Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. június 17. Nagycsaládosok 3 ó húsz-huszonöt évvel ezelőtt az öt-hat gyermekes családokra vonatkozott a megkülönböztető jelző: nagycsaládos. Ahogy teltek az évek, s mind kevesebb gyermek születéséről adtak hírt a statisztikai jelentések, a kisebb vagy kis létszámú családból lassan nagy lett. Ma már a köztudatban csakúgy, mint a szociális és egyéb kedvezmények rangsorolásánál, a három gyermeket nevelő családok is nagycsaládnak számítanak. Így van ez rendjén, mondhatnánk, hisz a háromgyermekes családmodell, bármi - lyen kívánatos is lenne a jövő szempontjából, egyelőre nem vált általánossá. Sőt, — mint erről megyénkben is tanácskoztak — Szabolcs- Szatmárban is csökken a születő gyermekek száma. Akik viszont születnek, egy részük nem megfelelő családi-szociális viszonyok között érkezik, gondozásuk, nevelésük szaporítják társadalmi gondjainkat. Miért kevés nálunk a gyermek ? Miért számít nagycsa- ládnak már a háromgyermekes család is? Sokféle szakma művelői kutatják az okokat, s ezekről mind többen szólnak aggodalommal, kételyekkel, míg vannak, akik teljesen normálisnak tartják, hogy napjaink embere megelégszik a kevés gyermekkel is. Életigényt említenek, többen, a fiatal szülők nem akarnak túl korán kötöttségeket maguknak. Mások az „ördögi körnek” is nevezett lakás- helyzetet tartják a ludasnak, ugyanis, amíg a fiatal párnak nincs gyermeke, aligha van reménye a lakásra, ha viszont már megvan a gyermek, hol lakjanak a fiatalok? Az albérlet drága és házaspárokat ritkán fogadnak. A szülői ház — különösen a városokban — többségében nem elég tágas ahhoz, hogy ott éljenek, nem beszélve az önállósági igényről, ami a legjobb megértés mellett is csorbulhat. A fiatal házaspár a maga stílusa, ízlése, akara-» ta szerint kíván élni... S ez így van jól. Nem tudom, mások is ész- revették-e, hogy a korábbinál több középkorú, vagy ennél egy kicsivel idősebb nő válik újra, vagy először kismamává. Mintha a hivatalosan is elfogadott és juttatásokkal is támogatott korhatár kezdene kitolódni, mintegy válaszul arra, a gyermekáldást nem lehet korhatárok közé szorítani, az nem csak a legfiatalabb nők joga. Akik az „ideálisnak” mondott koron túl vállalják az anyagságot, szembenéznek az őket megmosolygókkal is. Talán, ha még többen lesznek ilyenek, ez is hozzájárulhat a népesedési mérleg javulásához. Természetesen ők nem „menthetik” meg a joggal kritikusnak mondott születéscsökkenést, amelynek még számos kedvezőtlen tényezője van. így a válások magas számaránya, az újrakezdés nehézségei, az óvatosabb családtervezés. Sajnos, maga a családtervezés ma még esetleges. A házasságra lépők többsége elemi jártasságok, ismeretek nélkül kezdi szülői hivatását. Erről nem ők, hanem a felnőtt társadalom tehet, mert nem sikerült intézményessé — netán kötelezővé tenni — az alapos és a szó igazi értelmében felfogott házassági tanácsadást, aminek csak egyik „tantárgya” lehet a fogamzásgátlók használatának megtanítása. Egyfajta „szülőjelölt” gondozásra lenne szükség, amelyben a KISZ-től a Vöröskeresztig minden szerv szakemberei megtalálhatnák tennivalóikat. I dealizált, megszépített, csak a jót hangsúlyozó felkészítés helyett az élet valóságát kell a leendő szülőkkel elfogadtatni, nem elhallgatva azt sem, hogy a mindinkább növekvő társadalmi támogatás mellett is a gyermeknevelés áldozattal, lemondással, olykor keserűséggel is jár. A szülői hivatást vállalni annyit jelent, mint a sok-sok öröm mellett a gondokat is elfogadni és vállalni. Rég azt mondták, azért is kell a gyermek, hogy idős korában a szülőnek legyen támasza, eltartója. Ez napjainkban is időszerű, de némileg módosul is. A szülő—gyermek ' kapcsolatban erősödik mindkét generáció önállósági hajlama, amelyet a megváltozott megélhetési, lakás és egyéb körülmények