Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

2 Kelet-Magyar ország 1982. június 15. i vissza Pazarlás? KORONA - A „KORONA" TETEJÉN? Mentik a díszterem stukkóját 1982. május 28—i Kelet-Ma- gyarország napilapban „Pa­zarlás” című cikkel kapcso­latban az alábbi tájékoztatást adom: Az újságcikkben foglaltak úgy vállalatunk illetékes dol­gozóinak, mint a művelődési osztályok, iskolaigazgatók és óvodavezetőknek napi prob­lémát, egyben kötelezettséget is jelent. Évenként legalább két esetben értékeljük az ét­keztetés színvonalát, úgy mi­nőségi, mint mennyiségi szempontból. Tesszük ezt azért is, mert az óvodások esetében az ebéd nyersanyag­értéke 7,60 forint, az általá­nos iskolásoknál 9,10 forint. Gondot jelent különösen az emelkedő zöldség- és gyü­mölcsárak mellett a korsze­rű táplálkozást biztosítani. A fentiekkel kapcsolatban meg­tett intézkedésünk az, hogy a heti étlapot megelőző hét csü­törtökig az óvoda vagy isko­la vezetőjének megbízottjai (étkeztető bizottság) felül­vizsgálják az étlaptervezetet és módosítással és módosítás nélkül az elfogadását aláírá­sukkal igazolják. A minőség­gel és mennyiséggel kapcsola­tos észrevételről feljegyzést készítenek. Sok pénzt emésztenek fel a régi épületek, ha meg akar­juk menteni azokat a pusztu­lástól. De ki vállalta volna az utókorral szemben a felelős­séget — kérdezte teljes jog­gal az egyik „honatya” —, ha olyan döntés születik: bont­sák le az elavult, folyton fel­újításra szoruló patinás Ko­rona-szállót. Nyíregyháza igen szegény jellegzetes, épí­tészetileg értékes hagyomá­nyokat őrző épületekben. A műemlék jellegű Korona-szál­ló — melyet szerintünk kár lenne régi Kossuth-szálló né­ven emlegetni — az utóbbi húsz-huszonöt évben jó né­hány millió forintot már „ki­vett” a vállalat zsebéből, de a* legköltségesebb felújítást, átépítést az elmúlt évben el­kezdett és még jövőre is tar­tó nagy munkák jelentik. Sajnos, az építés során újabb és újabb meglepetések­kel szolgál a régi épület, mely tovább növeli a költségeket. A pincerész helyreállítása és vegyi szigetelése — amely persze már a tervezés idősza­kában látható volt — 8 mil­lió forinttal növelte meg a felújítási költségeket. Már­pedig, ha erre nem kerül sor, Csinosítják a külsőt. néhány év múlva újra hul­lani kezdene a vakolat, meg­jelenne a salétrom. Befejezték a pince helyre- állítását és szigetelését, elké­szült a tető, a födémcsere, tart a teljes szállodai rész aj­tóinak, ablakainak felújítása, a közművek elhelyezése, a vakolás. Megkezdődött az ud­var és a félemelet beépítése. Rendeződött a közműfejlesz­tési hozzájárulás és a gépek, berendezések is folyamatosan érkeznek. Dolgoznak a szak­emberek a díszterem stukkó­jának mentésén is. Megújul hát a Korona, melyben az éttermen kívül 27 szállodai szoba és 13 ven­déglátó vállalati iroda kap helyet. Az étkezési gondokon sokat enyhít majd az étte­rem megnyitása, a szállodai elhelyezést azonban kevéssé javítja a megújuló szállodai rész, mert az alapterület nagyjából ugyanaz marad. A rekontstrukció költségei a tervezettet jócskán megha­ladják, közelítik a 120 millió forintot, melyet vállalati fel­újítási alapból, MNB-hitel- ből, megyei tanácsi támoga­tásból és közvetett állami tá­mogatásból fedeznek. A fel­újítási, beruházási munkák helyzetét bizottság ellenőrzi, melynek eredményeként a műszaki, gazdasági előkészí­tés és kivitelezés gyorsult. Az utcai járókelő, a város lakói szemében azonban még így is lassan bontakozik a Korona. Azt szeretné, ha minél előbb felkerülne a korona a Koro­na tetejére... (p. g.) Vállalatunk elegendő szak­képzett szakáccsal rendelke­zik. Szakképzettek az üzlet­vezetők is. A kalkuláció, il­letve az étlapkészítéshez a szükséges segédlet, mint pl. „Ételkészítés a gyermekélel­mezésben” évszaknak