendőrség nem avatkozik az ügybe. Papp vitt is egy betonoszlopot a kerítés gazdájának, sőt ezer „Egy műanyag autót akar­tam vásárolni gyermekemnek a nyíregyházi Zrínyi Ilona ut­cai játékboltban. Az eladó ké­résemet azzal utasította el hogy a játék elfogyott. Pe­dig a kirakatban volt még belőle egy. Azt viszont nem akarták bevenni, mondván, hogy már eladták.. Mi lehet a kirakatban? E néhány sort a vásárlók könyvébe jegyezte be egy jo­gosan felháborodott vevő. Pa­naszát továbbították az ipar­cikk kiskeresdelmi vállalat központjához. — Az ügyet még vizsgáljuk, s várhatóan figyelmeztetést kap az esetért az eladó — tá­jékoztat Bodó István ellenőr­zési osztáyvezető. — A keres­kedelemben alapszabály, hogy ha egy áru elfogyott, atd^or az utolsó darabot is be kell venni a kirakatból. Rossz szo­kás a boltokban az úgyneve­zett kirakat-könyv vezetése. Ebbe írják fel, ha a kirakat­ban lévő áru is elkelt. Ez megengedhetetlen, hiszen sok­szor épp a kirakatban elhe­lyezet áru csalogatja az üzlet­be a vásárlót. Bírálat és dicséret Az idén eddig 28 levél ér­kezett a vásárlóktól az ipar­cikk kiskerhez. Ebből tíz volt a dicséret, a többiben bí­ráltak valamit. Legtöbbször az áru minőségét, illetve a ki­szolgálást kifogásolták. Mint az a két hölgy, akik a leérté­kelt méteráru boltban akar­tak vásárolni: „Az idősebb eladó rendsze­rint meg nem engedett hang­nemben szolgál ki bennünket. (Többszöri kérésre, durván, száját húzogatva.) Már saj­náljuk, hogy nem kérdeztük meg, szerinte mi az eladó fel­adata: az udvarias kiszolgá­forint kártérítést is fizetett, az­tán gondolt egyet és elment Szűcs Jánoshoz, az érpataki tsz főkönyvelőjéhez, akinek kocsiját korábban többször is javította, és megkérte: vállalja magára, hogy abban a bizonyos útke­reszteződésben nem adott el­sőbbséget Papp kocsijának, ez megzavarta a kocsi vezetőjét és emiatt ütközött, az oszlopnak. Szűcs vállalta is a cinkosságot, Papp pedig bejött Nyíregyházára, szerzett egy kárbejelentő lapot, amelyikben a baleset történetét már így rögzítette. Néhány nap múlva — bár nem is volt szolgálatban — Mátyás Andor 37 éves nyíregyházi kár­becslő érkezett Üjfehértóra. Ké­szített néhány felvételt Papp Zsigulijáról, ám a jegyzőkönyv­ben már nem azt rögzítette, amit Papp korábban a kárfelvételi lapra írt. Neki jobb ötlete volt. Azt mondta, sokkal prarktiku- sabb, ha azt mondják: ütközés történt, ebben az esetben ugyan­is a kárszakértő véleménye a döntő, nincs további bizonyítás. Ám ha ijesztés, vagy megzava­rás szerepel a jegyzőkönyvben, akkpr ebben a biztosító fiókve­zetője a jogtanácsos bevonásával dönt. Ilyenkor meghallgatják a feleket, tanút keresnek, sőt be­vonják a vizsgálatba a rendőrsé­get és ez csak bonyolítja az el­járást. lás, vagy a vevők durva meg­sértése?” Ha nem is gyakran, de ilyen eset is előfordul. Az in-i tézkedés nem maradt el. Igaz­gatói figyelmeztetést kapott az eladó. Az ügy érdekessé­ge, hogy ugyanebebn a bolt­ban nem sokkal a panaszbe­jegyzés előtt egy másik vevő a boltosok jó munkáját dicsé­rő sorokat írt a vásárlók könyvébe. Körlevél az érdekvédelemről Az iparcikk boltjainak át­lagosan kétharmadából sok­szor évekig nem érkezik egyetlen észrevétel sem. Ez­zel szemben a Nyírfa Áruház­ban rekordnak számító levél- forgalom van. Tavaly a válla­lathoz érkezett 70 bejegyzés közül 20 a Nyírfából jött. A vásárlók észrevételeire jórészt helyben keresnek gyógyírt, de valamennyit felülvizsgálja az ellenőrzési