is segítenek. Nem ritka, inkább tipikus, hogy a szülő segíti anyagilag gyermekét, hogy előbb jusson lakáshoz, bútorhoz . . . Jellemzővé válik, hogy egyik sem akar a másik terhére élni, egymás fölött gyámkodni. Egymás életkori, egyéni igényeit jobban tisztelő szeretet van kifejlődőben, ami nem lehet választóvonal. Páll Géza SZEKRÉNYEK GYARMATRÓL. Pásztor Gyula és Nagy Jenő, a Fehérgyarmati Asztalosipari Szövetkezet dolgozói a Skála-Coop és a Kelet-Szövker. megrendelésére kombinált szekrényt állít össze. (E. E. felv.) * INTEGRÁCIÓ, GONDOKKAL Hova tartozzék Csenger? Az egészségügy integrációjáról általában vitatkozni nem érdemes. A szándék mindenképpen jó; egyik helyen megfelelően, másutt viszont nem, vagy csak alig vált be a néhány éve kialakított módszer. Csenger azok közé tartozik, ahol több a gond az integrációval, mint az öröm. Csenger és a hozzá tartozó fél tucat község betegei közigazgatásilag Mátészalkához ám a kórházi ellátást tekintve Fehérgyarmathoz tartoznak. „A kettős irányítás, olyan mint a közös ló...” — mondja dr. Papp László a körzeti orvos, s amit elmesélt, abból egyértelműen kiderült: miért? Hol a hiba? Előrebocsátvánv hogy nem a fehérgyarmati kórház gyógyító munkájának minőségéGarázssor Mátészalkán Kevés a garázs Mátészalka legnagyobb lakótelepén, a Keletin. A lakásszövetkezet szervező munkája eredményeként garázsépíttető közösséget alakítottak, amelynek a , tanács-vb legutóbbi ülésén 50 sorgarázs építésére alkalmas területet adtak tartós használatra — így hamarosan kedvező területen épülhetnek meg a lakótelep gépkocsitárolói. Kodály-kóroskompozfciík a műsoron Évadzáró-hangverseny Nyíregyházán A hagyományhoz híven ennek a hangversenyévadnak a végén is külön hangversenynyel vett búcsút közönségétől a Nyíregyházi vegyes kar és a Szabolcsi szimfonikus zenekar. Mindkét együttes megtalálta a közönség szívéhez vezető utat s az évadzáró hangverseny műsorát jó érzéssel hallgathattuk végig. Külön öröm volt, hogy a Nyíregyházi vegyes kar a Kodály-év alkalmából kevésbé ismert Kodály-kóruskom- pozíciókat tűzött műsorára, mint az Adventi ének, Sirató ének, Este, Esti dal, Szép könyörgés. Kodály zenéjén keresztül betekintést nyerhetünk abba az értékes és mélyebb magyar álomvilágba, melyből jelentős kulturális alkotásaink fakadnak. A Kodály-kórusok után Farkas: Pataki diákdalok és Bárdos: Tilinkós c. kompozícióit énekelte az énekkar. A Nyíregyházi vegyes kar Fehér Ottóban olyan széles kulturális látókörű, nagy műveltségű és nemes törekvésű énekkari vezetőt kapott, amilyennel kevés énekkar dicsekedhet. Dirigálása ízig-vérig vokális ihletésű. A műsor második felében a zenekar műsorát hallottuk. Csajkovszkij Diótörő c. balettjének nagy népszerűségét jellegzetes orosz hangvételének és az európai klasszikus hagyományok virtuóz elsajátításának köszönheti. A mű 6 karaktertáncból áll, mint Induló, Csokoládétündér tánca, Trepak, Arab tánc, Kínai tánc, Nádsíptánc. A hangulatos sorozatot a Virágok ke- ringője fejezi be. A zenekar második számaként Vántus István „Elnémulások” c. vonószenekarra írt művét hallottuk. Ezt a művet a nyíregyházi zenekarnak írta a szerző s a veszprémi kamarazenekari fesztiválon volt a darab ősbemutatója. Méltán egyike Liszt legnépszerűbb zenekari műveinek az „Előjátékok”. A szimfonikus költemény gondolatmenete felsorakoztatja az emberi élet különféle szakaszait, a szerelem hajnalától a természet felemelő élményén keresztül a harci riadó szilaj ritmusáig. Az élet igenlésének és meghódításának hőskölteménye ez a nagyszerű mű. Kovács Zoltán karmester kevés, de lényegre törő mozdulattal vezényelt. Rokonszenves egyénisége, alázata a remekművek iránt és szerénysége megnyerte a nyíregyházi közönség szeretetét. Vikár Sándor vei elégedetlen aki elégedetlen az odatartozással, egy példán keresztül nézzük meg, mi .is a hiba. Ha reggel felkeresi a körzeti orvost egy beteg, és az eredmény alapján további vizsgálatra Fehérgyarmatra utalják, akkor legjobb esetben is délben mehet a kórházba, aztán a vizsgálati eredményért másnap újra Fehérgyarmatra rándulhat, mert a napi három buszjárat, egyebet nem tesz lehetővé. Ha röntgenre van szükség, tovább bonyolódik a helyzet, hiszen szakorvos hiányában, csak kedden és pénteken található a szakértő röntgenes Fehér- gyarmaton. Az orvos ugyanis Nyíregyházáról megy a távoli városba. számos községének a betegeit is fogadja. Ügy tűnik tehát — s nem csak a körzeti orvos, de a csengeri tanács elnöke szerint is —, hogy ezen a területen az integráció inkább keveredést, mintsem ésszerű megoldást jelentett. Mit lehetne tenni? Egyes kérdéseken kétségkívül lehetne segíteni. Például — hangzott a körzeti orvos javaslata — hetenkénti váltásban lehetne röntgenszakorvost küldeni Fehérgyarmatra. Gondolkodni lehetne a buszjáratok sűrítéséről is. Azonban — orvosi kifejezéssel élve — ez csak a tüneti kezelés volna. Az alapvető gondot, a kétfelé tartozást, azt, hogy egy adott közigazgatási egység — a mátészalkai járás — nem minden területen egység, ez aligha gyógyítaná. Hiszen az egyik legfontosabb funkciót, az emberek egészségének védelmét tekintve itt nem beszélhetünk egységről. Figyelmeztető jelzés Egy gyomorröntgenre három-négy hét az előjegyzés, s tán karikírozásnak tűnik, holott nem is mindig az: ennyi idő alatt vagy meghal a beteg, vagy meggyógyul. De — csak a gondok érzékeltetéséért jöjjön az újabb példa —, a Fehérgyarmaton felírt szemüvegért is Mátészalkára kell menni. A kétfelé tartozás hátulütőit még hosszasan sorolhatnánk. Furcsaságok A kérdésről folytatott beszélgetésből sok minden kiderült. Többek között az, hogy a táppénzes napok száma — vagyis a termelésből kieső idő — az indokoltnál magasabb, hiszen amire egy nap is elég lenne, arra sokszor három is szükséges. (Csak zárójelben: Mátészalka a járási székhely, oda szinte óránként van busz, vagy vonat, szemben a Fehérgyarmatra tartó napi három járattal.) De további furcsaságok is gondolkodásra késztetnek. Nevezetesen az, hogy míg Csenger a fehérgyarmati kórházhoz tartozik, és nem csak Csenger, hanem a szálkái járás sok más községe is, mint Tyúkod, Ura, Porcsalma, addig a mátészalkai kórház a nyírbátori járás Végül még egy probléma. A megszüntetett csengeri szülőotthon, ha nem is a szülések levezetését nézve, de a terhespatológiát tekintve feltétlenül hiányzik. Azt senki sem vitatta, hogy sok szempontból elavult az otthon. Arra azonban — fekvésénél fogva is — kiválóan alkalmas lehetne, hogy a szülés előtt hosszabb fekvésre kiírt jövendő anyák ne az egyébként is kevés kórházi ágyak jó néhányát foglalják el. A nyugalmat és az orvosi felügyeletet ugyanis a szülőotthonban is -megtalálhatnák. Alátámasztja ezt egyebek közt az, hogy a csengeri cipőgyárban már hatszáz — többnyire fiatal — nő dolgozik, s figyelmeztető jelenség, hogy az otthon felszámolása óta növekedett a lakásban és a mentőautóban történő szülések száma. Minden jel arra mutat, hogy érdemes lenne a jelenlegi rendet felülvizsgálni, s Csengert a hozzá tartozó községekkel egyetemben Mátészalkának visszaadni. S. Z. A tárgyalóteremből Elismervény lopott holmiról A barátját lopta meg Timándi Mihály büntetett előéletű 34 éves nagykállói alkalmi munkás. Az eset tavaly novemberben kezdődött, amikor Timándi fölkereste az ideggyógyintézet szolgálati lakásában barátját. Nagy Józsefet. Italoztak, majd Timándi kihasználva Nagy figyelmetlenségét, az asztalról elvitt egy Sokol rádiót. Nagy ekkor nem tett följelentést Timándi ellen. Ezután december 30-án találkoztak, miután mindketten — külön társaságban — italoztak. A Pálma cukrászda előtt akadtak össze, és Nagy pezsgőzni hívta a lakására Timándit. A pezsgő