megfe­lelő étlapajánlat, kalkuláció SELYMES VlZ CSALOGAT Hét vége a Tisza-parton rendelkezésünkre áll. A meg­tett intézkedések ellenére hulladék, illetve ételmaradék mégis képződik. Az iskolákban és óvodák­ban az életkornak megfélőén történik az étel adagolása. Még azon belül is kevesebb pl. kevesebb leves vagy keve­sebb köret kerül kiadagolás­ra, hogy választani tudjanak a gyerekek, illetve az óvo­dákban az óvónők így irá­nyítják az adagolást. A leg- ízletesebb és a legjobban ked­velt ételekből is van ételma­radék. De van maradék bő­ven kenyérből is, annak el­lenére, hogy nem emeltük az ebédhez kiszolgált kenyér imennyiségét. A sertéshizlalással foglal­kozók zömében nyugdíjasok, az ételmaradékkal egyidejű­leg megvásárolják a nyers- ainyaghulladékot és ke­nyérhulladékot 1,50 Ft'kg összegért. Szerintünk is van pazarlás a rendelkezésre álló élelmiszerek felhasználása­kor, de nem felelőtlenségből, hozzá nem értésből, hanem azért, mert általában még mindig a szükségesénél na­gyobb a fogyasztás, korsze­rűtlen a táplálkozás, amit vál­lalatunk a rendelkezésre álló eszközeivel kívánta eddig is, a jövőben is megjavítani. Nyitrai István tér. igazgató Aki végigjárta már a Tisza- partot, s szemügyre vette: hol milyen tiszta a víz, mennyi­re alkalmas a part a strando­lásra, milyen lehetőségek kí­nálkoznak üdülők, víkendhá- zak építésére, biztosan előke­lő helyet kapott rangsorában a dombrádi szakasz. Talán nem lehet olyan messzire be­menni a vízbe, mint Gergelyi- ugornyán, talán kisebb a part homokos része is, de a víz tisztasága, a csaknem tóvá szelídült folyó selymes vize, az árnyat adó hatalmas fák, egyre több vendéget csalogat­nak Dombrádra. Még 1975-ben döntött a he­lyi nagyközségi tanács arról, hogy mi épülhet a partra, s ki is jelöltek területeket vál­lalatok, szövetkezetek, illet­ve magánszemélyek részére. Azóta a megye legjobban felszerelt úttörőtábora mű­ködik Dombrádon, ahol most nyáron már 130 gyerek üdül­het egyszerre, ősztől pedig a nyírtassi Dózsa Tsz-ben al­mát szedő főiskolások laknak az üdülőben. Épült nyolc hét­végi ház, több mint egy ki­lométer villanyhálózatot épí­tett jórészt társadalmi mun­kával a TITÁSZ, az ÁFÉSZ pedig 200 adagos konyhájá­ból látja el éttermében az üdülőket. Tavaly ősszel újabb ta­nácskozást tartottak, ahol segítséget is kértek és újabb fejlesztésekről is döntöttek. A nyírtassi tsz például egy 60 személyes faházat épít, amely üdülőket csak a jövő nyáron fogad, de ősszel már az almaszedők rendelkezésé­re áll. A KISZ segítségével A tárgyalóteremből Börtönben a lakatspecialista A 23 éves mátészalkai fiatalem­ber, Kovács József két dolgot biztosan elmondhat magáról: iga­zán nem volt egy hosszú életre szüksége, s máris több mint négy évet húzott le a börtönökben, to­vábbá máris Idült alkoholista. Utolsó büntetéséből tavaly jú­lius 2-án szabadult, de november 18 óta ismét előzetes letartózta­tásban van. Októberig „csend” volt Kovács körül, akkor azonban egymás után ugrott neki a zárt ajtóknak. Előbb a Mátészalkai Áfész Ság- vári Endre utcai vegyesboltjába tört be lakatlefeszítéssel, ami pénzt megtalált, elvitte, de úgy tűnik, kevesellhette, mert vitt nescafét, pálinkát és más árukat is. Hat nap múlva a nyirmeggyesi vegyesboltot, két hétre rá a ko- csordi vegyesboltot, másnap a mátészalkai Karaván cukrászdát „kereste fel”, mert ahol egy la­katot meglátott, ellenállhatatlan ingert érzett a lefeszítésére, egyébként más módszerrel ezút­tal egyetlen helyre sem tört be. Maradt a járt útnál, feszgette a lakatokat, vitte a pénzkazettákból az aprót, meg az élelmet és az Italt. Kevéssel beérte, még há­romezer forint kárt sem okozott összesen. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Kovácsot a lopások miatt — mint többszörös visszaesőt — két év és hat hónap fegyházra büntette, három évre eltiltotta a közügyek- töl, alkoholizmusa miatt elrendel­te kényszergyógyítását, továbbá kötelezte az okozott károk meg­térítésére. Az ítélet jogerős. <k> kerékpártúrázók számára épít a tanács szálláshelyet, ahol 3 naponként váltják majd egymást a megyével is­merkedő fiatalok. A kisvár- dai Vulkán egy 200 négyzet- méteres alapterületű oktatá­si központot hozott létre a Tisza-parton, amely a hét vé­geken természetesen a válla­lat dolgozóinak pihenőjéül szolgál. Működik egy 80 tagot számláló kajak-kenu szak­osztály, amelynek ered- nyességét mi sem bizonyítja jobban, mint a győri úttörő olimpián megszerzett 5. 7. és 9. helyezés. Van már üdülő­je a TITÁSZ-nak, a kisvár- dai és a dombrádi költségve­tési üzemeknek, a vízügyi igazgatóságnak, a geodéziai vállalat kirendeltségének és van tizenegy magánszemély­nek is. Üdülőnek alkalmas hely természetesen még bőven van, hiszen 130 telket tud pillanatnyilag tartós haszná­latba adni a nagyközségi ta­nács (ami azt jelenti, hogy a ráépülő épület fennállásá­nak idejéig, de legalább öt­ven évig a bérlő a terület gazdája, de örökölhető is az építmény), s az egész mind­össze 10 ezer forintba kerül. Ennek az összegnek a felét a használatba adáskor kell megfizetni, a másik felét két éven belül. Igaz,' előírják, hogy három éven belül be kell építeni a területet, ám ez elegendő idő, egy vízpar­ti hétvégi üdülő felépítésére. Természetesen van még tennivalója a tanácsnak a villanyhálózat kifejleszté­sében, de ehhez segítséget ígért a TITÁSZ, s ebben az évben elkészül az új út is, amely az üdülőterület főut­cája lesz majd. A terület tisz­tántartására kukákat helyez­tek ki, s ha az út megépül, csökkennek a parkolási gon­dok is. A Volán jóindulatá­val megoldható a buszközle­kedés is, hiszen a Kisváráé­ról Dombrádra közlekedő já­ratok többsége legalább egy órát áll a faluban, így tu­lajdonképpen csak ennek az útját kell meghosszabbítani a Tisza-partig, ahol még for­dulóhely is van. B. J. A nyíregyházi virágpiac. (Elek Emil felvétele) ^KÉPERNYŐ Eiön Ami a címet illeti, jobbat is találhattak volna Valeri- ja VrubIjevszkaja tévéjáté­kának. A tanszék — mint cím — nem sokat, sőt sem­mit nem árul el a darab lé­nyeges mondandójáról. Igaz viszont, hogy több jó mű visel keveset mondó címet. Ebből nem következik fel­tétlenül, hogy ha egy alko­tás kevésbé jól sikerült cí­met visel, akkor okvetlenül jó. Mondhatná most bárki, hogy játszom a szavakkal. Nem. Arról a régi igényről van lényegében szó, hogy a cím fejezze ki> a műnek ne csak a tárgyát, témáját, ha­nem lehetőleg a központi gondolatára is utaljon. Ez lenne az eszményi. A való­ságban ez ritkán sikerül. Akkor meg mért akadékos­kodom? Azért, mert ennek a nem hibátlan, de igazat beszélő darabnak kifeje­zőbb cim dukált volna. Legalább az adaptálóktól. Hogy még többen megnéz­zék! Ez a bevezető legalább olyan hosszadalmas, mint A tanszék című tévéjáték expozíciója. Részletezőbben — mint feltétlenül szüksé­ges lenne — mutatja be a szereplőket. A darab egy fő­iskolai tanszéken játszódik, de történhetne más (értel­miségi) környezetben is. Akarnok vezetők, álno- kok, két- és sokszínűek, ha­talmukkal visszaélők, be- 1 osztottjaikra féltékenyek, a tehetségeseket gáncsolok, a középszerűeket felkarolok mindenütt vannak. De van­nak megalkuvó, a vezetővel való vitát kerülő, érdekei­ket, s nem az igazságot vé­dő, gyáva beosztottak is. Igaz, egy beosztott valami­lyen formában mindig ki van szolgáltatva a vezető­nek, mert annak döntései, utasítása szerint kell dol­goznia. Ezért szükséges a vezetőnek érvekkel meg­győznie, megnyernie mun­katársait döntése helyessé­géről. Parancsolgatás he­lyett. Utasítani, persze, oly­kor ettől függetlenül szük­séges. Valerija