Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
A nyírmadai Béke Tsz-ben a gépi ekekapálás után a dohánytő közeit az asszonyokból álló brigád kapálja. (Elek Emil felvétele) MA Kulturális körkép (2. oldal) Lisnczi Pál Bumábai Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Burmába érkezett. A burmai főváros, Rangoon repülőterén a magyar államfőt és feleségét, valamint kíséretét U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és felesége, az államtanács tagjai — közöttük U Maung Maung Kha miniszterelnök —, a kormány tagjai és a diplomáciai képviseletek vezetői köszöntötték. Amit tanítani lehet (3. oldal) Megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden: az 1981. évi költségvetés végrehajtása és a belkereskedelem munkája — Szabolcsi felszólalások a vitában * Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk tanácskozásán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A törvényhozó testület tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje: 1. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat ; 2. A belkereskedelmi miniszter beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről; 3. Interpellációk. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István expozéja Egyeztető megbeszélés megyénk kereskedelméről A legutóbbi egyeztető megbeszélések óta eltelt időszak változásairól, a kereskedelem helyzetéről folytatott eszmecserét Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes Szabolcs-Szatmár megye illetékes tanácsi vezetőivel. A június 17-i eszmecserét Tisza László, a megyei tanács elnöke vezette. A tárgyaláson -résztvett Szabó Károly, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője. A megyei kereskedelmi osztály vezetője, Hagymási József beszámolójában egyebek közt szót ejtett az Alföld Kereskedelmi Vállalat munkájáról, árról, hogy a megyei vállalat forgalma erőteljes növekedést mutat. Elmondta, hogy Nyíregyháza Újvárosban 600 adagos vendéglátó egység épül 1984-ig, beszámolt a Szabolcs-szálló és étterem rekonstrukciójáról, a Nyírbátorban épülő ABC-áruházról, valamint a Nyíregyházán 1985-ig felépülő 2000 négyzetméteres ABC- ről. Az eredmények mellett beszélt a gondokról is. A DO- MUS Áruház létesítése iránti igényeket emelte ki egyebek között, elmondván: az országban itt épül a legtöbb magánerős otthon, és számos ok mellett ez is indokolná az új létesítmény megvalósítását. Felvetődött a gyermek(Folytatás a 4. oldalon) A miniszter elöljáróban megállapította: 1981-ben alapjában teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített gazdasági irányvonal követelményeit. A legfontosabb társadalmi, gazdasági programokról szólva elmondotta: 1981-ben 77 000 lakás épült, ami megfelel az ötéves terv időarányos előirányzatának. Az általános iskolák a tervezett 1070 helyett 1964 új tanteremmel bővültek. Egészségügyi beruházásokra 21 százalékkal többet fordítottunk az előző évinél. Az alapvető szociális és kulturális intézmények gyarapodáséban mind jobban érvényesül a társadalmi, az ágazati és a területi érdekek összhangja. Szólt a takarékossági intézkedésekről, a költségvetési kiadások és bevételek egyenlegének tapasztalatairól is. Alapkérdésként jelölte meg: a legfontosabb, hogy a teljesítményeket, a jövedelmeket növeljük és ebből biztosítsuk az állam megfelelő részesedését is. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Sajnos, az év eleji tapasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre tervezettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a belföldi fel- használásnak a tervben megalapozottnál gyorsabb növekedésre hívja fel a figyelmet. Az átlagbérek is gyorsabban nőttek több ágazatban a tervezett színvonalnál. Hetényi István szólt a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának néhány tapasztalatáról. A népgazdaság fejlődésének elengedhetetlen feltétele — mondotta —, hogy folyamatosan fejlesszük a gazdaságirányítási rendszert, hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, szélesítsük a bevált megoldásokat, kiiktassuk a be nem váltakat. Célunk, hogy a vállalatok újabb erőfeszítéseket tegyenek külpiaci munkájuk javítására. Figyelmeztető jellegű intézkedést hoztunk az esetleges megalapozatlan bérfejlesztések megakadályozása érdekében is- és vannak olyan intézkedéseink, amelyek közvetlenül a hibásan gazdálkodó vállalatokra hárítanak nagyobb terhet. A vállalati gazdálkodás növekvő felelősségét a lehetőségek szélesítésével kell párosítani. Az életszínvonal-politikáról szólva Hetényi István megemlítette, a kormányzat szándéka: ésszerűbbé tenni például 'a lakásgazdálkodást, közelíteni a lakáshozjutás esélyeit a társadalom különböző rétegei között. A keresetszabályozásban 1983-ban olyan irányban kívánunk lépni, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítménykülönbségek jobban megmutatkozzanak a keresetek alakuláséiban. Horváth Lajos (Baranya megye 3. vk.) a Baranya megyei Tanács elnöke a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizottság támogatja a kormány azon határozott törekvéseit és újabb intézkedéseit, amelyek a külső és belső egyensúly megszilárdítását szorgalmazzák. Megemlítette: a vállalati nyereség növekedésével egyidejűleg a gazdálkodás hatékonyságában még nem következett be fordulat, de már kezd kibontakozni az elképzelt és kívánatos differenciálódás. Szólt a kulturális, az egészségügyi és a szociális