mellett megittak egy üveg egri bikavért, Nagy elálmosodott, és mert nem érezte jól magát, lefeküdt és elaludt. Ezt az időt használta ki Timándi. Az asztalról. székről és szekrényből ösz- szeszedte Nagy télikabátját, sál- ját, pantallóját, bőrzakóját, kesztyűjét, manikűrkészletét és rádióját, ezekkel távozott, távozás előtt azonban gondosan lekapcsolta a villanyt, viszont az ajtót nem zárta be. Később Nagy felelősségre vonta Timándit az elvitt ruhák miatt, ö pedig adott egy elismervényt. hogy január 7-ig visszaszolgáltat mindent. Ez persze nem történt meg, ezért házkutatást tartottak nála, és a 3710 forintnyi kárnak mintegy fele meglett. A házkutatást tartó főtörzsőrmesternek Timándi azt mondta, hogy „lebuktam, hülyeség volt”, de aztán a bírósági tárgyaláson tagadta! 1) a bűncselekmény elkövetését. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Timándit a lopás miatt — mint visszaesőt — hat hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k) KITEKINTÉS Megyei lapokból Májusi számaikban a megyei lapok sok érdekes hírt közölnek. Témáik között helyet kapnak az ipari termelés, a régészet, a kiselejtezett anyagok hasznosítása éppúgy, mint állatérdekességek. Ezekből az írásokból egy csokrot válogattunk össze. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat betonkeverő üzemében új berendezést állítottak munkába, melynek használata évente több mint egymillió forint értékű cementmegtakarítást eredményez. Működésének lényege, hogy a betonkeverést olyan automata berendezés vezérli, amellyel a sódert, a cementet és a vizet 2 ezrelékes pontossággal adagolják. Az automata a sóder nedvességtartalmát is figyelembe veszi, s a szükséges vízadagolást ennék megfelelően irányítja. A berendezés készítője a hódmezővásárhelyi Met- ripond Mérleggyár. KISALFÖLD Világi témájú barokk freskódíszre bukkantak a szakemberek . Győrött. A Liszt Ferenc utca 22. számú ház homlokzatát ékítő színes falfestmény 1744-ből való, ekkor alakult ki az egyemeletes épület mai arculata. A homlokzatból kiugró zárt erkély oldalfalain lévő — a vakolat alól előkerült — két kép közül az egyik plasztikus vakolatkeretben piros ruhás, kék köpenyes táncos léptű nőalakot, a másik feketébe öltözött férfialakot ábrázol. E lakóház emeleti szobái egyikében találták a XVIII. századi rokokó falfestést. Az épületet a műemléki feltárás befejezése után felújítják, festményeit láthatóvá teszik. A homlokzati freskókat ugyancsak restaurálják. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A sátoraljai MÁV bontóüzemben korábban teljesen szétdarabolták a mozdonyokat, s egészében ócskavasként adták el a kohászati vállalatoknak. Most a negyven-öt- ven éves masinák felhasználható alkatrészeit — fékszerkezeteket, futóműdarabokat — megmentik az olvasztókemencétől. A kazánokat elsősorban a termelőszövetkezetek és a kisebb vállalatok vásárolják szívesen gőzfejlesz- tésre, üvegházak fűtésére, ezek a berendezések ugyanis szinte minden éghető, szilárd anyaggal, akár fahulladékkal és kukoricacsutkával is fűt- Ihetők. NAPLÓ, VESZPRÉM ‘ A berlini állatkert két Dá- vid-szarvast ajándékozott Veszprémnek. A különleges szarvasfajt a francia származású Dávid szerzetesről nevezték el. A vándorszerzetes élete kockáztatásával leste meg a kínai császár magas falakkal körülzárt vadasparkját. A kíváncsi szerzetes a kőfalak tetejéről látta meg a csodaszarvasokat, amelyekhez hasonlóról sehol a világon ■nem tudtak. A kínai szarva-1 sok diplomáciai úton kerültek Európába. A kecses tar- tású Dávid-szarvasok csülke a rénszarvasokéhoz hasonlít, érdekessége, hogy ízületei futás közben pattogó hangot adnak. Dávid atya szarvasai küllemre inkább a gímszarvashoz hasonlítanak, különlegességük viszont az, hogy agancsuk hátrafelé hajlik. A Dávid-szarvasokat őshazájukban ma már csak rajzokról ismerik. — ősz —