osztály. — Olyan kirívó eset, ami­ért fegyelmit kellett volna adnunk az eladónak, hosszú évek óta nem volt — foly­tatja az osztályvezető. — Szerepet játszik ebben, hogy rendszeresen tartunk ellen­őrzést az üzletekben. Ha­vonta legalább egyszer min­den boltba eljutunk, s elsősorban azt vizsgáljuk, hogy mennyire érvényesül a fogyasztói érdekvédelem. En­nek megsértéséért az idén ed­dig 11 esetben adtunk figyel­meztetést. Az iparcikk kiskernél tehát fontosnak tartják a fogyasz­tók érdekeit. Ezekben a na­pokban körlevél készül az el­lenőrzési osztályon, amely az ide vágó alapelveket elevení­ti fel, kezdve a vásárlók tájé­koztatásától a szabálytalan kiszolgálásért járó pénzbír­ságig. (házi) Az egyezség megtörtént, Mátyás fényképezett, néhány nap múlva még pótszemlét is végzett, az'Ál­lami Biztosító pedig kifizetett 28 643 forintot. Amikor az ügy kiderült, Má­tyásék megpróbáltak tagadni, de az általa precízen kidolgozott el­járás mégis őt csalta tőrbe. Azt mondta, azért kellett pótszemlét tartania, mert első alkalommal nem tudta megnézni a balesetet okozó gépkocsit, ám az általa ké­szített fényképfelvételen ott volt a Zsiguli mellett a Skoda is, s a kinagyított felvétel még a rend­számot is elárulta. Az igazság­ügyi szakértők kétséget kizáróan állapították meg, hogy a Skoda meghibásodása nem ütközésből származik, így Mátyásékat a ta­gadás ellenére felelősségre von­hatták. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin ta­nácsa Mátyás Andort és Papp Józsefet nyolc-nyolc hónapi, Szűcs Jánost és Kranyik Sándort hat-hat hónapi szabadságvesztés­re ítélte, a büntetés végrehajtá­sát próbaidőre felfüggesztette. Négyőjüknek 15 ezer forint pénz- büntetést kell fizetni és meg kell téríteniük az Állami Biztosító­nak okozott több mint 28 ezer forint kárt is. Az ítélet nem jog­erős. (b. j.) Táborozás A nyár elején meg­sokszorozódnak a I táborokról szóló hír- j adások. Különösen a tan­év befejezése után érkez­nek sűrűbben ilyen tar­talmú beszámolók. Széles­re tárulnak a napközis táborok kapui, élettel tel­nek meg a táborhelyek épületei és a felütött sát­rak. Egyre több szó esik a pihenésről, a tartalmas kikapcsolódásról. S mint­egy ünneprontásként, fel- felhangzik a nyár veszé­lyeiről a jó indulatú fi­gyelmeztetés. Jószerével össze sem le­het hirtelen számolni, hányféle táborba szállnak a vakációzó fiatalok és a munkától rövid időre el-' köszönő felnőttek. A leg-' fürgébbek az idén me­gyénkben talán a vásáros- I naményi kórustábor lakói voltak. A napokban Mán- dokon megnyílt az első olvasótábor is, amelyben egy héten át a helyi és a környéken lakó gyerekek ismerkedhetnek a klasszi­kus és kortárs irodalom­mal. A hónap végén a nép­zenészek gyűlnek majd össze Fehérgyarmaton, hogy a citera, a furulya és egyéb népi hangszerek- mesteri kezelését elsajá­títsák. A szakmai táborok szer- be-számba vételénél meg­emlékezünk a július ele­jén Kisvárdán kezdődő színjátszó táborról. Részt vesznek benne napközi­otthonos nevelők is, akik a nevelésbe bevonható dramatikus módszerekkel frissíthetik fel pedagógiai eszköztárukat. S még nem szóltunk a pedagógusok nyelvművelő táboráról, va­lamint a tuzséri alkotó és továbbképző tábor több turnust foglalkoztató, vál­tozatosnak ígérkező prog­ramjáról. Hosszan lehet­ne sorolni a példákat. Céljukat, hasznukat mind magukban hordozzák. A környezetváltozásból adó­dó felfrissülésen túl a szellemi feltöltődést egy­aránt szolgálják. Vannak szép