bizottság vitájában elhangzottakról is, amelyek szerint sok ország büszke lehetne azokra az eredményekre, amelyeket a társadalmi gondoskodás területén elértünk. Tavaly a költségvetés csak mérsékeltebb léptékű támogatást tett lehetővé a közösségi kiadásokhoz. A zárszámadásból azonban kiolvasható, hogy a költségvetési szervek képesek voltak saját bevételeik emelésével gyarapítani kiadásaikat, így nem csekély többletellátáshoz jutott a lakosság. Seres György (Hajdú megye, 5. vk.), a Hajdú-Bihai megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója rámutatott: az érvényben levő szabályozók és a kereseti lehetőségek nem ösztönzik az építőket arra, hogy a nagy- vállalatokhoz jöjjenek dolgozni. Javasolta, az illetékesek vizsgálják meg a kialakult helyzetet. Veress Péter külkereskedelmi miniszter hozzászólásában elmondotta: tavaly a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult. A szocialista országokkal kivitelünk értéke mintegy 9 százalékkal, behozatalunké több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A nem ru- belelszámolású árucsere mérlege gyakor'atilag kiegyenlített volt. 1970 óta — 1973 kivételével — a számszerű egyensúly szempontjából ez volt a legkedvezőbb esztendő. Helyzetünk ellentmondása — jegyezte meg Veress Péter —, hogy egymást követő három eredményes esztendő után külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. Részletesen szólt azokról a körülményekről, amelyek nehezítik gazdasági kapcsolataink bővítését, nemegy esetben megtartását is a nem szocialista országok intézményeivel, vállalataival. A tőkés gazdaságok saját gondjai, egyes nyugati politikai állás- foglalások és a válsághelyzet nehezíti exportunkat. Az év első öt hónapjának tapasztalatai nem ígérnek javulást a közeli hónapokra sem. A nehéz helyzetben különös jelentősége van a szocialista országok egymás közötti kapcsolatának, a KGST-ben megvalósuló együttműködésnek. Hazánk a többi szocialista országgal együtt higgadtan és következetesen lép fel továbbra is a megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért. Továbbra is korrekt üzleti partnerei kívánunk lenni a fejlett tőkés országoknak. A miniszter javítanivalóink között első helyen említette a termelő és értékesítő tevékenységet, ezen belül is a minőségre és a határidőre vonatkozó kikötések, a szerződéses fegyelem betartását. A világban végbemenő változás a piaci munka és az ezzel foglalkozó szervezet korszerűsítését is megköveteli — mondotta. — Utalt arra: a nyilvánosan meghirdetett feltételek és követelmények vállalása esetén minden vállalat kaphat külkereskedelmi jogot, főleg ha ez az exporttevékenységet előmozdítja Külön gondot fordítunk — han(Folytatás a 4. oldalon) Mikor indulnak a kombájnok? Várják az új termést Medárd ha későn is, de még jókor érkezett. Ugyanis égetően szüksége van a búzának a csapadékra. Ilyenkor sokat fejlődnek még a szemek, termésnövelő ez az eső. Így érthető a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat terve, mely szerint az idén közel ötvenezer tonna kalászos terménnyel többet vásárolhatnak a termelő gazdaságoktól, mint az elmúlt esztendőben. összesen 200—210 ezer tonnára számítanak, amiből várhatóan 170 ezer tonna lesz a búza. Ez az eddigi legmagasabb átvétel, mindössze 1980-ban közelítette meg ezt a számot az átvett gabona mennyisége. Akkor 190 ezer tonna kalászos került a GMV raktáraiba. A vállalat tizennyolc nagy befogadóképességű teleppel rendelkezik. Ezeken veszik át a termény kilencven százalékát. A saját raktáraik mellett a mezőgazdasági nagyüzemekben is tárolnak majd — részben saját tárolóikban — búzát, árpát, rozsot. S hogy biztosított a gabona elhelyezése, azt bizonyítja, hogy a vállalat tárolóinak befogadóképessége 190 ezer tonna, emellett kilencvenezer tonnányi ideiglenes tárolóval is rendelkeznek. Természetesen ezekben tárolják még az átmenő búza- és kukoricakészletet is, ám a tervszerinti 210 ezer tonna kalászos termény elhelyezését a legmesszebbmenőkig megoldják. A gabonaforgalmi vállalat az átvételt az aratási ütemnek megfelelően biztosítja. Ennek érdekében a termelő- szövetkezetekkel megállapodást kötöttek, mely gazdaság hová szállítsa a terményét. A várakozásmentes átvétel pedig csak akkor lesz zavartalan, ha ütemesen, reggeltől estig szállítják a termelők a learatott szemeket. A telepeken szombaton is fogadják a terményt, előzetes bejelentés alapján pedig vasárnap is nyitva tartanak. A nagyobb telepeiken — Nyíregyházán, Mátészalkán — naponta kétezer tonnát is átvesznek, míg Kisvárdán, Nyírbátorban, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, Tiszavasváriban ezer-ezer tonna a napi átvétel mennyisége. Minden aratás előtt visz- szatérő kérdés: mikor indulhatnak a kombájnok? A gyakorlati tapasztalatok alapján a szakember szerint az idén július elején kezdődhet az árpa, július közepén pedig a búza vágása. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: az aratás már 20—22 százalékos víztartalom mellett kezdődhet, hiszen az ezt követő napokban — jó idő esetén — rohamosan csökken a termény nedvességtartalma. A kezdeti időszakban így feltétlenül szükség van a szárításra. A GMV telepein ötszázalékos vízelvonás mellett naponta 2500 tonna kalászost száríthatnak, míg a mező- gazdasági nagyüzemek ennek a négyszeresét. XXXIX. évfolyam, 141. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. június 18., péntek