Vrubljevszkaja tévéjátékában Brizgalov tanszékvezetőről nemcsak az derül ki, hogy rossz ve­zető, hanem az is, hogy jel- lemtelen ember. Hazudik. Letagadja a számára kínos­sá vált — rosszindulatú, álnok — saját utasításait. Elhallgat fontos, egy kollé­gáját a többiek előtt tisztá­zó információkat. Tehát nem csupán módszerei, ha­nem torzult jelleme miatt is alkalmatlan a vezetésre. (Valamikor régen elrom­lott. Egyébként soha nem lehetett valami tiszta és szi­lárd jellem.) Végül is le­váltják. És mégis, mi a záró kép­sor? Ügy van. Egy másik főiskola ugyanilyen tanszé­kének ülésén — az előzőek­ben még összetörtnek látszó — Brizgalov mosolygósán, magabiztosan mutatkozik be, mint a tanszék új ve­zetője. Mosolyát sokszoro­san visszatükrözi az előző főiskoláról ide magával ho­zott tehetségtelen, de aján­dékaival és kritikátlan hű­ségével neki kedveskedő as­piránsának hódoló-ragyogó arca. Ismerős szituáció. Kü- lön-külön és együtt is. A Nemere László vezette színészek közül Bessenyei Ferencet (Brizgalov), Cso­mós Marit, Pap Évát, Kál- dy Nórát kell megemlíte­nem. Seregi István Jrádió MELLETT Ivan Cankar (1876—1918) a szlovén irodalom klasz- szikussá emelkedett alkotó­ja nem Ismeretlen a ma­gyar olvasóközönség előtt sem prózai műveiről. (A szegénysoron, Jernej szolga­legény.) A nagy haladó író néppártisága, a Habsburgok és a Monarchia népelnyomó rendszerével való szemben­állása munkáiban (meg sze­mélyes sorsában) történt kifejeződésének az ismerte­tését azt hiszem, nyugodtan mellőzhetem: mintaszerűen tette meg ezt Mesterházi Márton dramaturg Cankar műsorlap! bemutatásával, A megye királya (Betajno- va királya) című színműve rádióváltozatának péntek esti sugárzásának előzetese­ként. A Rádiószínház legújabb produkciója — Siklós Olga adaptációjában és rendezé­sében — bízvást tanúsíthat­ta, hogy érdemes volt Can- kart drámaszerzőként is megismernünk. (Jobb ké­sőn, mint soha.) A század- eleji „naturalista népdrá­ma” egy kíméletlen eszkö­zökkel, gyilkosságtól sem visszariadóan, mérhetetle­nül meggazdagodott pa­raszt-kiskirályról szólt — a felszínen. Valójában az író azt a beszűkült és megcson­tosodott monarchikus rend­szert állította darabjában pellengérre, amely lehetővé tette, hogy a vagyoni tekin­tély még az önbeismerés igazságának is útjában állt. A történet maga drámai­an fordulatos és — kéthar­madáig (a harmadik felvo­násig?) vélhetően kiszámít­ható volt. A képviselőségre teljes és tökéletesen kor­rupt egyházi segítséggel pá­lyázó felkapaszkodott pa- rasztnábob, Jozef Kantor (Koncz Gábor nagyerejű szerepformálásában) lelki­ismeretét a hazatért bukott diák — (Maksz Kernec, Végvári Tamás), akinek az iszákos apja szintén a kis­király áldozata volt — éb- resztgette, s nem is sikerte­lenül, teljes beismerésre késztetve őt a zárdába kény- szerített Nina, Kantor uno- kahuga apjának meggyilko­lásáról. A társadalomrajz, a jellemformálás mellett a dráma egyéni motivációja is leköthetett. A diák és Francka, (Kovács Nóra) a kiskirály lánya szerették egymást, noha Franckának az idealista természetrajon­gó Franc Bernot (Ivánka Csaba meggyőző alakítása) személyében már vőlegénye volt. Mi sem volt könnyebb te­hát, minthogy a hatóságok Jozef Kantor újabb gyil­kosságát, a diák megölését az exvőlegény nyakába varrják, az igazi tettes be­ismerő vallomása ellenére is. A könyörtelen kiskirály pillanatnyi lelkiismereti megingása, a családjával való emberi-erkölcsi meg- hasonlása nem volt elég ah­hoz, hogy az igazság dia- dalmaskodhassék a vagyon hatalmával és az ebből ere­dő személyi kapcsolatokkal szemben. A történet har - madik részbeni mesteri „megcsavarásával” Cankar tökéletesen kifejezésre jut­tatta igazi mondanivalóját. Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents