Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 16. Szép eredmények Mátészalka fejlesztésében Beszámoló a megyei tanács végrehajtó bizottságának A megyei tanács vb legutóbbi ülésén beszámoltatta Má­tészalka Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát. Ilyen szám­adást — ezen a fórumon — 1976-ban adtak utoljára a város vezetői. Az elmúlt öt évben a város jó ütemben fejlődött. E fejlődés elismerése az 1981-ben adományozott Hild János- érem is, amely azokat az erőfeszítéseket tükrözi, melyeket Mátészalka városodásáért, településfejlődéséért végeztek. TELEKGAZDÁLKODÁS Sorház helybei, kertes a szemszédban Épülnek az első házak az új lakótelepen. (M.) Táborozó úttörők Változatos programot szervezett nyárra a mátészalkai és a já­rásbeli pajtásoknak az úttörőel­nökség. A két városi-járási vál­tótábor közül a tiborszállásiban közel 600 pajtás — zömében kis­dobos — számára szerveznek üdülőprogramot, a csengeri pe­dig főként cseretáborozást szol­gál; az itt pihenő 600 gyermek cserepartnereként a nyíregyházi, debreceni és az egri úttörőtábo­rokba utaznak a szálkái pajtások. A csengeri tábor a nyáron több csoportban fogadja a Szatmár- Bereg kerékpártúra résztvevőit is. Zánkára, a Balaton-parti úttörő- városba 100 pajtás jut el. Köztük lesz a zeneiskola fúvós­zenekara, amely „szolgálatellátó zenekarként” már az első cso­portok tagjait is fogadja Zánkán, június 15-én ők várják majd az ország minden részéből érkező úttörőket. Csillebércre 50 pajtas utazhat, köztük a mátészalkai Rákóczi iskola 22 úttörője, ők képviselik a KISZ KB Vörös Vándorzászlajával kitüntetett má­tészalkai kollektívát. A megyei táborokba, Rakamaz- ra, Káptalanfüredre, Ibrányba 200, az országjáró túrákra 300 szatmári pajtás utazik. Ezenkívül számos úttörőcsapat szervez sa­ját programot. Figyelemre méltó a tyukodi termelőszövetkezet kezdeményezése; több éve a tsz visz táborozni mintegy 100, köz­ségbeli úttörőt. VB-ülés Az úttörő- és ifjúsági ház munkájáról hangzott el — többek között — tájékoztató a Mátészalkai Városi Tanács V. B. tegnapi ülésén. Elisme­réssel szóltak a sokrétű ren­dezvényekről, a közművelő­dés segítéséről és sorra vet­ték a gondokat is, amelyeket a már-már halaszthatatlan felújítás, a zsúfoltság jelent. A városi tanács és szervei tevékenysége jelentős mér­tékben hozzájárult a nyílt várospolitika megvalósításá­hoz — állapították meg az ülésen. Elősegítette a mun­kát, hogy sokoldalú, eredmé­nyes együttműködést alakí­tottak ki a városban működő társadalmi és tömegszerveze­tekkel, a gazdálkodó egysé­gekkel. A tanács a vizsgált időszak alatt jól látta el fel­adatát. Az 1980. évben meg­választott tanácstagok felké­szültebbek, az új testület tük­rözi a város társadalmi struk­túrájában végbement válto­zásokat. A végrehajtó bizott­ság tevékenységét az igényes­ség jellemzi, tagjai aktívak, bátran mondanak véleményt. Javaslataikkal kiveszik ré­szüket a kollektív döntések­ből. A döntéshozatalban való részvételüket még érdemib­bé lehetne tenni azzal, ha a testületek elé többféle válasz­tási lehetőséget biztosító ter­vezetet terjesztenének a jö­vőben. Jelentős eredményt értek el az államigazgatási munka korszerűsítésében, a megyében elsőként itt hozták létre a városi kibővített ügy­félszolgálati irodát. A testület fejlesztési tevé­kenységét a város lakossága legnagyobb tömegét érintő feladatok megvalósítására, a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére irányítja. En­nek megfelelően a munkában vezető helyet kapott az alap­ellátás, a kiemelt feladatok megvalósítása: gyermekin­tézmény, lakás és közműellá­tás. A város víz- és csatorna közműellátását társulati for­mában oldották meg. Jelen­tős fejlődést értek el az egész­ségügyi ellátásban, nőtt az or­vosi körzetek száma, emel­kedett a munka tartalmi szín­vonala. A körzeti ápolónők beteglátogatási aránya a me­gyében itt a legmagasabb. A város kereskedelmi ellá­tása jónak mondható. A kis­kereskedelmi áruforgalom a megyei átlagot meghaladóan fejlődött, öt év alatt 4500 négyzetméternyi alapterület­tel növekedett a kereskedel­mi hálózat. A tanács költség- vetési üzeme viszonylag ol­csón, mintaszerűen dolgozik. Kimagasló eredményt értek A korábbi években első­sorban az intézmények és is­kolák igényelték a TIT-elő- adókat, a társulat szervezeti munkáját Mátészalkán; ez szerencsére már megválto­zott — mondja Papp László, a TIT városi vezetője, aki a közelmúltban Kiváló Munká­ért elismerést kapott isme­retterjesztő, szervező mun­kájáért. — Most gyárak, üzemek kollektívái kérik többször a közbenjárásunkat. Csak az ÁFÉSZ 80—100 előadást ren­dez, de a MOM és a Szat- már Bútorgyár is kiemelke­el a bűnözés elleni küzde­lemben, öt év alatt 46 száza­lékkal csökkent az elköve­tett bűnesetek száma. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága határozatában egyebek között felhívja a fi­gyelmet a testület tevékeny­ségének további minőségi fejlesztésére. Sokoldalúvá és folyamatossá kell tenni a gazdálkodó szervekkel, vala­mint a város vonzásába tar­tozó településekkel kialakított együttműködést. Javítani szükséges a város környéki községek gazdálkodási szín­vonalát. A középtávú és éves ellenőrzési terveiket még összehangoltabban valósít­sák meg. Különösen javítani kell az ár- és kereskedelmi ellenőrzést, hasonlóan gon­dok vannak az építésellenőr­zéssel is. A szakigazgatási szervek­nek gyorsítaniuk kell az ügy­intézést, segítsék megfelelő módon a városkörnyéki köz­ségek tanácsainak munkáját. Fejleszteni szükséges az ága­zati tevékenységet. Valami­kor Mátészalka szép eredmé­nyeket ért el a lakossági tár­sadalmi munka teljesítésében. Az utóbbi években a tanács ilyen irányú szervező mun­kája nem hozta a várt ered­ményt. A gazdálkodás min­den területén még szigorúbb takarékosságot valósítsanak meg — hangsúlyozta a me­gyei tanács vb. dik. Az elmúlt időszakhoz viszonyítva előnyösen válto­zott az is, hogy a város ér­telmiségi rétege bekapcsoló­dott az előadássorozatba, mint előadó, de mint hallga­tó is. Két éve rendszeresen szer­veznek szakmunkásképző­előkészítőt. Ezeken a tanfo­lyamokon segédmunkások és betanított munkások vesz­nek részt. A TIT közreműkö­désével volt már képzés asz­talos, kárpitos és marós szakmában. Évek óta kiemel­kedő állandó csoportok is „dolgoznak” a szervezeten Elfogytak az építési tel­kek Mátészalkán — írtuk évekkel ezelőtt, hiszen a Kraszna és a vasutak által határolt város terjeszkedé­se három irányban szinte lehetetlen. A gond elsősor­ban a családiház-építőkct sújtotta, hiszen az emeletes házak építésére az új 49-es főút két oldalán feltárt, közművesített terület évti­zedekre elegendő. A helyzet azonban válto­zott; az építési arányok az építtetők saját pénzét jobban igénybe vevő formák felé to­lódtak el. A saját építkezést tervezők nagyobb része pe­dig a kertes lakásokat része­síti előnyben. Ezért újra meg kellett fontolni a parcellá­zást, s nagyobb anyagi áldo­zatok árán is új építési telke­ket kellett kialakítani. A város északi részén, a Jármi út közelében lévő nél­külözhető mezőgazdasági te­rületet jelölték ki, amely több száz lakás építésére al­kalmas. Rendezési tervet ké­szítettek, villanyt, vizet ve­zettek, terepet rendeztek. A beépítés is megkezdődött, s talán lesz ésszerű lehetőség a további területbővítésre, azaz új parcellázásra is. A telekgazdálkodás tehát új helyzetbe került Mátészal­kán. A tanácsi célcsoportos lakások számára (a hatodik ötéves tervidőszakban kb. 250 lakást jelent) az építési terü­letek készen állnak, hamaro­san épülhetnek az első ház­gyári lakások Mátészalkán. Jó ütemben épülnek a lakás­szövetkezeti és az OTP-laká- sok is, lelekgondok nincse­nek. Az emeletes házak épí­tésében mindösze egy nyitott kérdés van: szeretnének 40 belül, ilyen a kocsordi kert­barát, a csaholyi növényvé­dő szakcsoport, a jogi és az irodalmi csoport is. A most folyó előadások kö­zül mindenütt népszerűek a jogi témájúak, a fiatalok kö­rében pedig a szexuális fel- világosító jellegűek. Nem ke­rülte el figyelmüket a Ko- dály-évforduló sem. Hagyo­mányos előadássorozatuk a különböző tantárgyakból szervezett egyetemi előkészí­tők — ezek az idén is tar­talmasak voltak. (zsoldos) minigarzont is építeni, ezt jelenleg a fűtőmű kapacitá­sától teszik függővé. Változatos a családiház építésére alkalmas telkek kí­nálata is. Jelenleg 162 kor­szerű családi ház (tehát sor­ház, négylakásos kertes stb.) építési telek áll rendelkezés­re. Ezenkívül 120 hagyomá­nyos családi ház építésére al­kalmas telek van, s számon tartják azt is, hogy 52 fog­híj beépítésével is szép csa­ládi házak emelhetők a vá­rosban. Fordult tehát a kocka: míg néhány éve sorban áll­tak egy-egy építési telekért Mátészalkán, most nem olyan az érdeklődés, mint amit el­vártak. A hagyományos csa­ládi házas telkek felére kö­töttek eddig szerződést, de mire ezt a számot elérték (60), a telekvásárlásra kije­löltek névsorát háromszor kellett a tanács vb elé vinni, mert sokan rendre vissza­léptek. Gond van a sorházas tel­kekkel is; a rendelkezésre állóknak csak mintegy ötö­dére (kb. 30) van igény, s munkáslakás-kedvezmé- nyek igénybevételével is ke­vés az érdeklődő. Mindezek nem csökkentik az értékét a megnyitott le­hetőségeknek, a tanács az új lakótelepet „komfortosítja”: 1983-ra óvodát, a tervciklus végére pedig ABC-t, presz- szót terveznek az új, északi lakónegyedbe. Közben együttműködést kezdeményeztek a szomszé­dos községekkel is. Jelentős életmódváltással jár ugyan­is a városi építkezés, s nem minden bejáró dolgozó vál­lalja azt. A szálkái családi házakhoz kis-— kert van ugyan, de házkörüli gazdál­kodáshoz az nem elegendő. Ezért Ópályiban, Nyírcsa- holyban, Jármiban olyan tel­keket ajánlanak, ahol állat­tartásra, kertészkedésre is lehetőség nyílik — a tíz-ti­zenöt perces szálkái utazás pedig szinte nem is minősül bejárásnak, ennyi a helyi közlekedésre is gyakran szükséges. Az ilyen parcellá­zásokat azonban a termő­föld védelmében előírt progresszív adók nehezítik, s igencsak meg kell gondolni minden lehetőséget: melyik az a terület amelynek par­cellázása megéri a tanácsnak és az építtetőnek egyaránt. Az oldalt összeállította; Marik Sándor A „PÉNZES EMBER" Á császár dénárja — Mátészalkán Gellén Gábor a Magyar ÉrSmgyűjtők Egyesületének 460. tagja. Gimnazista korában, 1944-ben egy szovjet ka­tonától kapott egy kis ládikót, amely tele volt régi ér­mékkel, számára ismeretlen fémpénzekkel. Ez volt az el­ső gyűjteménye. Gellén Gábor jelenleg a Mátészalkán mű­ködő Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda vezetője. Különben numizmatikus. Az 1944-es emlék — csak emlék. Még azt se mond­hatja magáról, hogy „már gyermekkoromban eljegyeztem magam a numizmatikával”. Közel húsz év múlva egy vé­letlen ismeretség hozta össze Nagyházi Jánossal, aki tu­dományos munkatárs és numizmatikai szakember. Ö hív­ta fel figyelmét, hogy a régi gyűjteménye érték és azt bővíteni kellene. Kedvet kapott ehhez a munkához. Ak­kor (sajnos, most is!) csak néhány ember foglalkozott éremgyűjtéssel a városban. Ezekkel tartotta a baráti, gyűj­tőköri kapcsolatot, cseréltek egymás között. A gyűjte­mény gazdagodott. Az egykori kis ládikó szűknek bizo­nyult. ' Havonta egyszer összeülnek a szálkái éremgyűjtők az ifjúsági ház klubtermében. Van közöttük orvos, nyugdí­jas, diák. A nyíregyházi csoporthoz tartoznak; Gellén Gá­bor az összekötő. Bejárnak a megyeszékhelyre is előadá­sokat hallgatni, cserélni. Valamit Gellén Gábor gyűjteményéről. A legrégibb érme Vespasianus római császár ezüst dénárja, van Traia- nus korából is, de a „régiek” között találhatók még Had­rianus, Nagy Constantinus stb. pénzei. A gyűjtemény ér­dekessége Róma város bronz pénze, melyen Romolus és Remus láthatók az őket szoptató farkassal. A legrégibb magyar pénz II. Béla ezüst dénárja a XII. századból. Ta­lálható itt több dénár III. Béla idejéből, Mária királyné­tól; Hunyadi Mátyás mellett Bethlen Gábor garasai, Rá­kóczi libertásai, Lipót krajcárjai, Mária Terézia tallér­jai, Ferenc József bronz és ezüst pénzei. Ma már értékesek a „fiatal” pénzek is. A Gellén-gyűj- temény ritkasága a szovjet Vörös Hadsereg által kibocsá­tott papírpénz a felszabadulás évében. Bankjegyek is van­nak a gyűjteményben: pengők, s a forint — napjainkig minden változata és címlete ... , Elkoptatott szólamnak tűnik, hogy aki a régi pénzek­kel foglalkozik, akaratlanul is megismeri annak kibocsá­tási korát, a történelmi körülményeket. Ez mind igaz. Gellén Gábor húsz éve foglalkozik behatóbban régi pén­zekkel, hobbiból, és valóságos szakemberré nőtte ki ma­gát. Felbecsülhetetlen számára az, amit e „hobbi” kap­csán tanult, ö a „pénzes ember”. Van még nyolc társa Mátészalkán, akik ugyanolyan megszállottak, mint ő. Nagy értékű kiállításukat évek óta tervezik — de az még min­dig várat magára. Reméljük, nem sokáig. (nyéki) A MOM mátészalkai gyárában korszerű csiszológépeken ex­portra készítik a szemüveglencséket. (Jávor László felvétele) Szaktudás a TIT-től

Next

/
Thumbnails
Contents