számmal, akik családostól — diva­tos szóval élve „kisvállal­kozókén?’: — gyarapítják a táborozok népes csapa­tát. Csónakba ülnek, a folyó áramlására bízzák magukat, hogy megérez- _ zék a természet nagysze­rűségét és egy időre men­tesítsék magukat a civili­záció — néha terhesnek tűnő — babusgatásától. Mások a hideg, meleg vi­zes állótáborok helyett a romantikusabb, nomád életmódot kínáló vándor­táborok ösvényeit járják. Rácsodálkoznak az erdők, a hegyek szépségére és mindent __ aprólékosan szemügyre vesznek, ami megfogja tekintetüket. Jut • idő mindenre. S kell is, hogy jusson, mert csak így igazán pihentető a nyaralás. A jól sikerült üdülés hetei egész évre erőt ‘ adnak a munka folytatásához. A sosem j látott tájak emlékét meg- í őrizzük. S akkor lehetünk mindannyian elégedettek, ha nem estek a táboro­zás, a kirándulás alatt a természeten újabb, nehe­zen gyógyuló sebek. Ha csak az ember és nem a táj őrzi ott jártunk emlé­két. Az érzékenyebbek ki­oktatásnak vehetik azt is, ha a tábornyitáskor fel­hívjuk a figyelmet a nyár veszélyeire is. Mérséklet­re intünk, mert a pihenés nem jelenthet egyet a fé­kevesztett tobzódással. Különösen á vízi balese­tek riasztó adatai mutat­ják, nem lehet elégszer mondani: a nyár nemcsak örömök forrása lehet. R. G. Koncert és szauna „Követségben“ Finnországban A tavaly ősszel megyeszékhelyünkön járt Harjun Nuor- ten kórus viszontmeghívására utazott a Nyíregyházi vegyes kar Tamperébe. Egyhetes útjukról visszatérve szinte termé­szetes, hogy a kóruspróbák szünetében finn népdalokat éne­kelnek és tréfásan finnül köszönnek el egymástól. Nem is csoda ez, hisz a finnek régi jó barátként fogad­ták őket. A vendéglátás igazán otthonos volt; a finn kórus­tagok családjainál laktak. így közvetlenül látták a finn emberek hétköznapjait, életmódját, megkóstolták nemzeti ételeiket. Minden ház fontos tartozéka a szauna. A lakóház- építés — akár családi, akár emeletes épület az — a szauna­építéssel kezdődik, s csak ezután követi a többi rész. Ere­deti környezetben igazi szaunázásra is volt alkalmuk, mi­kor a két kórus tagjai egy tóparti szaunázáson vettek részt. Ezen a szertartáson nem maradhatott el a nyírfavessző v használata és a szaunadalok éneklése. A zöldövezetben és tavakban gazdag természet felejt­hetetlen látvány volt számukra. Ha építkeznek, nem vágnak ki egyetlen fát sem, inkább ha egy mód van rá, kikerülik. Nem véletlen hát, hogy környezetük szép és tiszta. A ve­gyes kar elvitte magával a nyári meleget, és „cserébe” fehér éjszakákat kaptak. így meghosszabbodtak a napok, s szo­katlan volt számukra világosságban aludni. A nyíregyháziak koncertjeiken a magyar kórusmozga­lom képviselőiként, „követeiként” mutatták be tudásukat. Első tamperei koncertjük a konzervatóriumban hangzott el, amelyét a helyi lap elismerő kritikával méltatott. Második koncertjük sikeréhez a templom jó akusztikája is hozzájá­rult. A nyelvi gondokat a zene nyelvével oldották fel. A két énekkar közös programjai alatt sokat énekelt együtt, meg­tanítva egymásnak a finn, illetve a magyar népzene néhány gyöngyszemét. Ezután Kaajaniba utaztak, amely ez évben lett Nyír­egyháza testvérvárosa. A két város kulturális kapcsolatának nyitányaként adott koncertet a kórus, amelyet bizonyára több hasonló sikeres esemény követ majd. (b. é.) Évente közel húszezer gépkocsit javítanak a nyíregyház VAGÉP autószervizében. (GB) CINKOSOK Becsapták a biztosítót

Next

/
Thumbnails
Contents